Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-03 / 233. szám, csütörtök

( VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK --------­Ga zdag adósok gondjai A fejlett tőkés országok adóssá­gairól kevés szó esik a szélesebb nyilvánosság előtt, de még a szak­sajtóban is. Miután jórészt speku­latív tőkemozgásokról van szó, érthető, hogy ezeket a diszkréció függönyével vonják körül. A 24 fejlett tőkés ipari országot felölelő szervezet, az OECD adatai szerint tagjainak együttes adósságállo­mánya mintegy 2700 milliárd dol­lárt tesz ki. Ez pedig háromszoro­sa annak, amivel a fejlődő orszá­gok tartoznak, azzal a lényeges különbséggel, hogy míg a fejlettek egymásnak tartoznak - és na­gyobb részt egymástól is követel­nek - addig a fejlődő országok leginkább az előbbiek adósai. „Az első világ eladósodása“ című tanulmányában az angol Loyd Bank közli, hogy Dánia, Ka­nada és Új-Zéland adósságai je­lenleg magasabbak, mint export­jukból származó bevételük. (Ka­nada kivitele 76, Dániáé 16, Új- Zélandé pedig 5 milliárd dollár értékű). A szakemberek rámutat­nak, hogy a három ország eseté­ben az eladósodás kvótája (ezen értendő az adósságszolgálat plusz a kamatok viszonya az ex­portból származó bevételhez) megközelíti a 27 százalékot. Ez pedig nem sokkal marad el a fejlő­dő országokétól. Azokban az országokban, ame­lyekben megnőtt a költségvetés hiánya - mint Olaszországban, Belgiumban és Svédországban - ahol eléri az évi bruttó nemzeti érték egytizedét, jelentősen nőtt az eladósodás is. Bankárok sze­rint Franciaország magas adós­ságszintje nagyban hozzájárult a frank romlásához (húsz év alatt értékének kétharmadát veszítette el). Hogy miért adósodnak el mér­téken felül tulajdonképpen a gaz­dag országok? Az okok különbö­zőek de - miután nekik „nem kenyérre kell“ - eltérnek a fejlődő országokhoz tartozó adósokétól, amelyek lényegében gazdasági kényszerpályán mozognak! Csak néhány tényező: hitelszűke jel­lemzi a nemzetközi tőkepiacot, fé­lelem a kamatlábak újabb ugrásá­tól, az aggodalom, hogy nemzet- gazdaságuk elmarad és elavul, ha nem próbálják bevezetni a legkor­szerűbb technológiákat, amelyek­kel megtarthatják versenyképes­ségüket a világpiacon. Ki gondolná - pedig tény - hogy az NSZK 78 milliárd dollárral tarto­zik a külföldnek. Ezzel együtt is a „kevésbé eladósodottak“ közé sorolja a bankszakma, mert ex­portbevételeinek csak egyharma- dával egyenlő a tartozása. Az NSZK a külföldi hiteleket belső beruházásokra fordítja, kihelyezett tőkéjét pedig, amely jóval megha­ladja adósságállományát, olyan fejlett országokba „szivattyúzza át“, ahol a legmagasabb profitra számíthat. Hasonló a helyzet Ausztriával és Finnországgal is. Norvégia, Kanada és Ausztrália a külföldi hiteleket új, jövedelme­zőnek ígérkező energetikai forrá­sok feltárásába fekteti be. E szempontból Nagy-Britanniá- ban feltűnő a jelenség: az egyik oldalon kiáramlik a tőke (mintegy 70 milliárd dollár) külföldre, külö­nösen az Egyesült Államokba, a másik oldalon pedig a brit cégek A szovjet-bolgár együttműködés egyik szemléletes példája a Szófia közelé­ben levő, Leonyid Brezsnyevról elnevezett kohászati kombinát. Az üzem berendezéseinek 90 százalékát a Szovjetunióból szállították. A kombinátban nyolcvan acélfajtán kívül varratmentes csöveket és különböző pléheket gyártanak. Felvételünkön a hideghengermű csarnoka látható, ahol horgany- lemezeket gyártanak. (Telefoto: CSTK) H: Nhan Dán Új bérrendszer Vietnamban Az új bérrendszernek meg kell szüntetnie az egyenlósdit és a bé­reknek fedezniük kell a létfenntar­tási költségeket - írja a vietnami munkaügyi miniszter cikkében. Dao Thien Thi írását a Nhan Dan, a VKP központi lapja közölte. Kitetszik belőle, hogy a következő hetekben bevezetendő ár- és bér­rendszer gyökeresen szakít az ed­digi gyakorlattal. Bár a részletekről nincs hír, az bizonyos, hogy végle­gesen megszűnik a jegyrendszer, amely eddig természetesen fe­dezte az állami alkalmazottak és a tsz-tagok minimális szükségle­teit a legfőbb élelmiszercikkekből. Ehelyett olyan minimálbéreket határoznak meg, amelyeknek - megfelelő állami árellenórzéssel kiegészülve - elegendóeknek kell lenniük a létfenntartási költségek­re. A kiszámítás alapjául azt ve­szik, hogy a dolgozó a minimálbér kétharmadát költi majd élelmiszer­re (arra a mennyiségre, amelyet eddig jegyre és természetben ka­pott). A cikk hangsúlyozza: a terve­zett három különböző bérskálán belüli, legalább tizenöt kategória elegendő teret nyújt majd a munka szerinti, ösztönző bérezésre, az ágazati, helyi sajátosságok figye­lembevételére is. A miniszter, megállapítva, hogy az új bérrend­szer csak része annak az átfogó reformnak, amely a pár héttel eze­lőtti pénzcserével kezdődött, s fel­hívja a figyelmet: immár kétségbe- vonhatatlanul káros jelenséggé vált az egyenlósdi, amely valójá­ban egyenlőtlenségeket szül. A régi, jegyrendszer mellett fo­lyósított fizetéseknek nem is volt feladatuk, hogy a létminimumot fe­dezzék, arra a természetbeni jut­tatás szolgált. így a szinte kiegé­szítésképpen kapott készpénzfi­zetések az utóbbi hónapokban már csak havi három-négy kiló rizst értek, érdektelenné téve a dolgozót teljesítményében. Emellett a jegyrendszer számtalan visszaélésre adott alkalmat, s fel­futott a spekulánsok törvénytelen jövedelme is. (N)- versenyképességük megóvása érdekében - külföldi hiteleket vesznek fel. A legkülönösebb for­dulat a világ leggazdagabb álla­mában, az USA-ban következett be, amely - 1917 óta első ízben adósállammá vált. A tavalyi év végén az ország külföldi adóssá­gai elérték a 188 milliárd dollárnyi összeget. Ez ugyan bruttó nemzeti termékének alig hat százalékát te­szi ki, de az évi kétszázmilliárd dolláros amerikai export 94 száza­lékával egyenlő. Igaz, az USA sa­ját valutájában tartozik másoknak, s elméletileg a „bankóprés“ erő­teljesebb működtetésével máról holnapra kiegyenlíthetné tartozá­sait. Ez azonban mégsem jöhet számításba, mert a nemzetközi pénzpiac - visszafelé is ható!- óriási megrázkódtatásával járna. Martin Feldstein, az amerikai elnök korábbi gazdasági főtanács­adója szerint az USA évek óta több pénzt „nyel el“ külföldről, mint a fejlődő országok összesen, s egy évtized múlva - miként Bra­zília vagy Mexikó - ugyancsak „saját adósságainak foglyává“ válhat. Nyugat-Európában és Ja­pánban tartanak attól, hogy Wa­shington elóbb-utóbb segítségü­ket fogja kérni eladósodásai prob­lémáinak áthidalásához. Ez pedig fékezhetné a világgazdaság fejlő­dését. A fejlett ipari országok kölcsö­nös eladósodása arra vezethető vissza, hogy „a jövő technológiá­jába“ fektetik be az egymástól felvett hiteleket. A fejlődő orszá­goktól megtagadott hiteleket egy­más legkorszerűbb termelőkapa­citásainak és infrastruktúrájának a finanszírozására fordítják. Ezzel pedig tovább mélyül a gazdagok és szegények közötti szakadék. (-Pf-) Innen - onnan • MEGTORPANT a gyors ütemben fejlődő szingapúri gazdaság lendülete. A szingapúri kereskedelmi és ipari mi­nisztérium jelentéséből kitűnik, hogy a délkelet-ázsiai városállamban az idei év első felében a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest csaknem 30 százalék­kal csökkentek a beruházások. Értékük mindazonáltal 207 millió dollárt ért el, ennek egyötöde helyi érdekeltségű, a többi külföldi, túlnyomórészt amerikai befektetés. A beruházások csökkenő tempója miatt 48 ezer dolgozót bocsá­tottak el. Helyi jelentés szerint azonban még mindig másfélszer több - igaz rosszabbul fizetett - állást kínálnak, mint amennyi a bejegyzett munkára várók száma. • LENGYELORSZÁGBAN a lakos­sági jövedelmek tervezettnél nagyobb növekedése kedvezőtlenül hat a ke- reslet-kínálat alakulására - állapította meg a napokban a kormányelnökség. A fizetések túlságosan gyors növeke­dése mellett egyes iparcikkek gyártá­sában lemaradások vannak, emiatt a vártnál lassabban kerül egyensúlyba a piaci helyzet Lengyelországban. Fo­lyamatosan kaphatók viszont azok az élelmiszerek, amelyeket a közelmúlt­ban vontak ki a jegyrendszerból. Az alapvető élelmiszerekből - a jelenlegi szinten - folyamatos lesz az ellátás az utolsó negyedévben is. Ami az iparcik­keket illeti, cipőből már ki tudják elégí­teni a mennyiségi igényeket, növekszik a háztartási gépek kínálata is. • A KÖZELJÖVŐBEN nem várha­tó a munkanélküliség enyhülése a nyu­gati országokban - állapítja meg éves jelentésében a fejlett tőkés államok együttműködési szervezete, az OECD. Nyugat-Európában a legsúlyosabb a helyzet, ahol a háború utáni rekordjá­hoz közelit az állástalanság: az 1986 második felére jósolt 11 százalékos munkanélküliségi ráta itt csaknem 20 millió állástalan embert jelent. • REAGAN amerikai elnök gazda­ságpolitikai bejelentését élénk vissz­hang fogadta, amelynek nyomán csök­kent a dollár árfolyama a nyugat-euró- pai valutához, valamint a japán pénzhez képest. Az okok viszont, amelyek a dollár árfolyamát irreálisan magasra hajtották fel, nem szűntek meg. Nem látni biztosítékot arra, hogy ez a meg­indult folyamat nem fordul-e ismét el­lenkező irányba. A Közös Piac bizott­ságát óvatosságra inti, hogy a dollár árfolyamesése felboríthatja a közössé­gen belüli pénzügyi egyensúlyt. Ha ugyanis a dollár árfolyamcsökkenése nyomán automatikusan emelkedik a nyugatnémet márka árfolyama, ez elsősorban a közösség többi tagorszá­gát hozná nehéz helyzetbe. A belterjesség haszonnal jár Csehszlovákia Kommunista Pártja közeledő XVII. kong­resszusa sokoldalú elemzésre és értékelésre ösztönöz. A népgazdaság valamennyi ágazatában, így a mezőgazda­sági-élelmiszeri komplexumban is nyíltan és bírálóan kell értékelni az eredményeket, hogy az ezekből levont tanulsá­gok az új időszak irányelveinek megvalósításában megbíz­ható útmutatók lehessenek. Az értékelésben és a tervezés­ben meghatározó szempont, hogy az elkövetkező években a fejlesztés egyedüli járható útja és alkalmazható formája a termelés gazdaságosabbá tétele és az anyagi ráfordítások hatékonyságának növelése. A feladatot csak nehezíti, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a könnyen kiaknázható tartalékokat már moz­gósították, elsősorban a jövedelmezőbb növényi és állati termékek termelésében. Ugyanakkor egyes döntő fontos­ságú intenzifikációs tényezők hatékony kihasználásában sok helyen még adósak maradtak. Nagy veszteségeket jelent a munkaidő nem megfelelő kihasználása is, valamint az erőforrások hasznosításában jelentkező hiányosságok. A biológiai, műszaki, emberi és gazdasági szempontból egyaránt magas szintű termelés lehetőségeire a mezőgazda­sági termelés irányítási rendszerének továbbfejlesztését célzó intézkedések is rámutatnak. A belterjesség fokozásá­nak valóban számos lehetősége van, s ott, ahol az intenzifi- kálás korszerű módszereit alkalmazzák, az eredmények sem maradnak el. Persze az is tény, hogy ezek a módszerek az eddig alkalmazottaknál nehezebbek, a vezetőktől nagyobb felelősségtudatot és több hozzáértést igényelnek, s eredmé­nyesen csakis az ún. szubjektív tényezők, a termelési felada­tokat teljesítő emberek magas fokú aktivitása mellett érvé­nyesíthetők. A dél-morvaországi kerületben gazdálkodó Veiké Pavlo- vice-i Egyenlőség Efsz-ben például a szakosodás keretében többek között rátértek az étkezési bab nagyarányú hozzáér­tést igénylő, kockázatos, de ugyanakkor jövedelmező ter­mesztésére. A százhektáros vetésterület lehetővé tette a megfelelő gépesítést, s így a bab termesztése az egy hektárról elért nyereség alapján a búzánál is gazdaságo­sabbá vált. Mivel értékes elővetemény, közvetve további hasznot is jelent. A kezdeményezés több példáját említhetjük a hustopečei Vörös Hadsereg Efsz-böl is. A traktorosokat az üzemanyaggal való takarékosságra és a gépek jó műszaki állapotának megtartására ösztönző következetes anyagi érdekeltségi rendszer mellett az üzemirányítás korszerű for­máját is alkalmazzák, és az elsők közé tartoznak, akik felismerték a biogáz hasznosításának előnyeit. A bílovcei Béke Efsz-ben sincs olyan része a termelésnek, ahol a szá­mítógép alkalmazását követően ne javultak volna a gazdasá­gossági mutatók. A legújabb tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása természetesen többletmunkával és gondokkal jár, de megéri a fáradságot, amint azt a práčei Béke Efsz példája is bizo­nyítja, ahol folyékony műtrágya használatával növelték a hektárhozamokat. Három év alatt kétezer literrel lett nagyobb az éves fejési átlaguk, ami többek között a takar­mánynövények korszerű termesztésének is köszönhető. Sikeresen alkalmazzák például a gabonafélék és a szemes kukorica teljes növényi zúzalékként való betakarítását. Valamennyi példánál közös, hogy a hatékonyabb termelés nagyobb nyereséget jelent, ez lehetővé teszi az újabb beru­házásokat, ezek pedig a gazdasági eredmények további fokozásának az alapjai. EGRI FERENC Felkészültek a télre Az idei kemény tél következté­ben az utóbbi évek átlagánál jóval több szenet, tűzifát és propán­bután gázt értékesítettek Közép- Szlovákia szénraktáraiban az első negyedévben. Okulva a legutóbbi fűtési idény tapasztalataiból a kis- és nagyfogyasztók már a nyári hónapokban arra törekedtek, hogy beszerezzék a télre szükséges tü­zelőt. A szénraktárak losonci (Luče­nec) járási kirendeltségén is nagy erőfeszítéseket tettek a lakosság és a közintézmények jó ellátása érdekében. Minőségileg, jobb fajta szén választékában nem is, de mennyiségileg ki tudták elégíteni a megnövekedett igényeket is. A nyári elővásárlások során a nyil­vántartott 24 ezer háztartás 57 százaléka vásárolta meg a tüzelőt. Nem kis eredmény az sem, hogy az utóbbi évekhez viszonyítva nö­velni tudták a jó minőségű fekete- és barnaszén arányát, s még en­nél is kedvezőbb a helyzet a tűzifa terén, melynek eladási tervét már­is 134,6 százalékra teljesítették. A feketeszén 1700 tonnában meg­határozott évi keretét szeptember elejéig 76 százalékra teljesítették. Vevőre talált már a barnaszén ter­vezet mennyiségének 71 százalé­ka. Nem sikerült viszont kielégíteni az igényeket a Német Demokrati­kus Köztársaságból behozott bri­kettből. Hazai brikettből volt ele­gendő, legalábbis a nyári hóna­pokban, ám amikor a szállítmá­nyok egy része tönkrement, egy időre beszüntették az árusítást, illetve nem fogadták el az újabb szállítmányokat. A propán-bután- nal, azaz a palackos gázzal való ellátás is zavartalan volt a tavaszi és nyári időszakban. Újabban azonban nagyobb a kereslet mint a kínálat. Mindent egybevetve a járásban az elmúlt évekhez viszonyítva ja­vult az ellátás, bár az észak-cseh­országi szénfajtákból változatlanul hiány van. Mivel a helyzet javulá­sára a jövőben sem lehet számíta­ni, lényegesen meg kell gyorsítani az átállást a kisebb kalóriájú szén­fajtákkal üzemelő kazánokra és tűzhelyekre. A rimaszombati (Rimavská So­bota) járás szénraktáraiban is ha­sonló a helyzet. Szeptember ele­jéig valamennyi tüzelófajtából töb­bet értékesítettek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legin­kább keresett feketeszén kivételé­vel barnaszénnel és lignittel ellát­ták a háztartásokat, az egy háztar­tásra eső tavalyi 2,66 tonnát sike­rült 3,27 tonnára emelni. A terve­zettnél gyorsabb ütemben folyik az iskolák és az egészségügyi intézmények, valamint a lakás­gazdálkodási vállalatok szénnel és tűzifával való ellátása. A tűzifa előirányzott mennyiségét jóval túl­teljesítették, a lakossági igény azonban még nagyobb. A propán-bután gázzal való el­látásban a márciustól májusig ter­jedő időszakban a telítettség jelei mutatkoztak, s ebben az időszak­ban a lerakatok tárolóhely hiányá­ban nem tudták átvenni a megren­delt mennyiséget. A jelenlegi idő­szakban viszont fordított a helyzet, a kínálat jóval kisebb a kereslet­nél. Az ellátási zavarokat csak fokozza a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat losonci üzeme szállításainak rendszertelensége. A rendelkezésünkre álló statisz­tikai adatok szerint a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás lakossága az év első nyolc hónapjában évi tüze- lószükségletének mintegy három­negyed részét már megvásárolta, • s a lerakatok kínálata jelenleg is jónak mondható. -h. a­ÚJSZÚ 4 1985. X. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom