Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-07 / 23. szám

ÚJ szú 21 A szocialista országok ÉLETÉBŐL Életszínvonal-vizsgálat a Szovjetunióban Reprezentatív felmérést ké­szítettek az életszínvonal ala­kulásáról a Szovjetunió Szoci­ológiai Kutatóintézetének munkatársai. A felmérésbe az ország 28 körzetéből 10 500 - a legkülönbözőbb rétegeket képviselő - tizennyolc éven felüli állampolgárt vontak be. Vizsgálták a családok anya­gi-vagyoni helyzetét, az egyes családtagok jövedelmét, szel­lemi és kulturális igényeiket, művelődési lehetőségeiket és társadalmi elvárásaikat. Ivan Levikin professzor, a Szociológiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese a beérke­zett adatok elemzése és érté­kelése után, összegezve az eredményeket, a következőket mondotta:- A társadalmi jólét egyik legfontosabb mutatója az élet- színvonal. Ez még nem érte el azt a szintet, amit szeretnénk. A kutatás azonban azt bizonyí­totta, hogy a vizsgált interjúala­nyok életében az utóbbi öt esz­tendőben alapvető változások következtek be. A megkérde­zettek 59 százalékának emel­kedett a munkabére, a lakásvi­szonyok 52,5 százalékuknál javultak. 55 százalék véleke­dett úgy, hogy egészségeseb­ben, korszerűbben táplálkozik, 63 százalékuk pedig észreve­hetően jobban öltözködik. A leg­inkább figyelemre méltó vál­tozások a viszonylag kis jöve­delmű családok és a paraszt­ság életében történtek. Élet- színvonaluk javítása érdeké­ben több állami intézkedés született. A meginterjúvoltak 74 százaléka kijelentette, hogy jobban él, mint néhány évvel ezelőtt. A válaszadóknak több mint az 50 százaléka elégedett volt élete alakulásával, s csak kevesebb mint a fele vélte úgy, hogy életkörülményei csupán kielégítőek. A kutatás eredményei is bi­zonyították, hogy az agrárpoli­tikai intézkedések hatására gyorsabban fejlődött az élet- színvonal falun, mint városban. Persze ez még nem jelenti azt, hogy a falusiak életkörülmé­nyei máris egyenlöek a városi­akéval. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fejlődés leginkább szembetűnő a kö­zép-ázsiai köztársaságokban. A vizsgálat során képet nyertek a Szovjetunió jelenlegi lakáshelyzetéről is. Annak elle­nére, hogy már három évtized óta évente 2-2,3 millió lakást építenek, a probléma nem megoldott. A megkérdezett vá­rosi lakosok 80 százaléka és a meginterjúvolt falusiak 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy állami, szövetkezeti, illet­ve kolhozok által épített lakás­ban él. A többiek szüleik ottho­nában, illetve munkásszálló­kon laknak. A falusi lakások komfortfokozata azonban még elmarad a városiakétól. Érdekesek az igényekben fellépő változások a fogyasztá­si cikkek piacán is. Nemcsak a kereslet nőtt meg, hanem átalakult a szerkezete is. A la­kosság egyre inkább a jobb minőségű - noha drágább- termékeket igényli. Az ipar és a kereskedelem azonban ed­dig nem volt képes követni a piaci konjunktúrát, illetve annyit előállítani és forgalomba hozni ezekből a termékekből, amennyi a reális kereslet. Ezt a feszültséget rövidesen meg­nyugtatóan meg kell oldani- mondotta végül Ivan Levikin professzor. A belgrádi Népmúzeum értékei Feltevések szerint Szerbiában már a múlt század húszas éveiben - Milos fejedelem uralkodása ide­jén - megkezdődött a belgrádi Népmúzeum anyagának a gyűjté­se. Ennek ellenére a múzeumot csak 1844-ben említik először a korabeli okiratok. Megalapítása Jovan Sterija Popovic, a jeles víg­játékíró nevéhez fűződik, aki ab­ban az időben a Szerb Királyság oktatásügyi minisztere volt. A Népmúzeum sok kénysze­rű költözködés után 1952-ben ke­rült végleges helyére, a Köztársa­ság téri épületbe. Gazdag anya­ga felöleli a szerb kultúra szinte teljes történetét. A régészeti gyűj­temények közül figyelmet érde­melnek az őskortól a népvándor­lás koráig terjedő időszak tárgyi emlékei. A korai középkorból, a VII—XII. századból való mihajlova- ci kerámiák, ékszerek, a fibulának nevezett díszes csatok a fejlődő szláv kézművesség tanúi. A XII -XV. századi szerb kultúra és művészet legszebb darabját, az 1190 körül keletkezett, kézzel írott Miroslav-evangéliumot is ebben a múzeumban őrzik. A belgrádi Népmúzeum értékes kincsei között tartják számon a Növi Pazar-i aranyékszereket, a budvai üveg és bronzedényeket, valamint a mindmáig ismeretlen eredetű különleges arany álar­cokat. A képtár büszkeségei közé tar­tozik a XVI-XIX. századi ikongyűj­temény, valamint Tintoretto, Ru­bens, Van Gogh, Picasso néhány alkotása. A múzeum régészei az utóbbi években több jelentős ásatás munkálataiban vettek részt. Jelen­leg például a Vaskapunál található őskori települések feltárásán dol­goznak. A következő évek felada­tai közé tartozik a Pozarevac mel­letti római város: Viminacium és a Növi Pazar melletti középkori szerb főváros, Ras feltárása. A 141 éves intézmény jó kap­csolatokat épített ki magyar, cseh­szlovák, bolgár; osztrák múzeu­mokkal. Együttműködik a lenin- grádi Ermitázzsal, a drezdai kép­tárral és a madridi Pradóval. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 13. Képző. 14. Va­dászkutya. 15. Hollandiai város. 16. Tengerimalac. 18. Melltű. 19. Lehagy. 20. írásban rögzített. 22. Pulzusban van! 23. Tó - németül. 24. Dicsfénye. 26. Gyümölcs. 28. Visszaint! 29. Folyó Romániában. 30. Magyar színész volt. 31. Jól van - angolul. 32. Rag. 33. Épület­szárny. 34. Növényi hajtás. 36. Határozói rag. 37... felkelés, anti­fasiszta népi felkelés Bulgáriában. 39. Azonos betűk. 41. Megvételre kínált. 42. Após. 43. Képző. 44. Uncle... 46. Bantu néger törzs. 47. V. L. E. 48. Vissza: sokaság. 49. Zsarátnok. 51. Francia költő. 53... -duk, titkos szövetség. 54. Mohón eszik. 55. Korallzátony. 56. Varangyos béka - angolul. 58. Nem megy el. 60. Patent közepe. 61. Német fizikus. 62. Valamely helyen. 64. Oxigén, lítium. FÜGGŐLEGES: 1. János. 2. Csőrös fuvola. 3. Rendkívül nagy. 4 Bőr, sulfur, 5. E. Z. B. 6. íróesz­köz. 7. Női sál. 8. Versz. 9. Figyel. 10. Kertben van! 11. Spanyolor­szági város. 12. Csapadék. 16. Rejtvényünk befejező része. 17. A. T. B. 19. Azonos betűk. 21. Egykori francia királyi palota Pá­rizsban. 23. Az áldozatok közt ... neve. 25. Leszólt valakit. 26. .. ák, híres ókori jósnök. 27. Mezőgaz­dasági eszköz. 30. Ö. S. M. 33. Kazán közepe. 34. Állat. 35. Meny­asszony. 38. Vissza: hangnem. 40. Madár. 43. Fürkészve nézi. 45. Asszonyom - franciául. 47. Ré­gen. 48. A hidrogén atommagja. 50. Dorong (ék. h.). 51. Reked. 52. Patakban van! 54. Falzum része. 57. Az elektromos ellenállás egy­sége. 58. M. A. A. 59. Vadászku­tya. 62. A Vág szélei. 63. László, Ottó. A Belorusz SZSZK-ban a mogiljovi Tehnopribor üzem ipari manipulátorok fontos gyártója. Az üzem újdonságai közé tartozik az univerzális ,,TUR-10“ technológiai robot, amely a legkülönfé­lébb műveleteket végzi el: hegeszt, szerel, stb. Képünkön Irina Dibinyininova mérnök kipróbálja a ,,TUR-10“ robotot. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, AGERPRES, TANJUG, «<■•» f Rohamosan épül a bolgár főváros, Szófia. Az új lakótelepeken a lakásokkal egyidőben épül ki az iskolák, egészségügyi intézmé­nyek, üzletek, szolgáltatóházak hálózata is, beindul a tömegköz­lekedés. A felvételen az Ifjúság lakótelep. Gyógyító sós tavak Ocna Sibiului - az elhagyott sóbányák helyén keletkezett sós tavak hazája. A csaknem másfél tucat kiseb-nagyobb sós tó gyógyhatását már év­századok óta ismerik és hasz­nosítják. A városka az idők folyamán híres gyógyító köz­pont lett. Az itteni szanatóriumban a természetes gyógyvizek és gyógyiszapok hatását gyógy­tornával, masszázzsal, légzés­terápiával, iszap- és paraffin­pakolással fokozzák. A sósfür­dők gyógyhatását a magas só­tartalom és a víz egyéb ásvá­nyi anyagainak sajátos vegyi összetétele adja. A tavak só­tartalma literenként átlagosan 220 és 300 gramm között vál­takozik, de a Brincoveanu tóé még ennél is jóval magasabb. A gyógyvizekben ezenkívül nagyobb mennyiségben talál­ható még nátrium- és magné­ziumszulfát, valamint jód és bróm. A szanatóriumban a reuma mellett eredményesen kezelik a nőgyógyászati, endpkrin és légzési panaszokkal érkezők bajait is. Sikereket értek el a meddőség kezelésében A pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedő betegek az itteni kú­rák után hosszú hónapokig nélkülözhetik a gyógyszereket. A Horea forrás pedig a felső légúti megbetegedésekre nyújt gyógyírt. A sós tavak egy részének egyébként egy egészen ritka és különleges tulajdonsága is van. Nyáron a nap fölmelegiti a vizüket, hogy - 2 méter mély­ségig - némely tó hőmérsékle­te eléri a plusz 46 Celsius fok hőmérsékletét is. Szezon ele­jén és végén a tavak átlagos hőmérséklete mintegy 40 fok. Keresztrejtvény A május 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Aki önma­gára szeretne találni, az ne másoktól kérdezze az utat. Könyvjutalomban részesülnek: Zálezsák Kornélia, Vágsellye (Sara), Sándor Rózsa, Nádszeg (Trstice), Végh Alica, Nagyabony (Veiké Blahovo), Hajdú Éva, Presov, Dalmady József, Léva (Levice). 1985. VI. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom