Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-03 / 233. szám, csütörtök
( VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK --------Ga zdag adósok gondjai A fejlett tőkés országok adósságairól kevés szó esik a szélesebb nyilvánosság előtt, de még a szaksajtóban is. Miután jórészt spekulatív tőkemozgásokról van szó, érthető, hogy ezeket a diszkréció függönyével vonják körül. A 24 fejlett tőkés ipari országot felölelő szervezet, az OECD adatai szerint tagjainak együttes adósságállománya mintegy 2700 milliárd dollárt tesz ki. Ez pedig háromszorosa annak, amivel a fejlődő országok tartoznak, azzal a lényeges különbséggel, hogy míg a fejlettek egymásnak tartoznak - és nagyobb részt egymástól is követelnek - addig a fejlődő országok leginkább az előbbiek adósai. „Az első világ eladósodása“ című tanulmányában az angol Loyd Bank közli, hogy Dánia, Kanada és Új-Zéland adósságai jelenleg magasabbak, mint exportjukból származó bevételük. (Kanada kivitele 76, Dániáé 16, Új- Zélandé pedig 5 milliárd dollár értékű). A szakemberek rámutatnak, hogy a három ország esetében az eladósodás kvótája (ezen értendő az adósságszolgálat plusz a kamatok viszonya az exportból származó bevételhez) megközelíti a 27 százalékot. Ez pedig nem sokkal marad el a fejlődő országokétól. Azokban az országokban, amelyekben megnőtt a költségvetés hiánya - mint Olaszországban, Belgiumban és Svédországban - ahol eléri az évi bruttó nemzeti érték egytizedét, jelentősen nőtt az eladósodás is. Bankárok szerint Franciaország magas adósságszintje nagyban hozzájárult a frank romlásához (húsz év alatt értékének kétharmadát veszítette el). Hogy miért adósodnak el mértéken felül tulajdonképpen a gazdag országok? Az okok különbözőek de - miután nekik „nem kenyérre kell“ - eltérnek a fejlődő országokhoz tartozó adósokétól, amelyek lényegében gazdasági kényszerpályán mozognak! Csak néhány tényező: hitelszűke jellemzi a nemzetközi tőkepiacot, félelem a kamatlábak újabb ugrásától, az aggodalom, hogy nemzet- gazdaságuk elmarad és elavul, ha nem próbálják bevezetni a legkorszerűbb technológiákat, amelyekkel megtarthatják versenyképességüket a világpiacon. Ki gondolná - pedig tény - hogy az NSZK 78 milliárd dollárral tartozik a külföldnek. Ezzel együtt is a „kevésbé eladósodottak“ közé sorolja a bankszakma, mert exportbevételeinek csak egyharma- dával egyenlő a tartozása. Az NSZK a külföldi hiteleket belső beruházásokra fordítja, kihelyezett tőkéjét pedig, amely jóval meghaladja adósságállományát, olyan fejlett országokba „szivattyúzza át“, ahol a legmagasabb profitra számíthat. Hasonló a helyzet Ausztriával és Finnországgal is. Norvégia, Kanada és Ausztrália a külföldi hiteleket új, jövedelmezőnek ígérkező energetikai források feltárásába fekteti be. E szempontból Nagy-Britanniá- ban feltűnő a jelenség: az egyik oldalon kiáramlik a tőke (mintegy 70 milliárd dollár) külföldre, különösen az Egyesült Államokba, a másik oldalon pedig a brit cégek A szovjet-bolgár együttműködés egyik szemléletes példája a Szófia közelében levő, Leonyid Brezsnyevról elnevezett kohászati kombinát. Az üzem berendezéseinek 90 százalékát a Szovjetunióból szállították. A kombinátban nyolcvan acélfajtán kívül varratmentes csöveket és különböző pléheket gyártanak. Felvételünkön a hideghengermű csarnoka látható, ahol horgany- lemezeket gyártanak. (Telefoto: CSTK) H: Nhan Dán Új bérrendszer Vietnamban Az új bérrendszernek meg kell szüntetnie az egyenlósdit és a béreknek fedezniük kell a létfenntartási költségeket - írja a vietnami munkaügyi miniszter cikkében. Dao Thien Thi írását a Nhan Dan, a VKP központi lapja közölte. Kitetszik belőle, hogy a következő hetekben bevezetendő ár- és bérrendszer gyökeresen szakít az eddigi gyakorlattal. Bár a részletekről nincs hír, az bizonyos, hogy véglegesen megszűnik a jegyrendszer, amely eddig természetesen fedezte az állami alkalmazottak és a tsz-tagok minimális szükségleteit a legfőbb élelmiszercikkekből. Ehelyett olyan minimálbéreket határoznak meg, amelyeknek - megfelelő állami árellenórzéssel kiegészülve - elegendóeknek kell lenniük a létfenntartási költségekre. A kiszámítás alapjául azt veszik, hogy a dolgozó a minimálbér kétharmadát költi majd élelmiszerre (arra a mennyiségre, amelyet eddig jegyre és természetben kapott). A cikk hangsúlyozza: a tervezett három különböző bérskálán belüli, legalább tizenöt kategória elegendő teret nyújt majd a munka szerinti, ösztönző bérezésre, az ágazati, helyi sajátosságok figyelembevételére is. A miniszter, megállapítva, hogy az új bérrendszer csak része annak az átfogó reformnak, amely a pár héttel ezelőtti pénzcserével kezdődött, s felhívja a figyelmet: immár kétségbe- vonhatatlanul káros jelenséggé vált az egyenlósdi, amely valójában egyenlőtlenségeket szül. A régi, jegyrendszer mellett folyósított fizetéseknek nem is volt feladatuk, hogy a létminimumot fedezzék, arra a természetbeni juttatás szolgált. így a szinte kiegészítésképpen kapott készpénzfizetések az utóbbi hónapokban már csak havi három-négy kiló rizst értek, érdektelenné téve a dolgozót teljesítményében. Emellett a jegyrendszer számtalan visszaélésre adott alkalmat, s felfutott a spekulánsok törvénytelen jövedelme is. (N)- versenyképességük megóvása érdekében - külföldi hiteleket vesznek fel. A legkülönösebb fordulat a világ leggazdagabb államában, az USA-ban következett be, amely - 1917 óta első ízben adósállammá vált. A tavalyi év végén az ország külföldi adósságai elérték a 188 milliárd dollárnyi összeget. Ez ugyan bruttó nemzeti termékének alig hat százalékát teszi ki, de az évi kétszázmilliárd dolláros amerikai export 94 százalékával egyenlő. Igaz, az USA saját valutájában tartozik másoknak, s elméletileg a „bankóprés“ erőteljesebb működtetésével máról holnapra kiegyenlíthetné tartozásait. Ez azonban mégsem jöhet számításba, mert a nemzetközi pénzpiac - visszafelé is ható!- óriási megrázkódtatásával járna. Martin Feldstein, az amerikai elnök korábbi gazdasági főtanácsadója szerint az USA évek óta több pénzt „nyel el“ külföldről, mint a fejlődő országok összesen, s egy évtized múlva - miként Brazília vagy Mexikó - ugyancsak „saját adósságainak foglyává“ válhat. Nyugat-Európában és Japánban tartanak attól, hogy Washington elóbb-utóbb segítségüket fogja kérni eladósodásai problémáinak áthidalásához. Ez pedig fékezhetné a világgazdaság fejlődését. A fejlett ipari országok kölcsönös eladósodása arra vezethető vissza, hogy „a jövő technológiájába“ fektetik be az egymástól felvett hiteleket. A fejlődő országoktól megtagadott hiteleket egymás legkorszerűbb termelőkapacitásainak és infrastruktúrájának a finanszírozására fordítják. Ezzel pedig tovább mélyül a gazdagok és szegények közötti szakadék. (-Pf-) Innen - onnan • MEGTORPANT a gyors ütemben fejlődő szingapúri gazdaság lendülete. A szingapúri kereskedelmi és ipari minisztérium jelentéséből kitűnik, hogy a délkelet-ázsiai városállamban az idei év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest csaknem 30 százalékkal csökkentek a beruházások. Értékük mindazonáltal 207 millió dollárt ért el, ennek egyötöde helyi érdekeltségű, a többi külföldi, túlnyomórészt amerikai befektetés. A beruházások csökkenő tempója miatt 48 ezer dolgozót bocsátottak el. Helyi jelentés szerint azonban még mindig másfélszer több - igaz rosszabbul fizetett - állást kínálnak, mint amennyi a bejegyzett munkára várók száma. • LENGYELORSZÁGBAN a lakossági jövedelmek tervezettnél nagyobb növekedése kedvezőtlenül hat a ke- reslet-kínálat alakulására - állapította meg a napokban a kormányelnökség. A fizetések túlságosan gyors növekedése mellett egyes iparcikkek gyártásában lemaradások vannak, emiatt a vártnál lassabban kerül egyensúlyba a piaci helyzet Lengyelországban. Folyamatosan kaphatók viszont azok az élelmiszerek, amelyeket a közelmúltban vontak ki a jegyrendszerból. Az alapvető élelmiszerekből - a jelenlegi szinten - folyamatos lesz az ellátás az utolsó negyedévben is. Ami az iparcikkeket illeti, cipőből már ki tudják elégíteni a mennyiségi igényeket, növekszik a háztartási gépek kínálata is. • A KÖZELJÖVŐBEN nem várható a munkanélküliség enyhülése a nyugati országokban - állapítja meg éves jelentésében a fejlett tőkés államok együttműködési szervezete, az OECD. Nyugat-Európában a legsúlyosabb a helyzet, ahol a háború utáni rekordjához közelit az állástalanság: az 1986 második felére jósolt 11 százalékos munkanélküliségi ráta itt csaknem 20 millió állástalan embert jelent. • REAGAN amerikai elnök gazdaságpolitikai bejelentését élénk visszhang fogadta, amelynek nyomán csökkent a dollár árfolyama a nyugat-euró- pai valutához, valamint a japán pénzhez képest. Az okok viszont, amelyek a dollár árfolyamát irreálisan magasra hajtották fel, nem szűntek meg. Nem látni biztosítékot arra, hogy ez a megindult folyamat nem fordul-e ismét ellenkező irányba. A Közös Piac bizottságát óvatosságra inti, hogy a dollár árfolyamesése felboríthatja a közösségen belüli pénzügyi egyensúlyt. Ha ugyanis a dollár árfolyamcsökkenése nyomán automatikusan emelkedik a nyugatnémet márka árfolyama, ez elsősorban a közösség többi tagországát hozná nehéz helyzetbe. A belterjesség haszonnal jár Csehszlovákia Kommunista Pártja közeledő XVII. kongresszusa sokoldalú elemzésre és értékelésre ösztönöz. A népgazdaság valamennyi ágazatában, így a mezőgazdasági-élelmiszeri komplexumban is nyíltan és bírálóan kell értékelni az eredményeket, hogy az ezekből levont tanulságok az új időszak irányelveinek megvalósításában megbízható útmutatók lehessenek. Az értékelésben és a tervezésben meghatározó szempont, hogy az elkövetkező években a fejlesztés egyedüli járható útja és alkalmazható formája a termelés gazdaságosabbá tétele és az anyagi ráfordítások hatékonyságának növelése. A feladatot csak nehezíti, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a könnyen kiaknázható tartalékokat már mozgósították, elsősorban a jövedelmezőbb növényi és állati termékek termelésében. Ugyanakkor egyes döntő fontosságú intenzifikációs tényezők hatékony kihasználásában sok helyen még adósak maradtak. Nagy veszteségeket jelent a munkaidő nem megfelelő kihasználása is, valamint az erőforrások hasznosításában jelentkező hiányosságok. A biológiai, műszaki, emberi és gazdasági szempontból egyaránt magas szintű termelés lehetőségeire a mezőgazdasági termelés irányítási rendszerének továbbfejlesztését célzó intézkedések is rámutatnak. A belterjesség fokozásának valóban számos lehetősége van, s ott, ahol az intenzifi- kálás korszerű módszereit alkalmazzák, az eredmények sem maradnak el. Persze az is tény, hogy ezek a módszerek az eddig alkalmazottaknál nehezebbek, a vezetőktől nagyobb felelősségtudatot és több hozzáértést igényelnek, s eredményesen csakis az ún. szubjektív tényezők, a termelési feladatokat teljesítő emberek magas fokú aktivitása mellett érvényesíthetők. A dél-morvaországi kerületben gazdálkodó Veiké Pavlo- vice-i Egyenlőség Efsz-ben például a szakosodás keretében többek között rátértek az étkezési bab nagyarányú hozzáértést igénylő, kockázatos, de ugyanakkor jövedelmező termesztésére. A százhektáros vetésterület lehetővé tette a megfelelő gépesítést, s így a bab termesztése az egy hektárról elért nyereség alapján a búzánál is gazdaságosabbá vált. Mivel értékes elővetemény, közvetve további hasznot is jelent. A kezdeményezés több példáját említhetjük a hustopečei Vörös Hadsereg Efsz-böl is. A traktorosokat az üzemanyaggal való takarékosságra és a gépek jó műszaki állapotának megtartására ösztönző következetes anyagi érdekeltségi rendszer mellett az üzemirányítás korszerű formáját is alkalmazzák, és az elsők közé tartoznak, akik felismerték a biogáz hasznosításának előnyeit. A bílovcei Béke Efsz-ben sincs olyan része a termelésnek, ahol a számítógép alkalmazását követően ne javultak volna a gazdaságossági mutatók. A legújabb tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása természetesen többletmunkával és gondokkal jár, de megéri a fáradságot, amint azt a práčei Béke Efsz példája is bizonyítja, ahol folyékony műtrágya használatával növelték a hektárhozamokat. Három év alatt kétezer literrel lett nagyobb az éves fejési átlaguk, ami többek között a takarmánynövények korszerű termesztésének is köszönhető. Sikeresen alkalmazzák például a gabonafélék és a szemes kukorica teljes növényi zúzalékként való betakarítását. Valamennyi példánál közös, hogy a hatékonyabb termelés nagyobb nyereséget jelent, ez lehetővé teszi az újabb beruházásokat, ezek pedig a gazdasági eredmények további fokozásának az alapjai. EGRI FERENC Felkészültek a télre Az idei kemény tél következtében az utóbbi évek átlagánál jóval több szenet, tűzifát és propánbután gázt értékesítettek Közép- Szlovákia szénraktáraiban az első negyedévben. Okulva a legutóbbi fűtési idény tapasztalataiból a kis- és nagyfogyasztók már a nyári hónapokban arra törekedtek, hogy beszerezzék a télre szükséges tüzelőt. A szénraktárak losonci (Lučenec) járási kirendeltségén is nagy erőfeszítéseket tettek a lakosság és a közintézmények jó ellátása érdekében. Minőségileg, jobb fajta szén választékában nem is, de mennyiségileg ki tudták elégíteni a megnövekedett igényeket is. A nyári elővásárlások során a nyilvántartott 24 ezer háztartás 57 százaléka vásárolta meg a tüzelőt. Nem kis eredmény az sem, hogy az utóbbi évekhez viszonyítva növelni tudták a jó minőségű fekete- és barnaszén arányát, s még ennél is kedvezőbb a helyzet a tűzifa terén, melynek eladási tervét máris 134,6 százalékra teljesítették. A feketeszén 1700 tonnában meghatározott évi keretét szeptember elejéig 76 százalékra teljesítették. Vevőre talált már a barnaszén tervezet mennyiségének 71 százaléka. Nem sikerült viszont kielégíteni az igényeket a Német Demokratikus Köztársaságból behozott brikettből. Hazai brikettből volt elegendő, legalábbis a nyári hónapokban, ám amikor a szállítmányok egy része tönkrement, egy időre beszüntették az árusítást, illetve nem fogadták el az újabb szállítmányokat. A propán-bután- nal, azaz a palackos gázzal való ellátás is zavartalan volt a tavaszi és nyári időszakban. Újabban azonban nagyobb a kereslet mint a kínálat. Mindent egybevetve a járásban az elmúlt évekhez viszonyítva javult az ellátás, bár az észak-csehországi szénfajtákból változatlanul hiány van. Mivel a helyzet javulására a jövőben sem lehet számítani, lényegesen meg kell gyorsítani az átállást a kisebb kalóriájú szénfajtákkal üzemelő kazánokra és tűzhelyekre. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás szénraktáraiban is hasonló a helyzet. Szeptember elejéig valamennyi tüzelófajtából többet értékesítettek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A leginkább keresett feketeszén kivételével barnaszénnel és lignittel ellátták a háztartásokat, az egy háztartásra eső tavalyi 2,66 tonnát sikerült 3,27 tonnára emelni. A tervezettnél gyorsabb ütemben folyik az iskolák és az egészségügyi intézmények, valamint a lakásgazdálkodási vállalatok szénnel és tűzifával való ellátása. A tűzifa előirányzott mennyiségét jóval túlteljesítették, a lakossági igény azonban még nagyobb. A propán-bután gázzal való ellátásban a márciustól májusig terjedő időszakban a telítettség jelei mutatkoztak, s ebben az időszakban a lerakatok tárolóhely hiányában nem tudták átvenni a megrendelt mennyiséget. A jelenlegi időszakban viszont fordított a helyzet, a kínálat jóval kisebb a keresletnél. Az ellátási zavarokat csak fokozza a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat losonci üzeme szállításainak rendszertelensége. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás lakossága az év első nyolc hónapjában évi tüze- lószükségletének mintegy háromnegyed részét már megvásárolta, • s a lerakatok kínálata jelenleg is jónak mondható. -h. aÚJSZÚ 4 1985. X. 3.
