Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-05 / 27. szám

...* 1........... - ■ ' ... ' "—■■■ SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA '■■■■■■........... ..................——.................................................. VA SÁRNAPI KIADÁS 1985. július 5. XVIII. évfolyam 27. szám Ára 1 korona A naptárban nincs piros betűs ünnepként feltüntetve júlis 7-e. A közvélemény sem ismeri úgy a nemzetközi szövetkezeti napot, mint március 8-át vagy június 1 -ét, amikor a nőkről, illetve a gyermekekről emlékezünk meg. Ennek ellenére érdemes szemügyre venni, vajon mi adta áz ötletet, hogy ezen a napon a világ haladó szövetkezeti mozgalma egységesen ünnepeljen. A nemzetközi szövetkezeti nap gondolata 1920-ban merült fel, amikor a szövetkezetek nemzetközi szövetsége azzal foglalko­zott, milyen hatással vannak az országok közti konfliktusok a szövetkezeti mozgalomra, és kereste azokat a formákat, lehetőségeket, melyekkel erősíteni lehetne az első világháború után a szövetség egységét. 1922-ben a központi bizottság elfogadta a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére előter­jesztett javaslatot, s a következő évben, július 7-én több helyen léptek fel a különböző szövetkezetek tagjai, hogy a világ közvéle­ménye előtt demonstrálják a nemzetközi szolidaritást és azt' a meggyőződésüket, hogy a békét mindenképpen meg kell őrizni és a tagság feladata ehhez hozzájárulni. Idén tehát 63. alkalommal gyűlik össze a szövetkezeti tagság, mozgósítva a lakosság széles rétegeit, hogy hitet tegyen a több mint hat évtizeddel ezelőtt megfogalmazott eszmék mellett. Arra is jó alkalom ez a nap, hogy visszapillantsunk szövetkezeti mozgalmunk eredményeire, melyekre méltán büszke nemcsak a tagság, hanem egész társadalmunk is nagyra értékeli ezeket. Hazánkban a szövetkezeti mozgalomnak gazdag hagyomá­nyai vannak. A világon az elsők között hozták létre például 1845- ben a sobotiátei hitelszövetkezetet, 1847-ben pedig Prágában megalakították az első fogyasztási szövetkezetét. Az első világ­háború után a szövetkezeti központok létrehozásában a munká­sok és a kisparasztok segítségnyújtást és védelmet láttak és reméltek a kapitalista kizsákmányolással szemben. A proletár szövetkezeteknek több mint fél millió tagjuk volt, s igyekeztek valamennyiüket mozgósítani a politikai, a gazdasági harcra. Agitáltak a fasizmus elleni küzdelemre is. A mozgalom tulajdonképpen a felszabadulás után bontakozott ki teljes mértékben. A haladó erők szorgalmazták, hogy a szövet­kezetek következetesen a nép érdekeit szolgálják. Sikerült meg­teremteni az egységet, létrehozták a különböző típusú szövetke­zetek központi tanácsát, melynek irányításával egyre jobb ered­ményeket értek el. Ma már nem könnyű érzékeltetni azokat a nehézségeket, melyek a földműves-szövetkezetek létrehozása során felmerül­tek. Meg kellett győzni az embereket, hogy az összefogás, a gépek közös használata mennyire előnyös számukra a mező- gazdasági termelés fokozásában. Mai korszerű nagyüzemeink, melyekben a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán egyaránt kiemelkedő sikereket érünk el, a legjobban bizonyítják Lenin szövetkezetesítési tervének helyességét. A kezdeti gondok már a régen múlté. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan javultak a munkafeltételek, a nagyfokú gépesítéssel kiküszöböl­ték a megerőltető munkafolyamatokat és nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy a falusi és a városi ember élete közti nagy különbségeket gyermekeink csak a történelemkönyvekből is­merik. A fogyasztási szövetkezeteknek is megvolt és van a sajátságos politikai és gazdasági feladatuk a szocializmus építése során. A kereskedelmi hálózat fejlesztése a taglétszám bővítésével együtt az államosítás utáni években hatalmas lépésekkel haladt előre. 1950. májusáig 19 ezer új boltot nyitottak és 900 ezer új tagot vettek fel. Az azóta eltelt időszakban még dinamikusabb, a fejlődés. Ma már elképzelhetetlen a vidéki lakosság áruellátása a fogyasztási szövetkezetek nélkül. A korszerű üzletekben, bevá­sárlóközpontokban gazdag választék várja a vásárlókat, a ven­déglátók pedig színvonalas szolgáltatásokkal vonzzák a látoga­tókat. Az ipari szövetkezetek létjogosultsága sem vitatott. Nemcsak munkelehetőségeket nyújtanak azokon a helyeken, ahol nagyobb gyárak, üzemek nem létesültek, hanem kis sorozatokban gyártott termékeikkel igen fontos szerepet töltenek be a piac gazdagításá­ban. Szolgáltatásaik bővítését is fontosnak tartják és örvende­tesen hozzájárulnak a népművészeti értékek megőrzéséhez és ezek továbbfejlesztéséhez. A lakásszövetkezeteknek szintén régi hagyományai vannak hazánkban és a gyakorlat igazolja, hogy a szövetkezeti lakásépí­tés jelentős mértékben hozzájárul az igények jobb kielégítéséhez, és a jövőben is a lakásépítésnek ez a formája lesz a meghatá­rozó. A szövetkezetek tevékenyen hozzájárulnak társadalmunk poli­tikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez és tagságuk az egész világ haladó népével együtt emeli fel szavát ezen a napon, hogy békében végezhessük mindennapi feladatain­kat. DEÁK TERÉZ • Az ipari szö­vetkezetek hoz­zájárulnak ah­hoz, hogy üzle­teinkben minél gazdagabb le­gyen az áruvá­laszték. Képünk a nitrai Siuzba ipari szövetke­zetben készült • Korszerű la­kótelepeinken egyre több fia­tal család él szövetkezeti la­kásban • A Jednota fo­gyasztási szö­vetkezetnek je­lentős szerepe van elsősorban a vidéki lakos­ság ellátásában • Földműves- szövetkezete­inkben ma már számos korsze­rű gép és be­rendezés köny- nyíti meg a ta­gok munkáját (ÖSTK és Jozef Sluka felvételei) afeajfek. Jak ' JS&jjUiL , gBBSjsi , jjm jjg jÉí . |H 85b» mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom