Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-05 / 261. szám, kedd
Az SZKP szervezeti szabályzatának javaslata (Folytatás a 3. oldalról) A területi, határterületi pártbizottságokban a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaiban a folyó ügyek megvitatására és a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére titkárságokat lehet felállítani. A területi- a határterületi bizott- ^tOb ság, a szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló központi bizottság plénumát legalább négyhavonként össze kell hívni. A területi, a határterületi bizott- * ■ ság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága irányítja a körzeti, városi és járási pártszervezeteket, ellenőrzi tevékenységüket és rendszeresen meghallgatja a körzeti, városi és járási pártbizottságok beszámolóját tevékenységükről. Az autonóm köztársaságok, s úgyszintén az autonóm és más területek pártszervezetei, amelyek a határterületek és szövetségi köztársaságok részét képezik, a határterületi bizottságok és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak vezetése alatt dolgoznak. A KÖRZETI, VÁROSI ÉS JÁRÁSI (FALUSI ÉS VÁROSI) PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐ SZERVEI AQ A körzeti, városi és járási párt- ^TÖb szervezet legfelsőbb szerve a körzeti, a városi, a járási pártkonferencia, illetve valamennyi kommunista plenáris gyűlése; amelyet a körzeti, a városi, a járási bizottság két-három évenként egyszer hív össze, valamint a rendkívüli konferencia, a bizottság döntése vagy az illető pártszervezethez tartozó párttagok egy- harmadának kérésére összehívott plenáris gyűlés. A körzeti, a városi, a járási pártkonferencia (gyűlés) meghallgatja a pártbizottság, a revíziós bizottság beszámolóit, saját belátása szerint megvitatja a pártépítés, a gazdasági és kulturális építés egyéb kérdéseit, megválasztja a körzeti, a városi, a járási pártbizottságot, a revíziós bizottságot, valamint küldötteket választ a területi, a határterületi konferenciára vagy a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusára. A körzeti, városi és járási konferenciára a képviseleti arányt az illetékes pártbizottság állapítja meg. A Q A körzeti, a városi, a kerületi pártbizottság irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választ, jóváhagyja a bizottság osztályvezetőit, a pártbizottság elnökét és a lapszerkesztőket. A körzeti, a városi és a járási bizottságok titkárainak legkevesebb ötéves párttagsággal kell rendelkezniük. A bizottságok titkárait a területi, a határterületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága erősíti meg. CA A körzeti, a városi, a járási bi- 3U> zottság megszervezi a párt alapszervezeteit és irányítja tevékenységüket, rendszeresen meghallgatja a párt- szervezetek tevékenységéről szóló beszámolókat és vezeti a kommunisták nyilvántartását. C^ A körzeti, a városi, a járási bízottÓla ság plénumát legalább három- havonként össze kell hívni. VI. A párt alapszervezetei |TQ A párt alapját az alapszerveze- Ofca tek alkotják. Az alapszervezeteket a párttagok munkahelye szerint olyan üzemekben, gyárakban, szovhozokban és más vállalatoknál, kolhozokban, a fegyveres erők egységeinél, intézményeknél, iskolákban stb. létesítenek, ahol legalább három párttag van. Szükség esetén területi pártalapszervezetek is létesíthetők a kommunisták lakóhelye szerint. A területi, a határterületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyásával egyes esetekben alapszervezetek létesíthetők több üzem keretében, amelyek termelési egyesülésbe tartoznak és rendszerint egy járás területén vagy egy város néhány kerületének területén vannak. ĽQ Olyan vállalatoknál, kolhozokban, OOa intézményekben, ahol több mint 50 párttag illetve tagjelölt van, az egész pártalapszervezeten belül a járási, városi vagy körzeti bizottság jóváhagyásával műhelyenként, részlegenként, gazdaságonként, birgádonként, osztályonként stb. alakíthatók pártszervezetek. A műhely-, részleg- stb. szervezetekben úgyszirttén a ötvennél kevesebb párttagot és tagjelöltet számláló alapszervezetekben brigádonként és más termelési egységenként pártcsoportok létesíthetők. M A z alapszervezet legfelsőbb ■ szerve a taggyűlés, amelyet legalább havonként egyszer hívnak össze. Azokban a pártszervezetekben, melyekben múhelyszervezetek vannak, a gyűléseket - a taggyűléseket és a műhelygyűléseket egyaránt - legkevesebb kéthavon- ként tartják. A 300-nál több kommunistát számláló nagy pártszervezetekben a taggyűlést szükség szerint a pártbizottság által meghatározott időpontokban vagy több műhely-pártszervezet kérésére hívják össze. CC Az alapszervezet és a műhelyOOb pártszervezet a folyó munka irányítására két-három évre bizottságot választ a pártgyűlés által meghatározott számú taggal. Az olyan pártszervezetekben és műhely-pártszervezetekben, ahol a párttagok száma nem éri el a 15-öt, nem bizottságot, hanem alapszervezeti titkárt és titkárhelyettest választanak. Az alapszervezeti és műhely-pártszer- vezeti titkároknak feltétlenül legalább egy éves párttagsággal kell rendelkezniük. A 150-nél kevesebb párttagot számláló \ pártalapszervezetekben rendszerint nincsenek függetlenített pártmunkások. CC A több mint 300 párttagot és OOa tagjelöltet számláló nagyüzemekben és intézményeknél, továbbá szükség esetén - a termelési sajátosságok és a területi szétszórtság figyelembe vételével - a több mint 100 kommunistát egyesítő szervezetekben is a területi, a határterületi pártbizottság, a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának engedélyével pártbizottságok alakíthatók, e vállalatok, intézmények műhely-pártszervezetei alapszervezeti jogokat kapnak. A kolhozok, szovhozok és más mezőgazdasági üzemek pártszervezetei pártbizottságot alakíthatnak, ha a kommunisták száma eléri az ötvenet. A több mint 500 kommunistát számláló pártszervezetekben, s egyes esetekben a területi, határterületi pártbizottság vagy a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának jóváhagyásával pártbizottságok hozhatók létre a nagy műhelyekben és a termelési részlegek pártszervezetei alapszervezeti jogokat kaphatnak. A pártbizottságokat két-három éves időtartamra választják, tagjaik számát a taggyűlés vagy konferencia határozza meg. A pártbizottságok, a pártirodák, valamint az alapszervezetek és műhely-pártszervezetek titkárai rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat tevékenységükről a párt- gyűléseken. (T^ A több mint ezer kommunistát O I • számláló alapszervezetek párt- bizottságai a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának jóváhagyásával járási bizottsági jogokat kaphatnak az SZKP-ba való felvételt, a párttagok és tagjelöltek nyilvántartását és a kommunisták személyes ügyeinek megvitatását érintő kérdésekben. Ezekben a szervezetekben bővített összetételű pártbizottságot választhatnak, s ezekben irodát hozhatnak létre a folyó ügyek irányítására. r/J Az alapszervezet tevékenyséJÖ. gében az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartja szem előtt. A dolgozó kollektíva politikai magva, munkáját közvetlenül a dolgozók között végzi, a párt köré tömöríti őket, szervezi a kommunista építés feladatainak teljesítését és aktívan részt vesz a párt káderpolitikájának megvalósításában. Az alapszervezet: a) felveszi az új tagokat az SZKP-ba; b) a párt ügye iránti odaadás, az eszmei meggyőződés, a kommunista erkölcs szellemében neveli a kommunistákat; c) megszervezi a kommunisták számára a marxista-leninista elmélet tanulmányozását, mégpedig szoros kapcsolatban a kommunista építés gyakorlatával, szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a marxizmus-leninizmus revizionista eltorzítására vagy dogmatikus értelmezésére irányul, küzd a burzsoá ideológia, a maradi nézetek és hangulatok minden megnyilvánulása ellen; d) gondoskodik a kommunisták élcsapat szerepének fokozásáról a munkában, a vállalat, a kolhoz, az intézmény, az iskola stb. társadalmi, politikai és gazdasági életében; e) megszervezi a dolgozókat a gazdasági és társadalmi fejlesztés feladatainak teljesítésére, élére áll az állami tervek és a dolgozók vállalásai teljesítésére, a termelés intenzifikálására, a munkatermelékenység növelésére és a termékek minőségének javítására, a tudományos és műszaki ismeretek és a haladó tapasztalatok termelésben való széleskörű alkalmazására irányuló vállalások teljesítéséért indított munkaversenyeknek, mozgósítja a dolgozókat a belső tartalékok feltárására, törekszik az anyagi, munka- és pénzügyi források ésszerűbb, gazdaságosabb kihasználására, gondoskodik a társadalmi vagyon megóvásáról és gyarapításáról, az emberek munka- és életfeltételeinek javításáról; f) agitációs tömegmunkát és propaganda munkát végez, a kommunizmus, a népek barátsága eszméi iránti odaadás szellemében neveli a dolgozókat, segíti őket abban, hogy magas politikai szintet érjenek el, a törvénnyel összhangban biztosítja a dolgozó kollektívák szerepének növelését az üzem és az intézmény irányításában, elősegíti a szakszervezet, a Komszo- mol és más társadalmi szervezetek aktivitásának fejlődését; g) a bírálat és az önbírálat széleskörű kibontakoztatása alapján harcol a bürokratizmus, a lokálpatriotizmus, a reszortérdekek érvényesítése megnyilvánulásai, az állami, a munka- és termelési fegyelem megsértése ellen, meghiúsítja az állam félrevezetésére irányuló kísérleteket, lépéseket tesz a vállalatoknál, a kolhozokban és intézményeknél a lazaság, a gazdasági felelőtlenség és a pazarlás ellen; h) támogatást nyújt a körzeti, a városi, a járási pártbizottságnak egész tevékenységéhez és beszámol előtte saját munkájáról! CQ Az ipari, közlekedési, távközlési O*/a és építőipari üzemek, valamint az anyagi-műszaki ellátással foglalkozó, a kereskedelmi, a közétkeztetési, a szolgáltató üzemek, a kolhozok, szovhozok és más mezőgazdasági üzemek, a tervező szervezetek, a tervező irodák, a tudományos-kutató intézetek, iskolák, kulturális és népművelési, egészségügyi intézmények pártalapszervezetei jogosultak ellenőrizni a vállalat vezetőségét. A minisztériumok, az állami bizottságok, valamint egyéb központi és helyi tanácsi és gazdasági hivatalok és intézmények párt- szervezetei ellenőrzik az apparátus tevékenységét a párt és a kormány irányelveinek teljesítése és a szovjet törvények megtartása során. Aktívan kell hatniuk az apparátus munkájának tökéletesítésére, a munkatársakat a rájuk bízott munkáért érzett magasfokú felelősség szellemében kell nevelniük, intézkedéseket kell tenniük az állami fegyelem erősítésére, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítására, erélyesen kell harcolniuk a bürokratizmus és az aktatologatás ellen, idejében kell jelezniük az illetékes pártszerveknek az intézmények vagy egyes dolgozók munkájában tapasztalható fogyatékosságokat, függetlenül attól, milyen tisztséget töltenek be. Megjegyzés. A pártalapszervezetekben bizottságokat hozhatnak létre a vezetés tevékenységének és az apparátus munkájának ellenőrzésére a termelési tevékenység egyes területein. VII. A párt és az állami és társadalmi szervezetek Az SZKP az állami és társadalmi wUi szervezeteket az ezekben tevékenykedő kommunisták által irányítja. A párt arra törekszik, hogy az állami és társadalmi szervezetek teljes mértékben éljenek alkotmányos jogkörükkel, érvényesítsék az alapszabályzatukban rögzített jogaikat és kötelességeiket. Hozzájárul a dolgozók széles körű bevonásához tevékenységükbe. A pártszervezetek a Szovjetunió alkotmányának értelmében tevékenykednek, nem helyettesítik a tanácsokat, a szakszervezeti, a szövetkezeti, sem más társadalmi szervezeteket és nem engedik meg a pártós más szervek hatáskörének összevonását, sem a felesleges kettősséget a munkában. C«l Az állami és a társadalmi szer- U I ■ vezetek és az ezen szervezetek választott szervei által összehívott kongresszusokon, konferenciákon, gyűléseken, ahol legalább három párttag van, pártcsoportot kell szervezni. Ezek feladata a párt befolyásának minden irányú erősítése és a párt politikájának érvényesítése az illetékes párton kívüli szervezetekben, fejleszteni a kommunisták aktivitását és fokozni felelősségüket az ezekben a szervezetekben kialakult helyzetért, szigorúan megtartani tevékenységük demokratikus normáit, szilárdítani a párt- és állami fegyelmet, harcolni a bürokratizmus ellen és ellenőrizni a párt és a tanácsok irányelveinek teljesítését. CQ A pártcsoportok tevékenységét O^a a párton kívüli szervezetekben az illetékes pártszerv irányítja: az SZKP Központi Bizottsága, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága, a határterületi, a területi, a körzeti, a városi és a járási pártbizottság. VIII. A párt és a Komszomol A Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége az ifjúság öntevékeny társadalmi-politikai szervezete, a párt tevékeny segítőtársa és tartaléka. A Komszomol segít a pártnak a kommunizmus szellemében nevelni az ifjúságot, bevonni az új társadalom gyakorlati építésébe, az állami és társadalmi ügyek irányításába és felnevelni a sokoldalúan fejlett emberek nemzedékét. A Komszomo1 szervezeteinek O^a joguk van széles körű kezdeményezést tanúsítani az üzem, a kolhoz és az intézmény munkajellegú kérdéseinek megvitatásában és előterjeszteni ezeket a problémákat az illetékes pártszervezeteknek, közvetlenül részt venni ezek megoldásában, főleg ha az ifjúság munkáját, életét, tanulását és nevelését érintik. A Komszomol szervezeteinek a párt irányelvei aktív végrehajtóinak kell lenniük a termelési és társadalmi élet valamennyi területén. CC A Komszomol a Szovjetunió OOa Kommunista Pártjának vezetésével végzi munkáját. A Komszomol helýi szervezeteinek munkáját az illetékes köz- társasági, határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártszervezetek irányítják és ellenőrzik. A helyi pártszervek és alapszervezetek az ifjúság kommunista nevelésére irányuló munka megszervezésében a Komszomol- szervezetekre támaszkodnak, támogatják hasznos kezdeményezéseiket és sokoldalúan segítik tevékenységüket. CC A Komszomol tagjai, akiket fel- OOa vettek az SZKP-ba, a pártba való belépés pillanatától megszűnnek a Komszomol tagjai lenni,hacsak nem tagjai választott Komszomol-szerveknek és nem töltenek be tisztséget a Komszo- molban. IX. A párt szervezetei a fegyveres erőkben C'T A fegyveres erők pártszerveze- wi a tei tevékenységükben az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartják szem előtt és a központi bizottság által jóváhagyott utasítások alapján dolgoznak. Biztosítják a párt politikájának végrehajtását a fegyveres erőknél, tagjaikat a kommunista párt köré tömörítik, a katonákat a marxizmus-leninizmus eszméi szellemében, a szocialista haza iránti határtalan odaadás szellemében nevelik, tevékenyen előmozdítják a hardsereg és a nép egységének megszilárdítását, gondoskodnak a csapatok harci felkészültségének fokozásáról, a katonai fegyelem erősítéséről, mozgósítják a katonákat a harci és a politikai kiképzés feladatainak teljesítésére, az új technika és fegyverek kezelésének elsajátítására, katonai kötelességük, valamint a parancsnokság rendelkezéseinek és parancsainak maradéktalan teljesítésére. CO A pártmunkát a fegyveres erók- OOa ben az SZKP Központi Bizottsága irányítja a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcsoportfőnöksége által, mely az SZKP KB osztályának jogkörével rendelkezik. A katonai körzetek és hajórajok politikai csoportfőnökeinek, a hadseregek, flották és kötelékek politikai osztályai főnökeinek ötéves párttagsággal kell rendelkezniük. CQ A fegyveres erők pártszerveze- 0«7a tei és politikai szervei szoros kapcsoslatot tartanak fenn a helyi pártbizottságokkal, rendszeresen tájékoztatják őket a katonai egységekben folyó politikai munkáról. A katonai pártszervezetek titkárai és a politikai szervek vezető dolgozói részt vesznek a helyi pártbizottságok munkájában. X. A párt anyagi eszközei 7Í\ A szervezeíei anyagi f Ui eszközeit a tagsági díjak, a pártvállalatok jövedelmei és egyéb bevételek alkotják. A párt anyagi eszközei felhasználásának módját az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. "74 A párttagok és tagjelöltek havi ■ la tagsági díja a következő: A havi jövedelem szerint: 70 rubelig 10 kopek 71-100 rubelig 20 kopek 101-150 rubelig 1,0 százalék 151-200 rubelig 1,5 százalék 201-250 rubelig 2,0 százalék 251-300 rubelig 2,5 százalék 300 rubelen felül 3,0 százalék. ■70 A tagjelöltek soraiba lépők belé- I Cmm pési díjként havi keresetük • 2 százalékát fizetik. ÚJ SZÚ 4 1985. XI. 5.
