Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-16 / 244. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1985. október 16. XXXVIII. évfolyam 244. szám Ára 50 fillér Nem másodrendű feladat! A szeptember első napjait követő hetek feladatai a mezőgaz­dasági termelésben tömegük, értékük és jelentőségük szem­pontjából egyaránt meghaladják más időszak teendőit. Nagy és felelősségteljes munka az őszi érésű növények betakarítása, de a szántás és a vetés is, amellyel már a következő évi termést alapozzák meg. Mindezt olyankor kell elvégezni, amikor egyre rövidebbek a nappalok, és a munkakörülmények rosszabbodá­sával is számolni kell. Nem kevésbé jelentős feladat a kukorica­szár betakarítása. Számos mezőgazdasági üzemben munkaerő- és időhiányra, s nem utolsósorban gépesítési problémákra hivatkozva régebben veszni hagyták ezt az értékes takarmányt, illetve annak csak kisebb hányadát takarították be. Évekig tartott, amíg a szemes kukorica melléktermékének hasznosítása természetessé vált, s mindenütt belátták, hogy jó szénatermés mellett is szükség van rá. A szemes kukoricát betakarító kombájnok nyomában haladó járvaszecskázók a kukoricaszár-szecskát ma már nem a földre, hanem pótkocsikba fújják, hogy az más termékekkel együtt hasznos táplálékul szolgáljon az állatállománynak. Teljesen elégedettek azonban mégsem lehetünk. Az őszi mezei munkák politikai-szervezési tervét tanulmányozva, valamint üzemi- és ágazatvezetőkkel beszélgetve számos esetben tapasztalhatjuk, hogy a kukoricaszár még mindig nem kapta meg az ót jogosan megillető helyet az állatok takarmányozásában. Vannak üzemek, ahol a kukoricaszár betakarítása napjainkban is csak mellékfel­adat, és a vele kapcsolatos munkák nincsenek részletesen tervezve. Amíg például a cukorrépabetakarítás, a magágykészí­tés és a búzavetés esetében pontosan meghatározza a terv, hogy kiknek, mikorra és mit kell elvégeznie, s ezért személyesen ki felel, addig a szemes kukorica melléktermékének a betakarí­tása csak megközelítően pontosított feladat. Az esetek többsé­gében csak annyi van a munkatervben, hogy a lehetőségekhez mérten a kukoricaszárat maximális mértékben betakarítják, esetleg meghatározzák annak a területnek a nagyságát, amely­ről a szemes kukorica melléktermékét is hasznosítani fogják. Hasonlóan hiányosan átgondolt a munka időrendi menete. A kukoricaszár csak más melléktermékekkel együtt válik érté­kessé, így akkor, amikor betakarításáról határoznak, azt is meg kell mondani, hogy mivel együtt fogják silózni, s ennek megfele­lően kell összehangolni a szemes kukorica, a cukorrépa, vagy a másodvetésű silókukorica betakarítását. így nem fordulhat elő, hogy a kukoricaszár-szecskát nincs mihez keverni, esetleg megfordítva, nincs elegendő kukorica-melléktermék, amivel a répakarajt és -szeletet kiegészíthetnék. Nem megoldhatatlan kérdések ezek, amit számos jó példa bizonyít egyben azt is érzékeltetve, hogy a kukoricaszár értéke­sítésének valóban számos lehetősége van. A felbári (Horný Bár) Csallóköz Efsz-ben, a somorjai (Šamorin) Kék Duna Efsz-ben és a légi (Lehnice) CSSZSZK-NOK Barátság Efsz-ben is a szemes kukorica egész vetésterületéről betakarítják a kórót. Felbáron a kukoricaszár-szecskát répakarajjal keverik, és a szemes kuko­rica valamint a cukorrépa betakarítását ennek megfelelően hangolták össze. Azt a mennyiséget sem hagyják elveszni, amit a karajhoz már nem keverhetnek. Gondosan összegyűjtik, halomba rakják és almozásra használják. így a kukoricaszárnak is része van abban, hogy évente a szántó 35 százalékát tudják szerves trágyával ellátni. A somorjai szövetkezetben háromszáz hektáron termesztenek szemes kukoricát, a szárat az egész területről betakarítják, és répaszelettel silózzák. Hasonlóan jár­nak el Légen is. A kukoricaszár-szecskát egyrészt répakarajjal, másrészt repce, valamint őszi és tavaszi árpa után vetett silókukoricával keverik, mivel ez utóbbiban a szárazanyag mennyisége kevesebb. A követésre méltó példák sorát mindez persze nem meríti ki, de a kukoricaszár hasznosításának nagyon lényeges szervezési feladataira ezekből is következtethetünk. A melléktermékek hasznosítása csakis átgondolt és tervszerű munkával lehetsé­ges, a mezőgazdasági üzemek szakembereinek előrelátásán és találékonyságán múlik. EGRI FERENC KULCSFONTOSSÁGÚ KÉRDÉSEKRŐL TÁRGYALT AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ČSTK) - Moszkvában tegnap ülést tartott a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen a következő kérdéseket tárgyalták meg: • a Szovjetunió Kommunista Pártja újjászer­kesztett programjának tervezete, • változtatások az SZKP alapszabályzatában, • a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődé­se fő irányainak tervezete az 1986-1990-es évekre és a 2000. évig terjedő időszakra. E kérdésekkel kapcsolatban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő jelentést. Az erről folytatott vitában felszólaltak: A. Tyitaren­ko, az Ukrán KP KB másodtitkára, R. Dementyijeva, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságának másodtitká­ra, J. Szolovjov, az SZKP Leningrádi Kerületi Bi­zottságának első titkára, V. Afanaszjev, a Pravda napilap főszerkesztője, Sz. Manyakin, az SZKP Omszki Kerületi Bizottságának első titkára, M. Ska- bardnya, a műszerek, automatizációs eszközök és irányító rendszerek gyártásának minisztere, A. Ko- roljov, az uráli Szergo Ordzsonokidze nehézgépipari üzem esztergályosa, V. Demigyenko, a Kazahsztáni KP kusztajani kerületi bizottságának első titkára, K. Demircsjan, az örmény KP KB első titkára. Az SZKP KB ülése jóváhagyta az elbírálás végett eléje terjesztett dokumentumokat és elhatározta azok közzétételét, hogy megtárgyalhassák a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző pártgyűlésein, konferenciáin és kongresszusain, és hogy a Szovjet­unió gazdasági és szociális fejlődése fő irányainak tervezetét az 1986-1990-es évekre és a 2000. évig terjedő időszakra megvitathassák a munkakollektívák gyűlésein az iskolákban, a katonai alakulatokban és a társadalmi szervezetekben is. Az SZKP KB ülésén szervezeti kérdéseket is meg­tárgyaltak. Nyikolaj Talizint megválasztották az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává és Nyikolaj Rizs- kovot felmentették az SZKP KB titkárának tisztségé­ből, mivel korábban a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökévé nevezték ki. Határozatot fogadtak el arról, hogy Nyikolaj Tyihonovot felmentik az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának tisztségéből, mivel egészségügyi okokból nyugdíjba vonul. Ezzel az SZKP KB ülése véget ért. A párt politikája - gondoskodás a nép jólétéről, a békéről és a haladásról MIHAIL GORBACSOV ELVTÁRS BESZÉDE Az SZKP Központi Bizottságának tegnapi ülésén Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára az alábbi beszédet mondta. Elvtársak! Az SZKP új szerkesztésű prog­ramjának javaslatát, a 12. ötéves időszakra, valamint az ezredfor­dulóig szóló gazdasági és szociá­lis fejlesztés fő irányait wés az SZKP alapszabályzatában java­solt változásokat kell megvitatni. Rendkívüli politikai jelentőség­gel bíró dokumentumok ezek. Ki­fejezik programcéljainkat, a párt fő irányvonalának kulcskérdéseit, gazdasági stratégiáját, a jelenlegi rendkívül bonyolult és felelősség­teljes történelmi időszakban a tö­megek körében megvalósuló munka formáit és módszereit, amely időszak bel- és külpolitikai szempontból sok tekintetben for­radalmi jellegű. Amint önök tudják, az SZKP KB áprilisi ülése, majd később a tudo- mányos-múszaki haladásról tar­tott tanácskozás részletesen ele­mezte a jelenlegi helyzetet, kitűzte és megindokolta az ország szoci­ális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó széles körű koncepciót, I s azt, hogy ennek alapján érjük el a szovjet társada­lom minőségileg új állapotát. Ez a dolgok lényege, ez problémáink lényege. . Pártunk a meggyorsítás kon­cepcióját terjeszti a nép elé, ezzel készül a XXVII. kongresszusra. Ez az alapja mindhárom dokumen­tumnak, amelyet az SZKP Köz­ponti Bizottságának mostani ülése elé terjesztünk. Az ország gazda­sági és szociális fejlesztése meg­gyorsításának kell biztosítania az anyagilag és szellemileg gazdag, társadalmilag dinamikus életet a szovjet emberek számára - bé­kés feltételek között, s még telje­sebben és erőteljesebben kell fel­tárni a történelmileg új típusú civili- (Folytatás a 2. oldalon) Tízmilliós érték terven felül A kultúra eszközeivel a békéért és a kölcsönös megértésért (ČSTK) - Budapesten tegnap délelőtt nyílt meg a helsinki európai biztonsági és együttmüködési konferencia Záróokmányát aláírt országok kulturális fóruma. A magyar főváros kongresszusi köz­pontjában - melyet 33 európai ország, továbbá az USA és Kanada állami lobogói díszítenek - a delegációk megkezdték a tanácsko­zást a kulturális együttműködés további lehetőségeiről. A cseh­szlovák küldöttséget Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere, a Szovjetunió küldöttségét Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter vezeti. A maga nemében első ilyen európai találkozót abból a célból hívták össze, hogy a helsinki kon­ferencia határozataival összhang­ban hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az enyhülési folyamathoz. A kulturális fórumot Lázár György, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg. Rámutatott annak rendkívüli időszerűségére, hogy a napirenden szereplő kérdéseket éppen most vitatják meg, amikor különösen szükség van a nemzet­közi feszültség enyhítésére és az államközi kapcsolatok fejlesztését elősegítő kölcsönös bizalom meg­erősítésére. Lázár György emlékeztetett ar­ra, hogy a madridi mandátum által meghatározott témakörök jó lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy a fó­rumon kibontakozzon a 35 ország alkotó véleménycseréje az euró­pai kultúra helyzetéről és a kultúra különböző területein való kapcso­latok továbbfejlesztésének lehető­ségéről. Végezetül hangsúlyozta: a magyar kormánynak érdeke, hogy a kulturális fórum sikeresen teljesítse küldetését a helsinki fo­lyamatban. A magyar miniszterelnök meg­nyitó beszéde után kezdődött meg a kulturális fórum plenáris ülése, amelyen a sorsolással meghatá­rozott sorrendben szólalnak fel mind a 35 ország delegációinak vezetői. A plenáris ülés várhatóan csütörtökig tart. A tegnapi ülés első szónokai között lépett fel Miroslav Válek. Hangsúlyozta a kulturális alkotó­munka és a létrehozott értékek cseréjének jelentős küldetését a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben. Rámutatott, hogy a csehszlovák küldöttség teljes mértékben magáénak vallja az eu­rópai kultúra haladó hagyománya­it. Azzal a szándékkal érkezett a kulturális fórumra, hogy hozzájá­ruljon az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záró­okmányát aláírt országoknak a leg­közelebbi időszakra szóló kulturá­lis együttműködése konstruktív programjának kidolgozásához. A kalinovói Szlovák Magne­zitgyár a re­konstrukció, a nagyarányú korszerűsítés időszakát éli. A hetedik ötéves tervidőszak fo­lyamán az új ka­pacitások foko­zatos üzembe helyezésével jelentősen bővült a termelés, lehetővé vált a hőálló anyagok exportjának növelése is. Napjainkban Magyarországon és a Szovjetunión kívül már Szíriába, Kínába, Koreába és a Német De­mokratikus Köztársaságba is szál­lítják a kohászathoz nélkülözhe­tetlen anyagokat. Az üzem dolgozói körében nagy visszhangot keltett a prágai felhívás, s ehhez csatlakozva el­határozták az eredetileg tervezett export 25 százalékkal való növelé­sét. Az új eljárással feldolgozott magnezit hőállóképessége meg­nőtt, emellett sokkal kisebbek a rá­fordítások költségei. A jövő év fo­lyamán ennek a gazdaságos ter­méknek a 28 százalékos növelé­sére számítanak. Az új eljárások új lehetőségeket kínálnak a mag­nezit sokoldalú felhasználására is. Ezért határozták el a füleki (Fiľa­kovo) Kovosmalttal való szoros együttműködést az elektromos AKU típusú fűtőtestek kifejleszté­sében és gyártásában. A CSKP közelgő XVII. kongresz- szusa tiszteletére kibontakozott szocialista felajánlási és verseny­mozgalomban a dolgozók 90 szá­zaléka vesz részt. A 25 szocialista munkabrigád és a két komplex racionalizációs brigád közös elha­tározása értelmében az idei esz­tendő tervfeladatait 882 ezer koro­nával teljesítik túl, az ötéves terv előirányzatát pedig november he­tedikére teljesítik, s az esztendő utolsó heteiben még mintegy 10 millió korona értéket állítanak elő terven felül. » -h. a­A Kassal (Košice) Kerámiaipari Vállalat hetedik ötéves tervidőszakra szóló exportfeladatalnak teljesítésében nagy része van a michalovcei üzemnek. A kerámiagyár dolgozói az év végéig terven felül 56 millió korona értékű árut termelnek exportra. Felvételünk a michalovcei üzemben készült. Altbéta Drábiková a csempéket osztályozza. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom