Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-01 / 9. szám
A Jabloneci Üveggyárak zásadai üzemének Ipolysági (Sahy), hetes számú fiókvállalata mintegy 80 nő számára biztosít állandó (és jó) munkalehetőséget. Kereken húsz esztendeje indult be a termelés. Azidötájt 29 leány és asszony látott hozzá a nem mindennapi, ám vonzónak, érdekesnek ígérkező munka elsajátításához. A sok-sok türelmet és kézügyességet igénylő gyöngyfűzést ugyanis meg kellett tanulni. Egyszerű, ám módfelett „okos“ gépek, valamint tenyérnyi hosszúságú hajszálvékony tűk segítségével a különböző méretű - gombostűfej- nyi és borsónagyságú - áttetsző, egyszínű, szemet kápráztatóan tarka golyócskák felfűzése kellő gyakorlatot igényel. A munkafolyamat időközben nem sokat változott. A dolgozók azonban az évek múlásával hihetetlen kézügyességre tettek szert. A kezdeti első napokban mindenki csupán öt-hat tűvel dolgozott. Ma már a legrátermettebbek 20-24 gyöngyfelszedő szerszámnak is parancsolnak. Néhány kivételtől eltekintve a lányok, édesanyák, nyugdíjas nagymamák odahaza munkálkodnak, uqvanis bedolgozók. Ők négyen: kivétel Egy már-már romos, rozzant épület néhány szobáját bérli a fiókvállalat. Az egyik helyiségben négyen buzgólkodnak. A falakat „salétromvirág“ ékesíti, a hepehupás padló gödreit rongyszönyeg-dara- bok tompítják-takarják. A mennyezetről egyetlen meztelen villanykörte csüng alá. özvegy Richter Vilmosné, Éva Stast- ná, Gergely Pálné és Nagy Imréné megszokta már a cseppet sem szívderítő látványt. Az asztalra állított táskarádióból vérpezsdítő zene szól.- Odahaza - vélekedik a rangidős özvegy Richterné - még a kenyérre valót sem keresnénk meg. Mindig találnánk munkát a házban, a gyöngyfűzés meg elmaradna.- Úgy, úgy - helyesel Gergely Pálné is otthon nem tudnánk megkeresni azt a havi ezer-ezerkétszáz koronát, ami itt összejön. Beszélgetünk. Bizonygatják a nők igazukat, pereg a nyelvük szaporán. Am a kezük még gyorsabban, fürgébben mozog. A lábuk - nemkülönben. Az ügyes kis masinák ugyanis, akár anyáink, nagymamáink varrógépei, pedálhajtásúak.- Szép munka a miénk nagyon - magyaráz Nagy Imréné -, de alapos odafigyelést követel. Mert amikor gubancoló- dik a szál, szakad a cérna, már késő a bánat... Ketten tesmagiak (Tesmak), ketten pedig ipolysági lakosok. Hat-kilenc esztendeje a vállalat alkalmazottai. Az új jelentkezők betanításával ők négyen foglalkoznak. Tények, számok, adatok Mária Michalcáková tizenöt éve irá- nyítja-igazgatja a gyöngyfűző nők munkáját. Mindenes: melós, művezető, irodai alkalmazott egy személyben.- Megalakulása óta már harmadik helyen működik a részlegünk. A mostaninál egy kissé nagyobb figyelmet, támogatást érdemelnének. Elvégre három, a lévai (Levice) és a szomszédos nagykürtösi (Verky Krtíé), valamint a zvoleni járás lányainak, asszonyainak biztosítunk • Ók négyen: az oktatók kedtek az üvegszemek, gyermeke így szólt hozzá: - Anya, majd én megregulá- zom ezeket a rakoncátlan portékákat, te addig pihenj, jó? Ma már Laci is roppant ügyesen bánik a hegyes böködőtűkkel. A munkájáért járó pénzt takarékba teszi. No meg sportújságokat vásárol rajta. Legtöbb az ipolysági, meg a kővári (Koláry) bedolgozó. Kővárról heten az ipolysági fiókvállalat alkalmazottai. Közülük Kovácsik Jánosné 10 éve fűz gyöngyöt.- Miután férjhez mentem - meséli -, jöttek a gyerekek, otthon kellett maradnom. Előtte a Piéta ipolysági kötőüzemében dolgoztam, a családgyarapodást követően azonban már nem tudtam vállalni az ottani kétműszakos munkát. A gyöngyfűzést viszont idehaza, az apróságok gondozása, meg a kert, a háztáji művelése mellett is el tudom végezni. Minden bedolgozónak fizetett szabadság jár, igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt, s természetesen nyugdíjra is jogosultak. Kovácsikné Barién Lászlónéhoz hasonlóan egyszerre 12 tűvel dolgozik. Ipolykesziről (Kosihy nad Iprom) egyedül Urbán Gyuláné foglalkozik gyöngyfűzéssel. Lili asszony 17 éve a „gyönqyök kapitánya“.- Elmondhatom - büszkélkedik, hogy „gyöngy életem van“. Kicsik voltak még a gyerekek, amikor erre a munkára adtam a fejem. Építkeztünk, itthon szükség volt a segítő kézre. Az évek közben mú'tak, ma már a fiam másodéves orvos- tanhallgató, a lányom gimnazista, elkészült a ház is, de én kitartok a fűzés mellett. Innen szeretnék nyugdíjba menni. Még tévénézés közben is ügyködik. Három hónapnyi gyakorlás után már 24 tűre fűzte a gyöngyszemeket. Kezdetben a férje is besegített a munkába, és a gyerkőcök is, ma már azonban egyedül munkálkodik. Az egyik szobájuk állandó bútordarabja a füzőmasina. Társaihoz hasonlóan, legalább 800 korona értéket ki kell termelni havonta ahhoz, hogy a munkaviszonya megmaradjon. 0 azonban ennek a dupláját is megkeresi. Exportra dolgoznak Kéthetente kamion viszi a feldolgozandó üvegárut Ipolyságra, s természetesen a kész, félméteres fonálra fűzött, ötven dekás csomagokat egyúttal el is szállítja. A dolgozók beutaznak az átvevő-átadó helyre az ömlesztett gyöngyért, és a munka befejeztével ugyanoda viszik vissza a füzéreket átvételi ellenőrzésre. Már-már szabállyá vált az esztendők során kialakult tapasztalat: aki egy hét letorgása alatt nem képes a fűzés mesterfogásait ellesni, megtanulni, felhagy az igyekezettel. Ősztől tavaszig, de leginkább télen jobban „megy a bolt“, nyáron viszont akad tennivaló a kertben is. Régebben fülönfüggők, berakásos re- tikülök, valamint csillárok készítésével is foglalkoztak, ma már azonban csupán a gyöngyfűzés a mindennapi feladat. Termékeik zöme a szocialista országokba, de kapitalista piacra is kerül. ZOLCZER LÁSZLÓ munkalehetőséget, biztos kereseti forrást. Való igaz! Olyan családoknál, ahol a férj többé-kevésbé vagy teljesen mozgásképtelen, esetleg a hét munkanapjain távol él szeretteitől, az anyuka két műszakos munkát nem vállalhat. Így odahaza dolgozik, mégpedig akkor, amikor az számára a legmegfelelőbb. Némelyik asszonynak még a férje is besegít a gyöngyfűzésbe, máshol a gyerekek kaptak kedvet a munkához. Néhá- nyan másodállásban fűzik az üveggolyócskákat. Előnyös feltételek Bariánék ipolyságiak, egy városi bérház harmadik emeletén laknak. Barian Lászlóné a konyha egyik világos szögletében rendezte be minimúhelyét.- Kilencedik esztendeje vagyok gyöngyfúző. Jól keresek, főleg mostanában, hogy Laci fiam si besegít. Tavaly tavasszal, amikor Erzsébet asszonynak nem és nem engedelmes• Lili asszony munkái exportra kerülnek (A szerző felvételei) Kutatók egy hídépítésen A Liptovsky Mikuláá és Liptovsky Hrá- dok közötti D1-es autópályán Podturen község térségében épült fel hazánk leghosszabb hídja, Ladislav Búd tervrajzai alapján a kassai (Koáice) Mélyépítő Vállalat kivitelezésében. Hossza 1038 méter, az egyes mezők maximális távolsága 70 méter, a híd szélessége 26,5 méter, a pillérek magassága 32,9 méter. A híd építése közben új, hatékony, úgynevezett szegmens-szerkezetes technológiát alkalmaztak. A viaduktot 80 tonnás szegmens-elemekből szerelték össze. Mivel azonban egy bonyolult létesítmény építéséről volt szó, a kivitelezési munkálatokba a Bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet vízépítményekkel foglalkozó osztálya is bekapcsolódott, Tibor Jávor kandidátus, docens, tudományos dolgozó vezetésével. Az osztály munkatársai előbb az építés megkezdése előtt, majd a kivitelezés során végeztek laboratóriumi kísérleteket, ezzel is hozzájárulva a híd sikeres felépítéséhez. A laboratóriumi munka a magas hídpillérek stabilitásának vizsgálatára irányult. A gipsz- és mikrobeton- modelleken végzett mérések eredményei segítségül szolgáltak az építés során és a karcsú kétfalú pillérek aládúcolásakor. A hídszerkezet tervezett paramétereinek felmérése céljából már az építés idején ellenőrizték a kiválasztott pillérek és az előre gyártott függőleges szegmensek mechanikus feszültségét. Mégpedig olyan tenzométerek segítségével, amelyeket az iménti elemek betonozása közben helyeztek rendeltetési helyükre. Az intézet fizikai osztályának munkatársai mérőkocsiba helyezett, korszerű mérő- és számítástechnikai berendezést használtak. Segítségével néhány perc alatt a szerkezet 330 helyén lemérhették és kiértékelhették a feszítettségi állapotot. E berendezés továbbfejlesztéséből és alkalmazásából szerzett tapasztalatok alapján egy hordozható, mikroszámítógép-vezérlésű mérőműszert állítottak össze. A műszer segítségével hosszabb ideig gyűjthetik az adatokat a feszített- ség állapotáról, majd ezeket számítógépen dolgozhatják fel, és' táblázat vagy ábra alakjában leolvashatják a képernyőről. A kutatóintézet munkatársai közvetlenül a podtureni híd építése közben ultrahanggal vizsgálták a beton minőségét és homogenitását. Elemezték az atmoszférikus hatásokat, főként azt, hogy építés közben és hosszabb távon mennyire deformálhatják a hidat a rövidebb és hosz- szabb ideig tartó hőhatások. Ugyancsak elkészítették a hídba épített beton összezsugorodásának és kiformálódásának elemzését. A kísérlet érdemleges eredményei közé tartozik az előre gyártott keresztpillér hatásainak vizsgálata. Az előfeszítés és a hatalmas daru áthelyezése során szerzett szerelési ismeretek pedig pontosították a sztatikusok véleményét a létesítményről. A szegmensek közti érintkezések, ezek feszítettségi és deformációs állapotának elemzése az építés egyik fontos tényezőjévé lépett elő. A dinamikai próbák és a teherbíróképesség vizsgálata során végzett néhány speciális mérés alapul szolgál a további hasonló objektumok tervezéséhez és a betonhidak új szabványjavaslataihoz. Stefan nemóek ÚJ SZÚ 6 1985. III. 1. • Barianné: „Laci fiam is besegít!“ (A szerző felvétele) A podtureni viadukt és a szegmens-szerkezet
