Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra ÚJ SZÚ 1985. XI. 14. (Folytatás a 8. oldalról) nyékét pedig 40-60 százalékkal kell növel­ni. Szükség van a személyi kisegítő gazda­ságok, valamint a közös gyümölcsösökben és zöldséges kertekben használatos kisgé­pek és egyéb eszközök gyártásának a bő­vítésére. Az egészségügyi berendezése­ket gyártó iparban legkevesebb40 szá­zalékkal kell növelni a termelést. Rendkívül hatékony, a legelterjedtebb betegségek kezelésére alkalmas gyógyeszközök gyár­tására kell áttérni, szélesíteni kell a diag­nosztikában és gyógyításban alkalmazott legkorszerűbb műszerek és berendezések gyártását. A területi sajátosságokra való tekintettel intézkedéseket kell tenni a helyi ipar további fejlesztésére, műszaki bázisának az erősítésére. A termelés volumenét 30-40 százalékkal kell bővíteni, főleg az áruk választékának a bővítésével, beleért­ve az iparművészeti cikkeket, továbbá a helyi építőanyagok kihasználásával. Ja­vítani kell az előállított áruk minőségét. Fokozottabb mértékben kell kihasználni a bedolgozó munkaerőt. Nagyobb mérték­ben kell hasznosítani a helyi és a másodla­gos nyersanyagokat. Biztosítani kell a szolgáltatások bővítését és nagyobb hatékonysá­gát. Lényegesen javítani kell a lakossági szolgáltatások minőségét és kulturáltságát, bővíteni kell a szolgáltató vállalatok háló­zatát, tökéletesíteni kell munkájuk meg­szervezését, oly módon kell szélesíteni a szolgáltatások körét, hogy ezek a lehető legjobban megfeleljenek a dolgozók igé­nyeinek. Szükséges a szolgáltatások anyagi-műszaki bázisának a szilárdítása, korszerű, nagy teljesítményű berendezé­sekkel való ellátottságának a javítása és gyorsabb ütemben kell alkalmazni a kor­szerű technológiai eljárásokat. Ésszerűbben kell széthelyezni a szolgál­tatási vállalatokat, szervezeteket és üze­meket, hogy azok közelebb legyenek a munkahelyhez, az iskolához és a lakó­helyhez. Valamennyi ágazatban a vállala­tokat és szervezeteket fokozottabb mérték­ben kell bevonni a lakossági és egyéb szolgáltatások biztosításába, tekintet nél­kül azok szakosodására. Bővíteni kell azokat a fizetett szolgálta­tásokat, amelyeket a lakásgazdálkodási és kommunális szolgáltató vállalatok, a sze­mélyszállítást, a távközlést biztosító válla­latok, kulturális intézmények, valamint üdü­lők, fürdők, sportszervezetek, jogi tanácsa­dók és közjegyzóségek nyújtanak a lakos­ságnak. Ki kell szélesíteni az állampolgá­rok személyi és vagyoni biztosítását, to­vábbá a takarékpénztárak nyújtotta szol­gáltatások körét. Teljes mértékben biztosítani kell a lakos­ság számára a közlekedési eszközök, elektronikai fogyasztási cikkek, a bútorok és egyéb háztartási cikkek javításának és műszaki karbantartásának szolgáltatási hálózatát. Gyorsabban kell fejleszteni a mosodák, a tisztítók, a fodrászmúhelyek és egyéb szolgáltató vállalatok által nyújtott szolgál­tatásokat. 1990-ben a lakások karbantartá­sával és építésével, valamint a lakossági megrendelésre készülő más objektumok építésével összefüggő szolgáltatások volu­menét legkevesebb 200 százalékkal kell növelni. E feladatok teljesítésébe be kell vonni az építőipari szervezeteket. Évente legkevesebb egymillió parcellát kell létesí­teni gyümölcs- és zöldségtermesztési cé­lokra és a szükséges méretekben meg kell szervezni az ezek fenntartását célzó szol­gáltatásokat. Bővíteni kell az utazási irodák által nyúj­tott lakossági szolgáltatásokat, javítani kell az ilyen szolgáltatások minőségét és ezek új formáit kell bevezetni. Új turisztikai köz­pontokat, szállodákat, telephelyeket és kempingeket kell építeni. Maradéktalanul ki kell elégíteni a lakosság turisztikai felsze­relések és cikkek iránti igényét. Biztosítani kell, hogy a turisztikával foglalkozó szerve­zeteket jobban ellássák közlekedési esz- közzökkel. A kultúra területén a szolgáltatások új, haladó fajtáit és formáit kell bevezetni. Bővíteni kell a színházak, mozik, múzeu­mok, cirkuszok, koncerttermek, a zenei és képzőművészeti iskolák hálózatát. El kell érni, elsősorban vidéken, hogy a klubok nagyobb szerepet tölthessenek be a lakos­ság szabadidejének a kihasználásában. A tömegközlekedés minden fajtáját javí­tani kell. A jövőben jobban szem előtt kell tartani a kényelmesebb közlekedésre, a kultúráltabb szolgáltatásokra vonatkozó igényeket. 1990-ig a tömegközlekedés tel­jesítményét 12-14 százalékkal kell növelni. A már üzemelő metrószakaszokat tovább kell bővíteni, folytatni kell az új földalatti vasutak építését s meg kell kez­deni a metró építését Cseljabinszkban, Omszkban, Krasznojarszkban, Alma-Atá- ban, Rigában és más szovjet nagyvárosok­ban. Lépéseket kell tenni az autóbusz-, villamos- és trolibuszpark működésének a tökéletesítésére, javítóbázisának a szi­lárdítására, a személyszállítás rendszeres­ségének és pontosságának javítására, kü­lönösképpen vidéken. E területen fokozni kell a helyi tanácsok szerepét. A városi tömegközlekedésben az utasszállítás volu­menét 20-25 százalékkal kell növelni. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a távközlési szolgáltatásokat és a tájékoztatás műszaki eszközeit. A lakossági telefonszolgáltatások volume­nét 1,6-1,7-szeresére, az interurbán auto­mata telefonállomások számát a 2,5-3- szorosára és az interurbán telefonhálózat automatizáltsági fokát 70 százalékkal kell emelni. Az ötéves tervidőszak végéig gyakorlati­lag mindenütt biztosítani kell mindkét tele­vízióprogram vételét. Vidéken szélesíteni kell a többprogramú rádióadások sugárzá­sát. Mindenütt biztosítani kell a sajtótermé­kek szállítását az előfizetőknek és a hírlap- árusítóknak, lehetőleg oly módon, hogy ezek még a megjelenés napján eljussanak hozzájuk, és ennek elérése céljából javíta­ni kell a távközlési vállalatok műszaki ellá­tottságát. Kereskedelmi nagyvállalatok építésével biztosítani kell az üzlethálózat oly mó­don történő széthelyezését, hogy az a legjobban megfelejen a lakossági igé­nyeknek, s ezzel párhuzamosan bővíteni kell az alapvető fontosságú cikkeket árusí­tó, közvetlenül a lakónegyedekben lévő kis üzletek hálózatát. A kereskedelmi vállala­tokat, elsősorban az áruadagolást jobban kell gépesíteni. Alapvetően javítani kell a nagykereskedelmi szervezetek tevé­kenységét, szavatolni kell ésszerű széthe- lyezésüket, oly módon, hogy a kiskereske­delmi hálózat folyamatosan kapja az egyes árufajtákat. Az üzletekben javítani kell a kiszolgálás kulturáltságát és a lehető legjobb bevásár­lási feltételeket kell a lakosság számára kialakítani. Sokoldalúan fejleszteni kell a korszerű üzletformákat: az önkiszolgáló boltokat, az árukatalógusok és a minták szerinti árusítását, a megrendelésre törté­nő házhozszállítást. Lényegesen bővíteni kell a mintaboltok hálózatát, többek között úgy, hogy azokat közvetlenül a termelő­ágazat rendszerén belül hozzák létre. Bő­víteni kell az utánvétellel történő vásárláso­kat. Kiemelten kell fejleszteni a közétkez­tetést, javítani kell a munkaszervezést és meg kell szilárdítani az ágazat anyagi­műszaki bázisát. Az élelmiszeriparhoz tar­tozó ágazatokkal való együttműködés alapján be kell vezetni az iparszerú terme­lési eljárásokat, továbbá félkészáruk és ‘'nagy feldolgozottsági fokú termékek előál­lítására alkalmas részlegeket kell létrehoz­ni, valamint centralizálni kell a közétkezte­téssel foglalkozó üzemek e termékekkel való ellátását. Az általános iskolákban, az egyetemeken és a szakközépiskolákban bővíteni kell az ebédlők hálózatát. El kell érni, hogy az ötéves tervidőszak végén minden dolgozónak lehetősége nyíljon a munkahelyi étkezésre. Bővíteni kell a gyorskiszolgáló üzemegységek szakosí­tott hálózatát. Lényegesen javítani kell a felszolgált ételek minőségét. A fogyasztási szövetkezetek rendszerében az árukínálat további bő­vítésével kell számolni, vidéken is javítani kell a kereskedelmi szolgáltatások és a közétkeztetés minőségét. A termelést a lakosságtól és a kolhozoktól felvásárolt mezőgazdasági termékek növekvő meny- nyiségével kell emelni, továbbá azzal, hogy javítják e termékek feldolgozásának és raktározásának a megszervezését, az ál­lattartás és a baromfitenyésztés, a víztáro­zókban folyó haltenyésztés és lehalászás minőségét, s jobban ki kell használni a he­lyi nyersanyagforrásokat. Lényegesen nö­velni kell a gyógynövények, a bogyósgyü­mölcsök, a méz, a diófélék, a gyümölcs, zöldség és gomba felvásárlását. Lényegesen jobban ki kell elégíteni a vi­déki lakosság különféle áruk és szolgálta­tások iránti igényét. A városokban és az ipari központokban bővíteni kell a szerző­déses árakon felvásárolt mezőgazdasági terményeket árusító üzlethálózatot. Fej­leszteni kell a kolhozkereskedelmet, javíta­ni kell a kolhozpiacok működését és a la­kosságot támogatni kell a megtermelt me­zőgazdasági többlettermékek szállításá­ban és árusításában. Az egyes szövetségi és autonóm köztár­saságok minisztertanácsainak, a helyi ta­nácsoknak, a párt-, a gazdasági és a szak- szervezeteknek fokozottabb felelősséget kell viselniük az árutermelés és a szolgál­tatások fejlesztéséért. VIII. A közlekedés és a távközlés fejlesztése A közlekedés legfontosabb fela­datai közé tartozik, hogy idejében, jó minőségben és maradéktalanul kielégítse a népgazdaság és a la­kosság szállítás iránti igényeit, s hogy fokozza tevékenységének hatékonyságát. E feladatok teljesítése érdekében szük­séges: országunk egységes közlekedési háló­zata koordinált fejlesztésének, más nép- gazdasági ágazatokkal való együttműkö­désének biztosítása, a közlekedés minden fajtája közötti együttműködés tökéletesíté­se, a nem gazdaságos szállítás felszámo­lása, a teherszállítás időtartamának a lerö­vidítése és a szállított küldemények jó állapotának a biztosítása; a korszerű technika és technológiák gyors ütemű kifejlesztése és alkalmazása, a szállítás új fajtáinak a kiszélesítése, a va­gonpark és az egyéb műszaki berendezé­sek gyorsabb ütemű innoválása, a javító­szerelő vállalatok anyagi-műszaki bázisá­nak a megerősítése; a teherszállításnál a progresszív mód­szerek szélesebb körű alkalmazása, a kon­ténerszállítás és az egységrakomány-szál­lítás volumenénk 1,4-1,5-szeresével törté­nő növelése, az anyagmozgatás és a javí­tómunkák komplex gépesítése színvonalá­nak, az üzembiztosság szintjének a lénye­ges emelése, valamint a közlekedés kör­nyezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának az enyhítése. A vasúti szállításban biztosítani kell a vasutak, a vágányok és a vagonpark javító és karbantartó részlegei munkájának a tö­kéletesítését, a mozdonyok és vagonok teljesítményének a lényeges növelését, a tehervonatok átlagos tömegének a növe­lését. Csökkenteni kell a vonatok menet- időtartamát és meg kell gyorsítani a vago­nok körforgását. Elsősorban a központi területeket az Urallal, Ny ugat-Szibériával, a Volga-men- tével, a Szovjetunió európai területeinek déli részével, Kazahsztánnal és Közép- Ázsiával összekötő vasútvonalakon kell növelni a vasúti szerelvények teljesítőké­pességét a szállítás és az üzemelés terén egyaránt. Növelni kell a rendező pályaud­varok, a teher- és személypályaudvarok manipulációs kapacitását. Meg kell gyorsí­tani a mozdony- és vagonszínek korszerű­sítését, a vagonpark javítását, továbbá a pótalaktrészek és váltók gyártását végző üzemek műszaki fejlesztését. 2300 kilométernyi új vasútvonalakat kell üzembe helyezni, legkevesebb 4000 kilo­méteres távolságban kell megépíteni a má­sodik vágányt, s villamosítani kell 8000 kilométernyi vasútvonalat. A mozdony- és vagonparkot innoválni kell és ki kell egészí­teni, oly módon, hogy új típusú, megbízha­tóbb, gazdaságos mozdonyokat, villamos és dízelvonatokat, nagyobb rakodóterű és tágasabb tehervagonokat, kényelmesebb személyszállító vasúti kocsikat és metró­szerelvényeket helyezzenek üzembe. Az üzemelő park összetételét tekintve 1,3-1,4-szeresére kell növelni a szakosí­tott vagonok részarányát. Be kell fejezni a tehervagonpark golyóscsapágyakra tör­ténő átállítását. A teherforgalom volumenét 8-10, a sze­mélyszállítás volumenét 7-9 százalékkal kell növelni. Az ágzatban dolgozók munka­teljesítményét 10-12 százalékkal kell nö­velni. A tengeri szállításban jobban ki kell használni a hajóflottákat, a kikötők és a ha­jójavító üzemek kapacitását. Tovább kell fejleszteni a kikötőket és ezeket az üzeme­ket, fel kell újítani a hajóparkot és azt nagy teljesítményű, gazdaságosan üzemelő speciális hajókkal kell kiegészíteni. Új jég­törő és jégtörő szállítóhajókat kell építeni. A konténeres és egységrakomány-szállí­tás volumenét, valamint a komphajókon történő szállítás volumenét is növelni kell. A külkereskedelemben a hatékonyabb te­herszállításra kell törekedni. A folyami szállításban 9-11 száza­lékkal kell növelni a fuvarozott szállítmá­nyok volumenét. A szibériai, a távol-keleti folyókon és a kisebb folyókon biztosítani kell a folyami teherszállítás gyorsabb üte­mű bővítését. Fejleszteni kell a nagy rakodóterű toló­hajókon, valamint a tengeri-folyami hajó­kon megvalósuló szállítást. A legnagyobb folyamokon meg kell hosszabbítani a ga­rantált hajózás időtartamát. A folyami hajózást innoválni kell, gazda­ságos, meghajtás nélküli úszóművekkel, vontatóhajókkal, folyami-tengeri hajókkal és kényelmes személyszállító hajókkal kell ellátni. Folytatni kell a kikötők és a javító­üzemek fejlesztését és korszerűsítését, mindenekelőtt Szibériában és a Távol-Ke- leten. Lényegesen javítani kell a folyami hajók, valamint a kikötők és az üzemek kapacitásának a kihasználását. A légi szállításban teret kell hódíta­niuk az újfajta, rendkívül hatékony, köze­pes rakodóterű utas- és teherszállító repü­lőgépeknek. Az északi és a déli sarkvidé­ken, a helyi légijáratokon, valamint mezó- gazdsági és speciális munkáknál a polgári repülést el kell látni léghajókkal. Tökéletesí­teni kell a légi közlekedés irányításának egységes rendszerét a megfelelő automa­tizált rendszerek gyorsított ütemű beveze­tésével. A légi utasszállításban a szállítási teljesítményt 17-19 százalékkal kell növel­ni, az üzemanyag-fogyasztást pedig 3-5 százalékkal csökkenteni. A gépjármű-közlekedésben haté­konyabban kell kihasználni a közlekedési eszközöket, elsősorban szélesebb körben el kell terjeszteni az utánfutók és a félután­futók használatát, csökkenteni kell az állásidőt, a gépkocsik üresjáratait és az ésszerűtlen szállítását. Fejleszteni és töké­letesíteni kell a központosított szállítást. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a gépjár­mű-közlekedés és a személyszállítás fejlesz­tését. Javítani kell a gépkocsipark összetéte­lét. 1990-ig a dízelmeghajtású gépjármű­vek szállítási teljesítményét 60 százalékkal kell növelni. Jelentős mértékben bővíteni kell a földgáz-üzemelésű gépkocsik alkal­mazását és meg kell gyorsítani a gáztöltő állomások építését. 1990-ig el kell érni, hogy 1985-höz viszonyítva a benzin és gázolaj felhasználása terén 18-20 száza­lékos megtakarítást érjünk el. A gépkocsi- közlekedési vállalatok parkját tágasabb és kényelmesebb autóbuszokkal kell bővíteni. Építőelemes módszerrel bővíteni kell a gépkocsik javítóhálózatát. A teherszállítást 18-19 százalékkal, a személyszállítás teljesítményét pedig 14—16 százalékkal kell növelni. Tovább kell fejleszteni az útépítést, elsősorban vidéken. Az ötéves tervidőszak alatt 1 37 ezer kilométernyi szilárd burkola­tú útszakaszt kell megépíteni, illetve hely­reállítani, ebből 75 ezer kilométert közuta­kon és 92 ezer kilométert vidéki belgazda­sági jelentőségű útszakaszokon. 1990-ig gyakorlatilag be kell fejezni a kolhozok és a szovhozok központi tele­püléseit az egyes területek közigazgatási központjaival összekötő útvonalak építé­sét. A közutak építésébe és korszerűsíté­sébe fokozottabb mértékben kell bevonni a vállalatok, szervezetek és kolhozok anyagi, pénz- és munkaerőforrásait is. Lé­nyegesen javítani kell az utak minőségét, az utazóközönség és a gépjárművezetők rendelkezésére álló szolgáltató létesítmé­nyekkel, valamint a gépkocsiközlekedést szolgáló szervízhálózattal való ellátásukat. A csővezetékes szállításban je­lentősen bővíteni kell a földgáz- és kőolaj­származékok szállítására alkalmas hálózat építését, valamint a fogyasztókhoz vezetó mellékelágazásokét. Szélesíteni kell az érckoncentrátumok és a szén csővezeté­kes hidraulikus szállításának az elterjesz­tését. Biztosítani kell az ipari szállítás átfo­gó és kiegyensúlyozott fejlesztését. Bőví­teni kell a szállítószalagos, a pneumatikus­konténeres, a kötélpályás szállítást, vala­mint az ipari szállítás más folyamatos és specializált formáinak kihasználását. A távközlési szolgáltatásokat 26-28 százalékkal kell növelni. A tudomány és technika legújabb eredményei alapján tovább kell javítani országunk egységes automatizált távközlési rendszerének meg­bízhatóságát. IX. Beruházások A beruházások fő feladata a nép­gazdaság azon állóalapjainak lét­rehozása és gyors felújítása, ame­lyek a társadalmi termelés fejlesz­tését, a szociális feladatok teljesí­tését és az építőipar hatékonysá­gának alapvető növelését szol­gálják. Az ötéves tervidőszak folyamán a nép- gazdasági beruházásokat 18-21 százalék­kal, a kivitelezési munkák terjedelmét pedig 15-16 százalékkal kell növelni. Javítani kell a beruházások haté­konyságát, tökéletesíteni újratermelési és technológiai szerkezetüket. Az anyagi, (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom