Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-27 / 228. szám, péntek
Szoros kapcsolatban a gyakorlattal A felszabadulás óta eltelt négy évtizedben, népünk szocialista építömunkája nyomán nemcsak az ország anyagi-műszaki bázisának gyarapításában, hanem a tudomány, a kultúra és az oktatás terén is figyelemre méltó eredmények születtek. A rohamos fejlődés következtében szinte korparancsként előtérbe került a tudomány és a technika vívmányainak a gyakorlatban, azaz a termelésben, a társadalom mindennapi életében történő alkalmazásának követelménye. A tudományos-technikai haladás új, eddig soha sem tapasztalt lehetőségeket nyitott meg a népgazdaságban, a társadalmi célok elérésében. Ezzel összefüggésben rendkívüli feladatok álltak és állnak a felső fokú szakmai képzés előtt is. Bizonyítja ezt a prágai Cseh Műszaki Főiskola Magfizikai Mérnöki Karán folyó munka is. ÚJ SZÚ 1985. IX. 27. Új területeken Az önálló Magfizikai Mérnöki Kar létrejötte egybeesik az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos ismeretek csehszlovákiai alkalmazásának kezdeteivel. 1955-ben a Szovjetunió segítségével nálunk is megkezdődhetett a magfizikai kutatómunka, s a hazai természeti forrásokra épülve az atomenergia sokrétű felhasználására irányuló program végrehajtása. Ez a program nemcsak az energetikára korlátozódik: magába foglalja a nukleáris fizikai és elméleti fizikai alapkutatást, az elektronika, a szabályozó és számítástechnika fejlesztését, új anyagok kutatását. A magfizikai kutatás mellett az elmúlt évtizedekben szinte ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül a fizikai tudományok más területei is, mint például a kvantumelektronika, a lézertechnika, a plazmakutatás, a szilárd anyagok, s különösképpen a félvezetők fizikai törvény- szerűségeinek kutatása. A harminc évvel ezelőtt létrehozott új fakultás egyik fő célkitűzése olyan szakemberek nevelése, akik a magfizikai, az atommagkómiai, a fizikai és matematikai elméleti kutatómunka mellett gyakorlati mérnöki tevékenységre is felkészültek. Az új létesítmény bölcsőjénél a csehszlovákiai tudomány jeles képviselői - František Bé- hounek akadémikus, Václav Petr- žilka, a CSTA levelező tagja, Bohumil Kvasil akadémikus - álltak. önállóság, felelősségtudat- Amikor én jártam főiskolára, alig hallottunk valamit az atom- energetikáról, az űrhajózásról, vagy a kibernetikáról, a mikroprocesszorokról, az atommagkémiáról, vagy az ökológiáról. S ma? Ezek a kérdések a társadalom érdeklődésének előterébe jutottak, s ennek következtében új tudományágak, új felsőoktatási intézmények jöttek létre - közöttük a mi fakultásunk, a prágai Magfizikai Mérnöki Kar - állapította meg a Cseh Műszaki Főiskola Magfizikai Mérnöki Kara fennállása 30. évfordulója alkalmából tartott sajtóértekezleten Jaroslav Némec akadémikus, majd hozzáfűzte: - A három évtized alatt, véleményem szerint, olyan újszerű, korunk és a jövő szakmai és nevelési igényeinek megfelelő felsőoktatási intézmény alapjait raktuk le, ahol a hallgatókat önállóságra, felelősségtudatra neveljük. Rendkívüli hangsúlyt helyezünk arra, hogy fakultásunk végzett hallgatói képesek legyenek a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazására... Műholdkövető lézerradar A Magfizikai Mérnöki Kar küldetése, s a tanszékein folyó tudományos-gyakorlati munka szinte elképzelhetetlen az ipari üzemekkel és kutatóintézetekkel, valamint a rokon szakmákkal foglalkozó fakultásokkal való szoros együttműködés nélkül. A Károly Egyetem Matematikai-Fizikai Karával és a CSTA Fizikai Kutatóintézetével Prága Trója városnegyedében közös beruházásként épült fel egy kísérleti munkahely, ahol közösen használják az ugyancsak közösen vásárolt drága berendezéseket. Mind az oktatás, mind a kutatómunka terén együttműködik a kar a Károly Egyetem Természettudományi Karával, továbbá a fezi Magfizikai Kutatóintézettel, s az Interkozmosz program keretében a Dubnái Egyesült Atommagkutató Intézettel. Az évek során gyümölcsöző együttműködés alakult ki a testvéri szocialista országok illetékes felsőoktatási intézményeivel is. A Magfizikai Mérnöki Karon Csehszlovákiában elsőként fejlesztettek ki műholdkövető lézerradart, amellyel néhány centiméternyi pontossággal mérhető le a műbolygók távolsága. Jelentős sikereket ért el a kar a száloptika, valamint a holográfia számára fontos adatrögzítő anyagok kifejlesztésében. Mindez egyre nagyobb teretf kap a távközlésben, de az iparban is. Megkezdték a munkát a lézerskalpel szerkezetének kialakításán is. A karon kifejlesztett lézerberendezések jól alkalmazhatók pl. a félvezetőtechnikában és az implantált rétegek hevítésében. Az ion-implantálás- hoz készített berendezés pedig felhasználható a félvezetők ötvözéséhez, valamint - amint ezt a prešovi Fémipari Kutatóintézettel való együttműködés is bizonyítja - a gépalkatrészek felülete ellenállóképességének és tartósságának növeléséhez. A kísérleti munka fontos tényezője A karon folyó tudományos és kísérleti munka fontos tényezője az elektrongyorsitó berendezéssel is felszerelt központi mikrotron- laboratórium, amely az említett dubnai intézettel való együttműködésnek az eredménye. Amint Ivari Štoll docens, a kar dékánja egyik cikkében megírta, az elektrongyorsító felhasználása sokrétű. Segítségével például kimutatható az arany mennyisége egyes ércekben, a gabonaneműek nitrogéntartalma, az oxigén jelenléte vasat nem tartalmazó ötvözetekben stb. De a nukleáris kutatás során kidolgozott módszerek jól alkalmazhatók a környezetvédelemben, a víz és a levegő mérgezett anyagokkal való szennyezettségének megállapítására stb. Nemcsak a rádióaktív sugárzással szembeni védelem szempontjából, hanem az ipar számos területe számára is fontosak a neutron- és gammasugárzást jelző különféle doziméterek és érzékelők. Ezt a jelző- és érzékelőtechnikát az atomenergetikán kívül már az egészségügyben is alkalmazzák. A kar dozimetriai tanszékén foglalkoznak az ionizáló sugárzás hasznosításával, illetve az ellene való védekezés módjaival. A Magfizikai Mérnöki Karon folyó tudományos és gyakorlati munka szorosan kapcsolódik a hazai atomenergetika ipari és kutatási bázisához. Az egyes tanszékek a rezi Magfizikai Kutatóintézettel a gyorsreaktorok fejlesztésének távlatait vizsgálják, s kiveszik részüket a plzeňi őkoda Művek, a ČKD konszern, a Tesla Művek, a gépipar, a bratislavai Slovnaft, a Jaslovské Bohunicé-i és a dukovanyi atomerőmű kutatórészlegeinek munkájából is. Társadalmi elismerés A kar előadói és diákjai évente mintegy százezer órát kitevő munkát végeznek kutatási feladatok megoldásán. Ez egy 50 főnyi kutatógárdával rendelkező intézet teljesítményének felel meg. A tudományos és pedagógiai munka ilyen egybekapcsolása sok lehetőséget nyújt a hallgatóknak a tudoPrága Trója városnegyedében emelkedik a Magfizikai Mérnöki Kar és a Károly Egyetem Matematikai-Fizikai Karának közös létesítménye, a Központi Matematikai-Fizikai Tanintézet. Foto: Anton Nový mányos munkába való bevonása terén. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a fakultáson összesen 38 tudományos kutatási feladatot oldottak meg, s az ipari üzemekkel kötött szerződésekben vállalt munka értéke megközelítette a 23 millió koronát. Az itt folyó munka eredményességét fémjelzi a magas társadalmi elismerés is. A Magfizikai Mérnöki Kar előadói közül eddig tizennégyet tüntettek ki a Klement Gottwald Állami Díjjal. A következő, 8. ötéves tervben a fakultás az állami alapkutatási terv több fontos feladatának lesz ismét gazdája, koordinációs munkahelye. Értékes diákköri munkák A Magfizikai Mérnöki Kar munkájára jellemző a hallgatók egyéni képzése, illetve részvétele egyes kutatási feladatok megoldásában. A hallgatók a hatodik szemesztertől kezdve, tapasztalt előadók irányításával részesei az egyes tanszékeken folyó csoportos kutatómunkának. önálló kutatásaik eredményeiről viszont a tudományos diákköri munka keretében rendezett konferenciákon adnak számot. Tanulmányaik zárószakaszában szakjuknak és az egyes kutatási szakterületek igényeinek megfelelően gyakorlatokon vesznek részt. Vagy a fakultás laboratóriumaiban, vagy az együttműködő intézményekben konkrét kutatási feladatok teljesítésén dolgoznak. Az utolsó, az 5. évfolyamban dolgozzák ki diplomamunkájukat, amelynek megvédése együtt történik az állami záróvizsgával. A jubiláló fakultás 11 külföldi kutatóintézettel tart fenn kapcsolatokat. Jelenleg 19 országból 48 külföldi hallgató is itt sajátítja el a jövő szakmájához szükséges ismereteket. Sok hallgató vesz részt külföldi szakmai gyakorlatokon. A karon a tudományos-diákköri munka nyolc szekcióban folyik, s nincs olyan esztendő, hogy a fakultás 4-5 hallgatója ne vigye el a tudományos diákkörök országos versenyében a pálmát. A hallgatók létszáma, a többi felsőoktatási intézményhez mérten viszonylag alacsony. Az 1. évfolyamba évente mintegy 100-120 hallgatót vesznek fel. Mivel túlnyomó részük nem prágai, 80 százalékuk kollégiumban lakik. Közöttük szinte minden évben ott vannak a szlovákiai magyar tanítási nyelvű gimnáziumok neveltjei is. Az idén például négy dél-szlovákiai magyar fiatal készül hivatására ezen a karon. A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésén Gustáv Husák elvtárs beszédében ezt is leszögezte: ,,A fiatal nemzedék nevelésének, iskolai képzésének teljes mértékben összhangban kell lennie népgazdaságunk, a tudományos-műszaki haladás és a társadalmi gyakorlat mai és jövőbeni igényeivel.“ Elmondható, hogy a prágai Magfizikai Mérnöki Karon folyó munka megfelel ennek a követelménynek. SOMOGYI MÁTYÁS Őszi „tárlat“ után... Ha valaki szívesen jár kiállításokra, valószínűleg úgy van vele, hogy miután az egyiket látta, alig várja a következőt. Ezt mindenképpen vonatkoztatni lehet a\brnói nemzetközi gépipari vásárra is, amely immár csaknem három évtizede - az idei volt a huszonhetedik - az élenjáró gépipari berendezések hagyományos őszi seregszemléjévé vált. Hogy honnét a párhuzam a - leginkább képzőművészeti alkotásokra, tárgyakra vonatkozó - kiállításokkal? Mert tulajdonképpen mindkettő igaz. A kereskedőknek, üzletkötőknek, az érdekelt gyártóknak vásár, a „hétköznapi“ látogatóknak, laikusoknak, bár értő, de nem érdekelt szakembereknek pedig izgalmas látvány. Egyben kézzelfogható, szinte letapintható fokmérője egy szerteágazó iparág folyamatos fejlődésének. Ezzel együtt jelzi a hazai gépipar valódi helyét a világban. A mérlegkészítéskor pedig mindezekről a körülményekről a számok nyelvén vallanak a tények, amelyek döntő jelentőségűek az egész társadalom szempontjából. HELYZETKÉP Ezúttal sem árt hangsúlyozni, hogy a gép- és elektrotechnikai iparnak - mert e kettőt elválasztani nem lehet - kulcsfontosságú jelentősége van a csehszlovák népgazdaságban, hiszen az egész ipari termelés 33 százalékát teszi ki az iparág éves produktuma. Hogy ez a szám még markánsabb képet adjon, megjegyezzük: 1948-tól 1984-ig a hazai gépipar éves termelése 34,5-szeresére nőtt. Ez a dinamikus fejlődés pedig egy olyan országban következett be, amelynek a jelzett korábbi időpontban, a szocialista építés megkezdésekor is fejlett gépipara volt. Tehát a brnói gépipari vásáron mindenkinek - laikusnak és szakembernek egyaránt - alkalma lehetett arról is meggyőződnie, hogy a gép- és elektrotechnikai iparnak még egy további fontos küldetése is van. E két iparág együtt és külön-külön is a műszaki haladás pótolhatatlan hordozója a népgazdaság többi ágazataiban az által, hogy számukra gépeket és berendezéseket gyártanak. Rajtuk múlik tehát, hogy mennyire magas termelékenységet és hatékonyságot tudunk elérni az egész népgazdaságban. Ebből a szempontból az elmúlt esztendőkben megfelelően állt helyt a hazai gépipar. Már csak azért is, mert Csehszlovákia idei exportja várhatóan 60 százalékkal haladja meg az 1980-as esztendő exportjának volumenét. Újra növekvő irányzatot mutat a kapitalista országokba irányuló export, amelynek mintegy ötszázalékos növekedésében jelentős szerep jutott a gépiparnak, még akkor is, ha a tervezett szintet nem sikerült elérni. FELTÉTEL Tagadhatatlan, hogy a csehszlovák népgazdaság számára döntő jelentőséggel bír a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal folytatódó kölcsönösen előnyös, hosszúlejáratú együttműködés. Ez a feltétele, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben tervszerűen, dinamikusan fejlődhet a gépipar is, amely termékeinek megfelelő piacot teremt ezzel. A Szovjetunióval például mintegy 70 százalékkal bővül árucserénk s a kivitel legalább két harmadával lesz nagyobb a hetedik ötéves tervidőszak végén, mint öt évvel korábban volt. Ebben döntő szerep jutott éppen a gépiparnak, hiszen a vegyipari berendezésektől kezdve, útépitógépeket, mozdonyokat, tehergépkocsikat, textilipari gépeket, szerszámgépeket - hogy csak néhányat említsünk -, szinte minden gépipari terméket szállítunk a Szovjetunióba. Példaként meg kell említenünk az általános gépipari ágazatot. Jelenleg száz fölötti szocialista országból való partnerekkel kötött szakosodási és együttműködési szerződéseket, amelyek alapján a csehszlovák gépipari szállítások mintegy fele valósul meg. A szocialista piacokra való orientáltságnak köszönhetően bővítheti a hazai gépipar termelési kapacitásait és gyártmányainak skáláját. Ez utóbbi évről-évre a gépipari „tárlat“ egyik legfőbb tanulsága és egyben a legnagyobb érdeklődésre számot tartó igény: helytállni a fokozódó nemzetközi megmérettetésben. Mint már jeleztük, az általános és nehézgépiparnak valamint az elektrotechnikai iparna*k kulcsszerepe van az egész gazdaság intenzifikálásában. A népgazdaság intenzív fejlesztésének biztosítása jelentős beruházásokat igényel, amelyek elképzelhetetlenek a nemzetközi munkamegosztás, a szocialista gazdasági integráció nélkül. A korszerű technológiák az egyes gépek „új generációinak“ bevezetése, mindinkább a szocialista közösség együttműködésének eredménye. Gondoljunk csak az energetikai gépgyártásra, a számítástechnikai újdonságokra, az erőgépek újabb és újabb „családjaira“, a szerszámgépekre vagy az idei vásár kiemelt ágazatára: a mezőgazdasági gépgyártás legújabb termékeire. TÁVLATOK Nem mellékes tény, hogy erre a gépipari vásárra a 8. ötéves tervidőszak küszöbén került sor, amelyben az ország gazdasági helyzetéből eredően - és ez fontos a kereskedelmi partnerek szempontjából is - a népgazdaság legtöbb ágazatára jelentős változások várnak. El kell végezni számos iparág, valamint az építőipar széleskörű korszerűsítését, új technológiák bevezetésére kerül sor, s modernizálni kell a közlekedés minden ágazatát. Újabb, jelentős intézkedésekre kerül sor a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, hasonlóképpen a vegyiparban, s jelentősen megjavulnak az egészségügy lehetőségei is. Mindezek a tervek feltételezik, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben növekedjen a kölcsönös kereskedelem, a szakosodás és együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a KGST programja értelmében. Különös hangsúlyt kap majd a tudományos-műszaki haladás vívmányai felhasználásának meggyorsítása, a termékek anyag- és energiaigényességének csökkentése. Szükségszerűvé vált az elektrotechnika, s ezen belül az elektronika, továbbá néhány kiemelt gépipari ágazat fokozott fejlesztése a népgazdaság igényeinek megfelelően. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerep jut a ROBOT elnevezésű tudományos-műszaki kooperációs központnak is, amely a robotizált egységek fejlesztésével igyekszik rugalmasabbá tenni egyes termelési rendszereket. Ezen a területen 1983-ban kezdődött a csehszlovák-szovjet együttműködés, akkor létesült a közös technológiai tervező központ. Másfél év alatt egész sor nagyteljesítményű fémmegmunkáló berendezés került ki a nemzetközi kollektíva keze alól. Ez csak egyetlen példa arra, milyen úton lehet és kell is járnia a szeptember közepén megtartott brnói „tárlaton“ jól vizsgázó hazai gépiparnak. Bizonyíték erre többek között az aláirt kereskedelmi szerződések csaknem 39 milliárd koronát kitevő összértéke, s hogy abból is a nagyobbik rész - 25,8 milliárd korona -, jut az exportra. Ez a mérleg pedig csakúgy maradhat a jövőben is emelkedő irányzatú, ha olyan gépeket, berendezéseket gyártunk, amelyek paraméterei elérik az egyes ágazatokban a csúcsszínvonalat jelentő legjobb külföldi gyártmányokat. Ez pedig egyre nehezebb lenne hatékony nemzetközi együttműködés nélkül. MÉSZÁROS JÁNOS
