Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 11. oldalról) százalékkal a kénsav előállítását. Az ang- reni szénbányákban, a novoangreni és talimardzsani területi erőművekben, vala­mint az üzbég kohómüben új kapacitásokat kell üzembe helyezni. Meg kell kezdeni a dzsizaki mezőgazdasági gépgyár épí­tését. A mezőgazdaságban az átlagos évi bruttó termelést 14-16 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gyapotfonalak gyártását 1.8-1,93 millió tonnára (a nyersgyapotét 5.8-6 millió tonnára, ebből a finomszálú fajtákét a legkevesebb 550 ezer tonnára), a gabonatermelést 3,2-3,5 millió tonnára, a takarmánytermelést 20 millió tonna ta­karmányozási egységre, a hústermelést (vágósúlyban) 540-560 ezer tonnára, a tej­termelést 3,3-3,5 millió tonnára, a tojáster­melést 2,7-3 milliárd darabra kell növelni. Számítani kell a gyümölcs, a szőlő és a tökfélék termesztésének gyorsabb fej­lesztésével. Jobban ki kell használni a meglevő öntö­zőrendszereket és elvégezni ezek rekon­strukcióját, az öt év alatt 410 ezer hektár öntözött területet kell átadni, 1,1 millió hektár legelőt kell vízzel elárasztani, s hoz­závetőleg 4,8 millió hektáron kell elvégezni a legelők öntözőrendszereinek rekonstruk­cióját. Be kell fejezni a karsinszki és dzsizaki sztyeppe komplex művelését. A Kazah SZSZK-ban 23-26 száza­lékkal kell növelni az ipari termelést. Szá­molni kell a tüzelőanyag-energetikai komp­lexum, á vas- és színesfémkohászat, a gép-, ipar, a vegy-, és a petrolkémiai ipar további fejlesztésével. Folytatni kell a pavlodari-ekibasztuzi te­rületi-termelési komplexum kialakítását. Az ekibasztuzi medencében jelentősen növel­ni kell a szénkitermelést és meg kell kezde­ni a bányászást a majkjubenszki szénlelő­helyen. Üzembe kell helyezni az ekibasztu­zi 2. számú területi villanyerőmű kapacitá­sait és felfuttatni a munkát a 3.,számú ekibasztuzi területi villanyerőmű és a dél­kazahsztáni területi villanyerőmű építésén. Be kell fejezni a sulbinszki vízierómű épí­tését. Mielőbb meg kell kezdeni a tengizi olaj- mező és a karacsaganaki gázkondenzátu- mok lelőhelyének hasznosítását. A zsájre- mi ércdúsítóban és a dzsezkazgani bányá­szati és kohászati kombinátban növelni kell az ércbányászat és -feldolgozás kapacitá­sait és meg kell kezdeni a kitermelést a Salkija lelőhelyen. Gyorsítani kell a munkát a bakircsiki bányászati és kohá­szati kombinát, a kajraktinszki wolfrámdú- sító, a koktyenkoli molibdéndúsító és a boscsekulszki rézdúsító kombinát építke­zésén. A bruttó mezőgazdasági termelés átla­gos évi volumenét 13-15 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gabonatermelést 30-31 millió tonnára, a hústermelést (vágósúly­ban) 1,4-1,5 millió tonnára, a tejtermelést 5,4-5,5 millió tonnára, a tojástermelést 4,2- 4,3 millió darabra, a gyapjútermelést legkevesebb 120 ezer tonnára, a takar­mánytermesztést pedig 55-58 millió tonna takarmányozási egységre kell növelni. Je­lentősen bővíteni kell a kiváló minőségű acélos és keménymagvú búzafajták, to­vábbá a köles és a hajdina piaci termelé­sét. Folytatni kell a vágóállatok, valamint a vékonyszálú és félvékony gyapjút adó birkák tenyésztésének fejlesztését. Javíta­ni kell az öntözött földek minőségét és 670 ezer hektáron műszakilag tökéletesíteni a meglevő öntözőrendszereket, öt éven belül 400 ezer hektár öntözött földterületet kell használatba venni. A Grúz SZSZK-ban 22-25 százalék­kal kell növelni az ipari termelést. Ki­emelten kell fejleszteni az elektrotechnikai és elektronikai ipart, valamint a műszer- gyártást. Üzembe kell helyezni a hudoni vízierő­mű első aggregátorait, meg kell kezdeni a grúz atomerőmű, Marneuliban a nem normalizált berendezéseket és a hengerelt alkatrészeket gyártó üzem építését. Re­konstruálni kell a rusztavi kohászati üze­met és a tbiliszi területi villanyerőművet. Fel kell építeni a nehéz hegyi terepeken mozgó traktorokat és mezőgazdasági gé­peket gyártó üzemet és a kutaiszi autógyár második részét. Üzembe kell helyezni a Marabda-Ahalkalaki vasútvonalat. Meg kell kezdeni a kaukázusi hágón átvezető vasútvonal építését. A bruttó mezőgazdasági termelés átla­gos évi volumenét 14-16 százalékkal kell emelni. 1990-ig a nemesített fajtájú teale­velek termését 650 ezer tonnára, a szőlőét legkevesebb 1 millió tonnára, a gyümölcs, a bogyós növények és a citrusfélék termé­sét 1,1-1,4 millió tonnára, a hústermelést (vágósúlyban) 230 ezer tonnára, a tejter­melést 850-900 ezer tonnára, a tojáster­melést 2 milliárd darabra kell növelni, öt év alatt 60 ezer hektár öntözött földterületet kell termelés alá vonni, és lecsapolni 35 ezer hektár vizenyős és lápos talajt. A kol- hidai síkságon folytatni kell a talaj meliorá- lását és kultiválását, valamint felújítani az eddigi öntözőrendszereket. Biztosítani kell a fürdők és turisztikai létesítmények to­vábbfejlesztését. Az Azerbajdzsán SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Számolni kell az elektronikai és rádiótechnikai ipar, a műszergyártás ki­emelt fejlesztésével, az elektroenergetika, a petrolkémiai és élelmiszeripar további fejlesztésével. A Kaszpi-tengeren, a köz­társaság nyugati és központi területein bő­víteni kell a köolajkutatást és kitermelést. 1990-ben 14-15 millió tonna kőolajat kell kitermelni. Be kell fejezni az azerbajdzsáni területi hőerőmű építését, meg kell kezdeni az atomerőmű, a novobakui hőerőmű és kiro- vobadban a tehergépkocsigyár építését. Üzembe kell helyezni az etilén és propilén­gyártó és feldolgozó berendezéseket. Az átlagos évi bruttó mezőgazdasági termelést 14-16 százalékkal kell emelni. 1990-re el kell érni az 1,6 millió tonnás gabonatermést, gyapotszálból a 238 ezer tonnát (nyersgyapotból a 750 ezer tonnát), szőlőből a 2,5 millió tonnát, zöldségből és tökfélékból az 1,2 millió tonnát, takarmá­nyokból a 7,2-7,4 millió tonna takarmányo­zási egységet, húsból (vágósúlyban) a 220-225 ezer tonnát, tejből az 1,2-1,3 millió tonnát és tojásból a kb. 1,3 milliárd darabot. Az ötéves tervidőszak alatt 600 ezer hektáron kell javítani az öntözött föld­területeket és gazdasági hasznosításra átadni 75 ezer hektár öntözött földterületet. A Kaszpi-tenger partján meg kell kezde­ni egy országos üdülőterület kiépítését. A Litván SZSZK-ban 13-16 száza­lékkal kell növelni az ipari termelést. Ki­emelt ütemben kell fejleszteni a számítás- technikai berendezések, a műszerek és automatizációs eszközök, a kulturális és háztartási cikkek gyártását. Bővíteni kell a vegyi anyagok, a hús- és tejkonzervek, a bútor, a lenszövetek és a bórcipők gyár­tását. Üzembe kell helyezni a kajsadori átemelő szivattyús vízerőművet, a kedaj- naji vegyikombinátban a kénsavgyártó komplexumot, a mazsejkiaji olajfinomító­ban a vákuumdesztillációs kóolajfeldolgo- zó berendezéseket, valamint az Szovjet­unió és NDK közti vasúti kompszállítást. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 14-16 százalékkal kell növelni. 1990-ben el kell érni a gabonatermesztés­ben a 4 millió tonnát, burgonyatermesztés­ben a 2,5 millió tonnát, a takarmányterme­lésben a legkevesebb 11 millió tonna ta­karmányozási egységet, a hústermelésben (vágósúlyban) a 600-620 ezer tonnát, a tejtermelésben a 3,2-3,3 millió tonnát. Ki kell építeni a tenyészállat-tartás bázisát, hogy más köztársaságokat el tudjanak lát­ni. öt év alatt 450 ezer hektár lecsapolt földet kell termelés alá vonni. A Moldáviai SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Folytatni kell az agráripari komplexum fej^ lesztését és növelni hatékonyságát. Be kell fejezni a Plodszelhozmas és Moldszelhoz- mas üzemeinek építését és a benderi se­lyemkombinát rekonstrukcióját, Szorokiban fel kell építeni a geológiai fúrásokhoz szük­séges műszereket gyártó üzemet és Je- gyinciben a hőmérőket és vízmérőket gyártó üzemet. Bővíteni kell a szövetek, a kötöttáruk és konzervek gyártását. Évi átlagban 15-17 százalékkal kell nö­velni a bruttó mezőgazdasági termelést. 1990-ig másfél millió tonnára kell növelni a zöldség, 1,8 millió tonnára a szőlő, 1,7 millió tonnára a gyümölcs és bogyósnövé­nyek termését, 1,4-1,5 millió tonnára a tej­termelést, 350-360 ezer tonnára a húster­melést (vágósúlyban), 70 ezer tonnára a hibrid szemeskukorica és 10 ezer tonná­ra a napraforgó hozamát, öt év alatt 150 ezer hektár öntözött földterületet kell hasz­nálatba venni. A Lett SZSZK-ban 13-16 százalék­kal kell növelni az ipari termelést, az elekt­ronikai, elektrotechnikai és vegyipar, vala­mint a távközlési berendezéseket gyártó ipar gyorsabb ütemű fejlesztése mellett. Fejleszteni kell a kiváló minőségű fogyasz­tási cikkek gyártását és bővíteni a halter­mékek választékát. Folytatni kell a könnyű- és építőipari üzemek új technikával való felszerelését és rekonstrukciójukat. Üzem­be kell helyezni a dauqavpilszi vízerőmű első energiablokkjait, a rigai ipari robotokat gyártó üzem első részét és meg kell kezde­ni a Szareonajsz Metallurgsz üzem re­konstrukcióját. Meg kell gyorsítani a köz­társaság gazdaságának átállítását a gázfo­gyasztásra. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-1.4 százalékkal kell növelni. 1990-ig 2,3 millió tonnára kell növelni a ga­bonatermést, 1,8 millió tonnára a burgo­nyatermést, 360-370 ezer tonnára a hús­termelést (vágósúlyban), 2,0-2,2 millió tonnára a tejtermelést, öt év alatt legkeve­sebb 260 ezer hektár vizenyős talajt kell lecsapolni. Folytatni kell a tengeri közlekedés és a halászflotta fejlesztését, bővíteni kell a ki­kötői gazdaságot. Meg kell gyorsítani a szanatóriumok és egészségházak, vala­mint Jurmala fürdőhelyen az infrastruktúra kiépítését. A Kirgiz SZSZK-ban 21-24 száza­lékkal kell növelni az ipari termelést az elektroenergetika, a színesfémkohászat, az elektronikai és könnyűipar gyorsított ütemű fejlesztése mellett. Üzembe kell he­lyezni Tas-Kumir-i és Samaldi-Szaj-i víz­erőművet, Frunzeban a 2. számú hőerőmű és a Tas-Kumir-i félvezetőket gyártó üzem hőtermelő kapacitásait. Meg kell kezdeni a Kambar-Atin-i vízerőmű és a szaridzsaži ércdúsító építését, s be kell fejezni a kirgiz aranyérc-feldolgozó kombinát építését. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 13-15 százalékkal kell növelni. A legelők meliorálásával meg kell erősíteni az állattenyésztés takarmánybázisát. 1990-ig 220-230 ezer tonnára kell növelni a hústermelést (vágósúlyban), 850-860 ezer tonnára a tejtermelést, 640 millió da­rabra a tojástermelést, 40 ezer tonnára a gyapjútermelést, 15 ezer tonnára a cu- korrépa-vetömag, 6500-7000 tonnára a lu­cerna-vetőmag szállítását az országos alapba, öt év alatt 85 ezer hektár öntözött földterületet kell hasznosítani. Meg kell kezdeni a munkát a Szaridzsasz folyó víz- és energiaforrásainak komplex kihasználá­sára. A Tadzsik SZSZK-ban 23-26száza­lékkal kell növelni az ipari termelést az elektroenergetika, a vegyipar, a könnyű- és élelmiszeripar és a gépgyártás gyorsabb ütemű fejlesztésével. Biztosítani kell a Dél- Tadzsik területi-termelési komplexum to­vábbfejlesztését. Üzembe kell helyezni a ro- huni vízerőművet, meg kell kezdeni a szeng- tugyini vízerőmű építését, folytatni kell a jaj- vani elektrovegyipari üzem. építését és be kell fejezni a tadzs'ik alumíniumgyárat. Meg kell kezdeni a tadzsik aranyérc-feldolgozó kombinát és Kulabban az akkumulátorgyár építését. Kanibadam és Kulab városokban, valamint a fajzabadi járásban fonó- és szövőgyárakat kell építeni. Meg kell kezdeni a pamíri vízerőmű és a Kurgan-Tyube-Ku- lab vasútvonal építését. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 290 ezer tonnára kell emelni gya- potfonal-termelést (910 ezer tonnára a nyersgyapot, ezen belül 320 ezer tonnára a finomszálú fajták termelését), 140-143 ezer tonnára (vágósúlyban) a hústermelést, 630-640 ezer tonnára a tejtermelést és 710-720 millió darabra a tojástermelést. Bővíteni kell a gyümölcsösök és szőlők telepítését és befejezni a városok körüli zöldségtermesztő-tejtermelő övezetek kié­pítését. A hegyvidéki és hegyaljai területe­ken ki kell építeni az élelmezési burgonya termesztésének stabil bázisát. Az ötéves tervidőszak alatt 55 ezer hektárt kell öntözni és folytatni kell a talaj kultiválását a dangali sztyeppén és a beskenti völgyben. Az örmény SZSZK-ban 24-26 szá­zalékkal kell növelni az ipari termelést. Több régebbi gépipari, vegyipari, könnyűipari, színesfémkohászati és építőanyag-ipari üzemet kell rekonstruálni, műszakilag kor­szerűsíteni és bővíteni. Meg kell kezdeni az örmény atomerőmű második blokkjának és a Vardenisz-Dzser- muk vasútvonal építését, fel kell építeni a programozható irányító elemeket, az auto­mata manipulátorok hidraulikus berendezé­seit, a speciális technológiai berendezése­ket, valamint Kafarne városban a kötöttáru­kat gyártó üzemet. Bővíteni kell a kötöttárut és a bórlábbelit előállító kapacitásokat. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 330 ezer tonnára kell emelni agabo- natermést, 500 ezer tonnára a zöldség, 350 ezer tonnára a szőlő, 240 ezer tonnára a gyümölcs és bogyósnövények termését, 130 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, 625 ezer tonnára a tej és 680 millió darabra a tojás termelését. Fel kell újítani az öntözőrendszereket és az ötéves időszak alatt 35 ezer hektár öntözött földterületet kell bevonni a terme­lésbe. A Türkmén SZSZK-ban 20-23 szá­zalékkal kell bővíteni az ipari termelést, 2,6- szeresére növelni a műtrágyák gyártását és 86 milliárd köbméterre a gázkitermelést. Intenzívebbé kell tenni a kőolaj- és földgáz­lelőhelyek geológiai kutatását. Gyorsított ütemben kell fejleszteni az elektroenergeti- kát, a könnyű- és élelmiszeripart és a gép­gyártást. Be kell fejezni a mari vízerőmű építését, Csardzsouban mielőbb üzembe kell helyezni a kőolajfeldolgozót, Tasauzban meg kell kezdeni a grafitelektródokat gyártó üzem első részének, a tapadószén-termé­kek türkmén üzemének és a káliumtartalmú műtrágyák közép-ázsiai üzemének épí­tését. A kelet-türkméniai területi-termelési komplexum kialakítása érdekében folytatni kell a kutató és tervezőmunkát. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 398 ezer tonnára kell emelni a gya- potszáltermelést (1 300 ezer tonnára a nyersgyapot, ezen belül 370 ezer tonnára a finomszálú gyapotfajták termelését), 900 ezer tonnára a zöldség és tökfélék termését, 120 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, 380 ezer tonnára a tej, 390 millió darabra a tojástermelést, 14-15 ezer tonnára a gyapjú és 5,3 millió tona takarmányozási egységre a takarmánytermelést. öt év alatt 106 ezer hektár öntözött területet kell bevonni a termelésbe. Folytat­ni kell a vízgazdálkodási építkezéseket és a Kara-Kum-csatorna övezetében a földte­rületek komplex kihasználását. Az Észt SZSZK-ban 13-16 száza­lékkal kell bővíteni az ipari termelést a pa- lakőfeldolgozó ipar, az elektronikai ipar és a műszergyártás gyorsabb növekedésével. Bővíteni kell a kulturális és háztartási cik­kek termelését. Kuremjajában meg kell kezdeni a palakőbánya kiépítését. Be kell fejezni a novotallini tengeri kikötő építését. Meg kell építeni a Viresi-Tallin gázveze­téket. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell emelni. 1990-re 4,4 millió tonna takarmányozási egységre kell növelni a takarmányterme­lést, 245-250 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, és 1,4 millió-tonnára a tej termelését. Fejleszteni kell az alacsony vágósúlyú ser­tések tenyésztését, öt év alatt le kell csa­polni 85 ezer hektár, az átlagosnál ingová­nyosabb mezőgazdasági földterületet. XIII. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése Sokoldalúan tökéletesíteni és gazdagí­tani kell a gazdasági együttműködést a testvéri szocialista országokkal, a KGST- tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági ta­nácskozása határozatainak következetes megvalósítása alapján. Biztosítani kell a szocialista gazdasági integráció lehető­ségeinek jobb kihasználását a legfonto­sabb gazdasági feladatok teljesítése, a szocialista közösség országai egységé­nek és összeforrottságának, s a világban elfoglalt helyük megszilárdítása során. A testvéri országokkal a KGST kereté­ben és kétoldalú alapon is egyeztetni kell a gazdasági és tudományos-műszaki poli­tikát a döntő problémák közös hatékony megoldása érdekében a tudomány, a tech­nika, az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és a beruházások terén, s úgyszintén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesz­tése új formáinak és lehetőségeinek felku­tatása, a kölcsönös kereskedelem és az együttműködés más formáinak bevezetése érdekében. Nagyobb mértékben kell egyeztetni a gazdasági és szociális fejlesz­tési terveket. A KGST többi tagországával együtt továbbra is internacionalista segít­séget kell nyújtani a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köztársaságnak és a Mongol Népköztársaságnak, a társa­dalmi termelés fejlesztésének meggyorsí­tása és hatékonyságának növelése érde­kében, hogy nagyobb mértékben vehesse­nek részt a nemzetközi munkamegosz­tásban. Szélesebb körben kell fejleszteni a KGST-tagországok kooperációját a kor­szerű technika, technológiák és anyagok kifejlesztése és felhasználása terén, figye­lembe véve az együttesen kidolgozott megoldásokat. Ebbe a tevékenységbe job­ban be kell vonni az egyesüléseket és vállalatokat, többek között a testvérorszá­gok vállalatai közvetlen termelési kapcso­latainak fejlesztése, s úgyszintén közös vállalatok építése útján. Sokoldalúan kell (Folytatás a 13. oldalon) ÚJ SZÓ 12 1985. XI. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom