Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
ÚJ szú 17 85. Vili. 16. \ Érdekességek, újdonságok A folyók és a halastavak szennyeződése csökkenti a természetes halszaporodást. A gyakorlatban bevált a halak mesterséges viszonyok közötti szaporítása, amelyeket 1-2 éves korukban engednek a sporthorgászati célokra szolgáló vizekbe, amikor már ellenállóbbakká váltak. A Cseh Horgászszövetség tábori halszaporító telepén a megtermékenyített ikrákat speciális üvegedényekben tartják, amelyekben tiszta víz folyik. Az itt kifejlődő ivadékokkal ellátják az egész országot, s még külföldre Is szillíiá- nak belőlük. Az elmúlt évben csaknem 44 millió halivadékot állítottak elő, s már teljes mértékben fedezik a halállomány újratermelésének hazai szükségleteit. A felvételen Josef Tichy csuka és pisztráng szaporításához készíti elő az akváriumot. (A CSTK felvétele) ÁSVÁNYOK A FÖLDÖN ÉS A HOLDON A múlt század elején még csak 190 féle ásványt ismertek, ma már 2700 félét különböztetünk meg a Földön. Közülük mindössze 20-30 ásvány (főként kvarc, földpátok, csillámok) alkotja a földkéreg 99,5 százalékát, a maradék legnagyobb része igen ritkán fordul elő. A kutatási módszerek fejlődése a mineralógia területén is éreztette a hatását. Amíg például a század elején a Vogézek egy kis, 30 négyzetkilométernyi területről csak 53 ásványt Írtak le, 1982-ben már 140-et. A világ leggazdagabb ásvány lelőhelyein, az amerikai Sterlingben 260, a szovjetunióbeli llmeny-tó környékén 145, a csehszlovákiai Pribramnál 108 féle ásványt találtak. A Holdról származó kőzetekből 1981-ig csupán 89 ásványt határoztak meg. Ez részben azzal magyarázható, hogy aránylag csekély, mindössze 380 kg a hat Apollo és a két Luna űrhajó által lehozott kőzetek mennyisége. Eddig sem víz-, sem hidroxiltartalmú ásványokat nem találtak bennük, pedig a Földön körülbelül nyolcszáz ásványban van víz és hidroxil. A holdkózetek ásványaiból hiányoznak a szulfátok, a kloridok és a borátok. Az ottani ásványok 49 százaléka a szilikátok, 20 százaléka az oxidok, 10 százaléka a szulf idők közé tartozik, a többit foszfát-, karbkJ-, karbonát- stb. ásványok alkotják. MIKROBIOLÓGIAI KLÓRTALANÍTÁS A talajban és a talajvízben egyre gyakrabban találhatók egészségre ártalmas klórozott szénhidrogének, amelyek klórozott növényvédő szerekből származnak. A talajban a mikroorganizmusok lebontják ezeket, de ez a folyamat nagyon lassú. A méregtelenítés szempontjából a lebontás döntő lépése a szervesen kötött klór lehasítása. A hohenheimi egyetem biológusai egy Pneumonas nemhez tartozó baktériumtörzset izoláltak a komposztból, amely a 4- klórfenilecetsav-vegyületból képes volt a klórt aránylag gyorsan lehasítani. Ezek a baktériumok egy enzim segítségével végzik a klórtalanítást. Amikor ezt az enzimet el akarták választani a baktériumok többi sejtfehérjéjétől, meglepő jelenséget tapasztaltak: az enzim egy vörös és egy sárga frakcióra vált szét, s ezek mindegyikének szerepe van a klórtalanításban. A 4-klórfenilecetsavat ugyan nem használják növényvédelemre, de a mikrobiológiai klórtalanítás folyamatának teljes kiderítésével ötletek nyerhetők, hogy mit tehetünk számos, mérgező hatása miatt nagy gondot okozó anyaggal. A SZAHARA MÚLTJA ÉS JELENE A Szahara 10 000 évvel ezelőtt más képet mutatott, mint ma. Tavak tarkították, bennük halak, kagylók éltek, a dús vegetáció pedig elegendő táplálékot nyújtott a vadon élő állatoknak. Az utóbbi tíz évben a Sahel övezetben a szárazság katasztrofális helyzetet okozott. Kiégett a növényzet, kiszáradtak a vizek, megindult a nagy népvándorlás. Az emberek megmaradt nyájaikkal vizet keresve útnak indultak Afrika más részei felé. A katasztrofális szárazságot a klímaviszonyok mellett az emberi beavatkozások sorozata, a fák és a cserjék irtása is előidézte. A Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat Liptovsky Mikuláé-i üzemében naponta több mint 80 ezer liter tehéntejből készítenek keresett kemény sajtféléket. Legnépszerűbb termékük a Liptov gőzölt és füstölt félostyepka, amelyből az idén a szlovákiai és az ostravai fogyasztók részére több mint 450 tonnát készítenek. További termékeik közé tartozik a Morva blokk természetes keménysajt, a gőzölt- füstölt Koliba sajt, valamint a tehéntejből készített természetes gomolyasajt (Kravská hrudka). Az idén mintegy 1500 tonna sajtot készítenek az említett négy fajtából a hazai piac ellátására. A felvételen Duéan Mikyta és Adam Kubaöka sófürdöből szedi ki a fél- ostyepkákat. (A ŐSTK felvétele) TUDOMÁNY TECHNIKA \/ilágszerte megnövekedett V az érdeklődés a biotechnológiai kutatások iránt, egyre szélesebb körű az ilyen jellegű termelési eljárások és termékek száma. Itthon is mind több területen tapasztalhatjuk a biológiai módszerek alkalmazásának, s az így nyert termékek használatának elónveit. A biotechnológia fogalma rendkívül széles, hiszen ide tartozik a különböző élő szervezetek, főleg a mikroorganizmusok célszerű hasznosítása, amelyekkel a genetikai információ megváltoztatása útján irányított módon állíthatók elő bizonyos termékek, illetve alkalmassá tehetők bizonyos meghatározott feladatok elvégzésére. A biotechnológia alaptudománya a genetika. Ez azonban az ugyancsak fontos segítőtársai, a biokémia és a mikrobiológia nélkül nem lenne képes megbirkózni lítania a veszettség vírusának felületi fehérjéjét genetikai manipuláció útján. A nyolcvanas évek elején az amerikai Genetech cég kutatói inzulin szintézisét irányító géneket építettek be az Escherichia coli baktériumba. A kísérlet sikerült, ma már az egész világon forgalmazzák a baktériumok által termelt inzulint. Hasonló módon állítanak elő növekedést szabályozó emberi hormont. A biotechnológia legújabban a rák elleni harcba is bekapcsolódott, olyan gyógyszerek előállításával, amelyek megsemmisítik a rákos sejteket, s nincs káros mellékhatásuk az egészséges emberi sejtekre. A mikroorganizmusok segítségével takarmányozásra alkalmas fehérje is készíthető, ami hozzájárulhat a világviszonylatban ható fehérjehiány felszámolásához. • _ r n SOKAT ÍGÉRŐ FEJLŐDÉS A BIOTECHNOLÓGIÁBAN a problémák megoldásával. Újabban a növény- és az állatfiziológia is az említett tudományágak mellé társult. Ez is jellemzi a biotechnológia széles hatáskörét, amit egy új, hibrid tudományágazatnak tekinthetünk. Az emberiség már a civilizáció" kezdetétől ismeri a biotechnológia alapvető folyamatait, bár ezek lényegét csak a múlt században sikerült megmagyarázni. A széndioxid keletkezésével járó erjedést már az ó-egyiptomiak is felhasználták a kelt tészta készítéséhez. Az alkoholos erjedés ugyancsak régóta ismert. Ma már tudjuk, hogy az erjedés előidézői a mikroorganizmusok, amelyek pótolhatatlan szerepet töltenek be a sajtok készítésénél, a borászatban és a sörgyártásban. Századunk elején robbanószerek gyártásához is alkalmazták a mikroorganizmusokat. Az alkoholos erjedésnél ugyanis glicerin is keletkezik, amely a nitroglicerin, illetve a dinamit alapanyaga. Angliában a Clostridium acetobacteri- um segítségével acetobutanolt termeltek, ugyancsak katonai célokra. Néhány évtizede ismert az antibiotikumok előállítása. Alexander Flemming még a második világháború előtt fedezte fel a penicillint, az első antibiotikumot, amit a Pe- nicillium notatum penészből állítottak elő. Ezzel elkezdődött a mikroorganizmusok felhasználása a gyógyszeriparban. Az említett példákban az ember úgy hasznosította a baktériumok, penészek termelő képességeit, ahogy azok a természetben léteznek. A tudomány gyors haladása azonban lehetővé tette genetikai információik, vagyis tulajdonságaik mesterséges megváltoztatását. Létrejött egy új tudományos szakágazat, a génmérnökség. Eleinte sokan kételkedtek a génsebészet, illetve a génmérnökség gyakorlati lehetőségeiben. A restrikciós enzimek felfedezése után ennek már nem volt akadálya. Ezek az enzimek képesek feldarabolni a baktériumban, vagy a sejtmagban levő DNS-fonalat (dezoxiribonukleinsav), amely az öröklődés hordozója. Az így nyert DNS-darabokat át lehet vinni más, idegen baktériumokba vagy sejtmagokba, ahol hozzá tapadnak az ott levő DNS-fonalhoz. így meg lehet változtatni az eredeti genetikai információt, s módosítani a mikroorganizmusok biokémiai életfolyamatait. A Transgene cégnek Stras- bourgban 1982-ben sikerült elóálEbből a szempontból érdekes összehasonlítani a baktériumok és a tényésztett állatok fehérjeter- melő-képességét. Amíg egy 500 kg-os hízóbika naponta körülbelül 1 kg fehérjét termel, ugyanakkor 500 kg baktérium ennek több százszorosát képes előállítani. A fehérjegondok megoldásában nagy szerepet játszhatnak a fehérjét tartalmazó egyséjtű mikroorganizmusok. A Szovjetunióban jelenleg csaknem 100 üzem foglalkozik az előállításukkal. Ezek az üzemek egyrészt az olaj- finomítás során keletkező mellék- termékeket, másrészt a mezőgazdaságban, a faiparban és a papír- gyártásnál keletkező melléktermékeket hasznosítják. Az utóbbi időben környezetvédelmi feladatokra is alkalmazzák a baktériumokat Sikerült kitenyészteni a Superbrag elnevezésű kőolajfaló baktériumot, melynek segítségével eltüntethető a víz olajszennyeződése. Még az ivóvíz tisztítására is felhasználható. Olyan baktériumokkal is kísérleteznek, amelyek fémeket fogadnak be és tárolnak a szervezetükben. Főleg a rezet és a nemes fémeket felvevő baktériumok állnak az érdeklődés középpontjában. A fémek visszanyerése egyszerű - addig kell hevíteni a mikroorganizmusok tömegét, amíg abból a fémen kívül minden elég. Megnövekedett az érdeklődés a biogáz termelése iránt is, melynek segítségével hasznosítani lehet a mezőgazdaság egyes melléktermékeit, s csökkenteni az is- tállótráqya tárolása során keletkező tápanyagveszteségeket. Egy tonna szerves anyagból anaerob (levegő nélküli) erjesztéssel mintegy 440 köbméter metán és ugyanennyi széndioxid keletkezik. A biogáz termelése után visszamaradó szerves anyag biológiailag aktívabb, mint a hagyományos úton érlelt szerves trágya, s a nitrogénveszteség minimális. A biogáztelepek jelentős energiaforrást képezhetnek, javítják a trágya minőségét, s nem utolsósorban környezetvédő szerepük is van. A biotechnológia a növénytermesztés szakaszán is érvényesülhet. A növények nemesítésénél például a génsebészet néhány hónapra rövidítheti le a hosszú évekig tartó keresztezési munkákat. Bizonyos genetikai kombinációkkal egészen új gyümölcs- és zöldségfélék állíthatók elő, vagy a növényi anyagcsere átalakításával tovább növelhetők a hozamok. Ha például a paradicsom olyan hidegtúró lenne, mint például a vele rokonságban álló burgonya, termesztését ki lehetne terjeszteni a hidegebb éghajlatú vidékekre. Dél-Amerika hegyvidékein található egy vadon termő paradicsom, amely kiválóan túri a hűvös időjárást, termése azonban élvezhetetlen. A tudósok valószínűnek tartják, hogy sikerül megtalálni és elválasztani azt a gént, amely a hi- degtúrő képességért felelős, s átvinni ezt a nálunk termesztett paradicsom sejtmagjába. A növénynemesítéssel kapcsolatban sok feladat áll a biotechnológia előtt. A legfőbb kérdések közé tartozik a levegőben levő szabad nitrogén megkötése, a fotoszintézis folyamatának a megerősítése, a nagyobb fehérjetartalmú növényfajták, valamint a szárazsággal és a betegségekkel szemben jobban ellenálló növények kinemesítése. Az emberiség nagy problémái közé tartozik az energiaellátás. A trópusi erdőkben található egy fafaj, a Capaifera mulfijuga, melynek törzséből a kéreg felvágása után petróleumhoz hasonló folyadék csöpög. Évente 45 liter ilyen folyadékot képes termelni a fa. Ez a bizonyos növény csak a trópusokon fejlődik, de a kutatók úgy vélik, hogy génsebészeti úton hidegebb éghajlat elviselésére is átalakítható. A sikeres kísérlet bizonyos mértékben hozzájárulhatna az energiahiány enyhítéséhez. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyi időbe telik, amíg a mezőgazdasági termelés hasznát veheti az ilyen irányú genetikai kutatásoknak. A feltételezések szerint az első genetikailag módosított növények már a nyolcvanas évek végén megjelenhetnek a termelésben. Vitathatatlan, hogy a legközelebbi 25-30 év folyamán hatalmas változásokat várhatunk a világ mezőgazdaságában. Biztosak lehetünk abban, hogy a biotechnológia rendelkezésünkre fog állni az olyan'fontos problémák leküzdésében, mint az éhség és az energiahiány felszámolása, valamint a betegségekkel szembeni küzdelem. OLDRICH DITMAR
