Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

TUDOMÁNY es TECHNIKA A mikor a Ziar riad Hronom-i SZNF Alumíniumgyár ku­tatócsoportjának Michal Babinsky mérnök, kandidátus vezetésével sikerült előállítania az első 10 kg galliumot, nagy volt az öröm, mert már akkor is átérezték, hogy nagy dolgot vittek véghez. Akkoriban még kevesen sejtették, hogy egy­két évtized elteltével milyen nagy jövő vár erre a különleges fémre, melynek forrásául az alumínium- gyártásnál keletkezett hulladék­anyag szolgált. Az 1969-es évben már 500 kg galliumot állítottak elő. Ez a különleges fém látszatra cinkhez hasonlítható, de 29 Celsi- us-foknál már olvad. A minap ezt gyakorlatilag is kipróbáltuk, tenye­rünkbe vettünk egy darabka galliu­mot, amely néhány perc elteltével valóban szétfolyt. A gallium napja­inkban a korszerű elektronika nél­külözhetetlen alapanyagává vált, s más területeken is fontos szere­pet játszik. Többek között maga­sabb hőmérsékletek mérésére szolgáló hőmérők töltésére is al­kalmas. Napjainkban Babinsky mérnök receptje szerint már korszerű Michal Babinsky mérnök, kandi­dátus, a vállalati kutatóintézet vezetője Babinsky mérnök kutatócso­portjának tagjai alaposan áttanul­mányozták a CSKP KB 8. ülésé­nek az anyagát, amely a tudomá­nyos-kutatási eredmények gyor­sabb gyakorlati hasznosításával foglalkozott. Az alumíniumgyár vállalati kutatóintézetének 40 Ipari hulladékból értékes devizaforrás üzemegységben folyik a gallium termelése, melynek jó piaca van a iparilag fejlett országokban. A tiszta gallium iránt állandóan nagy az érdeklődés, a kereslet többszörösen meghaladja az előál­lított mennyiséget. Az alumínium- ipari hulladék így a ziari kutatók­nak köszönhetően hazánk egyik fontos devizaforrásává vált. A kutatók azonban nem eléged­tek meg ezzel az eredménnyel. munkatársa sikeresen oldja meg a kijelölt feladatokat nemcsak sa­ját üzemei számára, hanem más kohászati és elektrotechnikai vál­lalatok számára is. Eddig már több állami kutatási feladatot is sikere­sen megoldottak.- Munkatársaink nemcsak rá­termettek és fogékonyak, hanem áldozatkészek is. A kutatómérnö­kök, valamint a technikusok, a la­boránsok és a karbantartók egy­Anna Pastorko- vá vegyész az anyagminták mikroszkopikus felületi vizsgá­latát végzi Abból kiindulva, hogy a tiszta galli­umnál sokkal értékesebbek a fél­vezetőkként használt galliumve- gyületek, célul tűzték napjaink és a jövő egyik legkeresettebb félve­zető anyagának, a galliumarzenid- nek az előállítását. A feldolgozás hatékonyságának érzékeltetésére megemlíthetjük, hogy a galliumar- zenidnek körülbelül hússzor jobb ára van a külföldi piacokon, mint a tiszta galliumnak. A helyben előállított galliumhoz az NDK-ból szerzik be az arzént. A galliumarzenid gyártási techno­lógiájának kidolgozásába azon­ban már a prágai A. S. Popov Híradástechnikai Kutatóintézet, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intéze­tének szakemberei is besegítet­tek. Az elmúlt évben a kutatóknak Dr. Stefan Korec vezetésével olyan minőségű galliumarzenidot sikerült kísérleti gyártásban előál­lítaniuk, amely kiválóan alkalmaz­ható az infravörös diódák készíté­séhez és a lézertechnikában. Je­lenleg a félszigetelő galliumarze­nid előállítása van soron, amely tranzisztorok és integrált áramkö­rök gyártására használható. így azon sem csodálkozhatunk, hogy a ziari kutatók munkáját nagy nemzetközi érdeklődés övezi, hi­szen a galliumarzenidből készített fotodiódák segítségével a nap­energia villamos energiává alakít­ható át, aminek főleg a jövőben kifejlesztendő űrerőművekben lesz nagy jelentősége. aránt tudatosítják, hogy a kutatási munka nem jelent csupán foglal­kozást - magyarázza Babinsky mérnök. Arról, hogy igaza van, rövidesen meg is győződhettünk. Az egyik csarnokban szerelők szorgoskodtak egy különleges gép, a nagynyomású kristálynö­vesztő berendezés körül. Reggel ez a drága gép felmondta a szol­gálatot, s éppen most fejezték be a javítását. Vladimír Benca kar­bantartó türelmesen nyomkodta a gombokat a gép vezérlőpultján, amíg ki nem gyulladt a zöld fény az egyik jelzőlámpán. A karban­tartó fellélegzett.- No végre, már három órája küszködünk vele, de most már menni fog. A javítást' végrehajtó dolgozók, közöttük Miroslav Vrbicky villany- szerelő, a vállalati sportegyesület síszakosztályának edzője, elége­detten távoztak a munkahelyeikre. Ondrej Böhm mérnök, a kutatóin­tézet helyettes vezetője egy ideig még figyelemmel kísérte a megja­vított gép működését, aztán ma­gyarázatot fűzött hozzá.- Ez az egyetlen ilyen berende­zés Csehszlovákiában, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy intézetünk szívét képezi. Gyártói azonban megtagadták a pótalkatrészek szállítását. Évente ki kellene ben­ne cserélni a kristálynövesztö ru­dat, de külföldről nem tudjuk be­szerezni. így a gép már öt éve felújított rúddal üzemel, ami kar­bantartóink kezdeményező és hoz­záértő munkáját dicséri. A kutatóintézet aránylag jól el van látva különböző speciális mű­szerekkel és berendezésekkel. Nem hiányzik itt az anyagok szer­kezeti összetételének meghatáro­zására szolgáló színképelemző berendezés, s további különleges műszerek szolgálnak a folyékony és gáznemű anyagok elemzésére. Még az ipari televíziót is beszerel­ték. Ez így is van rendjén, hiszen nemzetközi csúcsszínvonalat elé­rő termékeket csak csúcsszínvo­nalú berendezésekkel lehet előál­lítani. Ebből a szempontból azon­ban nincs minden a legnagyobb rendjén. Bizonyos dolgok még hi­ányoznak, illetve nélkülözésük je­lentősen megnehezíti a kutatók munkáját. Babinsky mérnök, ez a lelkes és állandóan elégedetlen feltaláló, eddig már tíz szabadalom szerző­je, nyíltan meg is mondja a véle­ményét.- Igen, elsősorban a KOVO kül­kereskedelmi vállalat dolgozóira neheztelünk; aránylag gyorsan képesek beszerezni milliókat érő külföldi gépeket és berendezése­ket, de olcsóbb dolgokat, például csiszológépeket vagy elektronikus mérlegeket már nem. Hiába haj­szoljuk ezeket már évek óta." A ziari kutatók munkáját a brati- slavai Szlovák Műszaki Főiskolán is nagy figyelemmel kísérik. A gal­lium, a galliumarzenid és a kutatók más termékei iránt itt is nagy az érdeklődés, ezért nemrég megál­lapodás született egy oktatási-ku- tatási-termelési társulás létreho­zásáról. A megállapodást Franti- sek Stulák mérnök, a vállalat igaz­gatója, valamint Anton Blazej pro­fesszor, a műszaki tudományok doktora, a főiskola rektora írták alá. E megállapodás értelmében Michal Babinsky mérnök és mun­katársai előadásokat tartanak a főiskolán, s a diákok a ziari kutatóintézetben végzett gyakor­latok idején sok mindent elsajátí­tanak a kutatók gazdag tapaszta­lataiból. Reméljük, hogy a szakis­meretek mellett a kutatók kitartá­sát és céltudatosságát, egészsé­ges elégedetlenségét is elsajátít­ják, mert ezek a tulajdonságok a jövő fiatal mérnökeiből sem hiá­nyozhatnak. BÁTORI JÁNOS Frantisek Stulák mérnök, vállalati igazgató (balra) és Juraj Grexa mérnök, termelési igazgatóhelyettes Michal Babinsky mérnök tár­saságában az intézet egyik új berendezésével ismerkedik. (A szerző felvételei) Az elektronika a bolgár népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az 1985-ös évben az ipari termelés 5,2 százalékos növekedé­sében döntő hányadot képvisel. A számítógépek és a számítástechnikai rendszerek gyártása több mint négyszeresére, a mágneses memória- egységek gyártása kétszeresébe, a számjegyvezérlésű szerszámgé­pek vezérlőberendezéseinek a gyártása négyszeresére növekszik. A fel­vételen Tamara Nikolovová, a Plovdivl Számítástechnikai Müvek memó­riaegységeket gyártó üzemében naponta ezer bekötést végez a vezeté­kek bonyolult rendszerében. A CSTK felvétele Érdekességek, újdonságok FÉNYVEZETŐKÁBELEK ÖREGEDÉSE A fényvezető kábelek minden más anyaghoz hasonlóan öregsze­nek, ami pl. felületi hajszálrepedések keletkezésében nyilvánul meg. A jelenlegi kábelekkel kapcsolatban az jelent problémát, hogy már a parányi felületi repedések is károsíthatják a rajtuk keresztül áramló információkat. Gyakorlati célokra való alkalmazásuk alig egy évti­zede kezdődött meg, ezért a hírközlő vállalatok nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal a fényvezető kábelek élettartamának megíté­léséhez. A britisch Telecom, amely az összes fővonalait fényvezető kábe­lekre cseréli fel, laboratóriumban, mesterségesen öregbíti azokat élettartamuk idejének meghatározására. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az angliai időjárási viszonyok között a kábelek a tervezettnek megfelelően, 25 évig használhatók. Sokkal zordabb környezetben és sokkal nagyobb forgalom esetén azonban a kábeleket speciális védelemmel kell ellátni. A fényvezető kábelek kétféle módon öregszenek. Az egyik a stati­kus kifáradás, ami viszonylag egyszerű mechanikai probléma. Még a leggondosabb gyártás esetén is találhatók a szál felületén mikronnyi repedések. A problémát az jelenti, hogy a repedések növekedhetnek. A hajlítás és a nedvesség együttes hatása gyengít­hetik a szál tartósságát és tönkre is tehetik azt. Elméletileg az ilyen meghibásodás elkerülhető a szálak gondos beszerelésével és pára elleni védelmével. A másik öregbítő probléma potenciálisan sokkal komolyabb. A molekuláris hidrogén a kábel magjába diffundálhat, s ezzet- csökkenti az áthaladó fényt. A hidrogénmolekuláknak a szilícium- dioxid nyitott szemcseszerkezetén való keresztüláramlása vesztesé­geket okoz bizonyos hullámhosszokon. A másik probléma, hogy a hidrogén reakciót képez az üveggel és olyan elegyet alkot, amely abszorbeálja a szálban az 1 ... 1,8 nm közötti hullámhosszúságú fényt. A reakció mértéke a hőmérséklettől függ. A Telecom kutatói magas hőmérsékleten is öregbítették a 25 évre tervezett élettartamú kábeleket. Megállapították, hogy a repedések okozta veszteségek magasabb hőmérsékleten nagyobbak lesznek. (Technika) LÉZERES SEBESSÉG- ÉS HOSSZMÉRÉS A Messmetallurgie GmbH lézeres rendszer hideg- vagy meleghengerművekben a megmunkálás alatt levő anyag sebes­ségét és hosszát méri. Az érzékelő két, egymással nem párhuza­mos tengelyű lézer. A mozgó anyagról visszavert sugarak frekvenciája a Doppler-hatás következtében változik. A két visszavert sugár interferenciájából keletkező kisfrekvenciás rez­gés arányos az anyag haladási sebességével. A fotoelekromos cellás érzékelő ezt továbbítja az elktronikus feldolgozórend­szerbe. Hosszméréskor az elktronika az indítástól kezdve a sebességértékeket integrálja. Alkalmazási területe: dróthúzás, csőhúzás, profilvas- és lemezhengerlés kábel- és drótkötélgyártás, papír-, cellulóz-, műanyag- és egyéb szintetikus fóliagyártás. A rendszer alkal­mas az anyag kereskedelmi méretű hosszakra osztására, a vágóélek, illetve fűrészek pontos beállítására és szinkronizálá­sára, a mozgószalagon pl. hegesztési helyek pontos megjelölé­sére. Sebességmérésre hatféle mérési tartomány állítható be 0,0002 m/s... 50 m/s határok között, a mérési pontosság ± 0,1 %. A MOCSÁR KINCSE Az eddigi leghosszabb (11 méter hosszúságú) fatörzs-csónakra bukkantak rá angol régészek egy észak-angliai tözegmocsárban. Elemzésétől fontos információkat várnak a korai bronzkor műszaki színvonaláról. A legalább háromezer éves, egyetlen fatörzsből kivájt csónakot a greenwichi hajózási múzeumba szállították. A vizsgálatok és a konzerválás befejezése után a hulli múzeumban helyezik majd el. A legalább 20 férőhelyes csónakot egy korábbi folyótorkolat helyén kialakult tőzegmocsárban találták meg. (d) LÉZERES PORLASZTÓ VIZSGÁLÓ A Bécsi Műszaki Egyetemen olyan készüléket fejlesztettek ki, amellyel a gépjárművek porlasztóit és befecskendező berende­zéseit lehet tökéletesíteni. Az új készülék először teszi lehetővé a tüzelőanyag-részecs­kék nagyságának és ezzel kihasználási fokának pontos mérését. A berendezés lényegében három részből áll: egy hélium-neon lézersugárból, fotocellákból és egy számítógépből. A lézersugár fényét a részecskék eltérítik. Minél nagyobbak a részecskék, annál nagyobb lesz ez az eltérítés. A fotocellák segítségével a számítógép az eltérés nagyságát méri, és ebből határozza meg a cseppecskék nagyságát. Ezzel a készülékkel mindenfajta porlasztó (víz, hajlakk, illat­szer stb.) működését mérni és optimalizálni lehet. (Technika)

Next

/
Oldalképek
Tartalom