Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 9. oldalról) a pénzügyi és a munkaerőforrásokat min­denekelőtt a már meglevő vállalatok mű­szaki korszerűsítésére és rekonstrukciójá­ra, valamint az olyan létesítmények építé­sére kell összpontosítani, amelyektől a tu- dományos-múszaki haladás, valamint a szociális feladatok teljesítése függ. Biztosítani kell, hogy a 12. ötéves terv­időszaktól az objekutmokat határidőben építsék fel és helyezzék üzembe. Lénye­gesen csökkenteni kell a párhuzamosan épülő létesítmények számát, a megszabott szintre kell korlátozni a megkezdett és befejezetlen építkezéseket. Lényegesen csökkenteni kell a be nem szerelt berende­zések készleteit. A termelőkapacitások építését csak a régi vállalatok termelési lehetőségeinek teljes kihasználása mellett lehet megkezdeni, s ha elengendő munka­erő áll rendelkezésre a feltételezett építés körzetében. Ugyanez vonatkozik az új te­rületek iparosítására és azokra az esetek­re, amikor elengedhetetlen követelmény az alapvetően új technológiák bevezetése. Csökkenteni kell az üzembe helyezett kapacitások egységére jutó fajlagos építési költségeket, az építés minőségét pedig lényegesen javítani kell. Meg kell valósítani a termelési objektu­mok komplex építését, gondosan ügyelni kell arra, hogy idejében építsék fel és adják át a lakóházakat, a járulékos és kulturális létesítményeket, amelyeket a tervek tartal­maznak. Tovább kell gépesíteni az építő­ipari termelést, s ezt az elóregyártott elemek felhasználása útján egységes ipa­ri-építési folyamattá változtatni. Át kell térni a közmúvesítési és technológiai berende­zések komplex szállítására a nagy blok­kokból álló létesítmények esetében. Meg kell gyorsítani az olyan haladó technológi­ák, gépek és gépesítési eszközök fejlesz­tését és bevezetését, amelyek az építési és szerelómukálatok komplex gépesítését biztosítják, főleg a már meglevő vállalatok rekonstrukciója során. Az építkezések be­fejező munkáinál a hagyományos munka- folyamatokat korszerű ipari módszerekkel kell felváltani. Hozzávetőleg 15 százalék­kal szükséges csökkenteni a kétkezi mun­kafeladatok mennyiségét, s lényegesen növelni az építőipari minisztérium hatáskö­rébe tartozó vállalatoknál a speciális építő­ipari technika gyártását. Javítani kell a felhasznált építőanyagok összetételét, jobban kihasználni a henge­relt anyagok, a műanyagok, a gyanták, polimerek, a farostos anyagok, a kerámiák és más nem fémes anyagok hatékony fajtáit. Az építőipari termelés szervezé­sét javítani kell. Folytatni kell az építő- és szerelóvállalatok összekapcsolását, az irá­nyítás fölösleges láncszemeinek felszámo­lását, az építő- és szerelő trösztök önálló­ságának bővítését, növelni kell felelőssé­güket az új kapcitások és objektumok ide­jében történő átadásáért, a gazdasági te­vékenység eredményeinek javításáért. Jobban kell érvényesíteni a korszerű mun­kaszervezési formákat és módszereket, fejleszteni a brigádrendszerű szerződéses kivitelezésű formákat, összevonni a brigá­dokat és tökéletesíteni tevékenységük meg­szervezését. Növelni kell az építőipari szervezetek mobilitását, hogy képesek le­gyenek a lakatlan és távoli vidékeken rövi- debb határidőn belül felépíteni az objektu­mokat. Növelni kell a tervező és épitóvállalatok felelősségét az építkezések tudományos­műszaki színvonaláért. A meglevő vállala­tok rekonstrukciójának elvégzésében és a műszaki korszerűsítésben érdekeltté kell tenni őket. Folytatni kell a tervezés és a költ­ségvetés tökéletesítését. Színvona­lasabbá kell tenni az építés műszaki-gaz­dasági megindoklását, a tervdokumentáci­ót, növelni azon tervező szervezetek és -szervek felelősségét e feladat teljesítésé­ért, amelyek biztosítják a szakmai elbírá­lást. A tervekben számolni kell a haladó tudományos-múszaki ismeretek, az anyag- és energiatakarékos technológiák és berendezések, a területkímélő megol­dások, szerkezetek és anyagok, valamint a termelés és a munka progresszív mód­szereinek széles korú alkalmazásával, s mindemellett következstesen csökkenteni kell a termékegységre jutó fajlagos alap- anyag-, tüzelőanyag-energetikai és mun­kaerő-ráfordítást. Ezen az alapon kell csökkenteni a 12. ötéves tervidőszak beru­házási terveiben az építőipari költségvetés fajlagos mutatóit, ebből az építő- és szere­lőmunkákét országos átlagban 4-5 száza­lékkal. Tökéletesíteni kell az építőművészeti és városrendezési megoldásokat. Fejleszteni kell a tervező és kutatóintézetek szakosítá­sát, fokozni a szerzői felügyeletet. Az ipari és járulékos létesítmények esetében szé­lesebb körben kell alkalmazni a tervezés automatizált rendszerét. Az építőiparban 15-16 százalékkal kell emelni a munkatermelékenységet. X. Szociális fejlesztés, a nép életszínvonalának növekedése Biztosítani kelTa nép életszínvo­nalának további emelkedését, mind teljesebb mértékben kielégíteni a szovjet emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. El kell mélyíteni a szociális intézkedések hatását a termelés fejlesztésére, hatékonyságának növelésére. Következetesen növelni kell a fogyasz­tás szintjét, tökéletesíteni struktúráját, s ja­vítani a lakosság élelmiszerekkel és nem élelmiszeripari áruval való ellátását. Az ötéves tervidőszakban 18-22 százalékkal kell emelni a kiskereskedelmi forgalom vo­lumenét. A munkások és a többi dolgozó átlagos havi bérét 13-15 százalékkal, vagyis 215-220 rubelre kell emelni. Hatékonyab­bá kell tenni a jutalmazási rendszert, szo­rosabban összekapcsolni a dolgozók java­dalmazását és a munkaeredményeket, ha­tározottan felszámolni az egyenlósdiséget, s fokozni kell az anyagi és erkölcsi felelős- ségrevonást a munkában jelentkező fogya­tékosságokért és hanyagságért. A népgazdaság egyes ágazataiban és a dolgozók különböző kategóriáiban javíta­ni kell a bérrelációkat, tekintettel a munka bonyolultságára és körülményeire. Javítani kell a mérnökök munkájának társadalmi megbecsülését és tekintélyét. Ugyancsak növelni kell a művezetők, konstruktőrök és technológusok szerepét és tekintélyét, erő­síteni kell munkájuk, a munkához való viszonyuk anyagi és erkölcsi ösztönzését. A népgazdaság termelő ágazataiban fo­kozatosan, a szükséges feltételek kialakí­tása és források megteremtése szerint kell végrehajtani a munkások és dolgozók alapbéreinek és bértarifáinak növelését. Be kell fejezni a pedagógusok és más oktatásügyi dolgozók már megkezdett bér­emelését, s meg kell kezdeni az egészség- ügyi dolgozók fizetésének emelését. A tu­dományos kutatóintézetek, konstrukciós, technológiai és tervező szervezetek dolgo­zóinak javadalmazását tökéletesíteni kell, bérüket az új technika és haladó technoló­gia fejlesztésétől és gyakorlatban való al­kalmazásától kell függővé tenni. Tökéletesíteni kell a bérek területi irányí­tását. A két és három műszakban dolgozó munkások és más dolgozók anyagi ösztön­zését javítani kell, s a vállalatok és szerve­zetek eszközeiből szélesíteni kedvezmé­nyeik és előnyeik rendszerét. Jelentős mértékben tökéletesíteni kell a munka normázását, s ezt szoros Össz­hangba hozni a munkaszervezés formái­nak tökéletesítésével, a munkáért való ju­talmazással és a munkahelyeken történő felmérésekkel. Szélesebb körben kell al­kalmazni a műszakilag megindokolt nor­mákat és normatívákat, állandóan felül­vizsgálni ezeket, tekintetbe véve az új technika, a korszerű technológia és mun­kaszervezés bevezetését. A kolhoztagok átlagos havi mun­kadíját 18-20 százalékkal kell emelni, s ezt összekapcsolni a mezőgaz­dasági termelés növekedésével, javításá­val és hatékonyságának fokozásával. A társadalmi fogyasztási alapo­kat 20-23 százalékkal kell növelni, éssze­rűen kihasználni ezeket a szociális és gaz­dasági feladatok megoldására. Tökéletesí­teni kell a társadalmi fogyasztási alapok elosztását. Azon kollektívákat, amelyek ki­váló eredményeket érnek el a termelés hatékonyabbá tételében, előnyben kell ré­szesíteni a lakások elosztásakor, pihené­sük feltételeinek javítása során, a gyermek- intézményekbe való felvétel során és egyéb szociális vívmányok érvényesíté­sekor. Nagyobb támogatásban kell ré­szesíteni a gyermekes családokat, javítani a nők élet- és munkakörül­ményeit. Fokozatosan, területek szerint meg kell hosszabbítani a gyermekükről gondoskodó anyák részlegesen fizetett sza­badságát. Fejleszteni kell a szakosított ter­hességi tanácsadók hálózatát. A lakásszövetkezetekbe való felvétel és a családiház-építés során több kedvez­ményben kell részesíteni a fiatal csalá­dokat. Minden gyermek számára helyet kell teremteni az elkövetkező években az óvo­dákban, a bölcsődékben, s javítani kell ezen intézményekben a gyermeknevelés körül­ményeit. Hozzávetőleg három millió gyerek számára kell óvodát és bölcsődét építeni. Folytatni kell a napközi otthonnal ellátott iskolák, pionírtáborok, pionírpaloták (-há­zak), sportiskolák és más gyermekintézmé­nyek hálózatának fejlesztését. Hatékonyabban kell gondoskodni a há­borús veteránokról, az érdemes dolgozók­ról, a munkaképtelen polgárokról és az elesett katonák családjairól. Tökéletesí­teni kell a nyugdíjbiztosítás rend­szerét. Tovább kell emelni a munkások és a többi dolgozó legalacsonyabb öregségi és rokkantnyugdíjait, valamint a kolhozta­gok korábban megállapított nyugdíjait. Tö­kéletesíteni kell a nyugdíjasoknak nyújtott szociális szolgáltatásokat, bővíteni azokat, amelyeket a kereskedelmi, a közétkezteté­si és szolgáltató vállalatok, valamint az egészségügy nyújt a magányos és munka- képtelen polgároknak közvetlenül ottho­nukban. Bővíteni kell a nyugdíjas és rok­kantotthonok hálózatát, javítani ezek fel­szereltségét, s az étkeztetés terén, a gyógyszerellátásban és egyéb szükség­letek kielégítésében növelni a fogyasztási normákat. Lényegesen javítani kell ezen intézmények munkáját. Folytatni kell az állami kölcsönök tör­lesztését. Következetesen kell megvalósítani a kiskereskedelmi árpolitikát, összhang­ba hozva a lakosság reáljövedelmei eme­lésére vonatkozó feladatokkal. Tökéletesí­teni kell az állami kiskereskedelmi árak és díjszabások rendszerét, ezekben jobban kifejezni a társadalmilag szükséges költsé­geket, a minőséget, a termékek és szolgál­tatások használati tulajdonságait. A külön­böző árucsoportoknál biztosítani kell a gazdaságilag és társadalmilag indokolt árrelációkat. Egyes termékek árait olyan arányban kell csökkenteni, amilyen mér­tékben nő előállításuk hatékonysága, csökken az önköltség, s nem utolsósorban aszerint, amilyen mértékben a szükséges áru- és pénzügyi források felhalmozódnak. Az árfegyelem megtartását szigorú állami és társadalmi ellenőrzés alá kell vonni. Javítani kell a szovjet emberek lakás- körülményeit. összesen 565-570 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat kell építeni. Több lakóházat kell építeni az új, gazdaságos típustervek alapján, a lakások belső területi kiképzésének tökéletesítésé­vel. Komplexen kell fejleszteni a városokat és más településeket. < Jelentős mértékben bővíteni kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók lakás- és életkörülményeinek javítására felhasznál­ják a lakásépítési és szociális-kulturális alapokat, amelyek az egyesülések, vállala­tok és szervezetek kollektíváinak munka­eredményei alapján jönnek létre. Hozzá kell járulni a szövetkezeti és egyéni lakásépítés fejlesztésének meg­gyorsításához. Több lehetőséget kell bizto­sítani a dolgozóknak a lakásépítő szövet­kezetekbe való belépésre, a saját eszkö­zökből, a kölcsönökből és vállalati alapok­ból történő egyéni lakásépítésre. A vállala­toknak és szervezeteknek ehhez segítsé­get kell nyújtaniuk. Az újonnan épülő területeken, főleg Szi­bériában, Északon és a Távol-Keleten el kell érni, hogy az állami beruházási alapok­ból előnyben részesítsék a lakásépítést. Intézkedéseket kell hozni a lakásépítés fejlesztésére a vidéken. Létre kell hozni vidéken az ifjúság és a szakképzett káde­rek stabilizálásához elkerülhetetlenül szük­séges feltételeket. Fejleszteni kell a kommunális gazdaságot. Bővíteni a gázellátást, tö­kéletesíteni a központi fűtés és központi vízellátás rendszerét a városokban és más településeken, javítani az ellátottságot, nö­velni a zöldövezeteket és tökéletesíteni a higiéniát. A lakosságot nagyobb mérték­ben kell bekapcsolni a környezetszépí­tésbe. Állandóan tökéletesíteni kell az egészségügyi ellátás és a pihenés feltételeit. Nagyobb szerepet kell kapnia az egészségügyben a megelőzésnek. Ja­vítani kell az orvosi ellátást, s fokozatosan bevezetni, hogy minden lakos évente szű­rővizsgálaton vegyen részt. Fejleszteni kell a gyógyító-megelőző in­tézmények hálózatát a több célt szolgáló és a szakosított kórházak, rendelőintéze­tek és gyógydiagnosztikai pavilonok épí­tésével. A vidéki járások lakosságáról való egészségügyi gondoskodás tökéletesítése érdekében folytatni kell a járási kórházak és egészségügyi központok építését. Előnyben kell részesíteni az egészségügyi központok és rendelőintézetek hálózatá­nak fejlesztését. Az ötéves tervidőszak folyamán új kórházakat kell építeni össze­sen 350 ezer ággyal, s annyi egészségügyi központot és rendelőintézetet, hogy ezek naponta 900 ezer beteget legyenek képe­sek ellátni. Fel kell újítani a régebbi egész­ségügyi létesítményeket. Javítani kell a gyógyszerellátást, az egészségügyi in­tézményeket korszerű diagnosztikai és gyógyítást szolgáló technikával ellátni. A vállalatok és szervezetek azon alapjait, amelyek a kollektívák munkaerófeszítései- nek köszönhetően jöttek létre, jobban ki kell használni e vállalatok és szervezetek munkásainak, dolgozóinak egészségvé­delmét szolgáló létesítmények építésére és fejlesztésére. Következetesen kell küzdeni az italozás és alkoholizmus, valamint az egészségre káros szenvedélyek ellen. Tovább kell építeni a szanatóriumok és gyógyfürdők hálózatát, beleértve a gyer­mekes családok számára épülő szanató­riumokat és a vállalatok profilaktikus szanatóriumait. Elő kell segíteni a testnevelés és sport tömegjellegének elmélyülését. Fej­leszteni kell a testnevelést és a sporttevé­kenységet, javítani ennek szervezését a la- kó- és munkahelyeken, az iskolákban. Meg kell szilárdítani a sportszervezetek anyagi alapjait. Tökéletesíteni kell az oktatási rend­szert, javítani a szakemberek oktatásá­nak és felkészítésének minőségét, az ifjú nemzedék eszmei, politikai, erkölcsi, esz­tétikai és munkára nevelését, felkészítését a társadalmilag hasznos munkavégzésre. Meg kell valósítani az általános és szak­iskolák oktatási reformjában meghatározott feladatokat. Meg kell teremteni a szüksé­ges feltételeket a diákok politechnikai ne­veléséhez és ahhoz, hogy minden középis­kolát végzett tanuló elsajátítson egyet a legelterjedtebb szakmák közül. Tökélete­síteni kell a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatos nevelő tevékenységet. Fejleszteni kell a műszaki képzést, töké­letesíteni a szakmunkások felkészítését közvetlenül a termelésben, összhangban a tudományos-műszaki fejlődés követel­ményeivel. A főiskolai és középiskolai végzettségű szakemberek felkészítésében az oktatás hatékony módjait és célirányos formáit kell alkalmazni. A főiskolákon több szakmához értő szakemberek képzésére kell orientá­lódni. A népgazdaságban lényegesen tökéle­tesíteni kell a szakemberek, főleg a mér­nökök és műszaki káderek kihasználását. Minden ágazatban fejleszteni kell a mun­kások, szakemberek továbbképzését, szakképesítésének növelését szolgáló rendszert, tekintettel a tudományos-mű­szaki fejlődés követelményeire. Szilárdítani kell az általános műveltséget nyújtó, a műszaki, a szakiskolák, a szakkö­zépiskolák és főiskolák anyagi alapjait. Ja­vítani kell a szertárak, műhelyek és labora­tóriumok korszerű berendezésekkel, mű­szerekkel, szerszámokkal és segédeszkö­zökkel való ellátását. Az informatikát és a számítástechnikát aktívabban kell alkal­mazni az oktatási folyamatban. Az ötéves tervidőszak alatt összesen 7 millió tanuló számára kell építeni általános műveltséget nyújtó és legkevesebb 810 ezer tanuló számára műszaki szakiskolákat. Növelni kell a szocialista kultúra, a művészet és a tömegtájékoztató eszközök szerepét az eszmei-politikai, erkölcsi, jogi, képművészeti és esztétikai nevelésben, a szovjet emberek szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítésében, a kommunista világnézet kialakításában. Fejleszteni és szilárdítani kell a kultúra és művészet anyagi bázisát. Bővíteni kell a járási kulturális központok és létesítmé­nyek hálózatát, főleg a városok új negye­deiben és vidéken. Tökéletesíteni kell a la­kosságnak nyújtott filmszolgáltatást, növel­ni a filmek eszmei és művészi színvonalát, főleg az ifjúsági és gyermekfilmekét, s ugyanez vonatkozik a színházi előadá­sokra, a koncertprogramokra és a képző­művészeti tárlatokra. Nagyobb mértékben be kell vonni a lakosságot, mindenekelőtt az ifjúságot a népművészeti alkotásba. Jobban ki kell elégíteni a lakosságnak a sajtó, a társadalompolitikai müvek, a szakirodalom, valamint a szép- és gyer­mekirodalom iránti érdeklődését. A kiadói tevékenység anyagi-műszaki alapjának megszilárdítása érdekében is intézkedése­ket kell hozni. Tökéletesíteni kell a levéltá­rak munkáját. (Folytatás a 11. oldalon) ÚJ SZÚ 10 1985. XI. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom