Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1985. junius 21. XVIII. évfolyam 25. szám Ára 1 korona T ermálvíz. Az ember már évszázadok óta fúr a föld mélyébe, hogy felszínre hozza, reménykedve gyógyító erejében. Mióta sokasodnak energiagondjai, új szemszögből kezdi kezelni ezt a höenergiaforrást. Üvegházakat, fóliasátrakat és egyéb épületeket fűt termálvízzel, kihasználva azt a lehetőséget, ame­lyet már régóta ismer, csak éppen eddig sem gazdasági, sem nyersanyaghelyzete nem kényszerítette arra, hogy éljen is vele. így sincs szó valami nagy horderejű energiaforrásról, hiszen Szlovákia valamennyi hozzáférhető termálvize együttvéve mind­össze 120 MW hőenergiát szolgáltathat, összehasonlítva ezt az épülő gabcíkovói erőmű majdani 720 MW-os vagy a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű csupán egyetlen reaktorblokkjának 440 MW-os teljesítményével, igazán nem kell attól tartanunk, hogy a föld mélyéből feltörő forróvíz energiaellátásunk döntő fontosságú bázisa lehetne. Ott viszont, ahol már víz folyik a forrásból, igenis van jelentősége. Dél-Szlovákiában a Duna menti síkságon pedig így van. Az utóbbi időben éppen ezen a vidéken bővült a termálvízforrások száma. De ahány hely, annyi egyedi út, szembenézés a sokszor nyomasztó valósággal, kitöré­sek a lehetőségek határán túlra. Akadnak, akik megszabadulná­nak tőle, ha nem lenne benne annyi idejük, munkájuk, az életük egy része. Évek múlván a különutas próbálkozások időszakának talán a végére értünk. Mert megoldódott egy kulcskérdés: van már gesztora ennek a területnek is, mégpedig az SZSZK Erdőgazda­sági és Vízgazdálkodási Minisztériuma. Most egy olyan közös pénzalap létrehozásán töprengenek, amelyből finanszírozni lehetne majd a termálvízforrás költségeit - a geológiai kutatástól kezdve a megvalósításig. Sorsdöntő lépések ezek a fennálló helyzet javulása érdekében. Viszont önámítás lenne azt hinni, hogy a megvalósítás terén egy csapásra minden megváltozik. Ezután is aligha lesz vonzóbb gépiparunk számára a szükséges gépi berendezések, főként a hőszivattyúk gyártása. Vagy talán mégis? Idővel ez is kiderül. . Már évek óta állandóan visszatérő gond az elhasznált melegvíz biztonságos elvezetése. Ezért új furatokat nagyobb vizeink köze­lében végeznek, hogy némileg enyhítsenek ezen a helyzeten. Vagy pedig olyan zárt kört alakítanak ki, ahol állandó körforgás­ban lehet a víz. Az is a lehetőségek közé sorolandó, hogy a írnom : a felhasznált viz elvezetését a városi tisztítóállomásokkal együtt­működve oldanák meg. Mert a vegyileg szennyezett folyadék magas hőmérséklete is káros hatású lehet a természetre. Jelenleg s a jövőben is az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgaz­dálkodási Minisztériuma arra törekszik, hogy sehol se csússzon be olyan koncepciós hiba, amely esetleg később felmérhetetlen károkat okozna. A gyakorlat szempontjából fontos, hogy Bmóban sikerült kifejleszteni azt a csehszlovák inhibitort, amely hatásosan semlegesíti azokat az anyagokat, amelyek lerakódhatnának a ter­málvízfűtésre használt csövekben, szerelvényekben. Dunaszer- dahelyen (Dunajská Streda) és Podhájskában már alkalmazzák is. Mindezek ellenére a szlovákiai termálvízforrások kihasználá­sának jelenlegi mérlege kedvezőtlen. A gyógyítási célokra hasz­náltakon kívül összesen 86 forrás létezik ebben az országrész­ben: 33 hőenergia hasznosítására is alkalmas, ebből azonban csupán 21-et használunk ki igazán. Elsősorban a mezőgazda­ságban (Felsöpatonyban - Horná Potön, Dunaszerdahelyen, - Nagymegyeren - Őalovo és másutt) és a termálfürdőkben: Nyárasdon (Topol'níky) sportcsarnokot is fútenek vele. Ez a kihasználás azonban csak idényjellegű, s hatásfoka mindössze 19 százalékos. Optimális az lenne, ha az egész évi hasznosítás mellett ez az érték 40 százalék körül mozogna. Jelenleg 36 termálfürdő létezik Szlovákiában. Számuk az utóbbi években megkétszereződött. Úgyszólván mindenhol gondot okoz az egyes létesítmények szakaszos kivitelezése. Általában 100-150 millió koronás ráfordításokkal 5-6 évig épülnek, nagyon bonyolult feltételek között. Ezentúl minden érintett intézmény összehangolt együttműkö­désének mihamarabb a tervmutatókban is meg kellene mutatkoz­nia. Hogy a termálvíz energiafelhasználása érdekeltté tegye azokat, akik ezzel foglalkoznak, s akiket eddig inkább csak a fanatizmusuk, mintsem egy céltudatosan kialakított gazdasági légkör vezetett odáig, ahol vannak. Viszont a jövőben is mérvadó lesz a gazdaságosság elve egy-egy termálvízforrás elbírálásá­ban. Ezért beruházási eszközökhöz csak akkor lehet hozzájutni, ha minden furat átfogó elemzésen esik át és annak eredményei kedvezőnek bizonyulnk. Már előre tudni kell azonban, hogy mire lesz képes az új forrás, körülbelül milyen eredményeket hozhat majdani kihasználása. Reményteljes termálvízforrásokkal a jövőben is számolunk. Jelenleg is vagy kéttucatnyit tartanak számos Szlovákiában. Ennek felét hőmérsékleti és vegyi hatások miatt a szükséges műszaki és technológiai megoldások hiányában egyelőre nem lenne célszerű felnyitni. Lehetőségek tehát a jövőben is kínálkoz­nak. Először azonban a már meglévő forrásokat kellene még jobbgn és nagyobb hatásfokkal kihasználni*- ha lehet energetikai célokra is. Ehhez azonban tapasztalataink ismeretében alapos frontáttörésnek kell(ene) bekövetkeznie. Szemléletben és gyakor­latban egyaránt. J. MÉSZÁROS KÁROLY • Termálvízzel fütött üvegházak 101001' • ... és alattuk már palántáznak • Hőcserélő az Agrofrigor fütoházában (Nagy László felvételei) • Útban a víz felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom