Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-08 / 10. szám

ü . III. 8 dett a helyi nemzeti bizottságok és az efsz-ek gondozásában működő kis péküzemek száma. Ez jogos és a fogyasztók szempontjából ör­vendetes tény. A sütőiparra is ösz­tönzően hat az egészséges ver­seny. Eddig ez rendjén is volna, de figyelembe kell venni, hogy a lakosság ellátásában a kenyér mellett a péksütemények is fontos szerepet töltenek be. A kis pék­üzemek a legtöbb helyen csak egyfajta kenyeret sütnek, de a fo­gyasztónak joga van olyan ke­nyérre, amelyet szeret és meg­szokott, vagy az egészségi állapo­ta megköveteli. Ezért a szövetke­zeti pékségeknek is felelősséget kell érezniük a lakosság sütőipari termékekkel való ellátásáért, ter­mészetesen a saját körülményeik­hez mérten. A megnövekedett igények meg­követelik a szállítás és a forgalma­zás további korszerűsitését. Szá­mos országban már bevezették a kiskonténeres szállítást, amely lehetővé teszi, hogy a termékek meghibásodás nélkül és frissen kerüljenek az üzletekbe. Ez a szállítási forma nálunk is kedve­ző lenne mind a termelők, mind a kereskedelem szempontjából. Az áru nem hibásodik, kisebb ra­kodóhelyen is elfér, s lehetővé teszi a nyitási és zárási órától független szállítást. A kiskonténe­rek rakodásához azonban speciá­lis gépkocsik szükségesek, ame­lyek beszerzéséről a termelésnek és a kereskedelemnek közösen kellene gondoskodnia. Ez ugyanis mindkét fél részére előnyös lenne és a fogyasztók is jól járnának. Az integrációnak ez a magasabb foka már a holnap követelménye. Ad­dig is tovább kell tökéletesíteni a malom- és sütőipari termékek csomagolását. A csomagolás kérdését sem le­het csupán a termelők ügyének tekinteni. A termékek célszerű csomagolása az üzletekben elő­segíti az önkiszolgálás fejleszté­sét, s ezáltal munkaerőt és időt takarítanak meg az elárusító üzle­tek. A csomagolás ugyanakkor a termelők érdeke is, mert az áru igy higiénikusan és frissen kerül a fogyasztókhoz. A malom- és sütőiparban azonban szintén ta­karékoskodni kell a csomagológé­pek vásárlására fordítható devi­zákkal. A malomiparban például, ahol a liszt kilós vagy kétkilós csomagolása már nehézségekbe ütközik, mert a csomagológépek elavultak és sokszor meghibásod­nak. Tehát itt is időszerű lenne a közös befektetés, mert ha idejé­ben nem történik intézkedés, az üzletekbe újra visszakerülhetnek az 50 kg-os liszteszsákok, s ez már nem kívánatos visszalépés lenne. A gépek hiánya miatt egyébként a kenyérfélék csoma­golása sincs összhangban a kitű­zött feladatokkal. Megjegyezhet­jük, hogy az ilyen jellegű kooperá­ció és integráció számos ország­ban már jó úton halad. Nagyobb gondot kell fordítani a gyármányfejlesztés eredménye­inek propagálására is a fogyasz­tók körében. Szorosabb együtt­működést igényel a fogyasztói igények feltárása és ezek eljutta­tása a termelőkhöz. A fogyasztói igényeknek megfelelő gyártmány- fejlesztés piacképesebb termelést eredményez. Ez azonban koránt­sem jelenti azt, hogy a termelők ne jelentkezzenek olyan új árukkal, amelyekre konkrét igény nem je­lentkezett. A jól szervezett közös reklámte­vékenység az élelmiszeripari és a kereskedelmi vállalatok közös érdeke. Ezen a téren jó tapaszta­lataink is vannak. A ZDROJ keres­kedelmi vállalat például a Malom- és Sütőipari Tröszttel együttmű­ködve röpcédulákon ismerteti az új termékeket, s kérdőíveket ad ki a fogyasztók véleményének összegyűjtésére. Erre a propagá- ciós és véleménykutató tevékeny­ségre nagy szükség van, mert a jelek szerint számos új termék csupán azért nem kerül szélesebb forgalomba, mert nincs kellő mér­Növekszik az első osztályú termékek aránya a Kelet-szlovákiai Vasműben tékben ismertetve és népszerűsít­ve. Gondolok itt a Graham teljes kiőrlésű búza- és rozskenyérre, a Graham kiflire és sós rudacs­kákra, valamint számos más ter­mékre, amelyek egyelőre csak kis mennyiségben kerülnek forga­lomba. A Malom- és Sütőipari Tröszt, valamint a kereskedelmi vállalatok integrációs együttműködésének szükségességét az a tény is ki­emeli, hogy a malom- és sütőipari termékek adják a lakosság által fogyasztott élelmiszerek energia- tartalmának 40 százalékát, s a kö­zöttük realizált áruforgalom értéke meghaladja az évi 4 milliárd koro­nát. SLADOVNÍK JÓZSEF- Ebben az együttműködésben egyre kedvezőbb ered­ményeket értünk el - közölte Safko mérnök, - Az autógyár részére például a korábbinál sokkal jobb minőségű lemezt szállítunk. A gépkocsiszekrény-alkatrészek préselése során már 1982-ben az engedélyezett két százaléknál kisebb, 1,67 százalékos, 1983-ban 1,06 százalékos, tavaly pedig mindössze 0,95 százalékos arányú selejt mutatko­zott. Kedvező változást jelent az a tény is, hogy a gépko­csigyártáshoz szükséges lemezek teljes mennyiségét mi szállítjuk, és 1984-től teljesen beszüntettük ezeknek korábban az NSZK-ban történő átdolgozását. Safko mérnök közölte, hogy már értékelték a minőség javításában elért 1984-es évi eredményeket is, tehát ezekről is tájékoztatott.- Elmondhatom, hogy az elmúlt év folyamán tovább léptünk a minőségi színvonal javításában. Az 1984-es évre előirányzott terv alapján 402 millió korona értékű első osztályú terméket kellett gyártanunk. Kezdeményező ter­vünk értelmében 475 millió korona értékű termelést vállal­tunk, de a valóságban csaknem 501 millió korona értékű első osztályú terméket gyártottunk. így ezen a téren 46,7 százalékos növekedést értünk el az 1983-as évhez viszo­nyítva. Az illetékes állami és ágazati szervek értékelése alapján nyolc termékünk (30,7 %) kapott első osztályú minősítést. Műszakilag fejlett terméknek 45,2 millió korona értékű termékunKet ismerték el, ami a terv 12,9 százalékos túlteljesítését jelentette, s ebben a vonatkozásban 32 százalékos növekedést értünk el az előző évhez viszo­nyítva. Harmadik minősítési osztályba egyetlen termékünk sem került. A Safko mérnök által említett további mutatók szintén a minőségi termelés jó eredményeit bizonyítják. Például 1983-ban a belső selejt aránya 0,96 százalékos volt, tavaly a tervezett 0,94 helyett 0,91 százalékos arányt értek el. A reklamációkból eredő veszteségek arányát 0,09 száza­lékról 0,085 százalékra csökkentették. Emellett megtakarí­tottak 67,5 ezer tonna fémet, ami az erre vonatkozó terv 35 százalékos túlteljesítését jelentette. Említést érdemel még az is, hogy amíg 1983-ban 772,7 millió koronát fordítottak a műszaki fejlesztésre, tavaly a tervezett 1 milliárd 396 millió korona helyett 1 milliárd 440 millió koronát használtak fel. KULIK GELLÉRT Az elmúlt esztendőben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját hazánk és Közép-Európa egyik legkorszerűbb kohászati kombinátja, a több mint 24 ezer embert foglal­koztató Kelet-szlovákiai Vasmű. Az eltelt negyedszázad alatt több mint 170 milliárd korona értékű árut termelt, s 17 milliárd korona értékű nyereséget ért el. Több mint 50 millió tonna acélt, 35 millió tonna hengerelt árut, több mint 2 millió tonna hegesztett csövet, s 500 ezer tonna acél­konstrukciót gyártott. Más ipari vállalatokhoz hasonlóan az utóbbi években itt is sok minden nehezítette az állami tervből eredő feladatok teljesítését. Ennek ellenére a Vasmű dolgozói sikeresen megbirkóztak a 7. ötéves tevidőszak négy évének felada­taival. Jelenleg csaknem 15 milliárd korona értékű árut gyártanak évente. Méghozzá egyre jobb minőségben. Különösebb magyarázatot nem igényel az a közismert tény, hogy a hazai, de főleg a nemzetközi piacon csakis kiváló minőségű termékekkel lehet érvényesülni. Az ered­ményes gazdálkodás alapvető feltételének világszerte a minőség folyamatos javítását tekintik. Erre pártunk XVI. kongresszusa és a CSKP KB ezt követő ülései is hangsú­lyozottan felhívták a figyelmet. A Kelet-szlovákiai Vasmű politikai és gazdasági vezető­sége 1982-ben alapvető káder- és szervezési intézkedé­seket tett a minőségszabályozás komplex rendszerének tökéletesítésére. Egy külön részleget hoztak létre ebből a célból, melynek élére egy fiatal szakembert, Mikulás Safko mérnököt nevezték ki. Az általa vezetett részleg munkájáról, az eddig elért eredményekről ez a fiatal, a minőség kérdésében azonban nemzetközi ismeretekkel rendelkező szakember így tájékoztatott:- Az általam irányított részlegen több mint négyszáz képzett szakember és egy speciális kabinet foglalkozik a minőségszabályozás kérdéseivel. Gigantikus vállalatunk minden olyan fontosabb munkahelyén dolgoznak, ahol a minőség kedvezően befolyásolható. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a minőségszabályozás komplex rendszerét folyamatosan tökéletesítjük, örömmel elmondhatom azt is - amit a minőség kérdésével foglalkozó vállalati konferen­cia is igazolt -, hogy minőség javítása érdekében végzett munkánk eredményei már 1983-ban a megkezdett utunk helyességét bizonyították. A minőségi termelés alapvető feladatait ugyanis már 1983-ban teljesítettük, s vállalatunk történetében az eddigi legmagasabb minőségi szintet értük el. Safko mérnök elmondta, hogy nagy figyelemmel kezel­ték termékeik vásárlóinak, felhasználóinak igényeit, és minden erejükkel igyekeztek ezeket kielégíteni. A minő­ségi reklamációk alakulása azt bizonyította, hogy a meg­rendelők elégedettsége tovább fokozódott. A reklamációk­ból eredő veszteség aránya egy év alatt 0,11-ről 0,9 százalékra csökkent. A kereskedelmi partnerekkel folytatott együttműködé­sükben újabb, a hagyományostól eltérő módszereket vezettek be. Például a füleki (Fil'akovo) Kovosmalttal közös komplex racionalizációs brigádot hoztak létre, a poprádi Tatramat mosógépgyárral közös kötelezettséget vállaltak. Az ilyenfajta együttműködés nem csak a partnerek, hanem a végtermékek vásárlói számára is előnyös. Hazai viszonylatban a Vasmű legjelentősebb kereske­delmi kapcsolatai a Mladá Boleslav-i Autógyárhoz fűződ­nek. Ebben a kapcsolatban maximálisan jelentkezik a minőség iránti igényesség. Egyébként jelentősebb part­nereikkel személyes kapcsolatokat is teremtettek. Rend­szeresen, legalább negyedévenként ellátogatnak ezekbe a vállalatokba, közösen értékelik a minőségjavítás terén vállalt kötelezettségek teljesítésének eredményeit. • A hideghengersor döntő mértékben befolyásolja a lemezek minőségét (Tibor Orlovsky felvételei) Az édes sütemények választékát bővíti az almával, mákkal és almával, túróval, dióval vagy gyümölcskompóttal töltött bukta (A szerző felvétele) ÜtcÁcu cukr&rskd <% 'm.tAavr.jáAOtaiw*' ttxu-eA.rv*u> msA&tr&c ■H/XCJUW<**­ELŐTÉRBEN A MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK • A termék minőségéért személyes felelősséget vál­lalnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom