Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-27 / 304. szám, péntek
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Eredményes kutatómunka A brnói Métában, a rokkantak ipari szövetkezetében korszerű berendezések segrtségéval állapítják meg az egészségkárosultak munkaképességét. Az alapos vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a szövetkezet valamennyi alkalmazottja egészségi állapotának megfelelő munkát végezzen. (Igor Zehl - ČSTK felv.) A MUNKAÜGYI VITÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Egy városkerület döntőbizottságainak tevékenységéről ÚJ SZÓ 1985. XII. 27. Tíz évvel ezelőtt létre jöttek a munkaügyi döntőbizottságok, mint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a dolgozó és a munkáltató közti munkaügyi viták eldöntésének szervei. Ezzel egyidőben a Munka Törvénykönyve meghatalmazása alapján a Szakszervezetek Központi Tanácsa az illetékes szövetségi és nemzeti minisztériumokkal való megegyezés után kiadta a 42/1975. sz. rendeletét a munkaügyi döntőbizottságok eljárásáról és tevékenységéről. Bizonyos értelemben ezek a munkaügyi döntőbizottságok az elsőfokú bíróságok szerepét töltik be. Nagyon tömören fogalmazva arról van szó, hogy a döntőbizottsági eljárásban tárgyalják meg és döntik el az alkalmazásról szóló igazolványok, s a munkavégzésről szóló vélemények tartalma, s a kártérítések iránti vitákat, a fegyelmi büntetés megszüntetése iránti indítványokat, s más igényekről is döntenek, de csupán a munkaviszony fennállása ideje alatt. Az első bratislavai városkerületben 54 munkaügyi döntőbizottságot választottak meg. A bizottságokat azoknál a vállalatoknál, azokban a szervezetekben hozták létre, amelyeknek legalább 500 dolgozójuk van, továbbá a kereskedelemben, a szolgáltatások, s a helyi gazdálkodás azon szervezeteiben, amelyek legalább 100 dolgozót alkalmaznak. A járási szakszervezeti tanács beleegyezhet abba is, hogy kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetben is létrejöjjön a munkaügyi döntőbizottság. A munkaügyi döntőbizottságok megbízatási ideje négy év. A városkerület munkaügyi döntő- bizottságainak több mint négyszáz tagja van, a szociális összetétel megfelel az illetékes szervezet dolgozói szociális összetételének. A mi városkerületi szakszervezeti tanácsunk, amely a Szakszervezetek Központi Tanácsa által az elsők közt lett megbízva a munkaügyi jogszabályok megtartásának társadalmi ellenőrzésével, a városkerület egyes munkáltató szervezeteiben állandó figyelmet szentel a munkaügyi döntőbizottságok elnökei és tagjai módszertani vezetésének és politikai-szakmai felkészítésének. Évente szervezünk számukra tanfolyamokat, általánosítjuk a munkaügyi döntő- bizottságok tapasztalatait, szakmai szempontból irányítjuk munkájukat, s útmutatásokat adunk nekik a munkaügyi viták megelőzéséhez, s a jogi nevelés megszervezéséhez. A városkerületi szakszervezeti tanács mellett ezen kívül munkajogi tanácsadó is működik, amelyet természetesen elsősorban az FSZM olyan tagjai látogatnak, akiknek munkajogi problémáik vannak, de nemegyszer eljönnek hozzánk az FSZM tisztségviselői, a gazdasági vezetők és a munkaügyi döntőbizottságok tagjai is. A jogi tanácsadó, esetleg később a városkerületi szakszervezeti tanács nem csupán magyarázza a vitatott kérdéseket, hanem intézkedik is, s ezzel megelőzzük a per döntőbizottság vagy bíróság elé vitelét. A Munka Törvénykönyve, s a jogszabályok ismerete és megtartása rendkívüli jelentőséggel bír a munkafegyelem megszilárdítása, az emberek kezdeményező készségének kibontakoztatása, s főként a szocialista viszonyok kialakítása terén az egyes kollektívákban és szervezetekben. Mindennek ellenére sem mondhatjuk el sajnos azt, hogy viták és konfliktusok már nem is fordulnak elő, hogy a munkaügyi döntőbizottságoknak nincs mit tenniük, vagy hogy a munkaügyi perek már nem is terhelik a bíróságokat. Gyakran adódnak egészen fölösleges perek. Például az elmúlt évben a munkaügyi döntőbizottságok 292 vitával foglalkoztak. Csupán 24 vita került végül is a bíróságra, 12 vita megegyezéssel fejeződött be, 162 esetben adtak ki döntést a munkaügyi döntőbizottságok, 47 indítványt vontak vissza az érintettek, s a többi vita a következő évben fejeződött be. Érdekes a viták megosztása is. A legtöbb indítvány (103) a fegyelmi büntetés megszüntetésére irányult, 94 a dolgozó által okozott kár megtérítésére, s 16 a vállalat által okozott kár megtérítésére. A többi vita a béreket, a szabadságot, a kádervéleményeket érintette. Mint már említettem, a munkaügyi döntőbizottságok feladataihoz tartozik a munkaügyi viták, perek megelőzése is. Ezen a területen némely bizottság valóban nagyon tevékeny. Elemezik a munkaügyi viták okait, s a vállalat vezetésével, az FSZM üzemi bizottságával való együttműködésben törekednek ezeknek az okoknak az eltávolítására. A jövőben elsősorban a vezető dolgozók munkajogi ismereteit kell gyarapítani. A mi városkerületi szakszervezeti tanácsunk rendszerint ott ahol több munkajogi vita fordul elő társadalmi ellenőrzést végez a munkajog szabályainak megtartása fölött. Érzésem szerint a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége nagymértékben elősegíti a szocialista demokrácia fejlesztését, s a dolgozók jogi biztonságának megszilárdítását. MICHAL ZÁHRADNÍK, Bratislava I. városkerületi szakszervezeti tanácsának elnöke Minden ágazat legfontosabb feladata kihasználni a gyakorlatban a tudományos kutatás eredményeit. Ez alól nem lehet kivétel az orvostudomány sem, hiszen a sikeres kutatómunka és eredményeinek gyakorlati alkalmazása emeli a gyógyítás, az egészségügyi szolgáltatás színvonalát. A CSKP KB 8. ülését követően az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma is foglalkozott e létfontosságú kérdésekkel, s célul tűzte ki a gyógyászati és farma- kológiai termelés hatékonyságának növelését. Az egészségügyi tárca keretében 117 ezren dolgoznak, de sajnos ebből kevesen a tudományos-kutató bázisban, kilenc kutatóintézetben 1300-an. Igaz, nemrég megalakult a Gyógyszerkutató Intézet Modrában, melynek tevékenységétől sokat várunk. A technikai fejlődés állami tervezete keretén belül meg kellett határozni azokat az elsődleges kutatási területeket, melyek megoldása a lakosság, a népesség egészségének védelme szempontjából a legfontosabb. Eredményesen zárult a felső légúti szervek krónikus megbetegedéseivel foglalkozó kutatómunka, amely rávilágított olyan új ismeretekre a gyógyászatban, melyek megkönnyítik a tbc hatékonyabb gyógyítását és ugyancsak a korai diagnosztálást a nem széles körű kutatómunka folyt a Malackyban található S hogy miért kellett behatóan foglalkozni ezzel a tárgykörrel? Azért, mert a felsólégúti megbetegedések a munkaképtelenség okai között az elsó helyen szerepelnek, a halálozási statisztikában pedig a harmadikon. A környezetvédelem kérdéseivel, a vírusos megbetegedések okainak feltárásával (fertőző májgyulladás), a magzat egészséges fejlődésével, a parazitális fertőzések megakadályozásával (pl. a termálfürdők vizeiben), de a zajártalom csökkentésével is foglalkozott az a kutatócsoport, melynek munkája nagyon eredményes volt. Számos, eddig ismeretlen okra hívta fel a szakemberek figyelmét. Az öregedés és az öregkor betegségei címmel széleskörű kutatómunka folyt a Malackyban található Gerontológiai Kutatóintézetben. A kutatás célja a megelőzés diagnosztikai módszereinek vizsgálata az öregedés különböző szakaszaiban. Az új ismeretek alapján benyújtottuk az innovált társadalmi gerontológiai program tervezetét. A Gyógyszerkutató Intézettel közösen megoldjuk a gerontológia számára szükséges gyógyszerek gyártását is. Természetesen lehetetlen lenne az összes eredményt felsorolni, összegezésül talán még annyit, hogy a 7. ötéves tervidőszakban 651 kutatási feladatot sikerült megoldani, sót 400 esetben a határidő egy évvel lerövidült. Elsőrendű feladatunk a gyógyszergyártás hatékonyságának, gazdaságosságának növelése, a dolgozók kezdeményező készségének emelése és a bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ezzel egyidejűleg arra is ügyelni kell, hogy csökkentsük a gyógyszergyártás anyag- és energiaigényességét és mennyiségileg fedezni tudjuk a szükségleteket. A tudományos kutatás nyomán több új hazai gyógyszer került forgalomba, melyek megfelelnek a legszigorúbb elvárásoknak is. A 8. ötéves tervidőszak feladatainak előkészítésénél az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma minden területén úgy irányítja majd a tárca dolgozóit, hogy a kutatás-fejlesztés-egészségügyi gyakorlat ciklus lerövidüljön. Ez társadalmunk, valamennyiünk érdeke. Dr. ROZÁLIA VRÁBELOVÁ kandidátus, docens, egészségügyi miniszterhelyettes Környezetvédelmi problémák A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK EREDMÉNYEI ÉS HIÁNYOSSÁGAI A végéhez közelgő ötéves tervidőszak egyes előzetes eredményeit az illetékes szervek már a CSKP XVII. kongresszusa előtt felmérik. Ez a környezetvédelemre is vonatkozik. Milyen tehát e tekintetben a Szlovák Szocialista Köztársaságban az elmúlt fél évtized mérlege? A levegő és a víz védelmében a figyelem dandárja továbbra is arra összpontosult, hogy a leginkább sújtott területeken javítsunk a helyzeten, kiküszöbölve a legnagyobb szennyező forrásokat. E szándéknak megfelelően ma már tényként megállapíthatjuk, hogy az ötéves tervidőszakban elsősorban az Alsó-Árva térségében javult a levegő minősége. Ez annak köszönhető, hogy légszűrő berendezéseket adtak át rendeltetésüknek az istebnéi és a širokái Árvái Színesfémkohászati Müvek üzemrészlegeinek többségében. Hasonló berendezések felszerelése a jelšavai Szlovák Magnezitművekben a levegőszennyezés ehhez hasonló mérvű csökkenésének csak az alapvető feltételeit teremtette meg, mivel egyelőre még megoldatlan hatékony üzemeltetésük. Részben javult a helyzet Szlovákia fővárosában, valamint Kassán (Košice). Ez néhány termelőüzem gázfűtésre történő átállásának, továbbá annak köszönhető, hogy a lakások fűtésében mind nagyobb a szerepük a központi hőfejlesztő telepeknek. A krompachyi Fémkohászati Művekben is előrehaladott szakaszához ért a levegő tisztaságát óvó létesítmények építése és ugyanez vonatkozik néhány további ipari központra is. Az elmúlt öt esztendőben azonban számos új, főleg vegyipari üzem épült fel s ennek következtében az egész SZSZK viszonylatában nem sikerült elérni a kitűzött célt - általában csökkenteni a levegő szennyzettségét. A lakosság egészségvédelme, az erdő- és a mezőgazdaságban, valamint az állóalapokban okozott károk megkívánják, hogy a jövőben eredményesebben csökkentsük a levegő szennyezettségét. Egyebek között ezért fogtunk hozzá a Žiar nad Hronom-i alumíniumgyárban a termelési berendezés egy részének alapvető felújításához. Törekvéseink útjában áll néhány sajátos jellegű probléma. A levegőt nálunk főleg a kéndioxid szennyezi. Ez elsősorban a nagy kéntartalmú barnaszén felhasználásának a következménye. A kéndioxid kiszűrése egyelőre műszakilag megoldatlan. így van ez annak ellenére, hogy a tušimicei hőerőműben kísérleti célokra épül már az ilyen berendezés és azt feltehetően 1987-ben üzembe helyezik. Még nem biztos azonban, hogy az itt alkalmazott módszer felhasználható lesz a további erőművekben is. A silányabb minőségű barnaszén helyett a földgáz jóval nagyobb mérvű hasznosítása fűtőanyagként úgyszintén nem a legjobb megoldás. Már csak azért sem, mivel a földgáz elsősorban értékes ipari nyersanyag. Céltudatosan követjük viszont azt az utat, hogy a villamos energia mind nagyobb hányadát az atom- és a vízerőművek állítsák elő. Persze ez beruházásigényes program és ezért rövid távon nem valósítható meg. A levegő tisztaságához az sem járul hozzá, hogy aránytalanul hosszú a szilárd szennyeződést vagyis a port és a pernyét felfogó berendezések szállítási ideje. S a már működő szűrőberendezések hatásfokát is lerontják az üzemeltetési hiányosságok. Előfordul az is, hogy az üzemek az áramfogyasztás korlátozása következtében ideiglenesen leállítják az ilyen berendezések üzemelését. Végül szólnunk kell arról is, hogy az irányító dolgozók egy része még nem tulajdonít a környezetvédelemnek olyan jelentőséget, amilyen joggal megilleti. A vízszennyező anyagok felfogásának műszaki lehetőségei jóval kedvezőbbek. Ennek ellenére folyamaink és ivóvízkészleteink védelme nem felel meg az igényeknek. E tekintetben a gyorsabb előrelépés kerékkötője főleg víztisztító művek költségessége. A vízvédelmi törvénynek megfelelően az SZSZK-ban néhány száz ilyen tisztító művet kellene építeni, illetve felújítani. Márpedig ez több milliárd koronát követelne. Járhatóbb út ilyen müveket telepíteni főleg a legnagyobb vízszennyező üzemek, továbbá a kisebb vízbó- ségü folyók valamint a folyók felső szakaszai mellé. Egyben annak következetes gyakorlati megvalósítására törekszünk, hogy minden új termelő üzemet vagy más víz- szennyező létesítményt a megfelelő ökológiai berendezéssel együtt adják át rendeltetésüknek. A múltban felgyülemlett vízvédelmi problémák a népgazdaság lehetőségeinek megfelelően fokozatosan adjuk meg. A 7. ötéves tervidőszakban nagy közös szennyvíztisztító állomás épült fel Ružomberokban, Žilinában, nagy ipari tisztítóművek a vágsellyei (šaľa) Duslo nemzeti vállalatban, a bratislavai Slovnaftban, a strážskej Chemkóban és folytatódik az ilyen vízderítők építése Bratislavában, Kassán, Prešovban stb. A kisebb víztisztítók építése viszont már nem kiemelt állami tervfeladat és ennek következtében építésük lemarad, a kivitelezők számára ugyanis gazdaságilag nem előnyös -, munkaigényes és esetenként veszteséges is. Ebben a helyzetben feltétlen követelmény az előgyártott elemekre épülő haladó építkezési módsze rek alkalmazása. E tekintetben már megtettük az elsó lépéseket, kisebb víztisztítók építésével. A víz és a levegő védelme nemcsak az ökológiai berendezések építésétől függ. A következő időszakban a korábbihoz képest jóval nagyobb mértékben kell korlátozni 'a szennyező anyag vízbe jutását, főleg a technológiai berendezések módosításával és a szigorúbb fegyelemmel. Az utóbbi vonatkozásban sokat tehet a lakosság is. Sajnos, mindmáig gyakran előfordul a háztartásokban a vegytisztítószerek mértéktelen alkalmazása, továbbá a fáradtolaj csatorna- hálózatba juttatása, a gépkocsik mosása a folyókban és a tavakban, s a szilárd hulladék, a szemét tárolása meg nem engedett helyeken. Az ilyen jellegű fogyatékosságok megszüntetéséhez jobban hozzájárulhatna az ismeretterjesztő tevékenység is, valamint a következetes ellenőrzés, beleértve a bírságolást is. A mondottakból ife kitűnik, hogy noha az eltelt ötéves tervidőszakban sokat tettünk a környezetvédelemben, a víz és a levegő megóvásában, még igen sok a tennivalónk. A következő tervidőszak ésszerű ökológiai programjai zálogát jelentik annak, hogy ezen a fontos területen sikeresebbek leszünk. MICHAL BUGÁN mérnök, az SZSZK Kormányhivatalának munkatársa
