Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
V EGY FURA IIIKO BÁN JÁNOS CSEH FILMBEN Egy falu, ahol alig-alig történik valami. Egy falu, ahol a legjelentéktelenebb események is szájról szájra szállnak. Egy falu, ahol mindenki mindent sejt, mert mindent tudni akar. Miféle emberek élnek hát itt? Földhözragadtak és nagyravágyók. Elégedettek és elégedetlenek. Egyszerűek és kiskirályok. Köztük egy harmincéves kocsikísérő: Otik. Ha csak a külsejét nézi az ember, azonnal ráfoghatná: ez a suhanc a falu bolondja. Kabátja ujja a könyökéig, nadrágja a bokájáig ér. Ha csodálkozik, tátva marad a szája. Ha nevet, nevetni kell rajta. Lassú felfogású. Félénk. Izgalmában a szájába dugja az ujját. Szürcsöli a levest. Piszkálja a fogát. Ritkán beszél, de ha megszólal, a leikéből jönnek a szavak. Látni az arcán: jóságos ember, aki mindenkihez szeretettel közeledik. Cserébe féltik öt, pátyolgatják, gondját viselik. Csodabogarak egy eldugott cseh községben - ez lehetne az alcíme Jifí Menzel most készülő filmjének, a Te kedves kis falunak, amely ironikus hangon szól a közép-európai kisember sajátos életfilozófiájáról, hibáiról és melléfogásairól, kétségeiről és ballépéseiről. Groteszk, jól kiélezett jelenetek színes gyöngysora lesz a film, amelynek forgatókönyvét Zdenék Svérák írta. Otik, ,,a magányos nádiveréb“: Bán János.- Igen, ez a srác tényleg olyan, mint egy nádiveréb. Menzel jellemezte így - nagyon találóan. Ide száll, oda száll, de igazán jól csak a fészkében érzi magát. Az udvaron, a galambjai közt. A házában, ahol a feje tetején áll minden. Az ágyában, ahol nagyokat durmolhat. Eleinte nem is hittem, hogy épeszű ez a fiú. Aztán Menzel felnyitotta a szememet: ez egy fura fickó. Nem bolond, csak úgy gondolkozik, akár egy gyerek. Harmincéves már, de a mentális fejlettsége egy tízéves gyerekével egyenlő. Akkor szólal meg, amikor senki sem várja. A legváratlanabb helyzetekben csúszik ki a száján az igen vagy a nem. A nagy egészből csak az apró részek izgatják. Az erdőben'sem az erdőt, hanem egyetlen fát lát csupán. És gyönyörűnek tálát mindent, ami körülveszi.-Tehát boldog.- De még mennyire! Ne törődj semmivel, csak boldog legyél! - biztatta Menzel a forgatás elején. Ez volt az egyetlen instrukciója. Arra kért, találjam meg azt az állapotot, amelyben annyira jól, szabadon és lazán érzem magam, hogy a „csöndes boldogság“ állandóan ott ég a szemem sarkában. Mert Otik csak nagy ritkán neveti el magát - 6 inkább befelé mosolyog. Tehát mindenekelőtt a belső boldogság megjelölése volt a lényeges. A többi, a reakciók, a gesztusok csak ezután születtek meg.- Akárhogy is veszem: húszharminc mondatnál nem kapott többet a forgatókönyvben, ennek ellenére mégis úgy tűnik: főszerepet játszik, hiszen csaknem minden kockán jelen van, s ahol nem,, ott is Otíkról folyik a duma.- Izgalmas munka, pompás lehetőség ez a szerep. Ha most azt mondom, régóta vártam már egy ilyen feladatra, akkor az ugye, hihetetlen. Pedig minden álmom egy igazi, jól megírt néma szerep volt. Olyan, mint ez. Most már csak azon izgulok, nehogy csalódást okozzak Menzelnek.- Valóban: azok után, hogy évekkel ezelőtt partnerek voltak Gyarmathy Lívia Minden szerdán cimü filmjében, találkoztak Maár Gyula Felhőjátékában, sőt, Menzel Katona József színházbeli rendezésében, a Szarvaskirályban a varázslót játszotta, meglepődött-e a Prágába hívó nem mindennapi ajánlaton?- Persze hogy meg. Én még akkor sem sejtettem, hogy tervei vannak velem, amikor a Szarvas- király bemutatója után magával vitte a fotóimat a színházi titkárságról. Eszembe sem jutott, hogy éppen én kellenék neki. Aztán elmúlt a nyár, az ősz és decemberben értesített, hogy küldi a forgatókönyvet. Elolvastam és majd kibújtam a bőrömből. Nem érdekelt, hogy mekkora a szerep, csak az, hogy megint mellette lehetek. Em-. lékszem, akkor is oda voltam a gyönyörűségtől, amikor tavaly megtudtam, hogy rendezni fog nálünk. Aztán heteken át boldogtalanul jártam-keltem a színházban, mert kiderült: nem kaptam szerepet a Szarvaskirályban. Még az sem vigasztalt, hogy Bulgakov Menekülésében Golubkovot, az egyetemi tanárt alakíthattam. Csalódott voltam. Én Menzellel akartam dolgozni. Erre mi történik: megbetegszik a kollégám, s szólnak, átvenném-e a szerepét. Mi, hogy átveszem-e? Rohantam a próbára.- És most repül Prágába...- Tolmácsom van, pedig nélküle is boldogulnánk. Mindketten pontosan tudjuk, mikor mit érez a másik Ha Menzel mosolyog, akkor biztos, hogy már nem Bán Jánost, hanem Otikot látja bennem. Akkor nem lehet baj, tudom, mert „megvette“ a jelenetem. SZABÓ G. LÁSZLÓ mMnl itt'HlMd NYELV (Folytatása 11. oldalról) bútor, de: hajlítottbútor-gyár stb. - Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat az egyébként különírandó szókapcsolathoz. Ilyenkor ezt kapcsoljuk kötőjellel az alkalmilag egybeírt kapcsolathoz: házi feladat, de számtan-házifeladat stb. 3. Két azonos utótagú összetétel (pl. munkásszövetség, parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás- -paraszt). Az ilyen szerkezetű minőségjelzői tagot különírjuk a közös utótagtól: munkás-paraszt szövetség. Hasonlók: szövőipar, fonóipar, de: szövő-fonó ipar; kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta stb. A kis és nagy kezdőbetűk A 11. kiadás határozottan ellenzi a nagy kezdőbetűk fölösleges használatát. 1. Mivel az ünnepeket, nevezetes napokat, sót a történelmi eseményeket is kis kezdőbetűvel írtuk eddig (május elseje, nemzetközi nőnap, a mohácsi vész, francia forradalom, párizsi kommün), ezeknek megfelelően kis kezdőbetússé vált egyes történelmi események eddig kivételesen nagy kezdöbetűs nevének írása: (a) nagy októberi szocialista forradalom, (a) nagy honvédő háború, (a) szlovák nemzeti felkelés, (a) februári győzelem stb. 2. A rendezvények nevét is kis kezdőbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, (a) magyar nyelv hete, országos középiskolai tanulmányi verseny, (a) szép magyar beszéd versenye stb. - Csak az intéz- ményszerú országos vagy nemzetközi rendezvények nevét írjuk nagy kezdőbetűvel: Budapesti Nemzetközi Vásár, Vadászati Világkiállítás stb. 3. Levelekben a megszólítás minden főneve (közneve is) nagy kezdőbetűs, a melléknevek azonban kis kezdöbetű- sek, ha nem a megszólítás első szavaként állnak: Tisztelt Kovács Elvtársi; Mélyen tisztelt Asszonyom! Magánlevelekben a tulajdonnévi tagon, illetve a kezdőszón kívül kis kezdőbetűvel is írhatjuk a szavakat: Kedves jó Kovács barátom! 4. Azokat a közneveket, névmásokat, határozószókat, amelyek a megszólított személyre vonatkoznak, írhatjuk kis és nagy kezdőbetűvel: Szeretnék Veled (veled) menni; Arra kérem Miniszter (miniszter) elvtársat...; stb. A tulajdonnevek írása Az eddiginél szélesebb körű, bővebb, részletesebb a tulajdonnevek írásának szabályozása. A következők megjegyzésére hívjuk fel a figyelmet: 1. Különírjuk kis kezdőbetűvel azokat a gyüjtőnévi közszókat a nagy kezdóbe- tús örökölt vagy felvett személynevektől, amelyeket kisebb vagy nagyobb ember- csoportok viselnek: Benedek család, Ady Endre úttörőcsapat, Zalka Máté lövészezred stb. 2. Az ilyen gyűjtőnevek előtt köznévi eredetű szó vagy kifejezés is állhat minőségjelzőként (fantázianév); az ilyen tulajdonnévi szerepű közszókat nagy kezdőbetűvel írjuk, a gyűjtőneveket pedig tőlük külön, kis kezdőbetűvel: Előre brigád stb. 3. Ilyen közszói eredetű nevek tulajdonnévi szerepben állhatnak intézménynévszerű megjelölésekben is, például éttermek, mozik, boltok stb. nevében. Ilyenkor ezeket nagy kezdőbetűvel írjuk, s tőlük külön, kis kezdőbetűvel a csak értelmezésre szolgáló köznévi tagot: Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó stb. (Ezekből ugyanis a kis kezdöbetűs tag elhagyható, s a jelzői tagok magukban is átvehetik a tulajdonnév szerepét: A Kis Rablóban vacsorázik.) 4. Ha intézménynévben vagy más tulajdonnévben fordul elő jelzőként köznévi eredetű szó vagy kifejezés, ez is hozzátartozik a tulajdonnévhez, s nagy kezdőbetűvel írandó: Előre Asztalosipari Szövetkezet, Április 4. Gépgyár stb. 5. A hídnevekben a híd szó kis kezdőbetűvel és különírandó az akár tulajdonnévi, akár köznévi eredetű, de most tulajdonnévi szerepet betöltő, tehát nagy kez- döbetüs jelzői tagtól: Erzsébet híd, Szlovák Nemzeti Felkelés hídja stb. 6. Az eddig kivételként kezelt és egybeírt Galyatető, Gellérthegy, Margitsziget tulajdonnevek ezután kétféleképpen írhatók; ha hegy-, illetve szigetnévként használjuk, kötőjellel: Galya-tető, Gellért- -hegy, Margitsziget; ha üdülóhelynév- ként, illetve városrészként fordulnak elő, akkor egybe: Galyatető, Gellérthegy, Margitsziget. 7. A járások, kerületek, körzetek és hasonló közigazgatási egységek nevét ezután nem kis, hanem nagy kezdőbetűvel irjuk: Komáromi (Komárno) járás, Nyugat-szlovákiai kerület stb. 8. A márkaneveket (gyártmányok, termékek márkanévként használt elnevezését) nagy kezdőbetűvel írjuk: Trabant, Fabulon (arckrém) stb. 9. A kitüntetések és díjak neve szintén nagy kezdőbetűs: a) A díj, érem, emlékérem stb. szót tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj, Eötvös Loránd-emlékérem stb. b) A több különírt szóból álló kitüntetés- és díjnevekben minden alkotó tag nagy kezdöbetűs: Állami Díj, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. c) Az ezekhez tartozó fokozatok neve kis kezdöbetűs: Munka Érdemrend arany fokozata stb. 10. A tulajdonnevek köznevesülése ismert folyamat. Újabban a dízelmotor, dízelolaj, dízelesítés csatlakozik a már ismert esetekhez. A mozaikszók 1. A betűszóknak (vagyis azoknak a mozaikszóknak, amelyek többszavas név kezdőbetűiből alakultak), a) ha tulajdonnévi jellegűek, minden betűjük nagybetű: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), CSKP (Csehszlovákia Kommunista Pártja) stb; b) ha köznévi jellegűek (típusintézménynevek), minden betűjük kisbetű: gmk (gazdasági munkaközösség), hnb (helyi nemzeti bizottság), sznf (szlovák nemzeti felkelés) stb. (Ezeknek, ha tulajdonnév részévé válnak, csak a kezdőbetűjük lesz nagybetű, mint bármelyik más köznévi szónak: Sznf Üzem, Nagyráskai (Veiké Raskovce) Hnb stb. 2. A szóösszevonásokat (vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid vagy rövidített szavakból, szórészekból jöttek létre), a) ha tulajdonnévi jellegűek, nagy kezdőbetűvel írjuk (az eddigi csupa nagybetűs írásmódtól eltérően tehát csak a kezdőbetűt írjuk naggyal): Kérni (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), Csema- dok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége) stb; b) ha köznévi jellegűek, csupa kisbetűvel írjuk: kisker (kiskereskedelem), trafó (transzformátor) stb. Az elválasztás Az eddigi elvek nem változtak. De mivel a dz és a dzs betűket szétválaszt- hatatlannak ismeri el az új szabályzat (hiszen önálló hangot jelölnek), nem választhatók elemeikre magánhangzók közti helyzetben sem: bo-dza, maharadzsa stb. JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÚ ' 1985. VI. 21. • Gyönyörűnek talál mindent (Jirí Kucera felvétele)
