Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
ifi ffll-i j—jyh ffi w W iw LL! X L aAv MARTTI HAAVIO A medve, a farkas a róka lisztje A medve, a farkas és a róka begyűjtötték a csűrbe megtermett gabonájukat. A róka osztályozott: a szalmát kazalba rakták, a pelyvát meg a magot külön-külön helyre. Ekkor a medve megkérdezte a rókát:- Hogyan osztozkodunk majd? A róka azt válaszolta, hogy több jut a nagynak, kevesebb a kisebbiknek. - Egészen jó - vélte a medve és a farkas. így a medve kapta a. szalmát, a farkas a pelyvát, és a rókának jutott a legkisebb rakás: a mag. No, elvitte mindegyik a maga részét a malomba. Őröltek, őrölgettek. A medvének és a farkasnak a malomkövek így csikorogtak: csiszi-csoszi, a rókának meg: nagyon-na- gyon.- Miért mondja neked, a kő, hogy nagyon-nagyon, nekünk pedig, hogy csiszi-csoszi.- Tegyetek kavicsot a kövek közé és nektek is azt mondja majd, hogy nagyon-nagyon - szólt a róka. így is történt. Amazok forgatták a lisztjüket, miközben azért megjegyezték a rókának:- A te liszted fehérebb, mint a miénkl- Én vízzel locsoltam - válaszolta a róka. Ók is hoztak vizet, de nem használt. Ezután mindhárman kását főztek a lisztjükből. A medve meg a farkas megint megjegyezte:- Hogy van az, hogy a te kásád szebb, mint a miénk?- Belemártottam a farkam a zsírba, felmásztam a kéménybe, utána a zsírt a kásába csöpögtettem. Erre ők is felmásztak a kéménybe, szörnyen füstösek lettek. Földre ereszkedvén rájöttek, hogy a róka rútul becsapta őket. Utánaeredtek, és amikor elkapták a ravaszt, jól elverték. Finnből fordította: Szabó Zoltán kétezredik év után Hogy mi lesz? Még nem tudom. De ha szabadjára engedem a fantáziámat, s nem gondolok ügyes-bajos dolgaimra, a matekpéldákra, s a többi idegesítő dologra, érdekes képzeletbeli képet látok magam előtt. Hogy mindenki el tudja képzelni azt, amit én, kezdem rögtön egy reggellel, egy egyszerű, de nagyszerű hétköznap reggelével. Alszom éppen egy különös (még fel nem talált) anyagból készült modern ágyon. Álmom persze nyugodt, nem hánykolódom idegesen a kényelmes ágyon. Hiszen ott van az ágyam mellett az álomszabályozó. Ez olyan készülék, amely, ha valami nyugtalanságot észlel a testben, azonnal csillapítja az idegsejteket. Felébredek. Persze nem Dénes György Melyik szebb? Szebb a tavasz, szebb a tavasz, szebb a tavasz, mint a tél, pattan a rügy, rigó rikkant, tapsikol a falevél. Szebb a tavasz, mint a tél. Tavasznál is, tavasznál is szebb a nyár, a meleg nyár, megmártózunk a patakban, lebarnít a napsugár. Tavasznál is szebb a nyár. Szebb a nyárnál, szebb a nyárnál, szebb az ősz, a kedves ősz, körte, alma ringatózik, tök sárgul a krumpli közt. A nyárnál is szebb az ősz. A tél még az ősznél is szebb, bizony mondom, szebb a tél, hull a hó a magas égből, szán csilingel, búg a szél. Az ősznél is szebb a tél. úgy, mint 1985-ben szoktam. Az álomszabályozó erről is gondoskodik. Nincs ijedtség, rohanás, mindenki nyugodt. Az általam megadott időpontban az álomszabályozó ingerli az agyamat, s ettől felébredek. Kibújok az ágyból. Kicsit álmos vagyok még, de pár percen belül rendbejövök. Beállók egy „ dobozba“, amely mindent megcsinál helyettem. A mosdástól a reggelizésig. Még a fésülködésre is gép van. A dobozból már felfrissültén lépek ki. Hogy azért jó kondícióban legyek, futok egy-két kört a lakosztályunk körül. Azután egy bórába teszem a fejem, melyet másképp tanítógépnek hívnak. A régimódi iskola legalább tiz éve kiment a divatból. A tananyag elméleti részét öt perc alatt elsajátítom. Ezután következik a gyakorlati rész. Beülök a mini helikopterbe. Tízkor van a találka a csoporttársakkal az Eiffel-toronynál. A Szajna-partra megyünk tanulmányi útra. Kettőkor aztán végleg vége a sulinak. Utána már csak csavargunk a városban. Ki-ki a saját kedvtelésének hódol. Én táncolni járok a Hobbi Iskolába. Barátaim a táncot régimódi dolognak tartják, de nekem tetszik. Este aztán a szomszédokkal beszélgetünk, viháncolunk. Fáradtak persze nem vagyunk. Hiszen a mostani napok már csak 18 órából állnak, ezért nincs idő elfáradni. Azért egy kicsit unalmas így az élet - sóhajtok, de ekkor hirtelen eszembe jut, hogy megint csak elkalandoztam. Hogy mikor leszek már kész ezzel a nyavalyás matekpéldával?! Kovács Mária (Muzsla - Muzla) (Zuzana Mináőová felvétele) Kínrímek J Jót várok a kikelettől, A paprika kikel ettől. Pista olyan fejlett, Hogy már menő fej lett. Bár zsenge még kicsi karja, A tehén egy állatanya, Amit akar, kicsikarja. Ott él, ahol áll a tanya. A mozgása, ó be kecses! Ha az ebéd lelke sült tök, Melyik az? Ott a bekecses? Egész biztos lelkesültök! Vadóc kislány Verde Maris, Olykor nemcsak ver, de mar is. GONDOLKODOM TEHÁT... X HETEN, MIM A GONOSZOK ú GY V C 1 Ö D TY L É Ü ű CS í NY S G U D2S Z M zs ö O E H K DZ LY N F P sz Y I a i a i i i i ■ MINDENNAPI TÁRGYAINK A BETON Egy olyan anyag, amely nélkül ma már nehezen tudnánk építkezni. Mindenütt megtalálható ez a hasznos építőelem, például a családi házak pincéjétől a tetőzetig, arról nem is beszélve, hogy a panelházak, középületek, raktárak többnyire színtiszta vasbetonból készülnek. A beton rendkívül nagy szilárdságú, könnyen alkalmazható mindenütt: folyékony állapotban zsaluba öntik, és néhány óra múlva megkeménykedik. Szélesebb körben az utóbbi száz évben használják a betont - azelőtt nagyrészt agyagból (vályogból), téglából és terméskőből építkeztek. Pedig ezt a korszerűnek tartott építőanyagot már kétezer évvel ezelőtt is ismerték, csak épp a századok folyamán feledésbe merült előállításának tudománya. A modern építészet bölcsőjének az ókori Rómát tartják. A római építészet kialakulásában elsőrendű szerepe volt a beton felfedezésének. A kő rendkívül hasznos és jó építőanyag, azonban nagyobb építészeti szerkezeteket, például nagyméretű kupolákat, boltíveket nehezen lehetett belőle készíteni. Az időszámításunk előtti első évszázadban sikerült elkészíteni az első betont, melyet akkor opus caementiti- umnak neveztek. Hamarosan „lélegzetelállító" templomokat, palotákat építettek belőle, addig elképzelhetetlen méretű kupolákkal és boltívekkel, melyek közül ma is többet megcsodálhatunk. Az ókori építészet egyik legszebb alkotása a római Pantheon. Korszerű műszerekkel végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a kétezer éves beton a mai szigorú építészeti előírásoknak is megfelel! A beton cementből, vízből és kavicszúzalékból (sóder) készült építőanyag, amely összekeverése után néhány órával megszilárdul, teljes keménységét három-négy héten belül éri el. Ez alatt az idő alatt még vegyi és fizikai folyamatok játszódnak le az anyagban, öntözni szokták, nehogy megrepedjen. A beton szilárdságát vashuzalok segítségével növelik, ez a vasbeton. A cement készítéséhez agyagra és mészkőre van szükség. E két alkotóelemet finomra őrlik, majd magas hőmérsékleten (1400 °C) égetik. Az égetés folyamán szilárd anyag, ún. klinker keletkezik belőle. A porrá őrölt klinker voltaképpen a cement. Visszakanyarodva a múltba, Parker angol kutató 1796-ban fedezi fel újra a rómaiak cementkészítési eljárását, ezzel megalkotja a román cementet. A modern cement felfedezője J. Aspdin angol tudós, aki 1824-ben elkészíti a ma legismertebb cementfajtát, a port- landcementet. Eljárásának kezdetlegessége miatt még évtizedeken át egyeduralkodó a tégla és a terméskő. Csupán a század utolsó harmadában kezd gyors ütemben teret hódítani, köszönhetően elsősorban a nagyarányú híd- és vasútépítéseknek, ahol egyre nagyobb lesz a szerepe. A technikatörténettel foglalkozók gyakran találkozhatnak Thomas Alva Edison nevével, aki minden idők egyik legzseniálisabb konstruktőre volt. Sok olyan egyszerű eljárást dolgozott ki, amelyekről ma már elképzelni sem tudjuk, miért nem jutottak valakinek az eszébe már jóval korábban.- Érdemes ismét aláhúzni: a zseniális találmányok mindig a leglogikusabb és legegyszerűbb eljárások. Ki gondolta volna, hogy a zsaluzásos betonöntés századunk találmánya? Edison 1907-ben vetette fel először az öntöttbeton ötletét, igy voltaképpen a ma legmodernebbnek tartott csúszózsa- lus eljárás az ö ötletének továbbfejlesztett változata! Érdemes még az építészet egy jellegzetes ágát, az útépítést megemlíteni, amely beton nélkül szinte elképzelhetetlen, hiszen a vékony aszfaltréteg alatt mindenütt beton található. Az ókori Rómában az a mondás járta, hogy minden út Rómába vezet, joggal: a birodalom ötszázéves fennállása alatt háromszázezer (!) kilométer hosszúságú utat építettek szerte Európában, többek között betonból. Igy előfordulhat, hogy egy régi „országút“ mai aszfaltrétege alatt épp kétezer éves beton rejtőzik, amely fölött a huszadik század autói száguldanak. OZOGÁNY ERNŐ Heten - héten, mint a gonoszok - hiányoznak az itt látható ábrán a teljes magyar ábécéből. 1. Milyen betűk hiányoznak? 2. Milyen szót állíthatsz belőlük össze? (Róla nem a címben emlegetett gonoszok jutnak az eszedbe.) BETŰREJTVÉN A február 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: b; 36. nyertesek: Gál Róbert, Péterfala (Petrovce); Finster Zsuzsanna, Szalka (Salka); Németh Mónika, Stúrovo; Illés Péter, Szímő (Zem- né), Suver Mária, Szepsi (Molda- va nad Bodvou). ■ I ÚJ SZÚ 18 1985. III. 8. MEGFEJTÉS
