Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-05 / 18. szám
ORVOSNÁL Az orvos megvizsgálja a pácienst, és így szól:- önnek náthája van, ez természetes ilyenkor, tavasszal. Tegnap még nekem is az volt. De ajánlok magának egy csodaszert! Nem kell ide semmi gyógyszer. Megittam hét deci forralt bort, aztán gyorsan bebújtam a kádba. Forró fürdőt vettem, majd odafeküdtem a feleségem mellé. Tudja, milyen hatásos ez, főleg ilyenkor, májusi éjszakákon? Magának is ezt ajánlom! Mire a beteg:- De doktor úr, én nem is ismerem a maga feleségét! BÁR Végre bezár az éjszakai mulató. A főnök fáradtan hazaér. Amint ágyának dől, megszólal a telefon.- Mondja, hánykor nyitnak? - hallatszik a vonal túlsó végéről.- Délután ötkor! - feleli dühösen, és lecsapja a kagylót. Kisvártatva újabb csengetés.- Mondja, nem tudna kivételesen hamarabb nyitni?- Egy frászt! - ordítja a főnök.- De, uram, én nem be szeretnék jutni, hanem ki! Ugyanis itt hagyott az asztal alatt... BLÖD Természetrajzórán feláll Pistike, és azt kérdezi a tanítótól:- Tanító úr, kérem, tessék nekem megmondani, hogy miért hívják a sárgarigót sárgarigónak?- Micsoda ostoba kérdés ez? Azért hívják sárgarigónak,, mert sárga.- Azt én is tudom, De miért rigó? SÉTA- Anyuka, mehetek sétálni?- Ilyen piszkos füllel akarsz menni?- Nem... a pajtársaimmal.... MUTATVÁNY Csinos állatszelidítónő mutatja be nagy számát az oroszlánketrecben. Egy kockacukrot vesz a szájába, odahajol egy nagy sörényű hím oroszlánhoz, az pedig kiveszi a szájával a szelídítőnö szájából a cukrot. Dörgő taps. A cirkuszigazgató harsány hangon bejelenti, hogy aki utánacsinálja a mutatványt, ezer koronát kap. Nagy csend támad. Egyszerre csak a karzatról leszól egy hang:- Én megteszem, de vigyék ki előbb az oroszlánt. AFORIZMÁK A DIKOBRAZBÓL Sohasem mondott semmit, azt viszont iparkodott hatásosan előadni. A nullából csak akkor lesz valami, ha jól helyezkedik. Valamikor azt mondtuk: * vannak még hibák, hibáink. Ma már árnyaltabban fogalmazunk: vannak még tartalékaink.. . Vigyázott nevének becsületére. Ezért csak névtelen följelentéseket írt. Valaha az döntött, hogy mit tud, mit ismer. Ma olykor fontosabb az, hogy kit ismer... Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba. Másodszor már piszkosabb... Rövidlátókon még a rózsaszínű szemüveg sem segít. Van olyan munkahely, ahol azt is palástolni kell, hogy az ember azért gondolkodik. A televízió kiölte belőlünk utolsó nomád ösztönünket. Csak ülünk, és alig mozdulunk valahová. Sz. J. fordításai A hét vicce Sopánkainénak mondja az orvos:- Asszonyom, a férjének nyugalomra, csendre van szüksége. Tessék, fölírok magának altatókat.- Doktor úr, és milyen adagokban szedje a férjem?- Téved, asszonyom. Nem a férjének írtam ki ezeket a porokat, hanem önnek...- írja, Mancika. Megszüntetjük a sok fölösleges körlevelet, ezért kiadunk egy körlevelet a körlevelek ellen! (Milan Stano karikatúrája) VIZSGA Sebészeti szigorlat. Megkérdi a vizsgáztató professzor:- A beteg lábában golyó akad el, és emiatt sántít. Mit tenne ön?- Én is sántítanék. HALLOTTUK a c '<0 o <3 o> $ E V. 0 E <0 qT E 1 8 . a» : ■2, í ín IA O <t> N ■C s 0 <B Je — If E S <0.2. fi UJ (0 1 10 o c 3 CL MEMÓRIA Három nyugdíjas beszélget egy ligeti pádon.- Nehezemre esik már az olvasás - mondja az első. - Tíz perc után összefutnak a betűk a szemem előtt. - Nagyot sóhajt, és legyint: - A látásom, a látásom.- Nekem a fülemmel van baj - mondja a másik. - A női hangokat alig hallom, a moziban minden film néma nekem. Hja, a hallásom, a hallásom.- Képzeljétek - mondja a harmadik -, a múltkor jó kedvem volt. Mondom a feleségemnek: anyukám, szeressük egymást. Erre ő: de apjuk, hát nincs egy órája, hogy megöleltél. Persze, persze, igazad van. Bizony, bizony, a memóriám, a memóriám. MEGÁLLNI Gyerkőcök fölmásznak a cseresznyefára. Nagyban eszegetnek, amikor meglátják a közelgő kerülőt. Nosza, futásnak erednek. A kerülő kergeti őket és így kiált:- Álljatok meg, ebadta gazfickói! Mire egyik gyerek visszafordul:- Álljon meg maga! Magát nem kergeti senki! „ SYEREKÉSZ A tanító az iskolában az elvont dolgok fogalmát magyarázza:- Elvont az a dolog, amit nem tudunk a kezünkkel megfogni. Na Pistike, mondj egy példát!- Például egy izzó vasdarab. GYERKŐCÖK- Elveszel feleségül, ha nagyok leszünk? - kérdezi az ötéves Katika Pistitől az óvodában.- Elvennélek, de nem lehet - hangzik a felelet. - Mi csak egymás közt házasodunk: a nagyapám a nagymamámat vette el, a sógor bácsi meg a nővéremet! Azonnal hívja az orvostanhallgatót! (Sztrsei) Adil Rahimov* Elkéstem a munkából. Belépek a műhelybe, hát éppen a főnök jön szembe. Haszan Mehtijevics. Zavaromban elpirultam.- Hm, hm - köszörülte komoran a torkát Haszan Mehtijevics, aztán jeges hangon megszólalt: - Szép kis munkaerő, mondhatom. Majd a föld alá süllyedtem szégyenemben.- Hány óra?- Nyolc óra múlt tíz perccel - feleltem csöndesen.- És hánykor kezdődik a műszak?- Nyolckor - suttogtam még hallkabban szememet bűnbánóan lesütve.- Látom, nem vagy fajankó. Jól tudod, hogy létezik a világon munkafegyelem, amely mindenkire egyformán kötelező. Rendnek kell lenni. Minden perccel takarékoskodni kell... * Azerbajdzsán humorista Legfőbb kincsünk az idő Haszan Mehtijevicsből ömlött a szó. Hosszasan fejtegette a percek fontosságát. Meggyőzően és szívélyesen, hevesen és oktatóan, szavainak időnként széles mozdulatokkal adott nagyobb nyomatékot. Hol csöndesre fogta a hangját, hol meg úgy dübörgött, akár a hegyipatak. Utalt egy bizonyos értekezletre bizonyos előadásának bizonyos kitételére, idézte egy bizonyos tekintélyes újság cikkének hosszú és okos mondatait, hivatkozott egy bizonyos brosúrára, . amelyben arról esik szó, milyen kárt okoznak a termelésnek egyes lelkiismeretlen dolgozók. Már egészen elzsibbadt a lábam. Irigykedve néztem a gépük fölé hajoló szakikat. Az enyém is ott állt két lépésnyire fémesen csillogva, mozdulatlanul. Éreztem, hogy kiszáll belőlem minden erő. A szemem előtt elsötétült a vi-. lág. A főnök atyáskodó vállve- regetése térített magamhoz:- No, világos minden? Mosolyfélét erőltettem az arcomra. Nyilván igen gyászosra sikerülhetett, mert Haszan Mehtijevics aztmondta:- Látom, hogy furdal a lelkiismeret a ballépésed miatt. Jegyezd meg, hogy tíz perc a termelésben nagy dolog. Tíz perc alatt műhelyünk például 200 munkadarabot készít, gyárunk pedig... Azt hittem rögtön elájulok.- Vésd jól az eszedbe, hogy becsülni kell minden másodpercet! Amikor befejezte, rogyadozó térddel kullogtam a géphez. Ebben a pillanatban megszólalt az üzemi rádió:- Elvtársak, ebédszünet. Most hallgassák meg Haszan Mehtijevics Kalantarov előadását a Legfőbb kincsünk az idő című sorozatból. Elveszítettem az eszméletemet. ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása ÚJ szú' 22 1985. V. 5.
