Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-18 / 298. szám, szerda

A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása és távlatai (Folytatás a 2. oldalról) a KGST felépítésében, munkájá­nak stílusában és módszereiben. Ez a programmal szemben tá­masztott követelmény a kérdések gyors egyeztetését, szükség ese­tén operatív intézkedések elfoga­dását és az ágazatok közötti együttmúködés jelentős javítását jelenti. A KGST szerveinek egyik első­rendű feladata a programban megjelölt feladatokkal kapcsolatos többoldalú megállapodások idő­ben történő előkészítése és telje­sítésük folyamatos ellenőrzése. Ez nagy munka. Csak a jövő félév­ben 67 új megállapodást kell kötni, illetve 84 érvényes megállapodást pontosítani. Eközben mindent olyannyira pontosan kell megszer­vezni, hogy ez ne lassítsa a konk­rét fejlesztési megállapodások megkötését és a jelenlegi ismere­tek kihasználását a termelésben. Az egész emberiség összeha­sonlítja és össze is fogja hasonlí­tani a szocialista országokban és a tőkés világban elért tudomá­nyos-műszaki eredményeket. Már most láthatja, hogy az ember ne­vében a békés építés programját hagyjuk jóvá. Nem igyekszünk eközben létrehozni az olyan álla­mok valamiféle kiváltságos klub­ját, amelyeknek monopóliumuk van a legújabb tudományos-tech­nikai ismeretekre. Ami a Szovjetuniót illeti, mindig szilárd és következetes híve volt és híve ma is annak, hogy a külön­böző országok egyesítsék erőfe­szítéseiket a tudomány, a technika és a technológia forradalmi válto­zásainak kihasználásában, a béke és az emberiség haladásának ér­dekében, valamennyi nemzet hasznára. Mihail Gorbacsov Genf­ben ezt világosan kifejtette. Nyikolaj Rizskov végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a testvéri országok megtesznek mindent a tudományos-műszaki haladás komplex programjának si­keres megvalósítása érdekében. Ľubomír Štrougal beszéde Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök, a csehszlovák kül­döttség vezetője beszédének be­vezető részében egyetértését fe­jezte ki a KGST-tagországok tu­dományos-műszaki haladása 2000-ig terjedő komplex program­jának javaslatával és a rendkívüli ülésszak határozati javaslatával. Hangsúlyozta, hogy a napirenden szereplő programtervezet kulcs- fontosságú és meghatározó jelen­tőségű a tagállamok gazdaságá­nak az intenzív fejlődésre való áttérése szempontjából, a KGST felső szintű gazdasági értekezle­tén hozott döntések teljesítését te­kintve a legfontosabb intézkedést jelenti. A programjavaslatra úgy tekin­tünk, hogy az a közös tudomá- nyos-műszaki stratégia gerincét és tengelyét alkotja. A gazaság területén minden gyakorlati tevé­kenységünket ennek kell aláren- delnünk-mondotta Ľubomír Štrou­gal. A szövetségi kormány elnöke beszédének további részében rá­mutatott arra, hogy a műszaki ha­ladás rendkívül jelentős a szocia­lista közösség országainak gaz­dasági és társadalmi fejlődése, a lakosság életszínvonalának nö­vekedése szempontjából. Helyes - hangsúlyozta hogy az előre­haladás öt fó irányt határoz meg, s hogy az intézkedések az egész újratermelési folyamatot maguk­ban foglalják, a tudományból a fej­lesztésen és a termelésen keresz­tül egészen a termékek kihasználá­sáig. A komplex program létrehoz­za azt a bázist, amelyre építve alapvető fordulatot érhetünk el a szervezeteink közötti közvetlen kapcsolatokfejlódésében, ideértve a legegyszerűbb kapcsolatokat és a közös vállalatok és egyesülések létrehozását egyaránt. Ľubomír Štrougal a továbbiak­ban a tudományos-műszaki hala­dás komplex programja céljainak teljesítéséből eredő néhány gya­korlati feladattal foglalkozott. Ez­zel összefüggésben hangsúlyoz­ta, hogy a program céljainak ko­molysága sokkal igényesebb kö­vetelményeket támaszt a gazda­sági számításokkal és a hatékony­sággal szemben, az elfogadott kö­telezettségek teljesítésével szem­ben. A komplex program végre­hajtása érdekében ugyancsak lét­re kell hozni a feltételeket az egyes népgazdaságok irányítási rendszereiben. A csehszlovák kormányfő emlé­keztetett rá, hogy jelentős mérték­ben megváltozik azoknak a kérdé­seknek a jellege, amelyeket a KGST-tagországok a kölcsönös együttmúködés során oldanak meg. Ezek már nemcsupán az egyes ágazatokat érintik, hanem ágzatközi jellegük van, és behatol­nak az egész újratermelési folya­matba. Ez annak a ténynek a tör­vényszerű tükröződése, hogy a KGST-országok gazdasága a fejlődés magasabb szintjére ju­tott. Végezetül Ľubomír Štrougal hangsúlyozta: a csehszlovák kül­döttség úgy értelmezi a komplex programot, mint annak a közös akaratnak a megnyilvánulását, hogy a tudomány és a technika eredményeink maximális érvénye­sítése alapján lényegbe vágó for­dulat következzen a gazdaság in­tenzívebbé tételében. Hangsú­lyozta, Csehszlovákia megteremt minden szükséges feltételt a tudo­mányos-műszaki ismeretek idő­ben történő és hatékony gyakorlati alkalmazása érdekében. További felszólalások Grisa Filipov, bolgár kormány­fő ugyancsak kifejtette, hogy a program megfelel a szocialista országok tudományos-műszaki fejlődése jelenlegi szintjéből eredő szükségleteknek. Az együttműkö­dés minőségileg új szakasza kez­dődik - mondotta, s kiemelte, hogy elvi jelentőségű politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A programban meghatározott cé­lok elérése biztosítja az érett szo­cializmus anyagi-műszaki bázisá­nak létrehozásához szükséges tu­dományos, műszaki és technoló­giai feltételeket, meggyorsítja a népgazdaság átállását az inten­zív fejlődésre, hatékonyabbá teszi a termelést, haladó szerkezeti vál­tozásokat von maga után a társa­dalmi termelésben és hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez. Lázár György, a magyar kor­mány elnöke felszólalásában szin­tén támogatásáról biztosította és jóváhagyásra ajánlotta a progra­mot. Ezt mind gazdasági, mind politikai szempontból rendkívül időszerűnek nevezte. Hangsú­lyozta: a program az előrehaladás egyik döntő tényezője, mivel azt hivatott elősegíteni, hogy olyan időszakban közelítsük meg a leg­magasabb tudományos-műszaki színvonalat, amikor országaink­ban elengedhetetlenné vált a gaz­daság intenzív fejlesztésének meggyorsítása. Az ülésszakon megfogalmazott feladatok megfe­lelnek az egész közösség, s az egyes tagállamok érdekeinek egy­aránt, hozzájárulnak nemzeti cél­jaik eléréséhez. A programban ki­tűzött legfontosabb feladatok lé­nyegében megegyeznek azokkal a feladatokkal, amelyeket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is megfogalmazott. Úgy véljük, több ágazatban hoz­zájárulhatunk a programban fog­lalt célok eléréséhez - mondotta Lázár György, s példaként az elektronikát említette. A továb­biakban kiemelte, a fő figyelmet a program teljesítése szempontjá­ból elengedhetetlen feltételek idő­ben történő biztosítására kell for­dítani. Ehhez elengedhetetlen az egyes országok, tudományos ku­tatóintézetek és termelő vállalatok érdekeltségének egyértelmű meg­határozása. To Huu, a vietnami küldöttség vezetője bevezetőben nagyra ér­tékelte a Szovjetunió döntő hozzá­járulását a komplex program kidol­gozásához. A program vitathatat­lanul létrehozza azokat a feltétele­ket, amelyek a testvéri országok­ban a technológiai forradalom eredményes végrehajtásához, a tagállamok társadalmi-gazdasá­gi fejlődésének meggyorsításá­hoz, a testvérországok népei anyagi és szellemi életszínvonalá­nak növekedéséhez szükségesek. A szocialista közösség a program megvalósítása során még maga­sabbra emeli a széles körű nem­zetközi együttműködés, a huma­nizmus és a valóban békeszerető politika zászlaját. Szembeszáll az agresszív imperialista körök törek­véseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a tudomány és a technika eredményeit a lázas fegyverkezés fokozására, a „csillagháború“ elő­készítésére használják ki. Ezek a törekvések veszélyeztetik az emberi civilizációt, a földi életet. Willi Stoph, az NDK miniszter- elnöke felszólalásában kiemelte, azok az erőfeszítések, amelyeket a szocialista országok a tudomány és a technika területén fejtenek ki, teljes mértékben megfelelnek a szocialista közösség békekez­deményezéseinek. Ezek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a lázas fegyverkezés megszüntetése és a nemzetközi helyzet javítása. Kijelentette, a komplex program megvalósítása érdekében az NDK fejleszteni fog­ja az együttműködést a tagálla­mok termelési egyesüléseivel és tudományos-kutató intézményei­vel. Az NDK tervezési és gazda­ságirányítási rendszere megte­remti az ehhez szükséges feltéte­leket. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai kormány alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a komplex program nagy ösztönzést ad a szocialista orszá­gokban a fejlett tudomány és tech­nika további fejlődésének. A kitű­zött öt legfőbb fejlesztési irány mindegyike a mai feltételek köze­pette egyaránt rendkívül fontos. Azok az országok, amelyek nem képesek szolgálatukba állítani az atomenergiát, a következő évez­redben nehéz helyzetbe kerülnek. A természeti források kimerülése arra kényszerít bennünket, hogy helyettesítésükre új anyagokat ke­ressünk. Ami a biotechnológiát il­leti, állíthatom, hogy a világra talán nagyobb hatással lesz, mint az atomenergia sikeres felhasználá­sa. A programnak köszönhetően kétségkívül gyorsabb fejlődés in­dul meg az olyan kevésbé fejlett országokban is, mint Vietnam, Mongólia és Kuba. Dumagin Szodnom, a mongol küldöttség vezetője beszédében a többi között megállapította, hogy az ülésszakon jóváhagyásra kerü­lő komplex program meghatároz­za a testvéri országok egyeztetett gazdasági és tudományos-mú- szaki politikáját. Célja az, hogy a tagállamokban a tudomány, a technika és a termelés csúcs­színvonalra jusson. Hangsúlyozta: Mongólia gazdaságának hatéko­nyabbá és intenzívebbé tétele szempontjából a komplex program rendkívül jelentős. Az ország a program megvalósításában aktí­van részt vesz és fejleszteni fogja integrációs kapcsolatait a Szovjet­unióval és a többi tagállammal. Mongólia szempontjából különö­sen a biotechnológia területén folytatott együttműködés érdekes. A tudományos-múszaki káderek felkészítésére vonatkozó intézke­dések kidolgozása és megvalósí­tása szintén fontos Mongólia szá­mára. Szodnom nagyra értékelte, hogy a KGST európai tagállamai kifejtették, készek növelni a Viet­namnak, Kubának és Mongóliá­nak nyújtott gazdasági és tudomá­nyos-múszaki segítségüket. Zbigniew Messner lengyel mi­niszterelnök teljes támogatásáról biztosította a komplex program ja­vaslatát. Rámutatott, Lengyel- ország megteszi a dokumentum­ban foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az el­jövendő munka legfőbb célja a szocialista gazdaság fejleszté­sének minőségi változása, az egész közösség nemzetei élet- színvonalának növelése és a szo­cialista országok nemzetközi hely­zetének erősítése. A programban kitűzött fő irányok megegyeznek azokkal a feladatokkal, amelyek Lengyelország társadalmi-gazda- sági fejlesztéséből erednek. Az élet arra kényszerít bennünket - folytatta Messner hogy fokoz­zuk együttműködésünket és új megoldásokat keressünk. Az ilyen hozzáállás példája a komplex program munkálatainak meggyor­sítására vonatkozó javaslat. Ami azelőtt úgy tűnt, hogy rövid időn belül teljesíthetetlen, ma valóság­gá vált. A feladatok ugyan rendkí­vül igényesek és a határidők rövi­dek, de teljesíteni kell őket. Az eddigieknél határozottabban kell összekapcsolni a tudósok és a szakemberek erőfeszítéseit és fejleszteni a tudományos-kutató szervezetek és termelő vállalatok együttműködésének formáit. Len­gyelország különleges jelentősé­get tulajdonít a közös beruházá­soknak és a közös vállalatok léte­sítésének, mivel ebben a közös kutatások hatékony kihasználásá­nak kiemelkedő tényezőjét látja. A KGST szerveinek és a nemzet­közi gazdasági szervezeteknek sürgető feladata, hogy a komplex program most kitűzött legfőbb irá­nyait a konkrét megállapodások nyelvére fordítsák le. A szónok megelégedéssel állapította meg, hogy a komplex program egyezte­tése során a felek teljes egyetér­tésre jutottak. Constantin Dascalescu, a ro­mán kormány elnöke kijelentette, a komplex program rendkívül fon­tos a szocialista közösség fejlődé­sének meggyorsítása szempont­jából. Teljesítése megköveteli, hogy a tagországok egyesítsék anyagi és szellemi erőiket. Ez csak akkor lehetséges, ha lemon­dunk az együttmúködés hagyo­mányos sémáiról ott, ahol ezek akadályozzák a rendkívül jelentős közös munkát. A jelenlegi ülés­szak a kölcsönös együttműködés egyik legfontosabb dokumentumát vitatja meg. A tudományos-mú­szaki haladás komplex programja további fejlődésünk és az orszá­gaink közötti hosszú távú együtt­működés elmélyítésének alapjává válik. Románia szempontjából a nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmúködés egyre nagyobb jelentőségű. Or­szágunk a programjavaslatban foglalt több mint száz probléma megoldásában részt kíván venni - mondotta a román kormányfő, s kijelentette, a komplex program realizmusa abban rejlik, hogy a tu­domány és a technológia fejlesz­tésének nemzeti programjai alap­ján került kidolgozásra. Ez bizto­sítja, hogy országaink gazdasági és tudományos szervezetei haté­konyan vegyenek részt a program feladatainak a meghatározott idő­re történő teljesítésében. Mihail Gorbacsov a Kremlben találkozott a küldöttségvezetökkel és a KB-titkárokkal (CSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kreml-, ben találkozott a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán résztvevő kormány- küldöttségek vezetőivel és a testvérpártok központi bizottsági titkáraival. A találkozón részt vettek: Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Og­nyan Dojnov, a BKP KB PB tagja, a KB titkára, gépipari és elektronikai miniszter; Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára; Car­los Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB PB tagja, az állam és a minisztertanács alelnöke, Kuba állandó KGST-képviselője, Lionel Soto Prieto, a Kubai KP KB titkár­ságának tagja, Kuba szovjetunió­beli nagykövete; Lázár György, az MSZMP KB PB tagja, az MNK miniszterelnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB PB tagja, a KB titkára: Dumagin Szodnom, az MNFP KB PB tagja, mongol mi­niszterelnök, Demcsigin Mo-, lomdzsamc, az MNFP KB PB tagja, a KB titkára; Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK miniszterelnöke, Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára; Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, lengyel kormányfő, Marian Wozniak, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára; Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a román kormány elnöke, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a KB titkára; To Huu, a VKP KB PB tagja, a VSZK Minisztertanácsának elsó alelno- ke, Tran Quynh, miniszterelnök­helyettes, Vietnam állandó KGST- képviselője. Szovjet részről jelen volt Nyiko­laj Rizskov, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Mihail Gorbacsov szívélyesen üdvözölte a találkozó résztvevőit. Leszögezte: a KGST tanácskozá­sa jelentős eseménynek számit a szocialista közösség életében. Nagyra értékelte a KGST tagor­szágok 2000-ig szóló tudomá- nyos-műszaki fejlesztési komplex programjának létrehozásán vég­zett kollektív munkát. Elmondotta, a szocialista társa­dalmi rendszer hatalmas lehető­ségeket nyújt a tudományos-tech­nikai forradalom csúcsainak eléré­séhez. Azoktól a sikerektől, ame­lyeket e téren érünk el, függ a szo­cializmus előnyeinek teljesebb fel­tárása, országaink gazdasági, tár­sadalmi és szellemi potenciáljá­nak gyors növekedése, technoló­giai függetlenségünk és sebezhe- tetlenségünk - ami az imperializ­mus nyomását és zsarolását illeti. E célokhoz az út a társadalmi termelés intenzifikálásában törté­nő alapvető változáson keresztül vezet, amely a tudomány és a technika legújabb eredményeire, az együttműködés kulcsfontossá­gú irányaiban törekvéseink egye­sítésére és szilárdabb összhang­jára alapoz. Az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta: a komplex program meg­valósításának jelentős mértékben hozzá kell járulnia a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítá­sához, a testvérországok egysé­gének és összeforrottságának szi­lárdításához, ami teljes mértékben megfelel a legfelsőbb vezetők ta­lálkozóin kialakított közös irányvo­nalnak. Az SZKP olyan feladatnak te­kinti a komplex program megvaló­sítását, amely az egész állam, az egész párt ügye. Politikai feladat­ról van szó. A XXI. század technikájának létrehozása céltudatosságot köve­tel és tág teret az alkotó tevékeny­séghez és kezdeményezéshez - szögezte le Mihail Gorbacsov. Országaink mindezzel rendelkez­nek. Minőségileg új feladatok áll­nak előttünk, ezért a munkaszer­vezésben is újszerúen kell eljárni, főleg a KGST-ben. A komplex program megfelel a közös érdekeknek. Rögzíti az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés alapelveit, amelyeket az élet, a gyakorlat iga­zolt. A tapasztalatok szerint a nemzeti feladatokat gyorsabban és hatékonyabban teljesítik, ha az egész közösség lehetőségeit és céljait tekintetbe veszik. A szocializmus nem híve a technológiai elszigeteltségnek, a hegemonizmusnak, ami az élen­járó imperialista államokra jellem­ző. Amikor erőinket egyesítjük, nem utasítjuk el a szélesebb körű tudományos-múszaki cserét sem. Ezt követően Mihail Gorbacsov a szocialista országok békéért, nemzetközi biztonságért és lesze­relésért vívott harcáról beszélt, majd tájékoztatta a részvevőket az SZKP XXVII. kongresszusára tör­ténő előkészületekről. A testvérországok küldöttségei­nek nevében Grisa Filipov mon­dott beszédet. Köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért, a Szovjetunió hozzájárulásáért a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom