Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-12 / 15. szám

Á ÚJ szú 17 1985. IV. 12. TUDOMÁNY iiiiiiisiiisiiisiiiiiiiiiiiiiiiies TECHNIKA például a szövetségi kormány 1983-ban jóváhagyott 99. számú határozata, amely világosan kifejti, hogy miként járjanak el azok, akik vízi áramfejlesztőt szeretnének lé­tesíteni.- Sokan csak a saját szakálluk­ra építenek ilyet, nem is sejtve azt, hogy engedélyre is szükségük van.- Mindenekelőtt attól a hivatal­tól kell engedélyt kérni, melynek a területén valósulna meg a beru­házás. Lehet ez például helyi nemzeti bizottság, erdőgazdaság vagy más szervezet. Ha a termelt energia egy részét a hálózatba akarják juttatni, akkor a kerületi energetikai vállalattól is előzetes hozzájárulást kell kérni. A műszaki rajzokat a szlovákiai megrendelők számára mi készítjük el, emellett szakmai tanácsadással is szolgá­lunk. Rajtunk kívül még a Bratisla­va! Hydroconsult vállalat is foglal­kozik kis vízi áramfejlesztők terve­zésével. Egyenáramot termelő dinamót hajt a víz energiája (A szerző felvételei) HOMOK-ZENE „Éneklő homokot“ fedeztek fel a Kara-Kum sivatag, Közép-Ázsia legnagyobb sivatagja kö­zépső térségében. Amint a homokdombok felett elsuhan a szél, a száraz homokszemcsék mili- árdja hangot ad. Az éneklő homok korábban a természet csodájának számított. A kutatók véleménye szerint a levegömozgás hatására villamos feszültség alakul ki a kvarcszemcsék felszínén - ez váltja ki az „éneklést“. Egyes kutatók a homok-zenét a közelgő földrengések­kel kapcsolják össze. (d) A Skoda Plzen konszernvállalat elektrotechnikai üzemének nagy feszültségű készülékeket gyártó részlegén elkezdték az SF 6-os oltóközeggel mű­ködő VSV 123 sorozatú nyomókapcsolók próba- üzemeltetését. Ennek befejezése után a 8. ötéves tervidőszak elején elkezdik a sorozatgyártásukat. Ezeket a nyomókapcsolókat a külső nagyfeszültsé­gű elosztóállomásokon és az atomerőművek elosz­tóállomásain fogják alkalmazni. A felvételen Stanis­lav Kucera technikus és Petr Mojzís mérnök próba­üzemre készíti elő a kapcsolókészüléket. A CSTK felvétele ANTI ANYAG-GALAXISOK A hagyományos csillagászat szerint az univer­zum „közönséges“ anyagból áll, antianyag csak ideiglenesen jöhet létre, a nagy energiasürűségű területeken. Lehet-e ugyanannyi antianyag-galaxis az űr távoli szféráiban, mint amennyi közönséges anyagból levő? Ezt a meghökkentő ötletet most a gammasugárzás és a kozmikus sugárzás két világhírű szakértőjének véleménye is támogatja. Floyd Stecker, az amerikai űrkutatási hivatal (NA­SA) Goddar űrközpontjának munkatársa és Arnold Wolfendale, a durhami egyetem munkatársa a koz­mikus sugárzás részecskéi között található antipro- tonokat vizsgálták. Ezek - hagyományos feltevé­sünk szerint - úgy jönnek létre, hogy a gyors kozmikus sugarak a csillagközi térben levő anyagba ütköznek. Stecker és Wolfendale szerint eloszlásuk akkor lenne természetes, ha az antiprotonok na­gyon távoli antigalaxisokból jönnének, olyan energia­eloszlással, amilyen a mi Galaxisunkban ható kozmikus sugárzás protonjaié. Stecker és Wolfen­dale megjövendölték, hogy nagyobb energiákon növekszik az antiprotonoknak a protonokhoz viszo­nyított aránya, ezért azt sürgetik, hogy alkalmas érzékenységű detektort vigyen magával az űrrepü­lőgép. a játékosan csörgedező, de esők alkalmával jócskán megduzzadó hegyi patakot.- Az ötlet évekkel ezelőtt a helyzetünkből következett. Ide- fönt áram híján petróleumlámpá­val vagy gyertyával világítottunk- mondja. - Miután nagyjából el­készültünk a hétvégi házzal, úgy gondoltam, megpróbálok zabolát vetni erre a patakra. Akkoriban hallottam, hogy egy illetőnek van eladó turbinája, amit áramfejlesz­tésre használ. Elmentem hát hoz­zá érdeklődni, s kiderült, hogy örülne, ha megszabadítanám öt ettől az ócskavastól. Mit mondjak, számomra ez kincset érő zsák­mány volt. Nyomban nekifogtam a javításához, és amit kellett, mó­dosítottam is rajta az igényeimnek megfelelően. Rengeteg munkám fekszik már benne, mégsem saj­nálom, mert amikor kigyulladtak az égők a nyaralóban, úgy érez­tem magam, mint a győztes egy megnyert csata után. Terepszemlét tartunk, hogy tü­zetesebben szemügyre vehessem a parányi vízi erőművet. Kissé fel­jebb, a hegyoldalban víztározót építettek. Egyszerű, de erős acél­lemez szolgál zsilipként. Miután Milan Hajster felhúzza egy kissé, a víz előretör, pillanatok alatt meg­tölti a békésen csobogó patakocs­ka medrét.- Mint láthatja, itt már erőnek sincs híján, futhat a víz a turbinába- mondja, s hív, hogy kövessem. Egy deszkaépítményhez érke­zünk, amelybe csövön érkezik a kiszabadított víz. Belül egy régi berendezés látható, forgó kere­kekkel, termel a miniatűr erőmű.- Négy éve helyeztem üzembe, azóta tökéletesen meg vagyok ve­le elégedve. Amikor itt töltjük sza­bad napjainkat, estére mindig be­indítjuk. Annak idején azonban úgy volt, hogy talán nem is tudjuk működésbe hozni. Az eredeti al- ternátort lehetetlen volt megjavíta­ni, s arra sem volt remény, hogy újat vegyünk helyette. Ezért más megoldáshoz folyamodtunk. Dina­mót szereltünk rá, amely 24 voltos egyenáramot fejleszt. Időközben itt is elkészült a 220 voltos hálózati vezeték, így már nincs jövője en­nek az erőműnek, de tapasztala­tainkat mások is hasznosíthatják. A parányi áramfejlesztőt ma már csak bemutatáskor működte­tik, mintegy bizonyításként, hogy a legcsekélyebb energiaforrások is hasznosíthatók. Ezt egyébként a Jozef Hollós mérnökkel, a Tren- cíni Vízi Erőművek konszernválla­lat dolgozójával folytatott beszél­getés is alátámasztotta.- Az elmúlt évek során lénye­ges változások történtek - mond­ja. - Itt van például ez a gyárt­mányismertető, amelyben az egyik brnói vállalat kis áramfejlesztő be­rendezéseket kínál az érdeklődők­nek. Arra a kérdésre, hogy miként kell eljárni ebben az ügyben, pon­tos választ ad ez a kiadvány, melynek már a címe is világosan jelzi a rendeltetését - mutat felém egy könyvecskét, melynek címol­dalán ez áll: Hogyan építsünk kis vízi áramfejlesztőt. - Bárkinek, aki igényt tartana rá, elküldhetjük. E segédeszköz készítői arra töre­kedtek, hogy átfogó tájékoztatást nyújtsanak a feltételekről. Tizen­egy részben tárgyalják a témát, műszaki rajzokkal és táblázatok­kal egészítve ki azt. A beruházó mindenekelőtt arról szerezhet tudomást, hogy építő szándékát több kormányhatározat is támogatja. Ezek közé tartozik- Ezek szerint jelentős terjedel­mű akcióról van szó.- Kiszámítottuk, hogy hazánk­ban legalább tízezer olyan hely van, ahol állami és szövetkezeti szervezeteknek, de magánsze­mélyeknek is kifizetődő lenne kis vízi erőmüvet létesíteni. Ezek összteljesítménye elérhetné a 172 megawattot. Ekkora teljesítményt viszont már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy dolgot azonban tisztáznunk kell: kis vízi erőműnek olyan egységet tartunk, melynek teljesítménye nem haladja meg a 60 kilowattot. Nagyobb teljesít­ményű erőmű építésére magán­ember már nem vállalkozhat. Er­re a pénzéből sem futná.-Nézzük tehát, mibe kerülne egy engedélyezett nagyságú kis vízi erőmű építése?- Ebben több dolog is közreját­szik. A költségeket rendszerint az építkezés helyszíne határozza meg. Sok helyen már vannak gá­tak, készen van a víztározó, ez csökkenti a beruházás nagyságát. Sok esetben mód van régi épüle­tek felújítására, a célnak megfele­lő átalakítására. Legdrágább, ha egészen új erőművet építünk. A Szövetségi Pénzügyminisztéri­um rendelete szerint az állampol­gárok előnyös feltételek mellett hozzájuthatnak régi malmok és fű­résztelepek épületeihez, ha ezek­ben áramfejlesztőt szándékoznak létesíteni. A gazdaságosság szempontjai azonban megkövete­lik, hogy az ilyen erőművekben teljesen automatizált legyen a ter­melés. Ahol ezt a szintet nem tudják elérni, ott csökken a erőmű kihasználtsági foka, s ez visszahat a gazdaságosságra. A beruházás egyébként akkor előnyös, ha a gé­pek a közületi villamos hálózatba is termelnek. Magánszemély évente maximálisan 200 ezer kilo­wattóra villamos energiát adhat el az államnak. A jelenlegi árak sze­rint 40 fillért kap egy kilowattórá­ért, ha nagyfeszültségű hálózatba termel, ötven fillért, ha kisfeszült­ségű hálózatba juttat áramot. Ez a bevétel az erőmű üzembe helye­zése utáni tíz év folyamán adó­mentes. Az illetékesek így is fo­kozni akarják áz erőműépítési kedvet. Annak, aki ilyesmire vállal­kozik, megfelelő segítséget nyújt a Prágai Mechanika vállalat, amelyre ilyen jellegű feladatokat bíztak. A turbinák felújítását, javí­tását az elmúlt év elejétől kezdve a Prerovi Járási Ipari Szolgáltató Vállalatban is végzik.- Valóban annyi a régi, üzemen kívüli berendezés, hogy érdemes volt ilyen szolgáltatást is létre­hozni?- Nézze, 1930-ban csaknem 15 ezer kis vízi erőmű működött, ezek közül számos még ma is üzembe helyezhető. Sajnos, az eltelt évek során sok ilyen berendezéssel elég mostohán bántak, több épü­letet lebontottak, vagy csak a be­rendezéseket .szerelték le, ami úgyszintén egyenlő a megsemmi­süléssel. A meglevőket viszont kö­telességünk megmenteni. Ezzel persze főleg az állami szervezetek és a szövetkezetek vezetőire sze­retnénk hatni, hiszen legtöbbször tőlük függ az ilyen mikroegységek további sorsa. Hogy megéri-e a fáradságot, arra álljon itt befeje­zésül egy összehasonlítás. Egy kilowattóra villamos energiát ha­zánkban ma átlagosan 1,15 koro­náért tudunk előállítani. A lakosság ezt fele áron vásárolhatja meg. A kis vízi erőművekben az előállí­tási költségek lényegesen alacso­nyabbak, 7 fillértől 25 fillérig ter­jednek. Ennyiért kétségtelenül megéri. KESZELI BÉLA Aligha számították még ki ha­zánkban, hogy a folyók és a pata­kok mennyi energiát tudnának ter­melni teljes kihasználásuk eseté­ben. Igaz, a nagyobb folyókra vo­natkoztatva vannak megközelítő adataink, s ezek jó hasznosítására teszünk is erőfeszítéseket. De ki tudná megmondani, hogy az oly­kor alig észrevehető erecskék, völgyekben, cserjék közt folydo- gáló patakok miként válhatnának energiaháztartásunk hasznára? Prievidza környékén jártunk a hegyekben, ahol az egyik domb­oldalon nyaralók tucatját építet­ték az elmúlt évek során. A hétvé­gi házak között ezüstösen csillo­gó, tiszta vizű patakocska csobog. Miatta jöttünk ide Milan Hajsterrel, az egyik nyaraló tulajdonosával, akinek sikerült munkára fognia ezt Milan Hajster felhúzza a víztározó acéllemez-zsilipjét A kis vízi erőművekkel összesen 172 MW villamos energiát nyerhet­nénk - mondja Jozef Hollós mérnök. ÉPÍTSÜNK KIS VÍZI ERŐMÜVEKET Érdekességek, újdonságok 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom