Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
* Az egész világ csodálja a csehszlovák spartakiádot------------------------------------------—--------------------------------► H ar minchét esztendővel ezelőtt sokan még meg sem születtek, mások alig pillantották meg a napot, kezdték érzékelni a környezetet, a havat, a kék eget, a mama meleg ölelését. 1948. február 25-öt mutatott a naptár. Az ötéves Vítézslav Mácha pajtásaival valahol szánkózott és nem gondolta, hogy huszonnégy esztendővel később olimpiai bajnok lesz, akárcsak az akkor tízéves Ludvik Danék vagy Bohué Némecek, Milena Rezková, Anton Tkáő, Oto Zaremba, Jarmila Kratochvílgvá, Bugár Imre még a világon sem volt. 1948 februárját írtuk, és ők nem tudták, nem tudhatták, hogy az ország, ahol születtek úgy döntött: új úton akar haladni. Azt sem tudták, hogy a csehszlovák sport nagykövetei lesznek, válogatottak, akik küzdeni fognak a nemzeti színekért, s tulajdonképpen azt fogják igazolni, hirdetni és védeni, amit 1948 februárjában érvényre juttatott a nép akarata. 1. ALAPKÖLERAKÁS. Alig fejeződött be a háború, amikor a Központi Nemzeti Testnevelési Bizottság kiadta a felhívást a sport és a testnevelés egyesítésére. A javaslatot Zdenék Nejedly miniszter terjesztette elő, de a tulajdonképpeni egyesítésre még sokáig kellett várni. 1948 februárjáig Csehországban huszonhat, Szlovákiában tizenhét különböző testnevelési szervezet működött. A kommunisták azt szorgalmazták, hogy a testnevelés és a spot szűnjön meg az egyének magántulajdona lenni, képezze a társadalmi fejlődés részét. Mert nyilvánvaló volt: a szétforgácsolt testnevelési mozgalom ezt a feladatot képtelen teljesíteni. Aztán elérkezett az emlékezetes februári nap. Klement szükség. Az időjárási viszonyok miatt és objektív okoknál fogva. Ugyanis a nemzetközi szabályok értelmében egyre több sportág kerül fedél alá, és ehhez az irányzathoz nálunk is alkalmazkodni kell. No és itt vannak az amatőrök, a mozgást kedvelők, akik télen szívesen „birtokukba vesznek“ (vennének) tornatermet, csarnokot... 4. SZÁZTIZENNÉGY ÉREM. Egy-egy ország fejlettségi foka és politikai ereje bizonyos mértékig lemérhető a nemzetközi versenyeken, elsősorban is a téli és a nyári olimpiai játékokon. Az első világháború utáni első nyári olimpián Csehszlovákia sportolói mindössze egy érmet szereztek, és a továbi öt játékon összesen harminchármat. A felszabadult Csehszlovákia nagy jelentőséget tulajdonított a versenysportnak, s megfelelő mértékben támogatta. Az 1948-as londoni nyári olimpiára a csehszlovák sportolók az egyesített csehszlovák testnevelés képviselőjeként érkeztek. Londonban új korszak kezdődött. És már az első napon, június 30-án Emil Zátopek megszerezte a népi demokratikus Csehszlovákia első olimpiai aranyérmét a 10 000 méteres futásban (Zátopek 5000 méteren második lett), majd egy nappal később a legendás hírű kenu kettős, a Brzák - Kudrna duó állt a dobogó legmagasabb fokán. Tizenegy olimpiai éremmel (6-2-3) tértek haza a csehszlovák sportolók az angol fővárosból; négy esztendő múlva Helsinkiből pedig tizenhárommal (7 - 3 - 3). A Zátopek házaspár négy aranyérmet nyert Helsinkiben: Emil háromszor győzött (5000 és 10 000. méter, maratoni futás), Dana egyszer (gerelyhajítás). A későbbi esztendők szerényebb termést hoztak, Mel- bourne-ben hat, Rómában nyolc volt az olimpiai érmek száma. Tokióban és Innsbruckban (1964) tizenötször állt csehszlovák versenyző az olimpia győzelmi emelvényén, Grenoble-ban és Mexikóvárosban tizenhétszer. Az 1972- es olimpiai esztendőben tizenegy, 1976-ban kilenc, 1980- ban pedig tizenöt érem jelentette a termést. Tehát a Győzelmes Február után a csehszlovák sportolók 9 nyári és 10 téli olimpián összesen 114 érmet (ebből 37 aranyat) szereztek. Ha ehhez hozzáadjuk a világ- és Európa-bajnokságokon elért győzelmeket, nem kis számot kapunk. Mindenki előtt világos: a csehszlovák sportolók nemzetközi porondon elért sikereiben óriási érdeme van szocialista társadalmunknak, mely soha nem látott anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti az élsportot. A testnevelés és a sport jelentőségét gyakran hangoztatják pártunk és államunk vezetői is. Ezzel a kérdéssel több esetben foglalkoztak a legmagasabb politikai fórumokon is. Az az igazság, hogy a feltételekhez képest a közvélemény még jobb eredményeket vár a csehszlovák élsportolóktól a világversenyeken. Szocialista társadalmunk az élsport mellett a tömegsportról sem feledkezik meg. 1955-ben volt az első országos spartakiád (tehát az idén kerek évfordulót ünnepiünk), több mir.t félmillió gyakorlatozó mutatta be tudását Prágában. öt esztendővel később kétmillió néző látta 720 ezer fiú és lány, férfi és nő látványos/gyakorlatát. Az 1980-as spartakiádról a világ minden táján a legnagyobb elismerés hangján szóltak. Egyedülállónak, fantasztikusnak mondták ezt az óriási tömegeket megmozgató sportbemutatót, melynek hatására ezrek és ezrek ismerték fel a testmozgás, a kocogás szükségességét. Az idei spartakiád is nagyszerűnek ígérkezik. Annál is inkább, mert a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója ünnepségeinek jegyében zajlik majd le. 5. ÚJ TÁVLATOK. A Győzelmes Február történelmi határkő Csehszlovákia fejlődésében. Új, soha nem látott távlatokat nyitott meg a testnevelés és a sport előtt is. Nem tagadjuk: nem mindig sikerült úgy megvalósítani elképzeléseinket, ahogy szerettük volna, ám a harminchét esztő- vel ezelőtt kimondott gondolatok napjainkban is időszerűek, útmutatóak. TOMI VINCE Kiadja Szlovákia Kommunista Pártia Központi Bizottsága főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252 332-301 szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a kozule-t teknek: 8i 5 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15. II emelet, telefon 551-83 , 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70 A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ustredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. ♦ ÚJ szó VASÁRNAPI kiadás Index 48097 ROU INK IIDIT Dl A Győzelmes Február és a testnevelés Gottwald a Kinsky-palota balkonjára lépett, és az Óvárosi téren elhangzott történelmi jelentőségű szavak a kulcsot jelentették ahhoz az ajtóhoz, amely mögött új élet kezdődött, az előző nemzedékek által oly sokszor megálmodott élet. 1948. február 26-án nagy manifesztáció volt a Vencel téren, s egy nappal később a testnevelésben is akcióbizottságok alakultak. A történelmi jelentőséqü Győzelmes Február ösztönzést adott az egységes, országos jellegű testnevelési szervezet megalakítására, amiről már a két világháború között is álmodoztak a kommunisták. Nem ment könnyen, napirenden voltak a reakció mesterkedései. Végül is sikerült, sor került a egyesítésre. A Győzelmes Februárnak köszönhetjük 1948. március 31 -ét, amikor aláírták az egyesítésről szóló dekrétumot. Ez a többi között azt jelentette: lerakták a szocialista eszméken alapuló testnevelési rendszer alappiléreit; a szervezetek egysége és tartalma, annak irányítása, eszmei alapja a marxizmus-leninizmus tanaiból ered; az egyesítés azt eredményezte, hogy a kérdések megoldása során felhasználhatták a leghaladóbb szovjet módszereket, tapasztalatokat; a testnevelési szervezet a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette Nemzeti Front szerves része lett... 2. A CSKP PROGRAMJÁBAN. Az ember sok mindent természetesnek tart, meg sem fordult a fejében elgondolkodni a lényegen. Ha manapság a testnevelés egyesítéséről beszélünk, egyszerű dolognak tűnik: döntést hoztak, aláírták a dekrétumot. És kész. Holnaptól mindnyájan barátok és testvérek leszünk. Hát távolról sem volt ilyen egyszerű a helyzet. Ez csak a hosszadalmas, nem könnyű munka kezdetét jelentette a nehéz, bonyolult időkben. Egyesíteni kellett a különböző eszmei-politikai és szervezési alapon nyugvó mozgalmakat, meg kellett oldani a káderkérdéseket. A régi sportvezetők nem értettek egyet a testnevelés szocialista jellegével, sokan közülük nyíltan támadták a népi demokráciát. A testnevelési mozgalomból távozni kényszerültek azok a vezetők is, akik nem akartak feladatot vállalni a szocialista építésben. Szükség volt tehát új emberekre, új káderekre. A Győzelmes Február után Csehszlovákia Kommunista Pártja lett az ország vezető ereje, és nem sokat késlekedve napirendre tűzte a sport és a testnevelés kérdését. A párt vezetői nagyon jól ismerték Vlagyimir lljics Lenin azon mondását, miszerint az új társadalmat csak erős fizikumú és akaratú emberek, energikus és kitartó milliók '"képesek építeni. Már az első ötéves terv költségvetésénél gondoltak a testnevelésre: mintegy ezer tornatermet, kétezerhatszáz pályát és negyven úszómedencét kellett volna felépíteni. Erre a célra 970 millió koronát irányoztak elő. A népgazdaságnak azonban sürgősen meg kellett oldania az ipar újjáépítését, ezért módosították az említett költségvetést. Mert érthető és logikus volt, hogy előnyben részesítették a gyárak, az üzemek, a lakóházak építését. De társadalmunk egy pillanatra sem feledkezett meg a sportról, és a testnevelésről. Csak két példa: 1948-tól 1971-ig harminchárom úszómedencét építettek. 1971 és 1976 között, tehát öt esztendő alatt, már harmincötöt! Hasonló a helyzet a téli stadionokkal is. 1971-ben Csehszlovákiában ötvenhárom téli stadion volt, tizennégy évvel előtte mindössze huszonhattal rendelkeztünk. És hogyan állunk ma? 1984 végén nyolcvan fedett és mintegy száz nyitott jégstadion szolgálta a korcsolyázókat, a jégkorongozókat. 3. AZ EGÉSZSÉGES EMBERÉRT. Ezek a számok az anyagi-műszaki alap soha nem látott növekedéséről, a párt- és állami szervek gondoskodásáról, segítségéről tanúskodnak. Ha még akadnának kételkedők, íme a legújabb adat: a legutóbbi ötéves tervben az állami költségvetésből 1 milliárd 680 koronát fordítottak stadionok, tornatermek, uszodák építésére. Az 1957-61-es időszakban ez a szám csak 582 millió koronát tett ki... Ilyesmire azelőtt gondolni sem mertek a sportvezetők. És még nem beszéltünk a nemzeti bizottságok kicsinek éppen nem mondható költségvetéseiről. Persze voltak időszakok, amikor a kelleténél is többet akartunk. Sorozatban építettünk tornatermeket, költséges stadionokat- még néhány ezres falvakban is! A pályákat aztán elhanyagolták, benőtte a fű. Egyszerű, kényelmes termek helyett „műemlékeket" hoztunk létre. Semmi gyakorlati haszon nem volt belőle. Mindez sok pénzbe került. Olyasmit csináltunk, amit manapság meggondolatlan beruházási politikának nevezünk. A múlt hibáiból hamar okultunk. Már nem szenvedünk gigantomániában. A célszerűség az elsődleges. Például az úszómedencéket illetően. Nem irreális az az elképzelés, hogy 1990-ig minden nagyobb város rendelkezzen fedett uszodával. Mert a medencék nemcsak a verseny- sportért épülnek. Az egyszerű emberek is szeretnek úszni- egészségük érdekében. Ám a víz nem minden. További fedett csarnokokra van > a> ^ I Í I Q £ * < ■o 3-J o c ■2 .5 5. | 0 C | 1 </> ,0) Uj
