Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-31 / 257. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK Jó úton haladunk a gabonaprogram teljesítésében Közismert, hogy a gabonafélék jelenleg rendkívül jelentős, stratégiai áruvá váltak a világpiacon. Ez a körülmény nálunk is fokozta a gabonatermelés népgazdasági jelentőségét, amit a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelten hangsúlyozott. Most, a 7. ötéves tervidőszak végéhez közeledve, alkalom nyílik nemcsak az idei terméshozamok értékelésére, hanem az elmúlt öt év gabonatermelési eredményeinek összefoglaló mérlegelésére is. Ezt tesszük mostanában a mezőgazdasági üzemekben, valamint járási, kerületi és országos méretekben is, hogy a tapasztalatok és a legújabb ismeretek alapján kitűzhessük a gabonatermelés fejlesztésének további irányvonalát. Ami a Losonci (Lučenec) járás eredményeit illeti, az intenzív gabonatermesztésre való áttérés kifejező mértékű mennyiségi és minőségi javulást hozott az utóbbi ötéves tervidőszakokban. Amíg a 6. ötéves tervidőszakban a gabonafélékből járási viszonylatban 3,59 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, a 7. ötéves tervidőszakban ez 4,37 tonnára emelkedett. Járásunk földrajzi és éghajlati feltételeit figyelembe véve ez már valóban szép teljesítménynek számít, ami az anyagi ráfordítások mellett főleg a termelők emelkedő szakmai színvonalának, a technológiai és az agrotechnikai fegyelem javulásának, a tudományoskutatási eredmények szélesebb körű kihasználásának, valamint az egyre korszerűbb gépeknek köszönhető. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági vállalatok a gabonatermelés 7. ötéves tervidőszakra előirányzott tervét 102 százalékra teljesítették. Ebben azonban nem szerepel még a szemes kukorica idei termése, ez tehát nem az utolsó szó. Hozzátehetjük, hogy az idei eredmények is elősegítették a gabonatermelés ötéves járási tervének a teljesítését, hiszen a sűrűn vetett gabonafélékből 12 849 hektáron 4,43 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, ezen belül a járási mezőgazda- sági igazgatósághoz tartozó vállalatoknál 4,48 tonnás átlagos hozamot, ami az eddigi évek harmadik legjobb eredményének számít. Az élenjáró gabonatermesztők közül az ötéves tervfeladatot 119,6 százalékra teljesítő Tomá- šovcei Efsz-t, a 118,2 százalékos arányt elérő Látkyi Efsz-t, valamint a 112,3 százalékig jutó Cinobaňai Efsz-t emelhetjük ki. A tervet teljesítette, illetve túlteljesítette még a Mýtnai Efsz, az Ábelovái Efsz, a Lovinobaňai Állami Gazdaság, a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság, továbbá a Málineci, a Poltári, a Rátkai és a Lehotkai Efsz. Sajnos, olyan vállalataink is vannak, amelyek ezen a szakaszon nem tudtak megbirkózni a termelési feladatokkal. Ezekhez sorolhatjuk a központilag irányított Losonci Magtermesztő Állami Gazdaságot is. A gabonatermelés ötéves tervének járási méretű teljesítése bizonyára jó eredmény, a kihasználatlan tartalékokat ismerve azonban mégsem lehetünk elégedettek. Ilyen tartalékokra utalnak többek között az azonos természeti feltételek mellett gazdálkodó vállalatok eltérő termelési eredményei. Amíg például a Tomášovcei Efsz - részben a talajjavításnak köszönhetően - járási viszonylatban az élvonalba került, ugyanakkor a hasonló természeti adottságokkal rendelkező Kalinovói Efsz az idén sem teljesítette a gabona- termelés tervét. Az okok között említhetjük az irányítás, a munka- szervezés, valamint a technológiai és az agronómiai fegyelem alacsony színvonalát. Ilyen összehasonlítást többet is említhetnénk a járásunkból, ezért a jövőben elsősorban a lemaradozó vállalatokra fogjuk összpontosítani a figyelmet. Nem nézhetjük el, hogy egyes helyeken nem fordítanak kellő gondot a talajelőkészítési, a vetési és a betakarítási munkák agrotechnikai határidőben való elvégzésére, a növényzet állapotának ellenőrzésére az egész tenyészi- dő folyamán, s az agronómusok- nál tapasztalható határozatlanságot is fel kell számolni az egyes műveletekre vonatkozó döntéseknél. Az agronómusok azzal is hibát követnek el, amikor gabonafélék után vetik a búzát. Bizonyított tény, hogy a megfelelő elóvete- mény után termesztett búza jóval nagyobb hozamot ad, mint az, amit gabonafélék után vetettek. Járási viszonylatban csupán az idén csaknem 50 vagonnal kevesebb búzánk termett emiatt. A fajták helyes megválasztására is egyre nagyobb gondot kell fordítani. Elsősorban azokat a fajtákat kell előnybe részesíteni, amelyek a mi körzetünkben a legnagyobb hozamokat adják. Ezek közé tartozik a Viginta, az Odra, a Vala, a Kosútka, a Hela, a Mironovszka- ja, valamint az Iris és a Danúbia is. Nem feledkezhetünk meg a betegségek, a gyomok és a kártevők elleni vegyszeres védekezés fontosságáról sem, valamint a talaj humusztartalmának felújításáról, szakszerűen végzett istállótrágyázással. Ezen a területen is vannak még jelentős tartalékaink, habár járásunk feltételei között a gabonatermelés intenzifikálásában a búza előveteményeinek helyes megválasztását tartjuk a legfontosabb feladatnak. Mivel jelenleg a szántóterület 50,5 százalékán termesztünk gabonaféléket, ez nem kis problémát jelent, de megoldható. Ahol viszont elkerülhetetlen, hogy a búzát gabonafélék után vessék, ott legalább kompenzációs intézkedésekkel, vagyis megfelelő fajták kiválasztásával, szakszerű, az adott helyzethez igazodó tápanyagellátással, s gondosabb növényvédelemmel kell a nem megfelelő elővetemény negatív hatását csökkenteni. Ezekre a szempontokra és követelményekre már ez év őszén is felhívtuk a mezőgazdasági vállalatok felelős dolgozóinak a figyelmét. Habár az ósz nagyon sok munkát adott, s a jövő évi termés megalapozásához az időjárás sem kedvezett, mégis reméljük, hogy a munkaszervezés és az agrotechnikai fegyelem javuló színvonala meghozza a gyümölcsét, s a 8. ötéves tervidőszak első évében további haladást érünk el a gabonaprogram teljesítésében. MIROSLAV GARAJ mérnök, a Losonci Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese A Pezinoki Efsz- ben az eddig parlagon heverő zumbergi hegyoldalon további 60 hektárt nyertek teraszosan művelt szőlóskert létesítéséhez. A Jelvételen Gustáv Sedlák Štefan Polák gépkezelővel vízlevezető árkot mélyít a zumbergi hegyoldalban. A ČSTK felvétele A siker kulcsa a kollektívában rejlik A fiatalabb nemzedékhez tartozom, s tudom, hogy a tőlem idősebb traktorosok, akiktől a szakmát elsajátítottam, azt mondhatnák: még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy másoknak tanácsokat osztogassak. Ezzel azonban nem érthetnék egyet, s kortársaim közül is sokan tiltakoznának az ilyen elmarasztalás ellen. Tény, hogy erre a szakmára sokkal kedvezőbb fel- Itételek között tudtunk felkészülni, ! mint idősebb társaink. A fiatal traktorosok többsége szakmunkás- képző iskolát végzett, s egyesek itt hozzám hasonlóan érettségi vizsgát is tettek. Mindez lehetővé tette számunkra, hogy jobban megismerjük a mezőgazdasági termelés gépesítésének a problémáit. A néhány éves gyakorlati munka során már bizonyos tapasztalatokat is szereztünk, ezért módunkban van rámutatni egyes fogyatékosságokra, amelyek mindennapi feladataink teljesítését nehezítik. A mi "Szövetkezetünkben az ilyen kellemetlenségek közé sorolhatjuk a gépesítési központ hiányosságait. Itt olyan szűk helyiségekben szorongunk, ahol képtelenek vagyunk elvégezni a gépek megfelelő színvonalú karbantartását, a gépek téli tárolására sincs A folyékony műtrágyáé a jövő A Losonci (Lučenec) járásban gazdálkodó Mýtnai Efsz-ben a burgonya betakarításához segítséget nyújtó patronáló üzemek dolgozóinak ízlett a meleg frissítő, amiről Jolana Mišíková csoportvezető és Ingrid Ervayová segédag- ronómus gondoskodtak. Jozef Sluka felvétele A növénytermesztés hatékony intenzifikálásának egyik sokat ígérő útja a folyékony műtrágyák használata. A vegyipar, szlovákiai viszonylatban főleg a vágsellyei (Šaľa) Duslo nemzeti vállalat növekedő mértékben gondoskodik a mezőgazdasági vállalatok ez iránti szükségleteiről, ezért a fokozódó érdeklődés mellett a folyékony műtrágyázás műszaki feltételeit is mielőbb meg kell teremteni. Nálunk, a Sládkovičovói Magtermesztő n Állami Gazdaságban már évek óta rendszeresen alkalmazzuk a folyékony műtrágyát, nagyon kedvezőek a tapasztalataink, de mindjárt hozzá is tehetjük, hogy ez nem csekély nehézségekkel jár, hiszen a technológiai problémák megoldásában eddig teljesen magunkra voltunk utalva. Az elsők között kezdtük alkalmazni a DAM 390-es műtrágyát, s ugyancsak az elsők között voltunk a Fostin kipróbálásában. A folyékony műtrágyák alkalmazása mellett számos előny szól. A szemcsézett műtrágyákhoz viszonyítva elsősorban nagyobb fokú az agrokémiai hatékonyságuk. A DAM bevezetése után például ugrásszerűen 4-5 százalékkal növekedtek a hektárhozamaink. Az sem elhanyagolandó körülmény, hogy a folyékony műtrágya szállítása kevésbé munkaigényes, a kijuttatása is gyorsabb és könnyebb. Nagy előny továbbá, hogy a folyékony műtrágya levélre is alkalmazható, esetenként növényvédő vegyszerekkel is keverhető. Ami pedig a nitrogénnél különösen fontos, biztosítva van a tápanyag egyenletes elosztása. A folyékony műtrágyázáskor nem kell területi túladagolástól tartani, ami környezet- védelmi szempontból is lényeges dolog, hiszen csökken a talajvíz elnitrátosodásának a veszélye. A nitrogéntartalmú DAM folyékony műtrágyát elsősorban a ku- koricaszár-maradványok leszán- tásánál alkalmazzuk. Ez a szármaradvány a gyökérzettel együtt kevés nitrogént tartalmaz, ezért itt a műtrágyázás lényegesen meggyorsítja a szerves anyag elbom- lását. Mútrágyázási programunk lényege az, hogy amíg a foszfor teljes mennyiségét kombinált műtrágyákban juttatjuk a talajba, a nitrogén- és káliumszükségletet még külön is pótoljuk. A nitrogén pótlására évről évre egyre nagyobb mértékben alkalmazzuk a DAM folyékony műtrágyát. Az idei év tavaszi időszakának befejezéséig összesen 358 tonna DAM műtrágyát használtunk fel, ami gazdaságunkban a teljes nitrogénműtrá- gya-felhasználás 22 százaléka. Végső célunk az, hogy a nitrogént teljes egészében folyékony műtrágyával pótoljuk. A Fostin műtrágyát tavaly kezdtük alkalmazni. Tapasztalataink alapján ez a foszfor- és nitrogén- tartalmú műtrágya főleg lombtrágyaként alkalmazva hatékony. A virágzás előtt kipermetezve a lucerna, valamint a búza és az árpa erőnlétét is nagymértékben javította. Biztonságot ad, hogy pontosan adagolható, s így a növényzet megperzselésétól nem kell tartani. A folyékony műtrágyák alkalmazási módszereinek kidolgozására, valamint a feltételek megteremtésére még a hetvenes évek végén komplex racionalizációs brigádot alakítottunk. Az alkalmazást a rendelkezésre álló permetező gépekkel megoldottuk, s a munkavédelmi előírások megtartása sem okozott különösebb gondot. A legnagyobb problémát a tárolás megoldatlansága jelenti. Vásároltunk egy kiselejtezett vasúti tartálykocsit, ebben tudunk bizonyos mennyiségű készletet tárolni. Ezen kívül az egyik részlegünkön szálerősített műanyagtartályokat szereltünk fel, a szállítást pedig szippantókocsival oldottuk meg. Az alkalmazási időszakban két saját ciszternás tehergépkocsinkkal közvetlenül a gyárból is szállítunk. De mindez csak félmegoldást jelent, csúcsidőben a folyamatos munkához szükséges mennyiséget így sem tudjuk biztosítani. Teljesen akkor oldódik meg ez a probléma, és terjed el a környékünkön nagyobb arányban a folyékony műtrágyák használata, ha a Sládkovičovói Agrokémiai Közös Mezőgazdasági Vállalatnál megépül a megfelelő kapacitású tárolóhely. A tervek szerint itt a folyékony műtrágya tárolására 1380 köbméteres befogadó képességű tartálytornyok épülnek. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy a kooperációs körzet 33 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemeinek ilyen irányú szükségleteit kielégítse. A nagyobb mezőgazdasági üzemek azonban a mi példánkat követve önerőből is gondoskodhatnak szálerősített mű- anyagtartályok telepítéséről, amelyeket a későbbiek folyamán is kihasználhatnak. Megfelelő átalakítás és szigetelés után átmenetileg a régi, használaton kívüli silóvermek is megfelelnek, s a mező- gazdasági üzemek adott feltételei között más lehetőségek is kínálkoznak. Ott, ahol ezeket kezde- ményezően kihasználják, s nem várnak a készre, elsősorban a maguk javára cselekednek. MARTIN ŽILINČÍK mérnök, a Sládkovičovói Magtermesztő Állami Gazdaság növénytermesztési ágazatának vezetője elegendő hely, a nagyobb gépek, a kombájnok javítási munkáit pedig a szabad ég alatt kell végezni. Ezért örömmel vettük tudomásul, hogy a következő tervidőszakban a korszerű gépesítési központ kiépítése szövetkezetünk fő beruházási feladatai közé kerül, (gy több millió koronás értéket képviselő gépparkunkat a jövőben megfelelő gondozásban részesíthetjük, amit minden mezőgazdasági üzemben természetes dolognak tartunk. A traktorosok szakképzettsége és hivatásszeretete elsősorban a, gépekhez való viszonyulásukban nyilvánul meg. Ha tartósan meg akarjuk őrizni a helyünket egy jó kollektívában, ahhoz ma már több szakma ismeretére van szükség. Részletesen kell ismernünk minden új gépet, mert a műszaki fejlődés ezen a területen is jelentős változásokat eredményez. Emellett azt is tudatosítanunk kell, hogy a mezőgazdasági munkák többségének közvetlen részesei vagyunk, s közösségben felelünk az elért eredményekért. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy ha valaki mások rovására elhanyagolja feladatainak teljesítését, ezzel az egész kollektíva sikerét veszélyezteti. Az a néhány száz korona például, amit egyesek az üzemanyag célszerűtlen és káros megtakarításával „keresnek“, nekik sem fizetődik ki, mivel a kisebb hektárhozam, vagy a gyengébb gazdasági eredmény az egész kollektívát, így őket is károsítja. Éppen ezért a mi kollektívánkban egyre meggyőzőbben érezzük a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás mielőbbi bevezetésének szükségességét. Szövetkezetünk néhány munkahelyén ez már meghono- sult, s mindazok, akik személyes érdekeik mellett a mezőgazdasági termelés hatékony növelésének a fontosságát is szem előtt tartják, elégedettek vele. A kollektív felelősség növelése bizonyára jobb munkaeredményekhez is vezetne, kedvező hatást gyakorolna a gépek kezelésére és karbantartására, főleg a csúcsmunkák idején, amikor a traktorosok kézről kézre adják át a gépeket. Ilyenkor köny- nyen előfordulhat, hogy valaki lazít kötelességeinek teljesítésében Amikor azonban a gépek megbízhatósága meghatározó szerepet játszik az egész kollektíva teljesítményében, senki sem engedheti meg magának a hamis játékot, mert a közösség könnyen elbúcsúzik tőle. Nem fér hozzá kétség, hogy az ilyen intézkedés helyes és hatásos lenne. A szövetkezeti tagok legfiatalabb nemzedékéhez tartozom, de már öt éve tagja vagyok Csehszlovákia Kommunista Pártjának, így már bizonyos tapasztalataim vannak a politikai-szervező munkában. Tudom, hogy a kommunisták személyes példamutatása a munkahelyen és az életben nagyon fontos, mert az emberek megfigyelik, hogy miként élnek és dolgoznak a párt tagjai. Ezért én is szükségesnek tartom, hogy a kommunisták a mi szövetkezetünkben is minden területen példát mutassanak. IVAN CHŇAPEK, az Ivánka pri Nitre-i Felvirágzás Efsz traktorosa * ÚJ SZÚ 5, 1985. X. 31. PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK
