Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

Vasárnap 1985. június 23. A Nap kel - Kelet-Szlová- kia: 04.37, nyugszik 20.41 Közép-Szlovákia: 04.44, nyugszik 20.48 Nyugat-Szlovákia: 04.50, nyugszik 20.54 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 09.32, nyugszik 00.15 Közép-Szlovákia: 09.39, nyugszik 00.22 Nyugat-Szlovákia: 09.45, nyugszik 00.28 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZOLTÁN és SIDÓNIA nevű kedves olvasóinkat • 1910-ben született Jean ANOUILH francia drámairó. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL HOGYAN AKAR AZ IMPERIALIZMUS SZAKADÁST ELŐIDÉZNI A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGBEN? írta: Jevgenyij Baranovszkij a történelemtudományok kandidátusa ROHAMOS LÉPTEKKEL Juraj Krupa mérnök írása MEGOLDÁS- TÍZ ÉV UTÁN Kovács Edit riportja HASZNOSÍTJÁK A HULLADÉK­ENERGIÁT Gazdag József riportja OTTHONT TEREMTŐ SZORGALOM Németh János riportja MEGÁLLNI A LEJTŐN Lalo Károly riportja KÉZFOGÓ, JÚNIUSBAN Rudolf Sloboda novellája A CHINATOWN Kulcsár István New York-i levele Százéves fennállását ünnepelte az idén a Módrai Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola borá­szati és borászati-gyümölcskerté- szeti részlege. Az iskola régi épü­letét 1954-55-ben átépítették, 1970-ben pedig 300 férőhelyes új diákotthont is kaptak a tanulók. Bővült az iskola korszerű műszaki berendezésekkel felszerelt tan­gazdasága és pincegazdasága is. Az évek során szakemberek szá­zai sajátították el itt szakmájuk csínját-bínját. A felső képen a gyümölcsker- tész-tanulók gyakorlatban ismer­kednek Pavel Horőáőek mérnök irányításával a fák oltásával. A kö­zépső felvétel az iskola modern kémiai laboratóriumában készült. Az alsó felvételen a minden igényt kielégítő diákotthon látható. (CSTK - Magda Borodáőová felvételei) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A csehszlovákiai szakszervezetek a társa­dalom gazdasági, szociális és kulturális fej­lődésének egyes szakaszaiban a helyettesít- hetetlen cselekvő tényező szerepét töltötték be a dolgozók mozgósításában és nevelésé­ben. Valóra váltották a szakszervezetek kül­detéséről szóló lenini tanítást, miszerint a szakszervezet a gazdálkodásnak, az irányí­tásnak és az igazgatásnak, a szocializmus­nak az iskolája a dolgozók milliói számára. A szervezettség növekedése, az egységes szakszervezetek cselekvőképessége és szo­cialista érettsége kifejezésre jut a társadalmi élet minden területén. A szakszervezetek hozzájárulása a szocia­lista társadalom fejlődéséhez nagymérték­ben megmutatkozott elsősorban a szocialis­ta rend megszilárdulása és az emberek nö­vekvő szükségleteinek kielégítése szem­pontjából döntő fontosságú területen - a népgazdaság fejlődésében. A csehszlo­vák gazdaság sikeres átépítését, fejlődését és mai magas szintjét tanúsítja az a tény, hogy a háború előtti Csehszlovákiához ké­pest a nemzeti jövedelem több mint hatszo­rosára növekedett. A munkásosztály és a többi dolgozó meggyőződhet arról, hogy a népgazdaság állandó és tartós fejlődésé­nek biztosítása jelentősen növeli lehetősé­geinket és biztonságérzetünket. Ez a tudat alapozza meg azokat a jelentős társadalmi és munkakezdeményezéseket, amelyek kifeje­zik Csehszlovákia Kommunista Pártja politi­kájának és szociáigazdasági programjának széles körű támogatását. Ez kifejezésre jut a dolgozók jelenlegi nagy kezdeményezésében is, amelyet a nem­zeti felszabadító harc betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója ihletett. A dolgozók áldozatos, serény igyekezete kibontakozásának köszönhetően új tapasz­talatokra és felkészültségre teszünk szert, hogy még eredményesebben, hatékonyab­ban s a kor követelményeinek megfelelőbb munkaformákkal és munkamódszerekkel dolgozzunk, ami nélkül elképzelhetetlen a társadalom további gazdasági és szociális fellendülése. Felbecsülhetetlen értékű ered­ményekkel jár a dolgozók részvétele az irá­nyításban, ha a munka, a termelési értekezle­tek és a szocialista versengés jól szervezett, valós alapjára támaszkodik, s ha anyagilag valamint erkölcsileg ösztönzik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom to­vábbra is arra fog törekedni, hogy jobban hasznosítsuk a népgazdaság óriási erőforrá­sait és tartalékait, vagyis a megteremtett anyagi-műszaki bázist és az emberek aktivi­tását, hogy gyorsabban növeljük a termelés hatékonyságát, javítsuk minőségét és gaz­daságosságát, és munkánkból erélyesebben küszöböljük ki a fogyatékosságokat. (Karel Hoffmann elvtársnak az FSZM megalakulása 40. évfordulója alkalmából elhangzott beszédéből) Ibi néni élete egy megíratlan regény. Roppant nehéz akár­csak vázlatszerúen is vissza­adni, megrajzolni portréját. Nem szívesen beszél ugyanis önmagáról, életének egyes epizódjairól. És ez érthető is. Nyomasztó légkörben élte fiatalságát. Zsenge gyermek volt, amikor a nácik hatalomra kerültek Németországban, s családjának nyomós oka volt rá, hogy a világhelyzet alakulá­sát aggódva kísérje figyelem­mel. A rádió híradásaira éb­redtek, s azzal tértek nyugovó­ra. Szörnyű volt tehetetlenül várni sorsuk tragikus betelje­sedését: Oswiecimbe, a hír­hedt koncentrációs táborba hurcolták az egész családot. Egyedül ö élte túl családjából a borzalmakat...- A megpróbáltatásokról még a hozzám legközelebb ál­lóknak, egyetlen lányomnak sem szívesen beszélek - mondja Malik Irén negyven évvel a tábor felszabadítása után -, mert azokat a szörnyű­ségeket felidézni is borzasztó, nem még átélni. Elképesztő, hogy egy nagyobb darab ke­nyérért, az életbenmaradás- nak alig pislákoló reményében Ibi néni két élete mi mindenre képes az ember. A tábori szennyvízcsatorna tisztításától a holttestek össze­gyűjtéséig mindent vállaltam. Nos, ennyit erről, és ne többet - mondja, miközben látom, könnyeinek visszaszorításával birkózik. A Korlát (Konrádovce) köz­ségben sok nélkülözés köze­pette eltöltött gyermekkor, na és természetesen Oswiecim meghatározták politikai profil­ját, hovatartozását. Már 1948- ban tagja lesz a kommunista pártnak, a nőmozgalomban is fontos szerepet vállal. Idestova harminc éve a Jednota fo­gyasztási szövetkezet alkal­mazottja, bolti eladó, s a szö­vetkezet pártalapszervezeté- nek vezetőségi tagja. Lakóhe­lyén, Feleden (Jesenské) sem tétlen. Tenni akarását, áldozat- készségét szinte az egész já­rásban ismerik és elismerik. Sokkal szívesebben beszél a munkahelyi dolgokról, annak á*kis közösségnek a munkájá­ról, melyet már hosszú évek vesen fogadna. Persze árukí­nálatnak sem akármilyen. Lel­tár idején több mint hatezres tételről készül kimutatás, tehát valóban széles áruskálánk van. Járnak is hozzánk szinte a járás minden részéből. És aki egyszer eljön, az majdnem biz­tos, hogy állandó vevőnk marad. Pedig nem könnyű a vásárlók kedvében járni, kívánságaikat teljesíteni, mert sokszor olyas­mit is rajtunk kérnek számon, amit még az ipar sem gyárt. Akadnak „szekálós“ vevők is, de mi sohasem veszekszünk, sohasem vitatkozunk. Alapel­vünk, hogy a vásárlónak min­dig igaza van, s nagyon büsz­ke vagyok, hogy ezt a lányok­kal is sikerült megértetnem... Malik elvtársnót a különbö­ző pártfunkciókban, a nómoz- galomban és a munkahelyén végzett munkájáért már a múlt­ban is több elismerés érte. Mégis hihetetlen volt számára, hogy az idei május elseje alkal­mából Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés­ben részesült. Pedig nagyon megérdemelte... HACSI ATTILA ÚJ SZÓ ­2 1985. VI. 21. óta vezet az áruház iparcikk­osztályán.-Tulajdonképpen már ré­gen nyugdíjas lehetnék, csak hát sajnos el nem tudnám kép­zelni az életet a bolt, a kollé­gák, a vásárlók nélkül. Havon­ta hétszázezer koronás átlag- forgalmat bonyolítottunk le az elmúlt esztendőben, amit gon­dolom, több városi üzlet is szí­

Next

/
Oldalképek
Tartalom