Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-01 / 9. szám

A Jabloneci Üveggyárak zásadai üzemének Ipolysági (Sahy), hetes számú fiókvállalata mintegy 80 nő szá­mára biztosít állandó (és jó) munkalehe­tőséget. Kereken húsz esztendeje indult be a termelés. Azidötájt 29 leány és asszony látott hozzá a nem mindennapi, ám von­zónak, érdekesnek ígérkező munka elsa­játításához. A sok-sok türelmet és kéz­ügyességet igénylő gyöngyfűzést ugyan­is meg kellett tanulni. Egyszerű, ám mód­felett „okos“ gépek, valamint tenyérnyi hosszúságú hajszálvékony tűk segítsé­gével a különböző méretű - gombostűfej- nyi és borsónagyságú - áttetsző, egyszí­nű, szemet kápráztatóan tarka golyócs­kák felfűzése kellő gyakorlatot igényel. A munkafolyamat időközben nem so­kat változott. A dolgozók azonban az évek múlásával hihetetlen kézügyesség­re tettek szert. A kezdeti első napokban mindenki csupán öt-hat tűvel dolgozott. Ma már a legrátermettebbek 20-24 gyöngyfelszedő szerszámnak is paran­csolnak. Néhány kivételtől eltekintve a lá­nyok, édesanyák, nyugdíjas nagymamák odahaza munkálkodnak, uqvanis bedol­gozók. Ők négyen: kivétel Egy már-már romos, rozzant épület néhány szobáját bérli a fiókvállalat. Az egyik helyiségben négyen buzgólkodnak. A falakat „salétromvirág“ ékesíti, a hepe­hupás padló gödreit rongyszönyeg-dara- bok tompítják-takarják. A mennyezetről egyetlen meztelen villanykörte csüng alá. özvegy Richter Vilmosné, Éva Stast- ná, Gergely Pálné és Nagy Imréné meg­szokta már a cseppet sem szívderítő látványt. Az asztalra állított táskarádióból vérpezsdítő zene szól.- Odahaza - vélekedik a rangidős öz­vegy Richterné - még a kenyérre valót sem keresnénk meg. Mindig találnánk munkát a házban, a gyöngyfűzés meg elmaradna.- Úgy, úgy - helyesel Gergely Pálné is otthon nem tudnánk megkeresni azt a havi ezer-ezerkétszáz koronát, ami itt összejön. Beszélgetünk. Bizonygatják a nők iga­zukat, pereg a nyelvük szaporán. Am a kezük még gyorsabban, fürgébben mo­zog. A lábuk - nemkülönben. Az ügyes kis masinák ugyanis, akár anyáink, nagy­mamáink varrógépei, pedálhajtásúak.- Szép munka a miénk nagyon - ma­gyaráz Nagy Imréné -, de alapos odafi­gyelést követel. Mert amikor gubancoló- dik a szál, szakad a cérna, már késő a bánat... Ketten tesmagiak (Tesmak), ketten pedig ipolysági lakosok. Hat-kilenc esz­tendeje a vállalat alkalmazottai. Az új jelentkezők betanításával ők négyen fog­lalkoznak. Tények, számok, adatok Mária Michalcáková tizenöt éve irá- nyítja-igazgatja a gyöngyfűző nők mun­káját. Mindenes: melós, művezető, irodai alkalmazott egy személyben.- Megalakulása óta már harmadik he­lyen működik a részlegünk. A mostaninál egy kissé nagyobb figyelmet, támogatást érdemelnének. Elvégre három, a lévai (Levice) és a szomszédos nagykürtösi (Verky Krtíé), valamint a zvoleni járás lányainak, asszonyainak biztosítunk • Ók négyen: az oktatók kedtek az üvegszemek, gyermeke így szólt hozzá: - Anya, majd én megregulá- zom ezeket a rakoncátlan portékákat, te addig pihenj, jó? Ma már Laci is roppant ügyesen bánik a hegyes böködőtűkkel. A munkájáért járó pénzt takarékba teszi. No meg sport­újságokat vásárol rajta. Legtöbb az ipolysági, meg a kővári (Koláry) bedolgozó. Kővárról heten az ipolysági fiókvállalat alkalmazottai. Közülük Kovácsik Jánosné 10 éve fűz gyöngyöt.- Miután férjhez mentem - meséli -, jöttek a gyerekek, otthon kellett marad­nom. Előtte a Piéta ipolysági kötőüzemé­ben dolgoztam, a családgyarapodást kö­vetően azonban már nem tudtam vállalni az ottani kétműszakos munkát. A gyöngyfűzést viszont idehaza, az apró­ságok gondozása, meg a kert, a háztáji művelése mellett is el tudom végezni. Minden bedolgozónak fizetett szabad­ság jár, igénybe vehetik a gyermekgon­dozási segélyt, s természetesen nyugdíjra is jogosultak. Kovácsikné Barién Lászlónéhoz ha­sonlóan egyszerre 12 tűvel dolgozik. Ipolykesziről (Kosihy nad Iprom) egye­dül Urbán Gyuláné foglalkozik gyöngyfű­zéssel. Lili asszony 17 éve a „gyönqyök kapitánya“.- Elmondhatom - büszkélkedik, hogy „gyöngy életem van“. Kicsik voltak még a gyerekek, amikor erre a munkára ad­tam a fejem. Építkeztünk, itthon szükség volt a segítő kézre. Az évek közben mú'tak, ma már a fiam másodéves orvos- tanhallgató, a lányom gimnazista, elké­szült a ház is, de én kitartok a fűzés mellett. Innen szeretnék nyugdíjba menni. Még tévénézés közben is ügyködik. Három hónapnyi gyakorlás után már 24 tűre fűzte a gyöngyszemeket. Kezdetben a férje is besegített a munkába, és a gyerkőcök is, ma már azonban egyedül munkálkodik. Az egyik szobájuk állandó bútordarabja a füzőmasina. Társaihoz hasonlóan, legalább 800 korona értéket ki kell termelni havonta ahhoz, hogy a munkaviszonya megmaradjon. 0 azon­ban ennek a dupláját is megkeresi. Exportra dolgoznak Kéthetente kamion viszi a feldolgozan­dó üvegárut Ipolyságra, s természetesen a kész, félméteres fonálra fűzött, ötven dekás csomagokat egyúttal el is szállítja. A dolgozók beutaznak az átvevő-átadó helyre az ömlesztett gyöngyért, és a munka befejeztével ugyanoda viszik vissza a füzéreket átvételi ellenőrzésre. Már-már szabállyá vált az esztendők során kialakult tapasztalat: aki egy hét letorgása alatt nem képes a fűzés mes­terfogásait ellesni, megtanulni, felhagy az igyekezettel. Ősztől tavaszig, de legin­kább télen jobban „megy a bolt“, nyáron viszont akad tennivaló a kertben is. Régebben fülönfüggők, berakásos re- tikülök, valamint csillárok készítésével is foglalkoztak, ma már azonban csupán a gyöngyfűzés a mindennapi feladat. Termékeik zöme a szocialista országok­ba, de kapitalista piacra is kerül. ZOLCZER LÁSZLÓ munkalehetőséget, biztos kereseti for­rást. Való igaz! Olyan családoknál, ahol a férj többé-kevésbé vagy teljesen moz­gásképtelen, esetleg a hét munkanapjain távol él szeretteitől, az anyuka két mű­szakos munkát nem vállalhat. Így odaha­za dolgozik, mégpedig akkor, amikor az számára a legmegfelelőbb. Némelyik asszonynak még a férje is besegít a gyöngyfűzésbe, máshol a gye­rekek kaptak kedvet a munkához. Néhá- nyan másodállásban fűzik az üveggo­lyócskákat. Előnyös feltételek Bariánék ipolyságiak, egy városi bér­ház harmadik emeletén laknak. Barian Lászlóné a konyha egyik világos szögle­tében rendezte be minimúhelyét.- Kilencedik esztendeje vagyok gyöngyfúző. Jól keresek, főleg mostaná­ban, hogy Laci fiam si besegít. Tavaly tavasszal, amikor Erzsébet asszonynak nem és nem engedelmes­• Lili asszony munkái export­ra kerülnek (A szerző felvételei) Kutatók egy hídépítésen A Liptovsky Mikuláá és Liptovsky Hrá- dok közötti D1-es autópályán Podturen község térségében épült fel hazánk leg­hosszabb hídja, Ladislav Búd tervrajzai alapján a kassai (Koáice) Mélyépítő Vál­lalat kivitelezésében. Hossza 1038 mé­ter, az egyes mezők maximális távolsága 70 méter, a híd szélessége 26,5 méter, a pillérek magassága 32,9 méter. A híd építése közben új, hatékony, úgynevezett szegmens-szerkezetes technológiát alkalmaztak. A viaduktot 80 tonnás szegmens-elemekből szerelték össze. Mivel azonban egy bonyolult léte­sítmény építéséről volt szó, a kivitelezési munkálatokba a Bratislavai Mélyépíté­szeti Kutatóintézet vízépítményekkel fog­lalkozó osztálya is bekapcsolódott, Tibor Jávor kandidátus, docens, tudományos dolgozó vezetésével. Az osztály munkatársai előbb az épí­tés megkezdése előtt, majd a kivitelezés során végeztek laboratóriumi kísérlete­ket, ezzel is hozzájárulva a híd sikeres felépítéséhez. A laboratóriumi munka a magas hídpillérek stabilitásának vizs­gálatára irányult. A gipsz- és mikrobeton- modelleken végzett mérések eredményei segítségül szolgáltak az építés során és a karcsú kétfalú pillérek aládúcolásakor. A hídszerkezet tervezett paraméterei­nek felmérése céljából már az építés idején ellenőrizték a kiválasztott pillérek és az előre gyártott függőleges szegmen­sek mechanikus feszültségét. Mégpedig olyan tenzométerek segítségével, ame­lyeket az iménti elemek betonozása köz­ben helyeztek rendeltetési helyükre. Az intézet fizikai osztályának munka­társai mérőkocsiba helyezett, korszerű mérő- és számítástechnikai berendezést használtak. Segítségével néhány perc alatt a szerkezet 330 helyén lemérhették és kiértékelhették a feszítettségi állapo­tot. E berendezés továbbfejlesztéséből és alkalmazásából szerzett tapasztalatok alapján egy hordozható, mikroszámító­gép-vezérlésű mérőműszert állítottak össze. A műszer segítségével hosszabb ideig gyűjthetik az adatokat a feszített- ség állapotáról, majd ezeket számítógé­pen dolgozhatják fel, és' táblázat vagy ábra alakjában leolvashatják a képer­nyőről. A kutatóintézet munkatársai közvetle­nül a podtureni híd építése közben ultra­hanggal vizsgálták a beton minőségét és homogenitását. Elemezték az atmoszfé­rikus hatásokat, főként azt, hogy építés közben és hosszabb távon mennyire de­formálhatják a hidat a rövidebb és hosz- szabb ideig tartó hőhatások. Ugyancsak elkészítették a hídba épített beton össze­zsugorodásának és kiformálódásának elemzését. A kísérlet érdemleges ered­ményei közé tartozik az előre gyártott keresztpillér hatásainak vizsgálata. Az előfeszítés és a hatalmas daru áthelye­zése során szerzett szerelési ismeretek pedig pontosították a sztatikusok vélemé­nyét a létesítményről. A szegmensek közti érintkezések, ezek feszítettségi és deformációs állapotának elemzése az építés egyik fontos tényezőjévé lépett elő. A dinamikai próbák és a teherbíróké­pesség vizsgálata során végzett néhány speciális mérés alapul szolgál a további hasonló objektumok tervezéséhez és a betonhidak új szabványjavaslatai­hoz. Stefan nemóek ÚJ SZÚ 6 1985. III. 1. • Barianné: „Laci fiam is besegít!“ (A szerző felvétele) A podtureni viadukt és a szegmens-szerkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom