Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra XI. Környezetvédelem, a természeti források ésszerű kihasználása Növelni kell a természetvédelmi intézke­dések hatékonyságát. Szélesebb körben kell alkalmazni a haladó technológiai mód­szereket. Fejleszteni kell az olyan kombi­nált termelési módokat, amelyek szavatol­ják a természeti erőforrások, nyersanyagok és alapanyagok teljes és átfogó kihaszná­lását és teljesen kizárják vagy lényegesen korlátozzák a környezetre kifejtett káros hatásokat. Következetesen javítani kell az ország víztartalékainak védelmét. Be kell fejezni a Balti-, a Kaszpi-, a Fekete- és az Azovi- tenger vizeinek védelmére hozott fö intéz­kedések megvalósítását. Folytatni kell Kö- zép-Ázsia és Kazahsztán arktikus területei vizeinek védelmére hozott komplex intéz­kedések megvalósítását, a kisebb folyók és víztározók állapotának javítását. Növel­ni kell a víztisztító-állomások és berende­zések hatékonyságát, valamint a már tisz­tított víz és a bányavizek újbóli hasznosítá­sát öntözésre, valamint a népgazdaság egyéb szükségleteinek kielégítésére. Intenzívebbé tenni a levegőszennyezés elleni védelmet. E célból tökéletesíteni kell a technológiai eljárásokat, berendezéseket és közlekedési eszközöket, javítani a nyersanyagok és a tüzelőanyagok minő­ségét, hatékony tisztítóberendezésekkel kell elejét venni az ipari és más szennye­zésnek. Biztosítani kell a földalap racionális ki­használását, meg kell védeni az eróziótól, az elszikesedéstól, biztosítani kell védelmét a földomlással, földcsuszamlással, az el- mocsarasodással, a kiszáradással és a szennyezéssel szemben. Intenzívebbé kell tenni a mezőgazdasági terület jobb kezelését és az erdősávok létesítését. Hozzávetőleg 660 ezer hektár területen kell elvégezni a rekultivációt. Bővíteni kell a mezőgazdasági kultúrák és erdők olyan módszerekkel történő védelmét a károko­zók ellen, amelyek nem ártalmasak az emberre. Javítani kell az ásványi források védel­mét és átfogó kihasználását. A kitermelés, a dúsítás és a feldolgozás során csökken­teni kell a hasznosásványok veszteségeit, s biztosítani a Szovjetunió kontinentális talapzata és gazdasági övezete életkör­nyezetének megőrzését. A városokban, községekben folytatni kell a zöldövezetek létesítését és a róluk való gondoskodást, bővíteni a rezervátu­mok, nemzeti parkok és egyéb természet- védelmi területek hálózatát. A növény- és állatvilág ésszerű kihasználása, reproduk­ciója és védelme érdekében kifejtett mun­kát erőteljesebbé kell tenni. Hatékony állami ellenőrzés szükséges az életkörnyezet védelme, a szennyezés forrásainak feltárása során, automata mű­szerekkel és berendezésekkel javítani kell ennek a szolgáltatásnak a műszaki ellátott­ságát. Bővíteni kell azokat a formákat és módszereket, amelyek a társadalmi szer­vezetek és a lakosság e munkába történő szélesebb körű bevonását szolgálják. A szovjet embereket a természeti gazdag­ság megőrzése, gyarapítása, körültekintő kihasználása iránti felelősségre kell nevel­ni. Tökéletesíteni kell az országban a kör­nyezetvédelem irányítását. XII. A termelőerők telepítése és a szövetségi köztársaságok gazdasági fejlesztése ÚJ SZÚ 11 1985. XI. 14. Tökéletesíteni kell a társadalmi termelés területi struktúráját, minden szövetségi köztársaságban és minden gazdasági kör­zetben biztosítani a gazdasági és a társa­dalmi fejlesztés ésszerű összehangolását, javítani a köztársaságok és gazdasági kör­zetek összhangját az egységes népgazda­sági komplexum keretein belül. A termelőerők széthelyezésében továb­bi haladó változásokra van szükség, ame­lyek jobban figyelembe veszik az egyes területek gazdasági, szociális és természe­ti jellegzetességeit, valamint azt a szük­ségszerűséget, hogy az energiaigényes termelést Szibéria és Észak-Kazahsztán energetikai központjaihoz kell közelebb vinni. Közép-Ázsia, Dél-Kazahsztán és a Kaukázuson túli terület körzeteiben job­ban ki kell használni a természeti és mun­kaerőforrásokat. Az ország európai körze­teinek gazdaságát mindenekelőtt műszaki korszerűsítéssel és a már meglevő vállala­tok rekonstrukciójával kell fejleszteni, s egyidejűleg csökkenteni az anyagi terme­lésben dolgozók számát. A területi-terme­lési komplexumok és ipari csomópontok létesítését tökéletesíteni és bővíteni kell. Ágazati és területi szempontból egyaránt biztosítani kell a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerőforrások kö­zötti összhangot. Az ország keleti körzeteiben továbbra is gyorsított ütemben kell növelni a termelési potenciált és a természeti erőforrások ki­használását. Ezek gazdaságát átfogó mó­don kell fejleszteni, s arra törekedni, hogy a termelési és szociális infrastruktúra ága­zatait előnyben részesítsék a fejlesztés során. Be kell kapcsolni a gazdasági kör­forgásba az északi területek leghatéko­nyabb természeti erőforrásait. A nagy városokban korlátozni kell az új ipari vállalatok létesítését, a lakossági szol­gáltatásokat biztosító objektumok kivételé­vel. Jobban ki kell használni a kis- és a közepes városok, a munkástelepülések gazdasági fejlesztésének lehetőségeit, ezekben nem nagy, szakosított vállalato­kat, üzemrészlegeket, a gyárak és üzemek kihelyezett műhelyeit kell létrehozni, továb­bá olyan vállalatokat, amelyek a mezőgaz­daság számára végeznek szolgáltatáso­kat, feldolgozzák a mezőgazdasági termé­keket vagy a helyi nyersanyagokat. Ki kell tűzni a szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatait. Az Oroszországi Szovjet Szövet­ségi - Szocialista Köztársaságban 20-23 százalékkal kell növekednie az ipari termelésnek. Gyorsabban kell fejleszteni a gép-, a gáz-, a vegy- és a mikrobiológiai ipart. 1990-ig 1120-1160 milliárd kilowatt­órára kell emelni a villamosenergia-terme- lést, a kőolaj- és a gázkondenzátum kiter­melését 580-585 millió tonnára, a gázkiter­melést 640-650 milliárd köbméterre, a szénjövesztést pedig 440-445 millió ton­nára. A mezőgazdaságban az évi bruttó ter­melést 13-15 százalékkal kell emelni. 1990-ig a gabonatermelést 140-142 millió tonnára, a cukorrépatermelést 31-32 millió tonnára, a burgonyánál 45-47 millió tonná­ra, a zöldségnél 14,5-15 millió tonnára, a hústermelést (vágósúlyban) 10-10,2 mil­lió tonnára, a tejtermelést 54-55 millió tonnára, a tojástermelést 45-46 milliárd darabra kell emelni. Az ötéves tervidőszak alatt 1 millió 410 ezer hektárt kell öntözés alá vonni, s 1 640 000 hektár mocsaras és vizenyős területen kell elvégezni a lecsa- polást. Hatmillió hektár lecsapolást nem igénylő területen kell elvégezni a talajjaví­tást. Erősíteni kell az OSZSZSZK európai részének energetikai bázisát. Be kell fejez­ni a kalinyini atomerőműnek és a szmo- lenszki atomerőmű második részének az építését, üzembe kell helyezni a balakovói, a tatárországi és rosztovi atomerőmű, va­lamint a gorkiji és voronyezsi nukleáris fűtőerőmű kapacitásait, fokozni kell a mun­kát a kosztromai atomerőmű és a volgo- grádi nukleáris hőerőmű építésén. Meg kell gyorsítani az irganajszki vízerőmű építé­sét, üzembe helyezni a zagorszki átemelő szivattyús vízerőművet, fokozni a munkát a leningrádi és megkezdeni a központi átemelő szivattyús vízerőmű építésén. Az OSZSZSZK nem fekete földű öveze­tében hatékonyabbá kell tenni és bővíteni az agráripari komplexumot. Folytatni kell a vidéki lakosság munka- és életkörnyeze­tének javítását, a lakás- és útépítést, a szolgáltató objektumok létesítését. Moszkvában és Leningrádban, a moszk­vai és leningrádi területen a tudományos­műszaki haladás meggyorsítása, a nép­gazdaság hatékonyságának növelése ér­dekében jobban ki kell használni a megle­vő tudományos és termelési potenciált. A termelést kizárólag a meglevő üzemek műszaki rekonstrukciója és korszerűsítése útján kell növelni, a modern technológiák, rugalmas automata gyártási rendszerek és robotika bevezetésével, a szakosítás el­mélyítésével, az ágazatközi termelés fej­lesztésével, valamint a munkatermelé­kenység növelésével oly módon, hogy ez­zel párhuzamosan korlátozzák a munkahe­lyek számát. Moszkvában és Leningrád­ban mielőbb fel kell számolni az olyan termelést és vállalatokat, amelyek további fejlesztése nem lenne gazdaságos. Racio­nálisan, a környezetvédelmi szükségletek figyelembe vételével kell kihasználni a moszkvai területét és erdősített, parkosí­tott övezetét. Biztosítani kell Moszkva és a moszkvai terület, Leningrád és a lenin­grádi terület összefüggő és komplex fej­lesztését. Folytatni kell Leningrád árvízvé­delmi rendszerének építését. Tovább kell alakítani a tyimani-pecsorai területi-termelési komplexum alakítását, s átfogó módon kihasználni a Kola-félszi- get haszonásványait. A kurszki mágneses anomália területi­termelési komplexumában a vasérc kiter­melésére és feldolgozására, az elektroacél és hengerelt anyagok gyártására új kapaci­tásokat kell üzembe helyezni, s jobban kihasználni az eltávolított földréteget és az ércdúsítás során keletkezett hulladékot. Az orlovi acélhengerműben a hideghengeres pléhgyártásra új részleget kell építeni. A központi fekete földű területen ésszerűen össze kell hangolni a nehézipar és a mező­gazdasági-ipari komplexum fejlesztését. A Mari ASZSZK-ban, Volzsszk városban kell felépíteni az élelmiszeripar, a kereske­delem és a közétkeztetés számára beren­dezéseket gyártó ipari komplexum alapve­tő objektumait. Ugyanitt kell kiépíteni a kő­olajipar számára rozsdamentes csöveket gyártó üzemet a már meglevő csőhenger- dében. A gáz, a gázkondenzátum kiterme­lésére és feldolgozására, valamint a kén­gyártásra szolgáló újabb kapacitásokat kell üzembe helyezni ebben az ipari csomó­pontban, az asztrahányi földgázkodenzá- tum-lelóhely kitermelésére alapozva. A volgai-aktyubinszki partvidéki síkságon hatékonyabban kell végezni a talajjavítást. A magnyitogorszki kohóipari kombinát acélöntődéjének első részét, valamint az Ural-vidéki kis kohókat fel kell újítani. Gyor­sított ütemben kell fejleszteni Szibéria gaz­daságát. Ebben a térségben nagyobb mér­tékben kell bővíteni a tüzelőanyag-energe­tikai kapacitásokat. Intézkedéseket kell hozni az ásványi nyersanyagok és erdők komplex hasznosí­tására, növelni e térség részvételét az energiaigényes ipari ágazatok termelésé­nek fejlesztésében, a feldolgozóipar ki­egyensúlyozott fejlesztésében, s főleg a gépipari termelés növelésében. Erősíteni kell a helyi élelmiszerforrásokat. Gyorsított ütemben kell fejleszteni az építőipart, az építőanyag ipart és a közlekedést. Folytatni kell a nyugat-szibériai területi­termelési komplexum kiépítését. Bővíteni kell a kőolaj- és földgázlelóhelyek feltárá­sát, javítani műszaki előkészítésüket és hasznosításukat. Távolsági gázvezetéke­ket kell kiépíteni az európai területek és Szibéria déli körzetei felé. Be kell fejezni a 2. számú szurguti területi erőmű építését, s üzembe kell helyezni a nyizsnyevartovsz- ki és urengoji területi villanyerőmű új kapa­citásait. Meg kell gyorsítani a kuzbaszi szénipari vállalatok rekonstrukcióját és építését. A katuni vízerőmű, valamint a nyugat­szibériai és altáji műtrágyagyártó üzemek építését meg kell gyorsítani. El kell végezni a kuznyecki kohóipari kombinát rekonst­rukcióját. Folytatni kell Nyugat-Szibéria déli körzeteiben a talaj meliorációját és az altáji határterületen befejezni az ólai öntöző­rendszer építését. Üzembe kell helyezni az egyes számú berezovói területi villanyerómü energia­blokkjait, az 1-es számú berezovói szén­bánya új tárnáit, megkezdeni a 2-es számú borogyinói szénbánya építését, folytatni a 2-es számú berezovói területi erömú építését, s ugyancsak folytatni kell a mun­kálatokat a kansz-acsinszki területi-terme­lési komplexum létrehozásán. Üzembe kell helyezni a szajáni területi­termelési komplexum most épülő vállala­tainak termelő kapacitásait és meggyorsí­tani a szajáni alumíniumgyár építését. Az Angara alsó folyásánál található források kihasználásával kapcsolatos munkákat fo­kozni kell, folytatni a bogucsanszki víz­erőmű építését, megkezdeni a Jenyiszej középső folyásánál egy erőmű építésének előkészületeit és a gorevszki ólom- és cinklelőhelyek feltárását. Meg kell kezdeni az ozerni többféle fémet tartalmazó lelő­hely kiaknázását, s folytatni a tugnuji szén­bányák építését. Be kell fejezni a guszino- ozerszki területi hőerőmű második szaka­szának építését és üzembe helyezni a 2. számú Ulan-Ude-i hőerőmű egységeit. Tartós üzemelés alá kell helyezni a Baj- kál-Amúr vasútvonalat egész hosszában és meg kell kezdeni a szomszédos terüle­tek széles körű gazdasági kihasználását. Folytatni kell a dél-jakutföldi területi-terme­lési komplexum építését. Fel kell építeni a nyerjungrini területi erőmű második ré­szét, megkezdeni a Gyenyiszovszkaja szénbánya, valamint az szeligdarszki apa- titlelőhely és dúsítómű kiépítését, hozzá kell látni a Távol-Kelet kohóipari alapjának megteremtéséhez nélkülözhetetlen előké­szítő munkákhoz számolva azzal, hogy a helyi kokszolható szenet és vasércet kell kihasználni. Meg kell gyorsítani a Berkakit -Tommot-Jakutszk vasútvonal építését. A Távol-Keleten növelni kell a színes és nemesfémek kitermelését. Előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag- és villamose­nergetika ipar fejlesztését. Üzembe kell helyezni az Ohe-Komszomolszk gázveze­téket az Amuron, valamint a 3. számú viliujszki vízerőmű első aggregátjait, továb­bá a bureji vízerőművet, meg kell kezdeni az usty-szrednyekanszki vízerőmű és a 2-es számú jakutföldi területi erőmű építé­sét. A Jakut ASZSZK-ban be kell fejezni a gyeputatszkji dúsítómű első szakaszá­nak az építését. Növelni kell a tengeri halászatot, az egyéb tengeri termékek elő­állítását, valamint a kiváló minőségű halké­szítmények gyártását. Fokozni kell a szója- és rizstermelést, valamint más mezőgaz­dasági termékek gyártását. Szibériában és a Távol-Keleten a káde­rek stabilizálása érdekében biztosítani kell a lakosság életszínvonalának gyorsabb növekedését. Új műszaki alapok létrehozásával kell tökéletesíteni az északon élő nemzetek hagyományos-gazdasági tevékenységét. Az Ukrán SZSZK-ban 18-21 szá­zalékkal kell növelni az ipari termelést. 1990-ig 320 milliárd kilowattórára kell emelni a villamosenergia előállítását. Be kell fejezni a krími, csernobilszki és zapo- rozsjei atomerőmű, valamint az ogyesszai nukleáris fűtőmű építését. Üzembe kell helyezni a hmelnyicki, rovenszki és dél­ukrajnai atomerőmű, valamint a dnyeszt- rovszki átemelő szivattyús vízerőmű új egységeit, gyorsítani a munkát a harkovi nukleáris fűtőerőmű és a kanyevi átemelő szivattyús vízerőmű építését. Folytatni kell a szénipar és a vaskohá­szat vállalataiban a műszaki korszerűsítést és a rekonstrukciót. Üzembe kell helyezni a Krivoj Rog-i dúsítómű oxidált vasérc feldolgozására szolgáló új egységeit, vala­mint a mangánérc feldolgozására szolgáló tavricsi kombinát új kapacitásait. A vegy- és a gépipar termelését hozzávetőleg 30 százalékkal kell növelni. Jelentős mérték­ben kell bővíteni a könnyűipari termelést, főleg a lenszövetek és kötöttáruk gyár­tását. A mezőgazdaságban az átlagos évi bruttó termelést 13-15 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gabonatermelést 52-54 millió tonnára, cukorrépánál 53-55 millió tonnára, a napraforgónál 3,3 millió tonnára, a zöldségfélékből 8,6 millió tonnára, gyü­mölcsből és a bogyósnövényekből 4,5 mil­lió tor nára, szőlőből 1,3 millió tonnára, a húsból (vágósúlyban) 4,9-5 millió tonná­ra, tejből 24,5-25 millió tonnára, tojásból pedig 16-17 milliárd darabra kell növelni a termelést. Az öntözött területeken ki kell alakítani a szemes kukorica termesztésé­nek hozambiztos övezeteit. Az ötéves idő­szak alatt 500 ezer hektár öntözött és 640 ezer hektár lecsapolt területet kell átadni. A Belorusz SZSZK-ban 22-25 szá­zalékkal kell hogy nőjön az ipari termelés. A műszerek gyártása, a rádiótechnikai, elektronikai és elektrotechnikai ipar fejlesz­tése előnyt élvez, s úgyszintén az állatte­nyésztést és a takarmánygyártást szolgáló gépipar fejlesztése is. Üzembe kell helyezni a minszki nukleá­ris fűtőmű első energiablokkját, a Novopo- locknyeftyeorgszintyez egyesülés új kapa­citásait a kőolajipari termékek és vegyipari alapanyagok gyártására. A moziri olajfel­dolgozó üzem, valamint a zslobini Belorusz Kohóipari Üzem acélkordot gyártó új kapa­citásait is be kell indítani. Folytatni kell a minszki V. I. Lenin Traktorgyár egyesülés vállalatainak rekonstrukcióját és bővítését. Az átlagos bruttó mezőgazdasági terme­lést évi 12-14 százalékkal kell növelni, 1990-ig gabonából el kell érni a 8-8,2 millió tonnát, burgonyából minimálisan a 13 millió tonnát, takarmányból a 27-28 millió tonna takarmányozási egységet, húsból (vágósúlyban) az 1,2-1,3 millió tonnát, tej­ből a 7,1-7,3 millió tonnát és tojásból a 3.4-3,5 milliárd darabot. öt év alatt 480 ezer hektár vizenyős, mocsaras területről kell elvezetni a vizet, ebből 390 ezer hektáron fedett talajvízelve­zető berendezéssel. Be kell fejezni a Po- leszki síkság termőföldjének védelmét szolgáló árvízvédelmi objektumainak épí­tését. Az Üzbég SZSZK-ban 24-27 szá­zalékkal kell növelni az ipari termelést. Gyorsított ütemben fejleszteni a vegy-, az elektrotechnikai és a könnyűipart, valamint a műszergyártást és a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozását. 25-27 százalékkal kell növelni a villamos energia és 34-36 (Folytatás a 12. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom