Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-05 / 27. szám
...* 1........... - ■ ' ... ' "—■■■ SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA '■■■■■■........... ..................——.................................................. VA SÁRNAPI KIADÁS 1985. július 5. XVIII. évfolyam 27. szám Ára 1 korona A naptárban nincs piros betűs ünnepként feltüntetve júlis 7-e. A közvélemény sem ismeri úgy a nemzetközi szövetkezeti napot, mint március 8-át vagy június 1 -ét, amikor a nőkről, illetve a gyermekekről emlékezünk meg. Ennek ellenére érdemes szemügyre venni, vajon mi adta áz ötletet, hogy ezen a napon a világ haladó szövetkezeti mozgalma egységesen ünnepeljen. A nemzetközi szövetkezeti nap gondolata 1920-ban merült fel, amikor a szövetkezetek nemzetközi szövetsége azzal foglalkozott, milyen hatással vannak az országok közti konfliktusok a szövetkezeti mozgalomra, és kereste azokat a formákat, lehetőségeket, melyekkel erősíteni lehetne az első világháború után a szövetség egységét. 1922-ben a központi bizottság elfogadta a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére előterjesztett javaslatot, s a következő évben, július 7-én több helyen léptek fel a különböző szövetkezetek tagjai, hogy a világ közvéleménye előtt demonstrálják a nemzetközi szolidaritást és azt' a meggyőződésüket, hogy a békét mindenképpen meg kell őrizni és a tagság feladata ehhez hozzájárulni. Idén tehát 63. alkalommal gyűlik össze a szövetkezeti tagság, mozgósítva a lakosság széles rétegeit, hogy hitet tegyen a több mint hat évtizeddel ezelőtt megfogalmazott eszmék mellett. Arra is jó alkalom ez a nap, hogy visszapillantsunk szövetkezeti mozgalmunk eredményeire, melyekre méltán büszke nemcsak a tagság, hanem egész társadalmunk is nagyra értékeli ezeket. Hazánkban a szövetkezeti mozgalomnak gazdag hagyományai vannak. A világon az elsők között hozták létre például 1845- ben a sobotiátei hitelszövetkezetet, 1847-ben pedig Prágában megalakították az első fogyasztási szövetkezetét. Az első világháború után a szövetkezeti központok létrehozásában a munkások és a kisparasztok segítségnyújtást és védelmet láttak és reméltek a kapitalista kizsákmányolással szemben. A proletár szövetkezeteknek több mint fél millió tagjuk volt, s igyekeztek valamennyiüket mozgósítani a politikai, a gazdasági harcra. Agitáltak a fasizmus elleni küzdelemre is. A mozgalom tulajdonképpen a felszabadulás után bontakozott ki teljes mértékben. A haladó erők szorgalmazták, hogy a szövetkezetek következetesen a nép érdekeit szolgálják. Sikerült megteremteni az egységet, létrehozták a különböző típusú szövetkezetek központi tanácsát, melynek irányításával egyre jobb eredményeket értek el. Ma már nem könnyű érzékeltetni azokat a nehézségeket, melyek a földműves-szövetkezetek létrehozása során felmerültek. Meg kellett győzni az embereket, hogy az összefogás, a gépek közös használata mennyire előnyös számukra a mező- gazdasági termelés fokozásában. Mai korszerű nagyüzemeink, melyekben a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán egyaránt kiemelkedő sikereket érünk el, a legjobban bizonyítják Lenin szövetkezetesítési tervének helyességét. A kezdeti gondok már a régen múlté. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan javultak a munkafeltételek, a nagyfokú gépesítéssel kiküszöbölték a megerőltető munkafolyamatokat és nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy a falusi és a városi ember élete közti nagy különbségeket gyermekeink csak a történelemkönyvekből ismerik. A fogyasztási szövetkezeteknek is megvolt és van a sajátságos politikai és gazdasági feladatuk a szocializmus építése során. A kereskedelmi hálózat fejlesztése a taglétszám bővítésével együtt az államosítás utáni években hatalmas lépésekkel haladt előre. 1950. májusáig 19 ezer új boltot nyitottak és 900 ezer új tagot vettek fel. Az azóta eltelt időszakban még dinamikusabb, a fejlődés. Ma már elképzelhetetlen a vidéki lakosság áruellátása a fogyasztási szövetkezetek nélkül. A korszerű üzletekben, bevásárlóközpontokban gazdag választék várja a vásárlókat, a vendéglátók pedig színvonalas szolgáltatásokkal vonzzák a látogatókat. Az ipari szövetkezetek létjogosultsága sem vitatott. Nemcsak munkelehetőségeket nyújtanak azokon a helyeken, ahol nagyobb gyárak, üzemek nem létesültek, hanem kis sorozatokban gyártott termékeikkel igen fontos szerepet töltenek be a piac gazdagításában. Szolgáltatásaik bővítését is fontosnak tartják és örvendetesen hozzájárulnak a népművészeti értékek megőrzéséhez és ezek továbbfejlesztéséhez. A lakásszövetkezeteknek szintén régi hagyományai vannak hazánkban és a gyakorlat igazolja, hogy a szövetkezeti lakásépítés jelentős mértékben hozzájárul az igények jobb kielégítéséhez, és a jövőben is a lakásépítésnek ez a formája lesz a meghatározó. A szövetkezetek tevékenyen hozzájárulnak társadalmunk politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez és tagságuk az egész világ haladó népével együtt emeli fel szavát ezen a napon, hogy békében végezhessük mindennapi feladatainkat. DEÁK TERÉZ • Az ipari szövetkezetek hozzájárulnak ahhoz, hogy üzleteinkben minél gazdagabb legyen az áruválaszték. Képünk a nitrai Siuzba ipari szövetkezetben készült • Korszerű lakótelepeinken egyre több fiatal család él szövetkezeti lakásban • A Jednota fogyasztási szövetkezetnek jelentős szerepe van elsősorban a vidéki lakosság ellátásában • Földműves- szövetkezeteinkben ma már számos korszerű gép és berendezés köny- nyíti meg a tagok munkáját (ÖSTK és Jozef Sluka felvételei) afeajfek. Jak ' JS&jjUiL , gBBSjsi , jjm jjg jÉí . |H 85b» mm