Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 13. oldalról) goknak, a pártalapszervezeteknek széles körű politikai és szervezőmunkát kell kibontakoztatniuk, törekedniük kell minden tartalék hatékony kihasználására és a minél szigorúbb gazdaságosságra, mindenütt be kell vezetniük a gazdálkodás lenini stílusát, aktívabban kell szervezniük a nevelőmunkát azzal a céllal, hogy minden dolgozó, minden dolgozó kollektíva alkotó módon és teljes erejéből tevékenykedjen. Fontos, hogy a kádereket szüntelen tettre- készségre nyeveljék, az emberek gazdasági gondolkodását és szemléletét átirányítsák az új munkamódszerekre, növeljék felelősségüket a rájuk bízott feladatokért. Arra van szükség, hogy a népi képviselők tanácsai teljesebb mértékben használják ki jogaikat, a gazdasági és szociáliskulturális építés terén. A szakszervezeteknek még jobban ki kell bontakoztatniuk a szocialista versenyt és következetesebben kell harcolniuk a tervfeladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért, a dolgozók termelési és életfeltételeinek javításáért, szakmai és általános kulturális színvonaluk növeléséért, fokozottabban kell terjeszteniük a legjobb tapasztalatokat, elő kell segíteniük a dolgozó kollektívák szerepének növelését a termelési és szociális kérdések megoldásában. A lenini Komszomol- nak a fiatalok lelkesedését és energiáját a meghirdetett feladatok teljesítésére kell irányítania. A népi ellenőrzésnek megbízhatóan gátolnia kell az állami fegyelem megsértését, a nem gazdaságos eljárásokat, a munka nélküli jövedelemszerzésre tett próbálkozásokat. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányelvei - konkrét akcióprogram a dolgozók, valamennyi szovjet ember számára. Ezek a párt irányelvei az ország gazdasági potenciáljának megszilárdítására, az időszerű, fontos tudományos-műszaki és gazdasági feladatok megoldására vonatkoznak annak érdekében, hogy tovább növekedjék a nép anyagi életszínvonala és sokoldalúan fejlődjön társadalmunk. A kitűzött feladatok teljesítése nemcsak belpolitikai, hanem nagy nemzetközi politikai jelentőséggel is bír, hozzájárul a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének további megszilárdításához, tovább fokozza a szocializmus eszméinek vonzerejét és jelentősen hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Az SZKP Központi Bizottságának szilárd meggyőződése, hogy teljesülnek azok a célok, melyeket a párt a 12. ötéves tervidőszakra és 2000-ig kitűzött. Ezáltal még inkább kibontakoznak a szocializmus alkotó erői, szovjet hazánk még gazdagabbá és erősebbé válik. Ennek záloga a szovjet emberek építőmunkája, a párt és a nép megbonthatatlan egysége. A Szovjetunióban a legtöbb földgázt Nyugat-Szibériában termelik ki. Az egyik legjelentősebb lelőhely a tyumenyi területen levő urengoji, ahonnan több európai országba is szállítják a földgázt. Urengojban a közelmúltban egy új berendezést helyeztek üzembe a földgáz komplex feldolgozására. Innen a feldolgozott gáz az Urengoj-Pomari-Uzsgorod gázvezetékbe áramlik. A felvételen az új berendezés egy része látható. (Telefoto - ČSTK) Kemény, férfias életpálya A KATONAI ISKOLÁK VÁRJÁK A FIATALOKAT Mi leszel ha nagy leszel? Hányszor hallottuk gyermekkorunkban, s tesszük fel a kérdést gyermekeinknek! A kisebbek könnyen rávágják, hogy orvos, mozdonyvezető, űrhajós, autószerelő stb. A nagyobbak már nezehebben válaszolnak! Ám, azoknak, akik ebben a tanévben fejezik be az alapiskola 8. osztályát, dönteniük kell a szülők, a pedagógusok segítségével. A választék bőséges, itt vannak például a katonai gimnáziumok, a szakközépiskolák, és a szakmunkásképző intézetet végzett fiatalok részére pedig a kétéves tiszti iskolák. Katonai gumnáziumok Prágában, Banská Bystricában, Opavá- ban és Moravská Tfebovában találhatók. A fő tantárgyak közé tartozik a szolgálati nyelv, (cseh vagy szlovák) illetve az orosz nyelv, a fizika és a matematika. A gimnáziumokban lehetőség van idegen nyelvek tanulására és sokoldalú szakköri tevékenységre is. A tanulási idő négy év. Ez alatt az idő alatt a tanulók elsajátítják a katonai alapismereteket, nyári táborozáson vesznek részt, megismerkednek az egyes fegyvernemekkel, a haditechnikával. A sikeres érettségi vizsga után főiskolán folytathatják tanulmányaikat, ahol az első öt hónap alatt letöltik a tényleges katonai szolgálatukat, és törzsőrmesteri rangban, mint hivatásos katonák látogatják a főiskolát. Ez azt jelenti, hogy élvezik mindazon előnyöket, amelyek a néphadsereg hivatásos állományára vonatkoznak. A katonai szakközépiskolák az egyes műszaki szakterületeken készítik fel hallgatóikat, akik az érettségi vizsga után tiszthelyettesként teljesítenek majd csapattestüknél szolgálatot. Azok, akik a négy év alatt jó előmenetelt érnek el, a katonai főiskolák valamelyikén folytathatják tanulmányaikat. Liptovský Mikulášban híradós, Nitrában gépkocsi- és harckocsiellátó szolgálat, Martinban tüzérségi és műszaki, Žilinában számviteli- hadtáp, egészségügyi és vegyvédelmi, Prešovban repülési műszaki ellátó, Valašské Meziŕíčiben szállítási és vasútépítési, Nové Mesto nad Váhomban elektrotechnikai, Roudnice nad Labem- ben, pedig zenei tagozatú szakközépiskolák vannak. Az utóbbiban végzettek az érettségi után katonai zenekarokban kapnak beosztást. A szakközépiskolák diákjai az utolsó tanévben töltik le a tényleges, illetve az öthónapos katonai pótszolgálatukat, mint tiszthelyettesek hagyják el az iskolát. A katonai iskolákban ingyenes az ellátás. A tanulás ideje alatt a szülők továbbra is megkapják a családi pótlékot és élvezik az adókedvezményt is. A tanuláshoz, sportoláshoz szükséges felszerelésről, segédeszközökről az iskola gondoskodik. A gimnáziumban és a szakközépiskolában a diákok karácsonykor tíz, márciusban hét nap szabadságot kapnak. A nyári szünidő hat hét. A havi zsebpénz ötven korona, de a második évfolyamtól számítva a kiváló tanulók 25 koronával többet kapnak. Kik jelentkezhetnek az említett iskolákba? Elsősorban is azok a fiatal csehszlovák állampolgárok, akik sikeresen befejezték illetve befejezik az alapiskola utolsó osztályát, egészségi állapotuk, fizikai erőnlétük kifogástalan, és az iskolakezdés évében július 15-ig betöltik a 14. életévüket, illetve nem idősebbek 16 évnél. A kétéves tiszti iskolákba azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik betöltötték 18. életévüket, de nem idősebbek 23 évesnél, és valamelyik szakmunkásképző intézetben szakmunkás bizonyítványt szereztek. A többi feltétel hasonló az előbb említettekhez. A tanulás érettségi és tiszti vizsgával ér véget. Az ellátás itt is díjtalan. Az öthónapos pótszolgálat letöltése után a hallgatók őrmesteri rangot kapnak és havi 850 korona illetményt, míg a második évben már 950 koronát. A kétéves tiszti iskolát alhadnagyi rangban fejezik be, és csapattiszti beosztást kapnak. A rátermettek rövid* időn belül katonai főiskolára jelentkezhetnek. Az iskolák Prešovban, Martinban, Nitrában, Liptovský Mikulášban, Nové Mesto nad Váhomban és Valašské Meziŕíčíben találhatók és irányzatuk azonos az említett helyeken működő szakközépiskolákéval. A lányoknak is lehetőségük van arra, hogy a néphadseregben teljesítsenek szolgálatot. Számukra a tényleges katonai idő illetve a tanfolyam egyéves, amely során ingyenes ellátást és méretre készülő egyenruhát kapnak. A tanfolyamok Prágában, Kassán (Košice) és Nové Mesto nad Váhomban vannak. Az egy év elteltével a katona lányok vagy hároméves to- vábbszolgálást vállalnak vagy a hivatásos katonák sorába lépnek. Az első esetben őrmesteri, a másodikban törzsőrmesteri rangban kapnak beosztást. A tanfolyamokra csak érettségizett 18-20 éves lányok jelentkezhetnek. E néhány sorral is segíteni akartunk a pályaválasztóknak. Mindent felsorolni nemigen lehetett, mert a katonai iskoláknak, tanfolyamoknak az említetteken kívül más előnyei is vannak. Az aki érdeklődik a katonai iskolák iránt, forduljon a pályaválasztási pedagógushoz, vagy a járási katonai parancsnoksághoz. (németh) AZ ÓNÁLLÓ PROLETÁRPÁRT ELŐHARC0SA Kilencven éve alakult meg a pétervári Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására Javában tart a 65. cukorrépakampány a nitrai cukorgyárban. Naponta érkeznek ide rakományaikkal a teherautók a Nitrai, Topoľčanyi és Trnavai járás határaiból. Ordódy Vilmos felvételén Anton Kráľ és Emília Kuklová a szárító mellett a cukor minőségét ellenőrzi. 1895 őszén az oroszországi szociáldemokrácia életében történelmi esemény következett be: Lenin vezetésével a pétervári marxista körök egyetlen politikai szervezetbe tömörültek, amely a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására (a továbbiakban Harci Szövetség) nevet kapta. A mintegy húsz marxista munkáskor egyesüléséből létrejött Har-. ci Szövetséget egy központi csoport vezette, élén Leninnel, aki akkor alig volt több huszonöt évesnél. A vezető központi csoport 17 kiváló szociáldemokratából állt, közéjük tartoztak N. K. Krupszkaja, G. M. Krizsanovszkij, i. V. Babuskin és mások. A közvetlen vezetést a központi csoport öt tagja látta el Lenin részvételével. Kerületi szerveit üzemi egységekre osztották fel, mivel a Harci Szövetség alapját az üzemi munkáskörök alkották. A Harci Szövetségben a centralizmus elve érvényesült, szigorú fegyelmet tartottak és szoros kapcsolatban voltak a munkástömegekkel. Lenin a Harci Szövetség elé azt a feladatot tűzte, hogy szorosabban kapcsolódjon a munkásság tömegmozgalmához és hogy azt politikailag vezesse. Csak ily módon hajthatta végre egyszerre a marxista körök tevékenységének irányítását, a sztrájkharcok szervezését, röplapok kiadását és terjesztését. A Harci Szövetség valamennyi kiadványát Lenin szerkesztette. Jórészt ennek volt köszönhető, hogy a Harci Szövetség áttért a marxizmus propagandájáról - melyet a propagandista körök a csekély számú haladó munkások között folytattak - a mindennapos politikai agitációra a munkásság széles tömegeiben. Ennek a tömegagitá- ció felé tett fordulatnak komoly jelentősége volt az oroszországi munkásmozgalom további fejlődésére nézve. A pétervári Szövetség példáját követve hasonló szövetségekbe tömörültek a munkáskörök Oroszország más városaiban és vidékein is. A 90-es évek derekán marxista szervezetek jöttek létre a Kaukázuson túl. 1894-ben Moszkvában megalakult a moszkvai Munkásszövetség. A 90-es évek végén Szibériában létrehozták a Szibériai Szociáldemokrata Szövetséget. Ugyancsak a 90-es években Ivánovo-Voznyeszenszkben, Jaroszlavlban, Kosztromában marxista csoportok alakultak, amelyek később A Szociáldemokrata Párt Északi Szövetsége néven egyesültek. A 90-es évek második felében a doni Rosztovban, Jekaterinoszlávban, Kijevben, Nyikolajevben, Tulában, Szamarában, Kazanyban és sok más városban szintén alakultak szociáldemokrata csoportok és szövetségek. Ezek között a szervezetek között szilárd kapcsolatot kellett kiépíteni. Ebből a célból a pétervári Harci Szövetség úgy döntött, hogy illegális lapot ad ki Rabocseje Gyelo (Munkásügy) címmel. A Rabocseje Gyelo azonban mégsem jelenhetett meg. December 9-ére virradó éjjel Lenint és a pétervári Harci Szövetséghez tartozó munkatársainak egy jelentős csoportját ,,a szociáldemokraták szentpétervári körének ügyében“ letartóztatták. Lenin a börtönben sem hagyott fel forradalmi tevékenységével. Igen hamar sikerült kapcsolatot teremtenie a szabadlábon maradt elvtársakkal és az ő közvetítésükkel irányította tovább a Harci Szövetséget. A munkások számára A sztrájkokról címmel brosúrát és két röplapot is írt: egyet május elsejére, egyet A cári kormányhoz címmel. A Harci Szövetség tehát a súlyos veszteségek ellenére is szilárdan állt, mivel mély gyökerei voltak a munkásmozgalomban. A lenini Harci Szövetség által nevelt élenjáró munkások új kapcsolatokat teremtettek, új köröket létesítettek, fokozták a tömegek között az agitációt, a propagandát és a szervező munkát. Abban az időben a kapitalizmus gyors növekedésével és a munkásmozgalom fejlődésével kapcsolatban az orosz marxisták előtt teljes súlyával merült fel az a kérdés, hogy miképpen alkalmazzák a marxista elméletet az oroszországi viszonyokra. Éppen Lenin volt az, aki elméletileg megalapozta az orosz- országi forradalmi mozgalom útját, kidolgozta a marxista párt eszmei alapjait. A pétervári Harci Szövetség jelentősége abban állt, hogy - Lenin szavai szerint - első komoly csírája volt egy olyan forradalmi marxista pártnak, amely a tömeges munkásmozgalomra támaszkodott. MIKUS SÁNDOR ÚJ szó 14 1985. XI. 14.
