Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
m TUDOMÁNY TECHNIKA ÚJ SZÚ 17 1985. III. 8 A talajkímélő gépeké a jövő írta: Vlagyimir Kubisev, az Országos Lenin Mezőgazdaságtudományi Akadémia alelnöke A korszerű mezőgazdasági gépek teljesítménye, munkasebessége állandóan fokozódik, de az éremnek másik oldala is van. A gépek tömörítik a szántóföldet, rontják a talaj vízháztartását és légjárhatóságát. Egy nagy teljesítményű traktor kerekének tömörítő hatása mintegy 80-90 cm mélységre terjed. Pedig éppen ez a réteg a talajtermelékenység meghatározó tényezője. Számos kísérlet igazolja, hogy a mai technika túlzott méretű alkalmazása az elméletileg elérhető termelést negyedével, sőt harmadával is csökkentheti. A fejlett országokban ezért az utóbbi két évtizedben olyan irányú kísérleteket is végeznek, hogy jelentősen csökkentsék a gépek káros hatását a termőföldekre. Ennek többféle módja lehetséges. KISEBB TALAJNYOMÁS A nagy teljesítményű gabona- kombájnok súlya már ma is eléri a 10-12 tonnát, s ez még nem a felső határ. A termeléshozam nő, a kombájn áteresztő képességének fokozása pedig megköveteli a gép tömegének a növelését. A probléma megoldásának egyik módja a talajjal érintkező kerékfelületek növelése. A Szovjetunió Országos Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében például a trágyaszóró gépeket olyan gumiabroncsokkal és járószerkezettel látják el, amelyeknél a talajnyomás negyedére-ötödére csökken. A nyomás úgy is csökkenthető, ha növelik a tengelyek és a kerekek számát, de ez csupán kényszerintézkedés, nem oldja meg a problémát és bizonyos hátrányokkal is jár. Egy másik megoldás: a nehéz szerkezetek helyettesítése köny- nyű, ugyanakkor nagy szilárdságú- műanyag, kettősfém-konst- rukciókkal. Ebben sokat segíthetnek az alkatrészek felületi szilárdítására alkalmazott korszerű kohászati módszerek. A mezőgazdasági munkafolyamatok is megváltoztathatók. Például a mezőn csak lekaszálják a terményt, s a szérűn csépelik ki. Ezáltal "a szántóföldön járó gép könnyebb lehet. Az állandó telephelyű terményfeldolgozó állomások berendezéseinek méretei nem okoznak különösebb gondot. Jelenleg Lettországban, Szibériában, Kazahsztánban kísérleteznek ilyen berendezésekkel. A kombájnos technológiához viszonyítva a mukaráfordítás a felére, az üzemanyag-felhasználás 15-20 százalékkal, a fémszükséglet pedig körülbelül 30 százalékkal csökken. Igaz, az új technológia alkalmazása során az egész növényt- nemcsak a magot, hanem a szárát és a kalászt is - be kellene takarítani a szántóföldről. Ehhez ugyancsak új szerkezetű aratógépeket és kéveszállítókat fejlesztenek ki. Az eljárások elve hasonlít a régi kévekötös aratógépekkel végzett aratáséhoz, de műszaki szempontból teljesen új megoldódókat tartalmaz. KOMBINÁLT GÉPEK A termőréteg gépek okozta károsodását más úton is lehet csökkenteni. A teljesítménynövelés érdekében a géptervezők általában arra törekednek, hogy növeljék az egy menet alatt megművelt talajsáv szélességét. Napjainkban olyan kultivátorokat, vetőgépeket használnak, amelyek munkaszélessége eléri, sőt meghaladja a tizennyolc métert. Ez bizonyos szempontból előnyös, ám kiderült, ha például egy ötvasú ekét kilenc vasúval helyettesítünk, a munkatermelékenység növekedése jelentéktelen, a talajnyomás ellenben nagymértékben megnő, mivel nagyobb teljesítményű, tehát nehezebb traktort kell alkalmazni. A Szovjetunióban és külföldön is mintegy 20 éve olyan kombinált gépek tervezését kezdték meg, amelyek a talajmegmúvelés különféle műveleteit egyesítik. A gépvázra mélylazítót, mögéje kultivátorkapákat szereltek, majd boronákat, s végül hengereket kapcsoltak. A gépek kiváló munkát végeztek a szántóföldön, gazdaságosságuk nem várt mértékben felülmúlta elődeikét. A munkatermelékenység a magágykészítésnél 1,5-2-szeresére növekedett. Az egyes kombinált gépek súlya 200, sót néhány esetben még 500 kilogrammal is kisebb volt, mint a különálló gépek össztömege. A szovjet konstruktőrök tervezte kultivátoros vetőgépek további előrelépést jelentettek. Ezek a gépek meglazítják a talajt, elvetik a magot és műtrágyát juttatnak a földbe. A hetvenes évek elején tizenötféle kombinált gép tartozott a szovjet mezőgazdaság géprendszerébe. Az évtized vége felé számuk 18-ra növekedett, 1985- ben pedig eléri a 35-öt. PORTÁLDARU A SZÁNTÓFÖLDÖN M. Pravotorov szovjet mérnök 1931-ben eredeti eljárást ajánlott a mezei munkákhoz. A technológia annyira forradalmi volt, hogy akkoriban nem is értették meg és nem is támogatták. Kezdetben a földművelés legintenzívebb ágazatát, a zöldségtermesztést akarta korszerűsíteni. Képzeljünk el egy 30, 60, sőt 120 méter széles ágyást, melynek hosszát csak a terepviszonyok korlátozzák. Az „ágyás-tábla“ mindkét oldalán sínek húzódnak. Alattuk helyezik el a vízvezetéket. A talajmúvelést, a növényápolást, a terménybetakarítást egyetlen vontatóeszköz - egy futódaru- végzi. Alakját tekintve édestestvére az üzemi épületek csarnokaiban súlyos terheket hordozó hatalmas futódaruknak. Energiaellátását a metrónál is alkalmazott vezetősín vagy kábel biztosíthatja. A darura bármilyen mezőgazda- sági múvelőeszköz felszerelhető. A feltaláló úgy vélte, hogy megnyílt az út a rendkívül nagy termések eléréséhez, az ipari módszerek mezőgazdasági elterjesztéséhez. A gazdasági hatékonyság valóban imponáló. A közelmúltban a Kubányban végzett kísérletek igazolták, hogy a terméshozam másfélszeresére, öntözéssel pedig háromszorosára növelhető. Pravotorov híddaruját abban a formában, ahogy kigondolta, a rizsföldeken és melegházakban alkalmazzák, tehát ott, ahol valamilyen növényt állandóan ugyanazon a helyen termesztenek. A grúz szakemberek kísérletei kimutatták, hogy a melegházakban kétszeresére növekszik a hasznos terület kihasználási mutatója, a munkaráfordítás pedig tizedére vagy annál is nagyobb mértékben csökken. A híddarus földművelő, ha lassan is, de utat tör magának nemcsak a Szovjetunióban, hanem Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is. Több szovjet mezőgazdasági gépesítési és villamosítási intézet az eljárás legcélszerűbb változatát kutatja. Megoldandó problémák: hogyan csökkentsék a daru tömegét, ki lehet-e iktatni a nyomvonalhoz való kötöttséget, s elérhetö-e a kívánt eredmény a rendelkezésre álló technikai eszközökkel, vagy újakat kell-e létrehozni helyettük. (S) A felázott talajú rétekről vagy csapadékosabb időjárás alkalmával a szántóföldekről is a KSZG-F-70-es lánctalpas kaszálógép teszi lehetővé a zöldtakarmány betakarítását és elhordását. Ezt a lánctalpas traktort szovjet mérnökök által kidolgozott talajkímélő járószerkezettel látták el, amely két gumírozott viszkóz kordszalagból áll. Dr. Czezengiju Das a Mongol Népköztársaságból a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves Kémiai és Biokémiai Intézetének, valamint a Mongol Tudományos Akadémia Kémiai Intézetének kétoldalú megállapodása alapján három éven át Csehszlovákiában vesz részt tudományos továbbképzésben. Témáját az olyan enzimek elkülönítése és tanulmányozása képezi, amelyek élettani folyamatok alatt a nagyobb inaktív molekulákból (prohormo- nokból) biológiailag aktív peptidhormonokat képesek felszabadítani. Dr. Das tudományos kandidátusi értekezést készít ebben a témakörben. A felvételen Irena Hoéková laboráns és Dr. Czezengiju Das a peptidhormonok hatását tanulmányozza. (A ÓSTK felvétele) Érdekességek, újdonságok Gyompusztító napfény Az illinoisi egyetem kutatói olyan vegyszert dolgoztak ki, amely célzottan megsemmisíti a gyomnövényeket, anélkül, hogy ártana az embereknek, az állatoknak és a hasznos növényeknek. A nagy jelentőségűnek ítélt gyomirtó lényegében olyan, a növényekben is előforduló aminosiv-vegyület, amely részt vett a klorofili képzésében. A sötétben kipermetezett vegyszert a napfény aktiválja: a vegyi láncreakció szétroncsolja a sejtfalakat. A kísérletek során a gyomnövények néhány órán belül elpusztulnak. A mezőgazdaság szempontjából azért nagy jelentőségű az újfajta gyomirtó, mert hatóanyaga nem támadja meg a haszonnövényeket, például a búzát, vagy a kukoricát. A szójabab és más babfélék leveleit ugyan károsítja, de ezeket a károkat kiheverik a növények. A (rövidítve) ALA elnevezésű hatóanyag egyelőre még drága, de a kutatók remélik, hogy a géntechnológiára épülő tömeggyártásával sikerül majd megoldani olcsó előállítását, (d) Zsinórtalan vasaló Gyakran azért kényelmetlen dolog vasalni, mert kötve vagyunk a villamos csatlakozóhoz. Egy brit cég most olyan vasalót gyárt, amelyet a gázöngyújtókéhoz hasonló töltényben (patronban) tárolt butángáz melegít. Gombnyomásra egy 9 V-os elem működtette elektronikus rendszer megindítja és egy másik gombnak a megnyomására leállítja a fűtést. Ha a gáz kifogyóban van, egy lámpa felvillan. Az elektronika akkor is közbelép, ha a gáz úgy áramolna ki, hogy közben a láng nem ég. A vasaló hőfoka beszabályozható, s azt az elektronika - a környezet hőmérsékletéhez igazodva - azonos értéken tartja. (London Press Service) A 132. számú kijevi középiskolán az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája Kibernetikai Intézetének szakembereivel együttműködve iskolai számítástechnikai központot létesítettek. A számítógépeket az egész oktatási folyamatban kihasználják: a gép kérdéseket tesz fel, feladatokat ismertet és vizsgáltatja a tanulókat. A 8. osztályos tanulók fakultatív tantárgy keretében ismerkedhetnek meg a kibernetika és a programozás alapjaival. A 9. és a 10. osztályban már különböző természettudományi és társadalomtudományi témakörökben végeznek programozási feladatokat. Ezeket a tantárgyakat a kibernetikai intézet szakemberei oktatják. A végzős tanulók programozásból is érettségi vizsgát tesznek, s a bizonyítvány mellé programátori oklevelet is kapnak. A számítástechnikai oktatás bevezetése nagy segítséget jelent a tudományos-műszaki haladáshoz szükséges szakemberek képzésében. A felvételen Eduard Ivahnyenko szakoktató az automatizált irányítási rendszer alapjait ismerteti a tanulókkal. (A ÓSTK felvétele)
