Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-27 / 228. szám, péntek
\ Bőrfeldolgozás - kereskedelem - fogyasztó Csak mondjuk a magunkét? Mi kell a jó minőséghez a Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldolgozó Vállalatnál? KOMMENTÁLJUK Bőrből vagy valódi szőrméből készült termékeink nem éppen olcsók, ezért joggal várja el a fogyasztó, hogy a magas ár ellenében szép kivitelezésű, hibátlan árut kapjon. És természetesen a cipó a legutolsó divat szerint készüljön, a retikül se legyen nagyanyáink idejéből, a bunda is - bár azt ritkábban cseréljük - divatos legyen. Mert a fogyasztó könyörtelen vizsgáztató. Termékeket Ítélhet raktári „nyugalomra“, vagy éppen tömeges gyártásukat hívhatja elő. A kereskedelemnek azonban a vásárlóétól is nagyobb a befolyása, hiszen tőle függ a vállalatok gyártási programja, és az, hogy a pult túloldalán állók milyen áruk között válogathatnak. Elenyésző azoknak a bőrből vagy valódi szőrméből készült termékeknek a száma, amelyek nem jutnak túl a raktár kapuján. Azokból viszont jóval több van, amelyeket a kereskedelem nem rendel meg. Ezek elsősorban innovált vagy új termékek, amelyeket nagyrészt a magas ár miatt utasítanak vissza. Persze, az is előfordul, - s az utóbbi időben elég gyakran, hogy a cipőipar panaszkodik: a hazai kidolgozású bőrökből nem lehet szép cipőket gyártani. A Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldolgozó Vállalat bőrök cserzésével, szőrmekidolgozással és egyúttal bundák varrásával, valamint bőrdíszműáruk készítésével foglalkozik. A hulladékból kesztyűket, papucsokat, mellényeket varrnak. Gyártási programjuknál fogva kapcsolatban állnak a cipőiparral, a kereskedelemmel és közvetve a fogyasztóval. A fentebb említett problémákat tehát jól ismerik. Bányászrekord (ČSTK) - A stonavai Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Bányavállalat Miroslav Náter vezette ifjúsági dolgozó kollektívája rekordot állított fel folyosóhajtásban. A csoport 31 nap alatt 430 méter bányafolyosót hajtott ki. Ez 33 méterrel több, mint az ebben a kategóriában elért eddigi legjobb eredmény. A sikerben nagy része van a komplex racionalizációs brigádnak, amely Miroslav Horák vezetésével néhány módosítást javasolt az AM-50 típusú bányakombájnon.- Tudjuk, hogy jó minőségű termékeket vár tőlünk a cipőipar, a kereskedelem és a fogyasztó egyaránt - mondja Vladimir Hlavačka mérnök, a vállalat minőségirányítási osztályának vezetője. - De megfelelő gépek, jó szakemberek és hibátlan nyersbőrök híján keveset tehetünk. A termelés alacsony műszaki színvonala, az elöregedett gépek nemcsak nálunk okoznak gondot, tulajdonképpen országos - évek óta megoldatlan - problémáról van szó. Szakemberből is alig van a gyárban, pedig aránylag jól fizetünk. Csak hát gépek nélkül nehéz itt a munka. A harmadik tényező, a nyersbőr minősége pedig változó, de a legtöbb esetben nem kielégítő.- Ezek szerint a cipőgyárak panasza jogos.- Ezt nem mondtam, csupán a szűnni nem akaró problémákról beszéltem. Hiszen mi olyan bőröket is készítünk, amelyek a rangos külföldi vállalatokkal való összehasonlításban is megállják a helyüket. A francia vagy a belga cégek termékei, amelyek világszerte ismertek, ezeket a bőröket nem múlják felül. A baj azonban ott kezdődik, hogy a különböző bőröket más termék gyártására használják, mint amire az igazán alkalmas lenne. Például a vízálló bőrökből szandált varrnak. Abból az anyagból pedig, amely a vizet átengedi, téli vagy félcipők készülnek. Nem állítom, hogy mi nem követünk el hibákat, de az ilyen esetekben véleményem szerint a cipőgyárak jogtalanul panaszkodnak. Egyébként a természetes bőrökön található hibák egy része a gyártás folyamán keletkezhet, a többi az állat élete során történt sérülések maradványa. Ez utóbbit semmilyen gyártási technológiával nem lehet kiküszöbölni, de létezik egy csehszlovák norma, amely meghatározza hány ilyen,,hiba“ lehet a terméken. A kereskedelem viszont - mintha ezt a normát nem ismerné - egy kiválasztott mintadarabbal hasonlítja össze a termékeket. S aztán jönnek a panaszok a fogyasztók részéről is, mert senki nem világosítja fel őket, hogy melyik az a hiba, amit a gyártó okozott és melyik az, amit sehogyan sem lehet eltávolítani.- A bórdíszműáruk esetében is jelentkeznek a szóban forgó problémák?- E termékcsoport keretén belül a formatervezés és az alapanyagok innovációja a lényeges. Az első követelmény nem okoz gondot, az innováció viszont nagyon lassan megy. termékeink legnagyobb részét az Állami Minőségellenőrző Intézet első osztályúnak minősíti, a kereskedelem nem veszi meg tőlünk. Ezeket a gyártmányokat ugyanis drágábban adhatjuk el, mint a valós termelői ár, ami elvonja a kereskedelemtől az árrés egy részét. Ezért az inkább lemond a termékről. Az idén például 69 első minőségi osztályba sorolt áruból 27 került a gyártási programba, pedig a többi is biztosan elkelt volna a piacon.- Hogyan tudják kielégíteni az igényeket szórmebundákból?- A jelenlegi nyersanyagokból csak részben, mert nem megfelelő minőségük miatt a bundák szabása, és színe sem kielégítő. Az igényesebb vásárlók mást kérnek. A műszőrméből készült bundák, amelyeknél az alapanyag innovációjáról teljesen megfeledkeznek, senkinek sem kellenek. Dél-Szlovákiában, éppen szőrmeipari célokra - bővítették a juhtenyésztést. Ez viszont rajtunk nem sokat segít, mert megfelelő körülmények híján a szövetkezetek nem tudnak kívánt minőségű gereznát előállítani. Az elmondottakhoz végezetül még hozzá kell tenni annyit, hogy bár mindegyik termékcsoport esetében vannak tényezők, amelyek a minőséget kisebb nagyobb mértékben kedvezőtlenül befolyásolják, raktárra nem gyártunk. Nem vitás, minőség-ügyben nehéz igazságot tenni. A gyártó felsorakoztatja az érveit, meg az átvevő is - legyen az a kereskedelem, vagy éppen egy újabb gyártó - csak mondja a magáét. És persze a fogyasztó is megszólal a pult túlsó oldalán. S akkor kezdődik újra: mindenki a másikra igyekszik hárítani a felelősséget. Csak éppen az innovációról, a termelés, a berendezések korszerűsítéséről feledkeznek meg. Igaz, ez a jelenség nem általánosítható, de kétségtelen, hogy némely iparágban csigalassúsággal történik minden változás, változtatás. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Már több éve működik Prachati- cében a Vodňanská utcai alapiskolában a Fiatal Természetvédők Állomása. A pionírszervezet hasonló szakköreiben dolgozó gyermekek elsajátítják a természetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a védett területekről vagy egyes növényekről való gondoskodást stb. Közülük kerülnek ki az állomás tagjai, akik szovjet, magyar, NDK-beli, svájci és hollandiai természetbarátokkal is kapcsolatokat tartanak fenn. Felvételünkön Ľuboš Holec húsevő növényeket szemlél a gyerekekkel. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) A feketekávéról általában A tudományos-technikai forradalom fokozott követelményeket támaszt az ember teherbírásával, teljesítményével, alkalmazkodó képességével szemben. A sok információ feldolgozása, a gyorsított munkatempó kimeríti a ma emberét testileg, szellemileg. Hogyan segítsünk magunkon? Hogyan győzzük le a belső feszültséget? Hogyan kerüljük ki a konfliktushelyzeteket? Van aki aktív kikapcsolódással- sportolás, kertészkedés stb.- igyekszik új erőt gyűjteni, mások a televízió előtt ülve próbálják kipihenni a nap fáradalmait. Sokan közülük azonban a felüdülést egy csésze feketekávé vagy tea elfogyasztásával próbálják elérni. A kávé Etiópiából származik. Innét terjedt el a 9. században az Arab félszigeten, majd a későbbiek folyamán Afrika trópusi vidékein, Közép- és Dél-Amerikában, főleg Brazíliában, majd Indiában s az Indonéz szigetvilágban. A kávécserje magvaiból, az úgynevezett kávébabból pörkölés útján nyerik a gesztenyebarna színű kávészemcséket, melyek kellemes illatával s aromájával már évszázadokkal ezelőtt megismerkedett az emberiség. A feketekávé az egyik legelterjedtebb italféleség, szerte a világon fogyasztják. A kávéélvezők évente kb. 400 milliárd csésze kávét isznak meg, ennek elkészítéséhez megközelítőleg 4 millió tonna kávé szükséges. Miért is fogyasztunk kávét? Van aki kellemes illatáért, mások kesernyés ízéért, valaki csak megszokásból. Az emberiség nagy része azonban a kávéban előforduló koffein hatásáért. A mintegy 5 gramm pörkölt babból készített egy csésze feketekávé 50-100 mg koffeint tartalmaz, az egy gramm tea leveléből pedig 20 mg koffein kerül a csészébe. Hazánkban is jelentős a koffein fogyasztása. Egy lakosra évente több mint 1 kilogramm kávé jut, amiből megközelítőleg 170 csésze kávé készül. Ez a mennyiség azonban jóval nagyobb ha figyelembe vesszük, hogy a koffein megtalálható a teában, kólaféleségekben, kakaóban is. A koffein növényi alkaloid, kesernyés ízű, selyemfényű kristályos anyag, vízben kevésbé oldódó. Egy-két csésze kávé elfogyasztásakor 100-200-mg koffein kerül be a szervezetbe, s izgatja a központi idegrendszert, elsősorban az agykérget. Könnyíti és javítja a szellemi működést, elősegíti az ítéletalkotást, eszmetársítást. Józanul az alkoholról Az emberek többsége számára a társasági élet egyik kelléke, de tízezreknek sorscsapás az alkohol. Mértéktelen fogyasztásának károsságát aligha vitatja valaki, harcolunk is ellene, de a szokás, a szenvedély alattomos, szívós. Iszunk örömünkben, bánatunkban, egyedül és társaságban, munkahelyen és otthon, isznak a férfiak és a nők, és sajnos egyre több tizenéves. Világjelenség az alkoholizmus terjedése, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elmúlt húsz év alatt megkétszereződött az alkoholfogyasztás. Az összfogyasztást tekintve Csehszlovákia a világ országai között a 12.-14. helyen áll, egy állampolgárra - a csecsemőtől az aggastyánig - csaknem tíz liter abszolút szesz jut. Még „előkelőbb“ a helyezésünk a sörfogyasztásban - a nemzetközi mezőnyben az első három-négy ország közé tartozunk. Megdöbbentő adattal szolgál a lakosság jövedelemfelhasználását mutató statisztika is - Szlovákiában a szeszes italra fordított egy főre eső kiadás meghaladja a kétezer koronát. Ez az összeg több mint húszszorosa annak, amelyet könyvekre költünk! A részegeskedés elbírálása koronként változik. Eleinte kizárólag erkölcsi botlásként értelmezték, majd megszületett a betegségkoncepció. Bizonyos stádiumától az alkoholizmus valóban betegség, de a súlyos tünetek egyes szakemberek szerint csak minden ötödik iszákosnál alakulnak ki. Nem is beszélve arról, hogy ez a szemlélet nem számol a megelőzés és a korai beavatkozás lehetőségeivel. Ebből a szemléletből indul ki az a széles körű harc, amely napjainkban bontakozik ki a Szovjetunióban az alkoholizmus ellen. Átfogó intézkedések születtek, amelyek kiterjednek a megelőzés fokozására, az alkoholizmus okainak kutatására, feltárására és megszüntetésére, a betegek eredményesebb gyógyítására, a jogszabályok következetesebb megtartására. És mi a helyzet nálunk? Az alkoholizmus elleni harc eredményességét fékezi a sokszor felbukkanó formalizmus, szükség lenne olyan társadalmi programra, amely az okok és következmények feltárásából kiindulva magában foglalná a megelőzést, a nevelést és számol a társadalom tevékeny részvételével is. A megoldás halaszthatatlanságát támasztja alá, hogy hivatalosan mintegy 225 ezer alkoholbeteget tartanak nyilván. A szakemberek szerint ez a szám lényegesen magasabb. Egy-egy személy alkoholizmusa átlag két-három személyt sújt valamilyen formában, s így több mint egymillió- an szenvednek közvetve vagy közvetlenül a mértéktelen italozás miatt. Sokan hangoztatják - az alkohol jó üzlet. De ugyanilyen közelállnak az igazsághoz azok, akik szerint egyúttal a legrosszabb üzlet is. Igaz, a szeszes italok termeléséből, forgalmazásából tetemes haszon származik, de szinte lehetetlen felmérni, milyen anyagi kárt okoz a túlzott szeszfogyasztás. Hiszen akadályozza a termelékenység növelését, egyik gyakori oka az üzemi és közlekedési baleseteknek, szerepet játszik a bűnözésben. Koronában nem is lehet kifejezni azt a társadalmi-erkölcsi kárt, amelyet a családi életben, a gyermeknevelésben okoz. Az egészségkárosodásról nem is beszélve. Becslések szerint miközben a társadalom egy korona bevételhez jut az alkoholból, két korona veszteséget szenved. Szembe kell nézni a tényekkel. Az italozás már olyan szorosan beépült életünkbe, hogy visszaszorítása nem lehet egyetlen szakma vagy szerv feladata. Az ellene folytatott haro> csakis egy széles körű program keretében lehet eredményes, amelynek megtervezéséhez és kivitelezéséhez a szakemberek közreműködésén kívül valamennyiünk cselekvő segítségére is szükség van. CSIZMÁR ESZTER Csökkenti a fáradtságérzetet és az álmosságot, az alkoholos részegséget részben semlegesíti. Segíti az agy vérellátását, a bőrben kellemes meleg érzését kelti. Fokozza az izommunkát és az izmok abszolút erejét, s elősegíti a vizelet képződését. A szívre is bizonyos mértékig kedvezően hat, növeli annak perctérfogatát. Alacsony vérnyomás esetén is kedvezően befolyásolja a beteg közérzetét. Nagyobb adagokban, 200-500 mg elfogyasztása után, ami 4-5 csésze feketekávénak felel meg, a kedvező hatás a szervezetre nézve negatív irányba tolódik el. Fokozódik az ingerlékenység, idegesség tünetei jelentkezhetnek, csökken a koncentrálóképesség, szédülés, a test remegése jelenhet meg. Elnehezedik a légzés, megjelenhet a szívritmus zavara, szívtáji nyomásérzés, fájás, szorongás és nyugtalanság kíséretében. Hatása pszichikai területen is érződik, esetleg halucinációk is megjelenhetnek. Éjszaka pedig álmatlanságot okoz a nagymértékű koffeinfogyasztás. Ne csodálkozzunk tehát, ha a napi 8-10 esetleg még több csésze feketekávé elfogyasztása után az illatos, kellemes arómájú ital már. nem hoz felélénkülést, nem szünteti meg a fáradtságot, sőt ellenkezőleg, megjelennek a kellemetlen tünetek, s a kívánt hatás helyett épp annak az ellenkezőjével találjuk szembe magunkat. Nagyon nagy adagokban izom'görcsöket válthat ki. A koffein halálos adagját 10 grammra becsülik, ami kb. 100-150 csészének felel meg. Annak ellenére, hogy a mérgező vagy a halálos adag nagy, bizonyos esetekben komoly következményekkel járhat a szokásos koffeinfogyasztás is. A magas vérnyomásban és szívbetegségben szenvedőknek nem ajánlatos a feketekávé fogyasztása, a gyomor- és patkóbélfekélyben szenvedők esetében is kedvezőtlenül febolyásolja a betegség alakulását. Nem javasolható a hasnyálmirigy megbetegedéseinél sem. Mivel áthatol a méhlepényen, s igy bekerül a magzat szervezetébe is, kerüljük a mértéktelen kávéfogyasztást a terhesség folyamán. A gyomor gyulladásos megbetegedéseinél és a glauko- más betegek esetében is óvakodjunk a koffeinélvezettól. Ajánlatos tehát betegségeinkről tájékoztatni a kezelő orvosunkat, s kikérni annak véleményét a kávéfogyasztást illetően. A nagymértékű feketekávé-fo- gyasztás egészséges embereknél is gyakran vezethet fejfájáshoz, a vérnyomás emelkedéséhez, reggeli hányáshoz, étvágytalansághoz, gyomorégéshez. Ebben az esetben okosabb a kávézásról leszokni, mint a kellemetlen érzéseket feleslegesen tűrni. A koffein elhagyása ugyanis nem okoz hiány-szindrómát, ami lényegében azt jelenti, hogy a koffeinről- le lehet szokni, csak akarni kell! Dr. MADARÁSZ ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. IX. 27.
