Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-31 / 22. szám

ÚJ szú 17 1985. V. 31. TUDOMÁNY TECHNIKA Az audiovizuális technika tizedik bemutatkozása AZ INTERKAMERA ’85 NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSON LÁTTUK A Nikon FA fényképezőgép zársebessége elérheti a másodperc négyezred részét Az audiovizuális (rövidítve AV) technika magába foglalja mind­azokat a műszereket, gépeket, be­rendezéseket, amelyek használa­ta hallási és látási ingereket vált ki, s amelyek a környező világ hűebb érzékelésére szolgálnak. Ez a technika ma már túlnőtte az oktatásban eszközölt szemlélte­tés, valamint a fotográfia és a ki­nematográfia kereteit, s a tudo­mány és technika egyik csúcs­színvonalú ágazatává fejlődött. Az AV-technikát gyártó iparág­nak megkülönböztetett figyelmet szentelnek szerte a világon, így hazánkban is. A kétévenként megrendezésre kerülő prágai In­terkamera nemzetközi kiállítás az audiovizuális technika egyik ran­gos seregszemléje, hiszen jelen van itt a világ szakembereinek színe-java, lehet adni és venni, látni, tapasztalni, kölcsönösen in­formációkat szerezni. Az idei, sor­rendben már a tizedik kiállítás mé­reteiben, színvonalában felülmúlta az eddigieket. Ezt számadatok is bizonyítják: 17 ország képvisele­tében 89 cég hozta el termékeit, közöttük olyan neves cégek is, mint a Minolta, a Kodak, a Nikon, az Olympus, a Chinon, a Polaroid, a Sony és a Sharp. A látogató szinte elmerült a tö­megben, amely a csúcstechnoló­giát jelentő készülékek vonzásá­ban ismerkedett a ma és a holnap műszaki újdonságaival. Egy-egy termék azonban csak a kiállítókkal folytatott gyors eszmecsere és a reklámanyagok áttanulmányo­zása után vált ismertebbé, szerke­zetében és küldetésében behatá­rolná. Lássuk hát, milyen újdonságok voltak az idei kiállításon, mi keltet­te fel leginkább a közönség érdek­lődését. Az élre kívánkozik a Kodak cég érdekes újdonsága, a Kodavision. Ennek színes képernyője hat­nyolcszorosa a hagyományos te­levíziós készülékek képernyőjé­nek. A nyolcmilliméteres video­rendszer felvevőkamerája csupán 2,5 kg súlyú, elektronikus kereső­vel és automatikus expozícióval van ellátva. Kisméretű tápegysége olyan átalakítóval van felszerelve, amely lehetővé teszi a munkát kint a szabadban, még gyengébb fény­erősség mellett is. A nyolcmilli­méteres kazettákkal 30 vagy 60 perces terjedelemben valósítható meg a program azonnali átjátszá­sa, illetve lejátszása. A jelenlevők joggal nevezték ezt a berendezést a jövő házi televíziójának, de ma még borsos áron kínálják. Az érdeklődők az 1984-ben nagydíjjal kitüntetett Nikon FA fényképezőgépet is megcsodál­hatták. A Nikon cég termékcsalád­jának egy olyan tagjáról van szó, amely a leggyorsabbak közé tarto­zik a világon. Zársebessége elér­heti a másodperc négyezred ré­szét. Természetesen minden ré­sze automatikus vezérlésű. A gép „agya“ egy mikroprocesszor, amely 1,5 voltos elemmel van táp­lálva. A filmre vonatkozó adatok, dátum stb. elektronikus kijelzőn jelennek meg. A szocialista országok kiállított termékei úgyszintén az érdeklő­dés középpontjában voltak. A ha­zai gyártókon kivül már hagyomá­nyosan a Szovjetunió és az NDK tartozik a legnagyobb kiállítók kö­zé. A kiállításon azt is megtudhat­tuk, hogy a szovjet Technointorg külkereskedelmi szervezet a világ több mint száz országába szállítja a kiváló optikával rendelkező, üzembiztos, megbízható készülé­keket. A fényképezőgépek negy­ven százaléka a tőkés piacokon kerül eladásra. Az elmúlt öt év alatt több mint ötmillió fényképe­zőgépet értékesítettek külföldön. Az idei kiállításon nemcsak a pilla­natnyi exportkinálatot vonultatták fel, de az elkövetkező évek új A Kijev 88 TTL egylencsés tü­körreflexes gépnek diódás fénykijelzővel ellátott kereső­ablaka van termékeit is, amelyek külföldön is tovább öregbítik majd a szovjet optikai ipar jó hírnevét. A Zenit termékcsaládon kívül főleg a Kijev 88 TTL fényképezőgépet és a Ki- nor 35 S felvevökamerát vette kö­rül az érdeklődök népes tábora. A Kijev 88 TTL egylencsés tü­körreflexes gép, TTL rendszerű fénymérővel van ellátva, s diódás fénykijelzővel ellátott a keresőab­laka. Fekete-fehér vagy színes filmre 6 x 6-os, esetleg 4,5x6-os felvételeket készít. A Kinor 35 S kamera kifejlesztésében cseh­szlovák és NDK-beli szakemberek is részt vettek. A 15 kg tömegű 35 mm-es szinkronkamera főleg áll­ványról működtethető és stúdióka­meraként szolgál. Ez a készülék a kiállítás elismerő oklevelét kapta. Az NDK kiállítás anyagából ter­mészetesen a Practica gyár ter­mékei sem hiányoztak. A Practica BC 1 fényképezőgép az előző modellekhez képest számos új elemet tartalmaz. Az Orwo-gyár is gazdag termékskálával jelentke­zett, főleg fekete-fehér, valamint színes filmjeit, papírjait állította ki. A szocialista országok kiállítói között volt még az Elektroimpex külkereskedelmi vállalat Magyar- országról, amely fényszórókat, monitorokat és fényképezőgépe­ket is hozott Prágába, továbbá két lengyel külkereskedelmi szerve­zet. A Varimex stúdiói és színházi fényszórókat, egyéb megvilágítási műszereket, továbbá televíziós felvételek, filmek feldolgozásához szükséges berendezéseket muta­tott be. A Labimex cég főleg na­gyítókkal, s a hazánkban is jól ismert szárítókkal jelentkezett. Hazánkat közel húsz kiállító képviselte az audiovizuális techni­ka széles körű választékával. A Meopta vállalat nagyítói, vala­mint 8-16 mm-es vetítőgépei, to­vábbá a Mechanika ipari szövet­kezet fényszórói, szárítóberende­zései sok tekintetben felvehették a versenyt a külföldi termékekkel. A Fotochema fényképpapirjai és fényképészeti vegyszerei szintén elismerten jó minőségűek. A Bar- randovi Filmlaboratóriumok szin­tén értékes anyaggal jelent meg, amelyek között ott voltak az Em- geton magnószalagok és a diave­títéshez szükséges kellékek. A Tesla Bratislava vállalat bemu­tatta a színes tévékészülékek leg­újabb változatát, a Color Oravan-t. A kiállítás látogatói megismer­kedhettek a prágai Experimentális Televíziós Stúdió tevékenységé­vel is, amely lehetőséget nyújt az egyik elektrotechnikai szakközép- iskola fiatal diákjainak gyakorlati foglalkoztatásához. Hazánkban ők az ipari televízió monopolgyártói, s különböző megrendeléseknek tesznek eleget, többek között a ja­pán Sony cég termékeinek javítá­sát végzik. Tavaly 1071 megren­delésnek tettek eleget, mintegy 11 millió korona értékben. Most a prágai metró B szakaszának elektronizálásán dolgoznak. A kiállítás ideje alatt több érté­kes rendezvényre került sor. Nagy visszhangja volt a „Kép és hang“ elnevezésű nemzetközi tudomá­nyos kongresszusnak, melynek témája szorosan kapcsolódott az audiovizuális technikához. A kiállí­tás alkalmából a Nemzeti Műszaki Múzeumban új tárlatot nyitottak a fényképészet és a filmtechnika fejlődéséről. Az óvárostéri város­házán ünnepélyes keretek között nyújtották át az Interkamera nem­zetközi díjait az audiovizuális technikában elért felfedezésekért, műszaki megoldásokért. Ezúttal Vlagyimir Leonyidovics Trusko, a szovjet Állami Film műszaki igazgatója, Felix Kölner, a prágai VÚZORT igazgatója, valamint Horst Redlich, a Telde cég műsza­ki igazgatója részesült ebben a magas elismerésben. A Sony cég aranyéremben részesült a vi­deotechnikában megvalósított új megoldásokért, s a termékek ma­gas műszaki színvonaláért. POLGÁRI LÁSZLÓ Érdekességek, újdonságok TELEVÍZIÓ A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban jelenleg a lakosság 98 százaléka veheti a központi tv-músorszórás 1. műsorát. Ezen kívül 118 tv- adóállomás van, amely saját műsorokat sugároz. A nagyobb teljesítményű átjátszóadók száma megközelíti az 600-at, míg a kisebb hatótávolságú átjátszóadók száma 4800. Az Orbita műholdrendszer mintegy 90 vevőállomást, az Ekran és a Moszkva műholdrendszer pedig közel 2600 földi vevőállomást lát el a központi tv-músorral továbbsugárzás céljából. Az Orbita-rendszerhez tartozik a Molnija, a Raduga és a Hori­zont híradástechnikai műhold. Az Ekran rendszer Szibéria terüle­teit látja el tv-músorral, míg a Moszkva tv-műhold csak viszonylag kis területet sugároz be, de nagy térerővel, ami lehetővé teszi a jelek vételét egyszerűbb földi berendezésekkel. A 2. központi műsort ez idő szerint a lakosság 72 százaléka nézheti. Az üzemben levő tv-vevókészülékek száma a Szovjet­unióban meghaladja a 82 milliót. (Technika) INFORMÁCIÓÁTVITELI REKORDOK Mialatt a hírközlés egyre több országban megoldhatatlannak tűnő problémákat okoz, a kutatók újabb rekordokat érnek el a nagy teljesítményű fényvezető kábelek felhasználásával. Az amerikai ATT Bell laboratóriumban például legutóbb 203 km távolságra folyamatos fényvezető kábellel 420 millió bit/s, illetve egy másik kísérletben 130 km távolságra 2 milliárd bit/s informá­ciót továbbítottak. A kísérletekhez félvezető lézerforrást használ­tak, a teljesítmény felső határát a lézersugarak szóródása képezte. A sugarak szóródása azért következett be, mert a sugár­ban különböző hullámhosszok vannak, amelyek eltérő sebesség­gel haladnak. Az ideális lézersugárforrás kizárólag egyetlen hullámhosszú fénysugarakat bocsátana ki. Jelenleg úgy tűnik, hogy az átvihető maximális információ 400-500 millió bit/s marad, bár a japán Nippon Telegraph társaságnak sikerült 1,6 milliárd bit/s átvitele is. AUTOMATIKUS TV-FELÜGYELET A raktárhelyiségek, telepek és különböző objektumok őrzésére ma már elterjedten használják a zártláncú televíziót. Az „órszo- bában“ lévő személy tv-monitorokon figyeli a kritikus helyeken felállított kamerák által közvetített képeket, hogy minden moz­gásra, pl. illetéktelenek behatolására a kellő intézkedést megte­hesse. Az egyhangú, unalmas monitorképek figyelése azonban nagyon fárasztó. A felügyelő személy koncentráció képessége idővel romlik, s így a védett terület veszélyezettsége fokozódik. Ennek elkerülése céljából a Siemens cég automatikus tv-figyeló- rendszert fejlesztett ki, amely riasztójelzést ad, amint a monitor képtartalmában valamilyen változás áll be. Az elmúlt év közepén új gépsort helyeztek üzembe a Tesla Roznov konszernvállalatnál a színes képernyők előállítására, ami jelentős devizamegtakarítást eredményez a televíziós készülékek gyártásá­ban. Tavaly összesen 180 ezer képernyőt készítettek a roznovi vállalatnál a színes televíziós készülékekbe, az idén 390 ezerre növelik ezek gyártását, s a teljes kapacitás elérése után évente 600 ezer színes képernyőt fognak gyártani. A felvételen a színes képernyőket gyártó gépsor egyik részlege látható. A ÖSTK felvétele A Szlovák Tudományos Akadémia Központi Elektrofizikai Kutató- intézetéhez tartozó elektrotechnikai intézet dolgozói az Ukrán Tudományos Akadémia Félvezetéstechnikai Intézetével együttmű­ködve kutatják az optoelektronikai alkatrészek szerkezeti és foto- elektromos tulajdonságait. Közösen fejlesztették ki a Kapron 4 elnevezésű berendezést, amely az alkatrészek elektomos tulajdonságainak komplex elemzésére szolgál. Az új műszer lézer­sugarak segítségével vizsgálja a fotodiódák egyes rétegeit, s az iparilag gyártott optoelektronikai alkatrészek műszaki ellenőrzé­sére használják. A felvételen Marián Morovic mérnök, kandidátus és Frantiéek Stofanik mérnök, kandidátus a berendezésnek azt a részét állítják be, amely a lézersugarakat az optoelektronikai alkatrészek felületére irányítja. A ÖSTK felvétele « 1 •i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom