Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-31 / 22. szám
Vasárnap 1985. június 2. A NAP kel - Kelet-Szlovákía: 04.41, nyugszik 20.29 Közép-Szlovákia: 04.48, nyugszik 20.36 Nyugat-Szlovákia: 04.54, nyugszik 20.42 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 20.05, nyugszik 02.55 Közép-Szlovákia: 20.12, nyugszik 03.02 Nyugat-Szlovákia: 20.18, nyugszik 03.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KÁRMEN, ANITA és XÉNIA nevű kedves olvasóinkat 1840-ben született Thomas HARDY angol író, költö (f1928) • 1905-ben született GERÉB László magyar irodalomtörténész, író, műfordító (t 1962). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL SZABADSÁG ÉS IDEOLÓGIAI HARC Vojtech Krest’anko kandidátus cikke ÜZENET AZ UTÓDOKNAK J. Mészáros Károly írása „ÜVEGBEN“- RÉGMÚLT ÉS TÁVOLI JÖVŐ Mészáros János írása KAMATOSTUL MEGTÉRÜL Deák Teréz riportja ŰRFEGYVERKEZÉS Malinák István cikke GYŐZELMES SZÉNCSATÁK Lalo Károly riportja MEGMUTATNI A LÁTHATATLANT Szaszák György írása ÉBREDÉS Fülöp Imre novellája A lévai (Levice) Levitex vállalatnál Katarina Beniciaková 23 tagú brigádja sikerrel alkalmazza a munka és a javadalmazás brigádformáját. Ennek eredményeként a munkatermelékenység 22 százalékkal, egy nödolgozó átlagkeresete pedig 10 százalékkal növekedett. Az idei első negyedévben ez a munkacsoport a legjobbnak bizonyult a vállalaton belüli szocialista munkaversenyben. A fenti képen: Ol’ga Senesiová munkásnő (jobbról), Katarina Beniciaková brigádvezető és Jaroslava Mrázová munkásnó fonógépet állít be; a lenti képen Marta Trusková a megfont egységeket a műhelybe viszi. A háttérben Ján Janác művezető a gépek beállítását ellenőrzi. (Pavol Neubauer felvételei - ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Figyelembe vesszük azokat a változásokat, amelyek a tudományos-műszaki fejlődés gyors ülteméböl erednek, a nemzetközi kapcsolatokban és a világgazdaság fejlődésében tapasztalható mély változásokat, valamint egyéb tényezőket is. Mindezek tartósan befolyásolják további fejlődésünk körülményeit, s megkövetelik, hogy lényegesen igényesebb mércét alkalmazzunk, átütő módon javítsuk az irányító, a politikai-szervezési, az eszmei és a nevelő munka hatékonyságát. Arról van szó, hogy jobban kihasználjuk a szocialista társadalmi rendszer előnyeit és lehetőségeit, azt a hatalmas anyagi és szellemi potenciált, amelyet felhalmoztunk. Teljesen reális az a követelmény, hogy ennek alapján sokkal nagyobb eredményeket érjünk el. Ettől függ egész szocialista társadalmunk további sikeres fejlődése. Napjaink forradalmisága abban rejlik, hogy mindenütt tudatosítsuk ezeknek a követelményeknek a sürgősségiét, társadalmunk szociális-gazdasági fejlődése meggyorsításának szükségét, s e szempontból közelítsük meg azokat a feladatokat, amelyek a kongresszusi felkészülés időszakában várnak ránk. A marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus, valamint szocialista rendszerünk szilárdítása és fejlesztése az a szilárd alap, amelyből mindig és mindenben ki kell indulnunk. Erőnket és energiánkat a hatékonyság növelését, az intenzív gazdaságfejlesztésre történő áttérés meggyorsítását célzó irányvonalunk még következetesebb megvalósítására kell összpontosítanunk. E téren kulcsszerepet tulajdonítunk a tudományos-műszaki haladás határozottabb megvalósításának, a szerkezeti átépítésnek, a népgazdaság rekonstrukciójának és korszerűsítésének, valamint annak, hogy a kitűzött célokat következetesen átvigyék a gyakorlatba. E feladatok megoldását összekapcsoljuk a KGST- keretében megvalósuló, a nemzetközi szocialista integrációban való részvételünk elmélyítésével. A 8. ötéves terv előkészítésekor a termelékenység jelentős növelésére, minden munka minőségének lényeges javítására fogunk törekedni. Alapvető jelentőségű kérdés számunkra, hogy határozottabb előrelépést tegyünk az irányítás, a tervezés, az egész gazdasági mechanizmus működését tökéletesítő rendszer megvalósításában. Ez az előfeltétele a nemzeti jövedelem szükséges növekedésének, az emberek egyre növekvő anyagi és szellemi igényei kielégítésének. (Gustáv Husák elvtársnak a hazánk felszabadítása 40. évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédéből) H arminc évvel ezelőtt aligha volt könnyű a beilleszkedés Nagyszarva (Ro- hovce) zárt faluközösségébe annak a fiatal pedagógusnak, akit iskolái elvégzése után odahelyeztek tanítani. Nem mintha bármiben is különbözött volna ez a helység más falvaktól, csak akkor még erősebb belső közösségi kapcsolatok, családi kötelékek, Íratlan erkölcsi törvények szabályozták a hétköznapi életet. Varga Emília alig húszévesen, a bratislavai pedagógiai gimnázium végzőseként került Nagyszarvára.-Ez 1955-ben történt. Az országot mozgósító akkori lendület, az új dolgok, a társadalmi átalakulás már érezhető eredményei elsősorban bennünket, fiatalokat lelkesítettek. Nem véletlen, hogy magam is úgy jöttem tanítani, mint aktív életre vágyó, közösségben tevékenykedő fiatal. A CSISZ volt akkor a meghatározó a falu fiatalságának az életében. A műsoros estek, a társadalmi munka, a közös rendezvények szervezése, az aktiv politizálás elsősorban nekünk, pedagógusoknak volt a feladatunk. Jó visszaemlékezni azokra a időkre, hiszen valahol minden mai eredményben felfedezhetjük önmagunkat. Olykor még a sikertelenség okát is magamban keresem. Nem véletlenül, hiszen akkor a frissen végzett, faluról indult értelmiségiekre nagy feladatokat rótt ki a társadalom. Szövetkezetesítés, az iskolai oktatás szocialista formáinak megszervezése mellett, a korszerű tudományos világnézet terjesztése is ránk hárult. Tettük mindezt, mert bíztunk az eredményben. Eközben egyre inkább nagyszarvai lettem. Most már nemcsak a három évtized alatt végzett pedagógusi munkám, hanem az érzelmeim, a családom is ideköt. A beilleszkedést tehát elsősorban a tanítói hivatás, a faluért végzett munka és az új emberi kapcsolat, a házasság is megkönnyítette. Feltételezhetően, a ma már igencsak fellazult közösségi kapcsolatok, a falvak megváltozott társadalmi életében is ilyen teremtő erők hozhatnak létre új erkölcsi értékrendet is kináló kisebb és nagyobb kollektívákat.- Nagyon sokat köszönhetek a férjemnek, az ő szüleinek. Bizony az anyósom segítsége, a férjem támogatása nélkül 1965-ben aligha kezdhettem volna el tanulni a nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskolán. Akkor már egy esztendeje párttag voltam, s akkori igazgatóm, Presinszky Lajos is sokat segített. 1969 januárjában lettem a pártszervezet elnöke, s még abban az évben megszereztem a magyar-szlovák szakos képesítést. Kommunistaként sikerült helytállnom a későbbiekben. A falu fejlődött, a pedagógusoktól is egyre többet várt el a társadalom. Példát kellett mutatni, azért is vállaltam többet, hogy másokat is ösztönözzek. Az üres beszéd helyett ezt tartottam a legfontosabbnak. Nagy örömömre szolgált, hogy részt vehettem a XV. pártkongresszuson, s közvetlenül utána kerületi szinten is elismerték pedagógusi munkámat. Az utóbbi évtizedben sem lehetett tétlenkedni. Jó, hogy a kollégák, az iskola vezetésével eredményes a kapcsolatunk. A párt vezető szerepét az iskolában nem a jegyzőkönyvekben leírtak bizonyítják, hanem az oktatás szelleme, az uralkodó légkör, az eredmények. Varga Emíliát idén Példás pedagógus címmel tüntették ki. Ez elsősorban pedagógusi munkáját megillető elismerés, de a faluban mint közösségi ügyeket felvállaló képviselő, pártmunkás is hű önmagához, a harminc évvel ezelőtt vállalt hivatásához.- A kitüntetés, bár be kell vallanom, nagyon örülök, nem változtat semmin. Ugyanaz, ugyanolyan maradtam. Vallom, hogy engem a falu, a kollégák, az iskola, a családom tett ilyenné. Nélkülük aligha tudnék ma Így örülni annak, hogy végzőseink sikeresen felvételiznek, s a középiskolákban is helytállnak. Egy magyar tanítási nyelvű alapiskola pedagógusainak az ilyen sikerek adnak ösztönzést. Az anyanyelvi alapokra könnyebb újabb nyelvi ismereteket építeni. Ma elsősorban szlovák nyelvet és irodalmat tanítok, ez pedig kétszeres felelősséget ró rám. Egyrészt a tanulók tudása, másrészt a középiskolákban való helytalállásuk foglalkoztat. Van tehát ami továbbra is leköt, munkára serkent. Dusza István Egy pedagógus hűsége Gyökeres György felvétele új szri 2 1985. V. 31
