Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-24 / 303. szám, kedd

Nem szánakozásra van szükségük dentette be jó szemmel teket. Majd az asztalra, ell kóstolni, Dndták ked­'-egy fogás emlékeztek a. Mindany- olylövést le- megette öt nuár végén, >orra, ügye- az ünnepek az utánpót- Mária asz- lólintott Pali állják a töb- íek elmond- itt hizlalunk, i szeretjük , az unoká- ne kelljen i húst, kol- nnát, zsírt. : mégiscsak , s én, mivel is ízű a ha- >ttam. - No, ia összejön ényeit, már in, amilyen­Fl SZONYA Viszolygok a rokkant, rokkantság szavaktól. A csökkent illetve megváltozott munkaképesség kifejezéseket elfogadhatóbbnak talá­lom. Az egészségkárosodást szenvedett emberek többsége sokkal reálisabban ítéli meg helyzetét, mint ahogy azt az egészséges emberek hiszik. Ők azok, akik rokkantságukat vállalva, gyógyulást nem remélve sem roppannak össze lelkileg, sőt dolgozni akarnak. Tizenöt éve, hogy a MÉTA üzem a Rokkantak Csehországi Szövetsége 1969-i kongresszusá­nak határozata értelmében Prágá­ban megalakult. Jelenleg közel 1900 embert foglalkoztat 22 mű­helyében. Az alkalmazottak 82 százaléka csökkent munkaképes­ségű, de ahhoz, hogy valaki náluk dolgozhasson, nem feltétel, hogy tagja legyen a rokkantak szövet­ségének. Vannak olyan munkakö­rök, ahol csak egészségeseket le­het (és szabad) alkalmazni, példá­ul nehezebb munkák elvégzésére, mint amilyen az anyagmozgatás stb., s pontosan azért, hogy az egészségkárosodot­tak munkáját köny- nyítsék. Az alkalma­zottaknak 30 száza­léka súlyos rokkant. Az üzem tevé­kenysége négy terü­letre osztható: az önálló termelés - ide tartozik a mintegy negyvenféle rehabi­litációs és rokkant segédeszköz gyár­tása, oktatási segéd­eszközök előállítá­sa, játékkészítés stb. Több vállalattal kooperálnak: főleg szerelési, csomago­lási munkák jöhet­nek itt számításba, autókondenzátorok előállítása, polietilén zacskók gyártása stb. A speciális tevé­kenység körébe a vakvezető kutyák kiképzése tartozik, a Pichot-írógépek javítása, a rokkant­kocsi-szerviz, zon­gorahangolás, vala­mint a vakok és csökkentlátók könyvtára. Az üzem szellemi mun­kát is végeztet, s nemcsak admi­nisztrációs munkát. Jirí Kadlec mérnök, a MÉTA vállalati igazgatója azt mondta:- Talán a világon az egyetlen olyan vállalat vagyunk, amely a számítástechnika igénybevéte­lével otthon végeztet szellemi munkát. Képzett szakembereink tudományos kutatótevékenységet folytatnak, információ- és adatfel­dolgozást végeznek, programokat készítenek. 300-350 embert foglalkoztat­nak ebben a munkakörben, közép­iskolai illetve főiskolai végzett­séggel rendelkezőket. Az ötven programozót már a MÉTA képez- tette ki, csoportfeladatokat oldanak meg. Többségük súlyos rokkant, ám éppoly tökéletes munkát vé­geznek, mint egészséges kollégá­ik. Hibátlan munkájukkal elégedet­tek a megbízók. A megfelelő munkafeltételek megteremtése a MÉTA legfőbb, de legnagyobb gondjai közé tarto­zik. A csökkent munkaképességű­eket csak olyan munkahelyeken le­het alkalmazni, ahol a munkaidő nem kötött, és ahol a munkavég­zéshez szükséges teret alakítani lehet. Azonkívül csakis olyan munka, illetve olyan termék előál­lítása jöhet számításba, amely egészségi állapotuknak megfelel. Egy sportversenyen készült ez a felvétel. A bal oldalon Jirí Kadlec mérnök, a MÉTA igazgatója (archív-felv.) A Nő: - Hogy milyen ajándékra vágyom? Egyetlen telefonhívásra. Hogy halljam a hangját annak, aki mostanában kerül egyre közelebb hozzám. Ha felhív, oda-vissza le­szek. Ha nem, akkor nagyon szomorú. Akkor felteszem a maszkot és eljátszom, hogy jól érzem magam. Mert anyám kedvét ugye, mégsem ronthatom el.- Mégis, milyennek képzeli az idei kará­csonyt? A Férfi: - Remélem, ugyanolyan szép lesz, mint a tavalyi. Rend lesz a lakásban és nyugalom a lelkemben. Tízig, tizenegyig aludni fogok, aztán könnyű ebéd, és egy rövid séta, de nem a városban, hanem kint a természetben. Aztán újra itthon, gyertyák és virágok között - már alig várom! Igen, kicsit romantikus vagyok, de büszkén vál­lalom. A Nő: - Én nem szőttem különösebb terveket ezekre a napokra. Tudja, az én életemben nélkülözhetetlen a zene... beta­nulok hát egy-két Bach- és Scarlatti-darabot és már akkor is boldog leszek. Aztán össze­jön a család és addig beszélgetünk, amíg csak bele nem fáradunk. S ha még így is —marad időm: meglátogatom a barátaimat.- Tehát jó a közérzete? A Férfi: - A legtöbbször igen. Most már alig-alig van rossz nap az életemben. A Nő: - A legjobbkor kérdezi. Lezártam egy kapcsolatot, ki mertem mondani, hogy vége. Ez megnyugtat. Erőt ad. S ettől most úgy érzem: boldog vagyok. És nem enge­dem, hogy elvegyék a jó kedvem. SZABÓ G. LÁSZLÓ Tekintetbe kell venni, hogy van­nak olyan munkakörök, amit egy rokkant kocsis el tud végezni, de egy nagyothalló nem, azonkívül, hogy bizonyos feladat otthon is elvégezhető, de nem minden. Prá­gában az alkalmazottak döntő többsége otthon dolgozik, nekik hazaszállítják a munkát, majd a készet elviszik. Az otthon dolgo­zók nagy arányának nemcsak az az oka, hogy a mozgássérülteket csak autón szállíthatják munkába és vissza (Prágában naponta 20 embert hoznak-visznek autóval), hanem mert nincs lehetőség mű­helyek építésére. - Sajnos, egy központi épületet sem tudunk fel­húzni - panaszolja az igazgató valahol kint a külvárosban adná­nak telket, de oda meg munkaerőt nem kapnánk. Pedig a MÉTA gazdag üzem a tavalyi évet is 16 millió koro­na nyereséggel zárta. Alkalmazot­tainak sajnos lakást mégsem tud adni - egyelőre. De Kladno Kro- čehlavyban már megindult egy építkezés - négy-öt év múlva ad­ják át -, ahol műhelyek lesznek, egészségügyi létesítmények, üze­mi konyhák, szolgáltatások, üzle­tek és lakások is - s minden az igényekhez módosítva. A MÉTA 22 műhelyéből mind­össze négy van Prágában (a töb­bi Csehország egész területén), s a prágai alkalmazottak száma 900. - A munkavállalás iránt nagy az érdeklődés - mondta Jirí Kad­lec de néhány tényezőt figye­lembe kell vennünk a felvételnél. Mindenekelőtt ismernünk kell a munkaképesség csökkentésé­nek mértékét, s valamelyest az is kívánatos, hogy alkalmazottaink lehetőleg a műhely közelében lak­janak. Ugyanis gazdasági okokból nem szállíthatjuk őket, mondjuk hatvan kilométerről... A harmadik akadály pedig - s ez különösen Prágára vonatkozik - hogy újabb műhelyek tekintetében kilátásta­lan a helyzetünk. A MÉTA egyik programozója Zdenka Hanáková. Matematikusnak készült, de vá­ratlanul megbetegedett. A műtétek sem hoztak javulást, állapota egy­re romlott. Tizenkilenc évesen ko­csiba kényszerült. Ennek huszo­negy éve. A főiskolát abbahagyta; eleinte hol bizakodott, hol meg kétségbeesett. Aztán lassan meg­békélt a kegyetlen valósággal: be­tegsége az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Megpróbált dolgozni, de bármilyen munkát nem végezhetett. Megö­rült, amikor a METÁ-ban progra­mozóképzés indult; matematikai ismereteinek jó hasznát vette, s végre most azzal foglalkozik, ami érdekli. Zdenka idős szüleivel él egy kertes házban, Prága külvárosá­ban. Nem járnak érte naponta au­tóval; a munkájához szükséges felszerelés otthon van. De nem szakadt el az emberektől, nem húzódott vissza, eljár gyűlésekre, összejövetelekre - minden lehető­séget megragad, hogy kimoz­duljon. Nem szabad feladni. A „rok­kantkocsisok“ (ahogy magukat nevezik) hihetetlen szívóssággal küzdenek azért, hogy ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel ren­delkezhessenek, mint az egész­ségesek. Tudom-e, mondja Zdenka, milyen rosszat tesznek a járni tudók azzal, hogy az utcán olyan leplezetlen sajnálkozással vagy csodálkozással bámulják meg őket, különösen, ha egyedül indulnak útnak? Erre nincs szük­ség, tiltakozik, meg kell végre érteniük, hogy ez kellemetlen! Példákat említ, sorstársait, akik úgy próbálnak élni, mint az egész­ségesek: dolgoznak, autót vezet­nek, házasságot kötnek. Sportve­télkedőket is rendeznek, ugyanis a METÁ-nak sportegyesülete is van és kocsiban is lehet például - versenyezni.- Beleültetjük az egészségese­ket, próbálják meg, hogy nem is olyan könnyű... Az egészségesek társadalma többet tehetne értük - munkalehe­tőség biztosításán, szociális ellá­táson kívül - akadálymentes kör­nyezet kialakításával, olyan laká­sok építésével, ahol a mozgássé­rültek segítség igénybevétele nél­kül is képesek közlekedni, tisztál­kodni, főzni valamit. A mozgássérültek élete nem ró­zsás. De élve jogaikkal, sokuk be­bizonyította: ér annyit, mint az egészséges ember. Ám ehhez az is kell, hogy a többiek lehetőséget adjanak nekik. KOPASZ CSILLA Hedviga Pupková sered’i lakos már több mint 25 éve készít népművészeti tárgyakat a Bratislavai Népi Iparművészeti Központ számára, többek között szalmából. Köztük karácsonyfadíszek és különféle figurák is vannak. (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) A gépesítés a korábban csak férfimunkahelynek számító péküze­mekben is lehetővé tette a nők foglalkoztatását. (ČSTK-felvétel) Ropogós kenyér, mákos kalács A péküzem szívében, hatalmas, kelő tésztával teli keveróüstök között állunk, innen szemléljük a patika tisztaságú csarnokban folyó nyüzsgést, mozgást. A terem egyik felét a kenyérgyártó gépsor tölti ki. Gombnyomásra megy a munka, a pék csak irányít, vezényel, a dagasztás, osztás, formázás az egyes gépek feladata. Csak felügyelni kell rájuk, hogy jól dolgozzanak, és ha így van, akkor az embernek vagy ötven méterrel odább, az automata kemence végénél csak a tetszetős, ropogósra sült kenyereket kell leszednie a szállítószalagról. Persze ez sem könnyű munka. A kenyér ilyenkor még száz fok meleg, és pihenésre sincs nagyon idő, hiszen óránként hatszáz darab hagyja el a kemencét. Törölgeti is szaporán a homlokát Újhelyi Ernő egy-egy testfordulat közepette, ami alatt ügyes mozdulattal összefogja a szalagon hozzá legközelebb került két kenyeret és a háta mögött álló polcos kocsira helyezi. A lehető leggyorsabban, mert azok bizony még a kesztyűkön keresztül is éreztetik melegüket. Munka közben elmondja, hogy itt, a lévai (Levice) péküzemben jelenleg csak három hete dolgozik, mégsem kezdő a szakmában. Hosszabb kitérő, más munkabeosztásokban töltött évek után jött vissza a kenyérsütő szakmába. Nem tagadja, egyebek mellett a pékség sajátos légköre, a friss kenyér illata, varázsa is visszahozta volt munkahelyére. Ót visszahozta, másokat el sem engedett. Kolár Mária például már huszonharmadik éve dolgozik a pékségben. Tizenegy tagú csoport élén a finom péksüteményeket készítik, kalácsokat, réteseket, kuglófokat.- Annyira megszoktam itt, hogy más munkahelyet el sem tudnék képzelni. Annak ellenére, hogy nem könnyű a munka, s ráadásul, ha úgy hozza a beosztás, akkor éjszaka, sót ünnepnapokon is dolgozni kell. Például most is. Ádám-Éva napján délelőtt még itt leszünk a gépek mellett, és karácsony másnapján ismét munkába állunk. Akárcsak január elsején, amikor szintén mi leszünk az éjszakások, hogy másodikén hajnalban már friss kenyeret és péksüteményt szállíthassanak a bol­tokba. Miközben beszél, szinte rám se néz, megállás nélkül eteti a négyszájú formázógépet, amely a tésztadarabokat hurkává sodorja.- Elnézést, de nekünk munka közben szusszanásnyi időnk sincs. Amint látja, asszonytársaim ügyesen dolgoznak, s ha leállnék akár egy fél percre, elfogyna kezük alól a tészta. S ez nem lenne jó, mert darabszám után kapjuk a fizetésünket.- Valóban - csodáltam meg a gyors mozdulatokat, mert még követni sem lehetett, ahogyan a tésztahurkát egyetlen kanyarintással tekercselt formává alakították. Ugyanis épp a zsemlyeszerű, tekercselt vajas­mákosat készítették. Feltűnt, hogy a csoportnak csak egyetlen férfitagja volt, a tésztaméró, ami érthető is, hiszen ezt a szakmát már nem lehet a zsákoló és a kenyérvetó pékével azonosítani.- Nyolcvan dolgozónk hetven százaléka nő, de a gépkocsivezetőket és a karbantartókat nem számítva tíz pék között kilencen mi álljuk a sort, lányok és asszonyok - mondta Danica Hangodyová mérnök, az üzem vezetője. Közvetlen segítője Göbő Katalin műszaki ellenőr, aki üzemnézés közben sem mulasztotta el a lehetőséget, hogy ellenőrizze, milyen minőségű az üstökben álló, kidagasztott tészta, pontosak-e a kimért adagok, a géppel formált tésztahurkák, amelyekből az édes-mákos készül.- Minden rendben - állapította meg elégedetten, továbbmenet köz­ben, hogy bemutathassa a kollektíva kevés férfitagjainak egyikét. A kisebbik, huszonöt négyzetméter alapterületű kemencénél találtunk rá, ahol Etela Drapčatová a sült mákoskalácsokat szedte le a kemence szállítószalagjáról.- Kiváló a minőség - állapította meg elégedetten Milan Spišiak mester, miután közelről szemügyre vette a tepsikben sorakozó kalá­csokat. A lévai pékségben az üzem átadásától kezdve, tinezegyedik éve dolgozik, de ezt megelőzően hat éven keresztül már sütött kenyeret. Kisebb pékségekben, olyan feltételek közepette, ahogy még napjaink­ban is emlékezetünkben él e szakma mestere. Hordta a liszttel teli zsákokat és állt órák hosszat a forróságot öntő kemencék nyílása előtt.- Hát bizony alaposan megizzadt az ember. Különösen a kenyér berakásakor és kiszedésekor. Nemcsak a kemenceforró kenyeret locsoltuk, hanem magunkat is - emlékezik, majd, szinte a változás mértékéhez hangot is változtatva folytatja. - Ez itt teljesen más, de azért nem könnyű. A kéz, izom helyett a fejünkkel dolgozunk. A kelés mértékét most sem jelzi műszer, hanem elsősorban a tapasztalat, és ennek kell kiegészítenie azokat a mutatókat és táblázatokat is, amelyek alapján beállítom e kemence hőfokát és a sütés időtartamát. Itt munka közben nem lehet betekinteni a sütőbe, hogy mennyire pirult már meg a tészta. Int, hogy kövessem a csarnok hátsó részébe, ahol a frissen sült kenyeret, termékeket tárolják az előírt nyolc-tizenkét órán át.- Ezek a bizonyítékok - mutatja a szebbnél szebb, ropogósra sült kenyereket, süteményeket, amelyekből e napokban a szokásosnál is több készül. Különösen egyes termékekből. Karácsonykor például legkevesebb kétszer több fonott és mákos kalács fogy el, mert a házi­asszonyok többsége már az ünnepek kedvéért sem szaporítja ezek sütésével amúgy sem kevés teendőjét.- Az újévi sláger pedig a zsúrkenyér - zárja le kis számvetésünket Emília Kobolková mérnök, az üzem termelési felelőse. - Az év végi ünnepek már hagyományosan rendkívüli feladatokat jelentenek szá­munkra. Nemcsak a nagyobb igény, hanem a tervezés is. Mert nincs ember, aki az igényeket pontosan fel tudná mérni. Ilyenkor előszedjük azon év kimutatásait, amikor hasonló elrendezésben voltak az ünnepek. Az akkori mennyiséghez hozzászámítjuk a fejlődést, és a rendeléseken felül még két tonna tartalékokat is sütünk. Ha kell, ebből kap a bolt, akár a zárást megelőző percekben is. Hogy az ünnepi asztalról a megkedvelt kenyér, péksütemény se hiányozzék, de a fonott és a mákos kalács is mellettünk lehessen. , EGRI FERENC tele - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom