Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-01 / 9. szám
Vasárnap 1985. március 3. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.14, nyugszik 17.24, Közép-Szlovákia: 06.21, nyugszik 17.31, Nyugat-Szlovákia: 06.27, nyugszik 17.37 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 12.33, nyugszik 04.34, Közép-Szlovákia: 12.40, nyugszik 04.41, Nyugat-Szlovákia: 12.46, nyugszik 04.47 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KORNÉLIA és B0HUMIL nevű kedves olvasóinkat • 1860-ban született Alek- szej Jevgrafovics FAVORSZ- KIJ szovjet-orosz vegyész (t 1945) • 1885-ben született Josef Hais TYNECKY cseh (ró (t 1964). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A CSEH NÉP HARCA A NÁCI MEGSZÁLLÁS ELLEN Miroslav Bonöeknak, a CSKP Prágai Marxizmus-Leninizmus Intézete munkatársának cikke ÍZLETES KENYERET SÜTNEK Zolczer László riportja DIVATOS PULÓVEREK, RUHÁK Deák Teréz írása Ml LESZ VELED... GYERMEK- OTTHON? Péterfi Szonya riportja LEGENDÁK ÉS VALÓSÁG Josef Poulík akadémikus Írásának befejező része A MÚLTBÓL AJÖVŐBE Malinák István írása A FŰTŐ NÉNIKÉJE Duba Gyula szatírája A rendkívüli hideg a mo- chovcei atomerőmű építésének menetére is befolyással volt. A megfagyott talaj ugyan megkönnyítette a gépkocsik és a különféle munkagépek mozgását, de a hideg megnehezítette a betonozási munkákat. Ezekben a napokban a szerelvények beépítése folyik. A felső képen: Anton Adam, a prágai Sigma hegesztője a 3600 milliméter átmérőjű vízvezetékcsöveket hegeszti; a középső képen: a bratislavai Hydros- tav mochovcei üzemének dolgozói az első duplablokk aknáján dolgoznak: az alsó képen: a prágai Sigma dolgozói a 3600 milliméter átmérőjű csöveket szerelik. (ŐSTK-felvételek) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az anyagi és a kulturális színvonal emelésének alapvető erőforrása a nemzeti jövedelem. Ez teszi lehetővé a lakossági pénzjövedelem dinamikus, 3,8 százalékos növekedését, úgyhogy eléri csaknem a 420 milliárd korona szintjét, beleértve a bér- és a szociális intézkedéseket is. Ezekről az intézkedésekről a központi bizottság tájékoztatást kapott korábbi ülésén. Ezzel összhangban megvalósíthatjuk a CSKP XVI. kongresszusának az életszínvonallal kapcsolatos határozatait. A személyi fogyasztás összehasonlítható árakban 2,2 százalékkal fog növekedni és szintje az idén több mint 6 milliárd koronával szárnyalja túl a 7. ötéves terv előirányzatát. A társadalmi fogyasztás 5,2 százalékkal lesz nagyobb, s ez az előző évekhez képest gyorsabb növekedési ütem. A gyermekes családok, a nyugdíjasok támogatását és a betegbiztosítást célzó új intézkedésekkel több mint 5 milliárd koronával növekszik a szociális ellátásból származó pénzjövedelem és szintje meghaladja a 85 milliárd koronát. A bérvolumen 2,5 százalékkal, a népgazdasági átlagbér hozzávetőleg 1,8 százalékkal lesz nagyobb és hozzávetőleg eléri a 2960 korona szintjét. A gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek következetesen síkra kell szállniuk azért, hogy a bér, a prémium és a jutalom közvetlenül a dolgozó, a munkakollektíva eredményeitől, teljesítőképességétől és a munka minőségétől függjön. Ugyanakkor számolhatunk azzal, hogy a dolgozók túlnyomó többsége támogatja ezeket a bérpolitikái elveket, a bérezésben és a jutalmazásban igényli a rend megszilárdítását. A gazdasági irányítás minden szintjén - a párt-, a szakszervezeti szervek és szervezetek cselekvő részvételével - meg kell teremteni a hatékonyság és a gazdaságosság további növelésének előfeltételeit. Biztosítani kell a munkatermelékenység növekedését, ami alapvető előfeltétele a bérvo- iumen gyarapodásának, az egyéni kereset és ezáltal az életszínvonal növekedésének. Az év kezdetétől fokozatosan megvalósítjuk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének második szakaszát, amelynek nagy politikai, szociális és gazdasági jelentősége van. Célja lényegesen elmélyíteni a javadalmazás szocialista alapelveit, s a bérezésben érvényt szerezni az érdemeknek és a differenciálásnak. A második szakasz megvalósításához csak azok a vállalatok és szervezetek foghatnak hozzá, amelyek eleget tesznek a feltételeknek, s jobb gazdálkodással, valamint a tartalékok feltárásával előteremtik az ehhez szükséges béreszközöket. (A CSKP KB 12. ülésén elhangzott beszámolóból) Kevés népkönyvtár kapott helyet egy-egy falu centrumában. Pedig nem lehet csak képzelgésnek tekinteni, ha sokan úgy gondolják, a könyvtárnak is a legmindennapibb szolgáltatásokat kináló üzletek közelében kell lennie. Karnyújtásnyira ezektől, hogy a véletlenszerűen arra járó embernek is eszébe juttassa: valamit meg szeretett volna nézni, kérdezni a könyvtárban...- Olykor az ilyen feltételek sem tekinthetők mellékesnek egy népkönyvtárban. Számomra mindig örömet jelent, ha valaki azzal állít be, hogy most nem kölcsönözni jött, csak olvasott, látott valamit, igy kíváncsi lenne a véleményemre. Olyankor beszélgetünk. Strbik Teréz köbölkúti (Gbelce) könyvtáros munkájában ezt tartja a legfontosabbaknak. A közvetlen kapcsolatot, amely olykor egy-egy eddig ismeretlen területre vezeti az olvasót.- Máshonnan járok ide, azért is, mert az olvasókat és a munkámat nagyon szeretem. Állítom, hogy akik megfordulnak a könyvtárban, nyitott, barátságos emberek. Tisztelem őket, s úgy vélem, ők is tisztelnek. Ezt leginkább a bizalmon mérem le. Elsősorban az öregeket szeretem, akik maguk is két lábon járó könyvtárak. Legtöbbet ők és a gyerekek olvasnak. Míg ők rengeteg tapasztalatot, értéket képesek átadni önmagukból, addig a gyerekek éppen ezeket várják a könyvtárostól. Ha lenne ilyen, hogy legkedvesebb olvasóm, akkor az is közülük kerülne ki. Ezek az idős emberek a jómódot, a lehetősséget is másképpen szemlélik, mint gyerekeik, unokáik. Ők tudtak és tudnak élni, a szó legnemesebb értelmében. Dolgos életük volt, s ma sok mindent átadnának a fiataloknak. Csak hát nem mindig jönnek össze így a dolgok a családokban sem. A gyerekekkel kicsit összetettebb a helyzet. Rájuk több dolog is hat. Az iskolán kívül a család, a televízió. így több figyelmet, őszinteséget kívánnak a könyvtárostól. Szavaiból az is kiderül, hogy hivatásának tekinti, amit csinál. 486 olvasója egy esztendőben 17 802 kötetet kölcsönöz, tehát egy olvasó átlagosan 37 könyvet olvas el. Ezt az igényt megfelelő módon ki is kell elégíteni.- Két évvel ezelőtt megváltoztak az állománygyarapítás körülményei. Kezdetben azt hittem, hogy ha majd a járási könyvtár központi könyvelosztójától kapjuk a könyveket, szükül a választék, a különböző igényeknek nem tehetünk eleget. Szerencsére ez nem így van. Az elküldött könyvek tematikai összetétele megfelel az olvasói érdeklődés rétegzettségének. Ezen kívül évente 2-3 ezer koronával támogat a szövetkezet, aminek fejében a szövetkezeti tagoknak a jelképes beiratkozási dijat sem kell befizetniük. Minden évben ad támogatást a helyi nemzeti bizottság is. A körülményeket, a berendezést szemrevételezve más könyvtárakhoz képest nem sok különbséget fedez fel az idetévedő idegen. A példásan dolgozó könyvtáros kezemunkája meglátszik a rendezett polcokon, a katalógusokon és a lassan gyarapodó helytörténeti gyűjteményen. Tériké, a könyvtáros azonban ezzel csak részben elégedett.- Szeretném, ha ide nemcsak könyvekért járnának az emberek. Két-három próbálkozást magam mögött tudva állítom, hogy hatvan-hetven ember minden alkalommal eljött az irodalmi délutánokra. Gálán Géza, Dévai Nagy Kamilla, Pelsöczi László és Boráros Imre műsorait itt rendeztük meg. Többen talán már be sem férnének ebbe a terembe. Nagyon jó volt a hangulat, csak a kívülállók csóválták a fejüket rosszallóan. Vádak is értek, hogy a könyvtár átveszi a művelődési ház funkcióját. Én feladatomnak érzem, hogy a könyvtárhoz, a könyvhöz közel álló, az olvasást szolgáló, a szép szót népszerűsítő műsorokat szervezzek. Ezek után érezhetően könnyebb a dolgom, bár kevesebb krimit nem olvasnak, de több értékes szép- irodalmi alkotás kerül a táskákba, a szatyrokba. A rábeszélés helyett ez a leghatásosabb módszer. Az olvasót szeretem, akiért naponta itt vagyok, olykor szabad időmben is. Minden kezdeményezésem az 6 javát szolgálja, korra, műveltségre való tekintet nélkül. Ez a könyvtárosi hivatás lényege, hiszen a kölcsönzést egy gép is elvégezheti.) DUSZA ISTVÁN Rábeszélés helyett ÚJ szú 2 1985. III. 1.
