Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-05 / 261. szám, kedd

Az SZKP szervezeti szabályzatának javaslata ÚJ SZÚ 1985. XI. 5. (Folytatás a 2. oldalról) szervezet határozatot hoz párttaggá való felvételi kérelmének elutasításáról, s miu­tán a járási vagy városi pártbizottság ezt a határozatot jóváhagyta, kitörlik az SZKP tagjelöltjeinek sorából. ■4 A tagjelöltek részt vesznek I * ■ a pártszervezet egész tevé­kenységében, s a pártgyűléseken javaslati joggal rendelkeznek. A tagjelölteket nem lehet megválasztani sem a vezetó párt­szervekbe, sem a pártkonferenciák és kongresszusok küldötteivé. 4 Q Az SZKP tagjelöltjei ugyanolyan I Ob tagsági díjat fizetnek, mint a párttagok. III. A párt szervezeti felépítése, a párton belüli demokrácia 4 A A párt szervezeti felépítésének, I 5/a egész életének és tevékenysé­gének vezérelve a demokratikus centraliz­mus. Ez azt jelenti, hogy: a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják; b) a pártszervek saját szervezeteiknek és a felsőbb szerveknek kötelesek rend­szeresen beszámolni tevékenységükről; c) a pártban szigorú pártfegyelem érvé­nyesül, a kisebbség aláveti magát a több­ségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétel nélkül kötelezők az alsóbb szervekre nézve; Oil A a terűleti-termelési elv £Ua szerint épül: az alapszervezetek a kommunisták munkahelyei szerint léte­sülnek, és területek szerint járási, városi stb. szervezetekbe tömörülnek. Az a szer­vezet, amely az illetékes terület kommunis­táit egyesíti, az ót alkotó minden pártszer­vezetnek a felettes szerve. Minden pártszervezet önállóan £ I ■ határoz a helyi kérdésekben, ha ezek a döntések nincsenek ellentétben a párt politikájával. AA A pártszervezetek legfelsőbb vezető szerve: a taggyűlés vagy konferencia (az alapszervezetek számára), konferencia (a járási, városi, körzeti, terüle­ti és határterületi szervezeteknél), kong­resszus (a szövetségi köztársaságok kom­munista pártjai és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja számára). A gyűlések, konfe­renciák és a kongresszus akkor határozat- képes, ha a pártszervezet tagjainak vagy a megválasztott küldötteknek több mint a fele jelen van. aÁ A taggyűlés, a konferencia vagy fcOa a kongresszus megválasztja a vezetőséget vagy a bizottságot, ezek a végrehajtó szervek, és irányítják az illető pártszervezet minden szokásos munkáját. Az SZKP Központi Bizottsága, a szövet­ségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai, a határterületi, terüle­ti, körzeti, városi és járási pártbizottságok a párthatározatok teljesítése ellenőrzésé­vel kapcsolatos munka végzéséhez, s az alárendelt szervezetek tevékenységének segítségéhez létrehozzák az apparátust. A pártapparátus szerkezeti felépítését és személyi állományát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. A A pártszervek választása nem nyilvános (titkos) szavazás útján történik. Azon alapszervezetekben, műhe­lyek és termelési egységek szervezetei­ben, ahol 15-nél kevesebb a párttagok száma, valamint a pártcsoportokban a pártszervezetek titkárait és helyetteseit, valamint a pártcsoportok vezetőit nyilvános szavazással is meg lehet választani, ha a kommunisták beleegyeznek. A választások során minden párttagnak korlátlan joga van arra, hogy az egyes jelölteket elutasítsa és bírálja őket. Az egyes jelöltekről külön-külön kell szavazni. Azok a jelöltek tekinthetők megválasztott­nak, akikre a gyűlés, a konferencia vagy a kongresszus résztvevőinek több mint a fele adta le szavazatát. A pártszervek választásánál - az alap- szervezetektől egészen az SZKP Központi Bizottságáig - meg kell tartani összetételük rendszeres felújításának és a vezetés foly­tonosságának az elvét. Ar Az SZKP KB, a szövetségi köz- fcw. társaságok kommunista pártjai központi bizottsági, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizottságok tagjainak és póttagjainak egész tevékeny­ségükkel bizonyítaniuk kell, hogy kiérde­melték az irántuk tanúsított nagy bizalmat. Ha a pártbizottság tagja vagy póttagja bepiszkította becsületét és méltóságát, ak­kor a továbbiakban nem maradhat a bizott­ságban. A pártbizottság tagjának vagy póttagjá­nak kizárásáról a szóbanforgó bizottság ülése dönt. A határozat akkor tekinthető érvényesnek, ha a szóbanforgó bizottság tagjainak legkevesebb kétharmada szavaz nem nyíltan (titkosan) mellette. Az SZKP Központi Revíziós Bizottsága, valamint a helyi pártszervezetek revíziós bizottságai tagjainak kizárásáról a szóbanforgó bizott­ságok ülésein döntenek a pártbizottságok tagjaira és póttagjaira vonatkozó módon. A Pártpolitika kérdéseinek sza- bOa bad és érdemleges megvitatása az egyes szervezetekben vagy az egész pártban minden párttag elidegeníthetetlen joga és a párton belüli demokrácia fontos elve. Csupán a párton belüli demokrácia szavatolhatja a kommunisták nagyfokú al­kotó aktivitását, a nyílt bírálatot és önbírá­latot, a szilárd pártfegyelmet, amelynek öntudatosnak kell lennie, nem pedig gépi­esnek. Az egyes szervezetekben vagy az egész pártban vitát lehet folytatni a tisztázatlan vagy nem eléggé világos kérdésekről. Az egész pártra kiterjedő vita szük­séges: a) ha néhány területi vagy köztársasági pártszervezet szükségesnek tartja; b) ha a központi bizottságban nincs meg a meggyőző többség a pártpolitika legfon­tosabb kérdéseiben; c) ha az SZKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a politika egyes kérdéseiről tanácskozzon az egész párttal. A pártpolitikai kérdésekkel foglalkozó széles körű vitát, különösen az országos vitát, úgy kell lebonyolítani, hogy biztosítva legyen a párttagok szabad véleménynyil­vánítása, és kizárják a pártegységet meg­bontó frakciós csoportok létrehozására, a párt megbontására irányuló kísérletek lehetőségét. A pártvezetés legfőbb elve éĹ í ■ a kollektív vezetés, ami a párt- szervezetek normális tevékenységének, a káderek helyes nevelésének, a kommu­nisták aktivitása és kezdeményezése fej­lesztésének nélkülözhetetlen feltétele, amely megbízható garanciát nyújta volunta­rista és szubjektivista döntések elfogadá­sa, a személyi kultusz megnyilvánulásai, a pártélet lenini normáinak megsértése ellen. A kollektív vezetés nem fosztja meg a dolgozókat a rájuk bízott feladatokért vállalat személyes felelősségtől. QQ Az SZKP KB, a szövetségi köz- j£0 ■ társaságok kommunista pártjai­nak központi bizottságai, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizott­ságok, a kongresszusok és konferenciák közötti időszakban rendszeresen tájékoz­tatják a pártszervezeteket tevékenysé­gükről. OO A le9fontosal:,b határozatai­ddá nak megvitatására és a megva­lósításukat szolgáló intézkedések kidolgo­zására, valamint a helyi élet kérdéseinek megtárgyalására összehívják a járási, vá­rosi, körzeti, területi és határterületi párt- szervezetek, valamint a szövetségi köztár­saságok kommunista pártjainak aktívaülé­seit. Q/\ A pártmunka különböző kérdé- OUa seinek megvitatására a pártbi­zottságokban létre lehet hozni áliandó vagy ideiglenes bizottságokat és munkacsopor­tokat, s a munkába más módon is be lehet vonni a kommunistákat, mint a pártszervek önkéntes aktíváinak tagjait. IV. A párt legfelsőbb szervei A Szovjetunió Kommunista Óla Pártja legfelsőbb szerve a párt- kongresszus. A rendes kongresszust a központi bizottság ötévenként legalább egyszer hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt közzé kell tenni. Rendkívüli kongresszust a párt köz­ponti bizottsága vagy saját kezdeménye­zésére, vagy a legutóbbi pártkongresszu­son képviselt párttagok legalább egyhar- madának kérésére hív össze. A rendkívüli kongresszus összehívását két hónapon belül kell megejteni. A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a párttagságnak legalább a fele képviselve van. A pártkongresszuson való képviselet arányát a központi bizottság állapítja meg. AA Ha a párt központi bizottsága O^a a 31. pontban megállapított ha­táridőn belül nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, a rendkívüli kongresszus összehívását kérő szervezeteknek joguk van szervezőbizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása te­kintetében a központi bizottság jogait él­vezi. QQ A kongresszus: OOa a) meghallgatja és jóváhagy­ja a központi bizottság, a központi revíziós bizottság és a többi központi szerv beszá­molóját; b) megvitatja, módosítja és jóváhagyja a párt programját és szervezeti szabály­zatát; c) meghatározza a párt irányvonalát a bel- és külpolitikai kérdésekben, meg­vizsgálja és eldönti a párt- és állami élet, valamint a kommunista építés legfonto­sabb kérdéseit; d) megválasztja a központi bizottságot és a központi revíziós bizottságot. Q A A központi bizottságot és a köz- O^T a ponti revíziós bizottságot a kong­resszus által megállapított összetételben választják meg. A központi bizottság vala­melyik tagjának kiválása esetében a köz­ponti bizottságot a kongresszus által meg­választott póttagokból egészítik ki. AP A Szovjetunió Kommunista OOa Pártjának Központi Bizottsága a kongresszusok közti időben vezeti a párt és a helyi pártszervezetek egész munkáját, kiválasztja és elosztja a vezető kádereket, irányítja a központi állami és társadalmi szervezetek dolgozóinak tevékenységét, különféle pártszerveket, pártintézménye­ket, pártvállalatokat létesít és vezeti ezek tevékenységét, kinevezi az ellenőrzés alatt működő központi napilapok és folyóiratok szerkesztőségeit, elosztja a párt költségve­tési eszközeit és ellenőrzi e költségvetés végrehajtását. A központi bizottság képviseli az SZKP-t más pártokkal kapcsolatokban. A központi revíziós bizottság OOa ellenőrzi az ügyek megtárgyalá­sa meghatározott módjának betartását, a párt központi szerveinek munkáját a dol­gozók leveleinek, kéréseinek és panaszai­nak intézése során, a párt költségvetése teljesítésének helyességét, beleértve a tagilletékek fizetésének, beszedésének és nyilvántartásának helyességét, úgyszin­tén az SZKP Központi Bizottsága vállalatai és intézményei pénzügyi és gazdasági te­vékenységét. Az SZKP Központi Bizottsága OI a hathónaponkét legalább egy­szer plenáris ülést tart. A központi bizott­ság póttagjai tanácskozási joggal vesznek részt a központi bizottság plénumain. AA A Szovjetunió Kommunista OOa Pártjának Központi Bizottsága megválasztja: a politikai bizottságot a köz­ponti bizottság plenáris ülései közti párt­munka irányítására; a titkárságot a folyó munka irányítására, főként a káderek kivá­lasztására és a párthatározatok végrehaj­tása ellenőrzésére. A központi bizottság választja meg az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárát. AQ A Szovjetunió Kommunista 0%/a Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság mellett pártellenórzó bizottságot szervez. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzó bizottság: a) ellenőrzi, hogyan tartják be az SZKP tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, fele­lősségre vonja azokat a kommunistákat, akik vétenek a párt programja és szerveze­ti szabályzata, .a párt- és az állami fegye­lem, a párterkölcs ellen; b) megvizsgálja a szövetségi köztársa­ságok kommunista pártjai élén álló köz­ponti bizottságoknak, a határterületi és a területi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokról és a pártbüntetésekről szóló határozatai ellen benyújtott fellebbezé­seket. Aí\ A pártkongresszusok közti idő- HUa szakban az SZKP Központi Bi­zottsága szükség esetén össz-szövetségi pártkonferenciát hívhat össze a párt politi­kája időszerű kérdéseinek megvitatására. Az össz-szövetségi pártkonferencia meg­rendezésének módját az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. V. A párt köztársasági, határterületi, területi, körzeti, városi és járási szervezetei A A A köztársasági, határterületi, te- « I a rületi, körzeti, városi és járási pártszervezetek és bizottságaik tevékeny­ségükben az SZKP programját és szerve­zeti szabályzatát tartják szem előtt, a köz­társaságban, határterületen, területen, kör­zetben, városban és járásban elvégzik a párt politikájának megvalósítására irá­nyuló egész munkát, megszervezik az SZKP Központi Bizottsága irányelveinek végrehajtását. Af\ A köztársasági, határterületi, te- rületi, körzeti, városi és járási pártszervezeteknek és vezető szerveiknek fő kötelességei a következők: a) politikai és szervező munka a töme­gek között, a tömegek mozgósítása a kom­munista építés feladatainak megoldására, az ipari és a mezőgazdasági termelés átfogó fejlesztésére és hatékonyabbá téte­lére, az állami tervek teljesítésére és túltel­jesítésére, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális színvonala állandó emelésének biztosítására; b) az ideológiai munka megszervezése, a marxizmus-leninizmus propagálása, a dolgozók kommunista öntudatának foko­zása, a helyi sajtó, rádió és televízió irányí­tása, a tudományos, kulturális és népmű­velési intézmények tevékenységének ellenőrzése; c) a népi képviselők tanácsai, a szak- szervezetek, a Komszomol, a szövetkeze­tek és más társadalmi szervezetek irányí­tása a bennük működő kommunisták által, a dolgozók mind szélesebb körű bevonása e szervezetek munkájába, a tömegek kez­deményezésének és aktivitásának fejlesz­tése, ami nélkülözhetetlen feltétele a szo­cialista demokrácia további elmélyítésének; d) az irányítás lenini elveinek és mód­szereinek szigorú betartása, a lenini stílus érvényesítése a pártmunkában és az állami és gazdasági irányítás valamennyi terüle­tén, az ideológiai szervező és gazdasági tevékenység egységének biztosítása, az állami és a munkafegyelem, a rend és a szervezettség szilárdítása minden terü­leten; e) a káderpolitika megvalósítása, a ká­derek nevelése, a kommunista eszmeiség, az erkölcsi tisztaság, valamint a párttal és a néppel szembeni, a kijelölt feladatokért való magasfokú felelősségtudat szelle­mében; f) különböző pártintézmények és vállala­tok szervezése saját köztársaságukban, határterületükön, területükön, körzetükben, városukban, járásukban és tevékenységük irányítása; a párt* anyagi eszközeinek elosztása saját szervezetükben; a felső pártszerv rendszeres tájékoztatása, be­számolók előterjesztése a végzett mun­káról. A KÖZTÁRSASÁGI, HATÁRTERÜLETI ÉS TERÜLETI PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐ SZERVEI A területi, a határterületi, a köz­*tOí társasági pártszervezet legfel­sőbb szerve a területi, a határterületi párt- konferencia, illetve a szövetségi köztársa­ság kommunista pártjának kongresszusa, az ezek közötti időszakban pedig a területi bizottság, a határterületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága. A A A területi, határterületi rendes ^T^Ta konfereciát a területi, határterü­leti bizottság két-három évenként egyszer hívja össze. A szövetségi köztársaság kommunista pártjának rendes kongresszu­sát a hommunista párt központi bizottsága hívja össze ötévenként legkevesebb egy­szer. A rendkívüli konferenciákat és kong­resszusokat a területi, határterületi bizott­ság, illetve a szövetségi köztársaság kom­munista pártjának központi bizottsága dön­tése alapján hívják össze, vagy akkor, ha azt a területi, a határterületi, a köztársasági pártszervezethez tartozó szervezetek tag­jainak egyharmada követeli. A területi, a határterületi konferencián és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán a képviseleti ará­nyokat az illetékes pártbizottság szabja meg. A 'területi, a határterületi konferencia, a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusa meghallgatja a te­rületi, a határterületi bizottság, a szövetsé­gi köztársaság kommunista pártja élén álló központi bizottság, a revíziós bizottság be­számolóját, saját belátása szerint megvi­tatja a pártépítés, a gazdasági és a kulturá­lis építés egyéb kérdéseit, megválasztja a területi, a határterületi bizottságot, a szö­vetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottságát, a revíziós bizottságot, és küldötteket választ az SZKP kongresz- szusára. A szövetségi köztársaságok kommunis­ta pártjai kongresszusai közti időszakban a kommunista pártok központi bizottságai a pártszervezetek tevékenysége legfonto­sabb kérdéseinek megvitatására szükség esetén köztársasági pártkonferenciákat hívhatnak össze. A köztársasági pártkon­ferenciák megrendezésének módját a szö­vetségi köztársaságok kommunista pártjai­nak központi bizottságai határozzák meg. AC A területi, a határterületi bízott- a ságok, a szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjainak központi bizott­ságai irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választanak. A titkároknak feltétlenül leg­alább ötéves párttagsággal kell rendelkez­niük. A bizottságok plénumai erősítik meg a revíziós bizottságok elnökeit, ezen bizott­ságok osztályvezfetőit és a párt napilapjai­nak és folyóiratainak főszerkesztőit. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom