Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-27 / 304. szám, péntek

ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Eredményes kutatómunka A brnói Métában, a rokkantak ipari szövetkezetében korszerű berendezések segrtségéval állapítják meg az egészségkáro­sultak munkaképességét. Az alapos vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a szövetkezet valamennyi alkalmazottja egész­ségi állapotának megfelelő munkát végezzen. (Igor Zehl - ČSTK felv.) A MUNKAÜGYI VITÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Egy városkerület döntőbizottságainak tevékenységéről ÚJ SZÓ 1985. XII. 27. Tíz évvel ezelőtt létre jöttek a munkaügyi döntőbizottságok, mint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a dolgozó és a munkáltató közti munkaügyi vi­ták eldöntésének szervei. Ezzel egyidőben a Munka Törvényköny­ve meghatalmazása alapján a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa az illetékes szövetségi és nemzeti minisztériumokkal való megegyezés után kiadta a 42/1975. sz. rendeletét a mun­kaügyi döntőbizottságok eljárásá­ról és tevékenységéről. Bizonyos értelemben ezek a munkaügyi döntőbizottságok az elsőfokú bíró­ságok szerepét töltik be. Nagyon tömören fogalmazva arról van szó, hogy a döntőbizottsági eljárásban tárgyalják meg és döntik el az alkalmazásról szóló igazolványok, s a munkavégzésről szóló véle­mények tartalma, s a kártérítések iránti vitákat, a fegyelmi büntetés megszüntetése iránti indítványo­kat, s más igényekről is döntenek, de csupán a munkaviszony fenn­állása ideje alatt. Az első bratislavai városkerület­ben 54 munkaügyi döntőbizottsá­got választottak meg. A bizottsá­gokat azoknál a vállalatoknál, azokban a szervezetekben hozták létre, amelyeknek legalább 500 dolgozójuk van, továbbá a keres­kedelemben, a szolgáltatások, s a helyi gazdálkodás azon szer­vezeteiben, amelyek legalább 100 dolgozót alkalmaznak. A járási szakszervezeti tanács beleegyez­het abba is, hogy kevesebb dolgo­zót foglalkoztató szervezetben is létrejöjjön a munkaügyi döntőbi­zottság. A munkaügyi döntőbizott­ságok megbízatási ideje négy év. A városkerület munkaügyi döntő- bizottságainak több mint négyszáz tagja van, a szociális összetétel megfelel az illetékes szervezet dolgozói szociális összetételének. A mi városkerületi szakszerve­zeti tanácsunk, amely a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa által az elsők közt lett megbízva a munka­ügyi jogszabályok megtartásának társadalmi ellenőrzésével, a vá­roskerület egyes munkáltató szer­vezeteiben állandó figyelmet szentel a munkaügyi döntőbizott­ságok elnökei és tagjai módszer­tani vezetésének és politikai-szak­mai felkészítésének. Évente szer­vezünk számukra tanfolyamokat, általánosítjuk a munkaügyi döntő- bizottságok tapasztalatait, szak­mai szempontból irányítjuk mun­kájukat, s útmutatásokat adunk nekik a munkaügyi viták megelő­zéséhez, s a jogi nevelés meg­szervezéséhez. A városkerületi szakszervezeti tanács mellett ezen kívül munka­jogi tanácsadó is működik, ame­lyet természetesen elsősorban az FSZM olyan tagjai látogatnak, akiknek munkajogi problémáik vannak, de nemegyszer eljönnek hozzánk az FSZM tisztségviselői, a gazdasági vezetők és a munka­ügyi döntőbizottságok tagjai is. A jogi tanácsadó, esetleg később a városkerületi szakszervezeti ta­nács nem csupán magyarázza a vitatott kérdéseket, hanem intéz­kedik is, s ezzel megelőzzük a per döntőbizottság vagy bíróság elé vitelét. A Munka Törvénykönyve, s a jogszabályok ismerete és megtartása rendkívüli jelentőség­gel bír a munkafegyelem megszi­lárdítása, az emberek kezdemé­nyező készségének kibontakozta­tása, s főként a szocialista viszo­nyok kialakítása terén az egyes kollektívákban és szervezetekben. Mindennek ellenére sem mond­hatjuk el sajnos azt, hogy viták és konfliktusok már nem is fordulnak elő, hogy a munkaügyi döntőbi­zottságoknak nincs mit tenniük, vagy hogy a munkaügyi perek már nem is terhelik a bíróságokat. Gyakran adódnak egészen fölös­leges perek. Például az elmúlt évben a mun­kaügyi döntőbizottságok 292 vitá­val foglalkoztak. Csupán 24 vita került végül is a bíróságra, 12 vita megegyezéssel fejeződött be, 162 esetben adtak ki döntést a munka­ügyi döntőbizottságok, 47 indít­ványt vontak vissza az érintettek, s a többi vita a következő évben fejeződött be. Érdekes a viták megosztása is. A legtöbb indítvány (103) a fegyel­mi büntetés megszüntetésére irá­nyult, 94 a dolgozó által okozott kár megtérítésére, s 16 a vállalat által okozott kár megtérítésére. A többi vita a béreket, a szabadsá­got, a kádervéleményeket érin­tette. Mint már említettem, a munkaü­gyi döntőbizottságok feladataihoz tartozik a munkaügyi viták, perek megelőzése is. Ezen a területen némely bizottság valóban nagyon tevékeny. Elemezik a munkaügyi viták okait, s a vállalat vezetésé­vel, az FSZM üzemi bizottságával való együttműködésben töreked­nek ezeknek az okoknak az eltá­volítására. A jövőben elsősorban a vezető dolgozók munkajogi is­mereteit kell gyarapítani. A mi vá­roskerületi szakszervezeti taná­csunk rendszerint ott ahol több munkajogi vita fordul elő társadal­mi ellenőrzést végez a munkajog szabályainak megtartása fölött. Érzésem szerint a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége nagymértékben elősegíti a szocia­lista demokrácia fejlesztését, s a dolgozók jogi biztonságának megszilárdítását. MICHAL ZÁHRADNÍK, Bratislava I. városkerületi szakszervezeti tanácsának elnöke Minden ágazat legfontosabb feladata kihasználni a gyakorlatban a tudományos kutatás eredményeit. Ez alól nem lehet kivétel az orvostudomány sem, hiszen a sikeres kutatómunka és eredményeinek gyakorlati alkalmazása emeli a gyógyítás, az egész­ségügyi szolgáltatás színvonalát. A CSKP KB 8. ülését követően az SZSZK Egész­ségügyi Minisztériuma is foglalkozott e létfontosságú kérdésekkel, s célul tűzte ki a gyógyászati és farma- kológiai termelés hatékonyságának növelését. Az egészségügyi tárca keretében 117 ezren dolgoznak, de sajnos ebből kevesen a tudományos-kutató bázis­ban, kilenc kutatóintézetben 1300-an. Igaz, nemrég megalakult a Gyógyszerkutató Intézet Modrában, melynek tevékenységétől sokat várunk. A technikai fejlődés állami tervezete keretén belül meg kellett határozni azokat az elsődleges kutatási területeket, melyek megoldása a lakosság, a népes­ség egészségének védelme szempontjából a legfon­tosabb. Eredményesen zárult a felső légúti szervek króni­kus megbetegedéseivel foglalkozó kutatómunka, amely rávilágított olyan új ismeretekre a gyógyászat­ban, melyek megkönnyítik a tbc hatékonyabb gyógyí­tását és ugyancsak a korai diagnosztálást a nem széles körű kutatómunka folyt a Malackyban található S hogy miért kellett behatóan foglalkozni ezzel a tárgykörrel? Azért, mert a felsólégúti megbetegedé­sek a munkaképtelenség okai között az elsó helyen szerepelnek, a halálozási statisztikában pedig a har­madikon. A környezetvédelem kérdéseivel, a vírusos meg­betegedések okainak feltárásával (fertőző májgyulla­dás), a magzat egészséges fejlődésével, a parazitális fertőzések megakadályozásával (pl. a termálfürdők vizeiben), de a zajártalom csökkentésével is foglalko­zott az a kutatócsoport, melynek munkája nagyon eredményes volt. Számos, eddig ismeretlen okra hívta fel a szakemberek figyelmét. Az öregedés és az öregkor betegségei címmel széleskörű kutatómunka folyt a Malackyban található Gerontológiai Kutatóintézetben. A kutatás célja a megelőzés diagnosztikai módszereinek vizsgálata az öregedés különböző szakaszaiban. Az új ismere­tek alapján benyújtottuk az innovált társadalmi geron­tológiai program tervezetét. A Gyógyszerkutató Inté­zettel közösen megoldjuk a gerontológia számára szükséges gyógyszerek gyártását is. Természetesen lehetetlen lenne az összes ered­ményt felsorolni, összegezésül talán még annyit, hogy a 7. ötéves tervidőszakban 651 kutatási felada­tot sikerült megoldani, sót 400 esetben a határidő egy évvel lerövidült. Elsőrendű feladatunk a gyógyszergyártás haté­konyságának, gazdaságosságának növelése, a dol­gozók kezdeményező készségének emelése és a be­kapcsolódás a nemzetközi munkamegosztásba. Ez­zel egyidejűleg arra is ügyelni kell, hogy csökkentsük a gyógyszergyártás anyag- és energiaigényességét és mennyiségileg fedezni tudjuk a szükségleteket. A tudományos kutatás nyomán több új hazai gyógy­szer került forgalomba, melyek megfelelnek a legszi­gorúbb elvárásoknak is. A 8. ötéves tervidőszak feladatainak előkészítésé­nél az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma minden területén úgy irányítja majd a tárca dolgozóit, hogy a kutatás-fejlesztés-egészségügyi gyakorlat ciklus lerövidüljön. Ez társadalmunk, valamennyiünk ér­deke. Dr. ROZÁLIA VRÁBELOVÁ kandidátus, docens, egészségügyi miniszterhelyettes Környezetvédelmi problémák A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK EREDMÉNYEI ÉS HIÁNYOSSÁGAI A végéhez közelgő ötéves terv­időszak egyes előzetes eredmé­nyeit az illetékes szervek már a CSKP XVII. kongresszusa előtt felmérik. Ez a környezetvédelem­re is vonatkozik. Milyen tehát e te­kintetben a Szlovák Szocialista Köztársaságban az elmúlt fél évti­zed mérlege? A levegő és a víz védelmében a figyelem dandárja továbbra is arra összpontosult, hogy a legin­kább sújtott területeken javítsunk a helyzeten, kiküszöbölve a legna­gyobb szennyező forrásokat. E szándéknak megfelelően ma már tényként megállapíthatjuk, hogy az ötéves tervidőszakban el­sősorban az Alsó-Árva térségé­ben javult a levegő minősége. Ez annak köszönhető, hogy légszűrő berendezéseket adtak át rendelte­tésüknek az istebnéi és a širokái Árvái Színesfémkohászati Müvek üzemrészlegeinek többségében. Hasonló berendezések felszerelé­se a jelšavai Szlovák Magnezit­művekben a levegőszennyezés ehhez hasonló mérvű csökkené­sének csak az alapvető feltételeit teremtette meg, mivel egyelőre még megoldatlan hatékony üze­meltetésük. Részben javult a hely­zet Szlovákia fővárosában, vala­mint Kassán (Košice). Ez néhány termelőüzem gázfűtésre történő átállásának, továbbá annak kö­szönhető, hogy a lakások fűtésé­ben mind nagyobb a szerepük a központi hőfejlesztő telepeknek. A krompachyi Fémkohászati Mű­vekben is előrehaladott szakaszá­hoz ért a levegő tisztaságát óvó létesítmények építése és ugyanez vonatkozik néhány további ipari központra is. Az elmúlt öt eszten­dőben azonban számos új, főleg vegyipari üzem épült fel s ennek következtében az egész SZSZK viszonylatában nem sikerült elérni a kitűzött célt - általában csökken­teni a levegő szennyzettségét. A lakosság egészségvédelme, az erdő- és a mezőgazdaságban, va­lamint az állóalapokban okozott károk megkívánják, hogy a jövő­ben eredményesebben csökkent­sük a levegő szennyezettségét. Egyebek között ezért fogtunk hoz­zá a Žiar nad Hronom-i alumí­niumgyárban a termelési berende­zés egy részének alapvető felújí­tásához. Törekvéseink útjában áll né­hány sajátos jellegű probléma. A levegőt nálunk főleg a kéndioxid szennyezi. Ez elsősorban a nagy kéntartalmú barnaszén felhaszná­lásának a következménye. A kén­dioxid kiszűrése egyelőre műsza­kilag megoldatlan. így van ez an­nak ellenére, hogy a tušimicei hő­erőműben kísérleti célokra épül már az ilyen berendezés és azt feltehetően 1987-ben üzembe he­lyezik. Még nem biztos azonban, hogy az itt alkalmazott módszer felhasználható lesz a további erő­művekben is. A silányabb minősé­gű barnaszén helyett a földgáz jóval nagyobb mérvű hasznosítá­sa fűtőanyagként úgyszintén nem a legjobb megoldás. Már csak azért sem, mivel a földgáz első­sorban értékes ipari nyersanyag. Céltudatosan követjük viszont azt az utat, hogy a villamos energia mind nagyobb hányadát az atom- és a vízerőművek állítsák elő. Per­sze ez beruházásigényes program és ezért rövid távon nem valósít­ható meg. A levegő tisztaságához az sem járul hozzá, hogy arányta­lanul hosszú a szilárd szennyező­dést vagyis a port és a pernyét felfogó berendezések szállítási ideje. S a már működő szűrőbe­rendezések hatásfokát is lerontják az üzemeltetési hiányosságok. Előfordul az is, hogy az üzemek az áramfogyasztás korlátozása kö­vetkeztében ideiglenesen leállítják az ilyen berendezések üzemelé­sét. Végül szólnunk kell arról is, hogy az irányító dolgozók egy ré­sze még nem tulajdonít a környe­zetvédelemnek olyan jelentősé­get, amilyen joggal megilleti. A vízszennyező anyagok felfo­gásának műszaki lehetőségei jó­val kedvezőbbek. Ennek ellenére folyamaink és ivóvízkészleteink védelme nem felel meg az igé­nyeknek. E tekintetben a gyorsabb előrelépés kerékkötője főleg víz­tisztító művek költségessége. A vízvédelmi törvénynek megfele­lően az SZSZK-ban néhány száz ilyen tisztító művet kellene építeni, illetve felújítani. Márpedig ez több milliárd koronát követelne. Járha­tóbb út ilyen müveket telepíteni főleg a legnagyobb vízszennyező üzemek, továbbá a kisebb vízbó- ségü folyók valamint a folyók felső szakaszai mellé. Egyben annak következetes gyakorlati megvaló­sítására törekszünk, hogy minden új termelő üzemet vagy más víz- szennyező létesítményt a megfel­elő ökológiai berendezéssel együtt adják át rendeltetésüknek. A múltban felgyülemlett vízvé­delmi problémák a népgazdaság lehetőségeinek megfelelően foko­zatosan adjuk meg. A 7. ötéves tervidőszakban nagy közös szennyvíztisztító állomás épült fel Ružomberokban, Žilinában, nagy ipari tisztítóművek a vágsellyei (šaľa) Duslo nemzeti vállalatban, a bratislavai Slovnaftban, a stráž­skej Chemkóban és folytatódik az ilyen vízderítők építése Bratislavá­ban, Kassán, Prešovban stb. A ki­sebb víztisztítók építése viszont már nem kiemelt állami tervfeladat és ennek következtében építésük lemarad, a kivitelezők számára ugyanis gazdaságilag nem elő­nyös -, munkaigényes és eseten­ként veszteséges is. Ebben a helyzetben feltétlen követel­mény az előgyártott elemekre épülő haladó építkezési módsze rek alkalmazása. E tekintetben már megtettük az elsó lépéseket, kisebb víztisztítók építésével. A víz és a levegő védelme nem­csak az ökológiai berendezések építésétől függ. A következő idő­szakban a korábbihoz képest jóval nagyobb mértékben kell korlátozni 'a szennyező anyag vízbe jutását, főleg a technológiai berendezések módosításával és a szigorúbb fe­gyelemmel. Az utóbbi vonatkozás­ban sokat tehet a lakosság is. Sajnos, mindmáig gyakran előfor­dul a háztartásokban a vegytisztí­tószerek mértéktelen alkalmazá­sa, továbbá a fáradtolaj csatorna- hálózatba juttatása, a gépkocsik mosása a folyókban és a tavak­ban, s a szilárd hulladék, a szemét tárolása meg nem engedett helye­ken. Az ilyen jellegű fogyatékos­ságok megszüntetéséhez jobban hozzájárulhatna az ismeretter­jesztő tevékenység is, valamint a következetes ellenőrzés, bele­értve a bírságolást is. A mondottakból ife kitűnik, hogy noha az eltelt ötéves tervidőszak­ban sokat tettünk a környezetvé­delemben, a víz és a levegő meg­óvásában, még igen sok a tenni­valónk. A következő tervidőszak ésszerű ökológiai programjai zálo­gát jelentik annak, hogy ezen a fontos területen sikeresebbek leszünk. MICHAL BUGÁN mérnök, az SZSZK Kormányhivatalának munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom