Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-10 / 187. szám, szombat

Líbia provokációnak minősíti a Bright Star hadgyakorlatot (ČSTK) - A Bright Star fedőnevű ame­rikai-egyiptomi hadgyakorlat, melynek el­ső része csütörtökön fejeződött be, provokáció Líbiával szemben, ve­szélyezteti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten, és a kis országokkal szembeni állami terrorizmus amerikai politikájának példája - állapítja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett levelében a líbiai kormány. A hadgyakorlat ma fejeződött be az egyiptomi főváros közelében végrehaj­tott ejtőrenyös manőverrel és a Kairótól 120 kilométerre fekvő sivatagi térség­ben a B-52-es nehézbombázók had­műveletével. Az egyiptomi egységek mellett a va­sárnap kezdődött hadgyakorlaton az amerikai intervenciós gyorshadtest 9000 katonája vett részt, vagy gyako­rolja a harcot a sivatagi feltételek kö­zött. A hadgyakorlatok egy része Jor­dániában és Szomáliában folyt, leg­főbb célja pedig az amerikai katonai erődemonstrációja volt. Az Arab Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetsége nyilatkozatában fel­hívta a figyelmet arra, hogy egy újabb közel-keleti amerikai intervenció előkészítéséről van szó. Asszad-Gemajel találkozó (ČSTK) - Amin Gemajel libanoni államfő csütörtökön félnapos látoga­tást tett Damaszkuszban. Hafez Asz- szad szíriai elnökkel több órán át tár­gyalt a libanoni és a közel-keleti hely­zetről. Damaszkuszi sajtóértekezletén a li­banoni elnök beismerte, hogy jogosak a libanoni nemzeti és hazafias erőknek az állami rendszer mélyreható demok­ratikus megreformálására vonatkozó követelései. Ez az állásfoglalás figye­lemre méltó, mivel Gemajel három év­vel ezelőtti megválasztásáig a jobbol­dali Falangista Párt vezetőségében volt, amely az uralkodó keresztény burzsoázia érdekeit védelmezi. Az SZKP KB Politikai Bizottsága a helsinki találkozóról Az Egyesült Államok által támogatott nicaraguai ellenforradalmi bandák Honduras és Costa Rica területéről újabb és újabb terro­rista akciókat hajtanak végre Nicaragua polgári lakossága ellen. A felvételen a sandinista hadsereg egysége az ellenforradalmi támadások gyakori célpontját képező területen. (Telefoto - ČSTK) Kiszabadultak az elrabolt amerikai békeaktivisták Robbanóanyag-rejtekhelyet fedeztek fel Managuában (ČSTK) - Managuában csütör­tökön közölték, hogy a San Juan nevű Costa Rica-i-nicaraguai ha­tárfolyón szerdán elrabolt amerikai békeaktivistákat és az őket kísérő újságírókat szabadon bocsátották. A Béke hívei nevű keresztény szervezet tagjait egy eddig isme­retlen, magát „nicaraguai kommu­nistaellenes akciónak“ nevező kormányellenes szervezet rabolta el. A San Juan folyón megvalósí­tott demonstrációs hajózás egyik célja az volt, hogy elérjék a két ország közti tárgyalások megkez­dését a demilitarizált határövezet létrehozásáról. A térségben a Costa Rica-i kormány hallgató­lagos beleegyezésével folytatják tevékenységüket az áruló Eden Pastora vezette ellenforradalmi bandák, innen kiindulva terrorizál­ják a nicaraguai polgári lakos­ságot. A Contadora-csoport által is ja­vasolt kétoldalú tárgyalások meg­kezdésére a nicaraguai kormány Az IRA terrorakciókra készült (ČSTK) - Az ulsteri rendőrség csütörtökön közölte, hogy feltar­tóztatott egy 230 kilogramm rob­banóanyagot szállító furgont és két férfit letartóztatott. Az akcióra Észak-Írország központi részén fekvő Cookstown városban szer­da este került sor. A letaróztatot- tak kihallgatása folytatódik. A rendőrség véleménye szerint a brit uralom ellen küzdő republi­kánusok egy további terrortáma­dásra készültek éppen abban az időben, amikor az országban tar­tózkodik £ Nóráid amerikai szer­vezet delegációja, melyet a brit hatóságok azzal vádolnak, hogy fegyvereket szállít az illegális ír Republikánus Hadseregnek. már több ízben tett kezdeménye­zést. Costa Rica azonban minded­dig nem adta ehhez beleegyezé­sét. Nyilván a legutóbbi esemé­nyek hatására Carlos Jósé Guti­errez Costa Rica-i külügyminisz­ter közölte, kormánya lehetővé te­szi a Contadora-csoport bizottsá­gának, hogy kivizsgálja a határvi­déken kialakult helyzetet, ahol az ellenforradalmi bandák működ­nek. Ez elősegítheti a tárgyalások megkezdését. A nicaraguai biztonsági szervek Managuában felfedeztek egy rej­tekhelyei, ahol 400 kilogramm robbanóanyagot raktároztak. A robbanóanyagot nyilvánvalóan diverzáns akciókra akarták fel­használni — közölte Tomás Borge nicaraguai belügyminiszter. Az eddigi vizsgálatok szerint az ellen- forradalmár-csoport a CIA ameri­kai hírszerző központtól kapta a robbanóanyagot. Sajtóértekez­leten ismertetik meg a közvéle­ményt a csoport tevékenységével és tagjaival. Bush megpályázza a republikánus párt elnökjelöltségét (ČSTK) - George Bush ameri­kai alelnök kijelentette, hogy 1988-ban pályázni szándékszik az elnöki hivatalra a republikánus párt színeiben. A Sacramento Bee című lapban közölt interjújában rá­mutatott, hogy véglegesen az 1986 évi kongresszusi választá­sok után dönt. A támogatására alakult politikai akcióbizottság már egymillió dollá­ros összeggel rendelkezik. A poli­tikai programját érintő kérdésre válaszolva Bush azt mondotta, hogy mint elnök mindenekelőtt a szövetségi költségvetés rekord­nagyságú deficitjének csökkenté­sére törekedne. Azt is kijelentette, hogy egyes kérdésekben más né­zeteket vall, mint Reagan elnök, de erről nem volt hajlandó részle­tesebben beszélni. ÚJ SZÚ 1985. VIII. 10. M ásfél évtizeddel ezelőtt, 1970. augusztus 12- én írták alá Moszkvában a Szovjetunió és az NSZK közti szerződést. Ez alapvető változást jelen­tett nemcsak a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok­ban, hanem az NSZK-nak a többi szocialista ország­gal való kapcsolataiban is. Jelentős mértékben hoz­zájárult a feszültség enyhítéséhez Európában és megnyitotta az utat az európai biztonsági és együtt­működési konferencia összehívása előtt. A moszkvai szerződés a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeként kialakult reá­lis helyzetből indult ki. A szerződésben mindkét fél megerősítette, hogy „senkivel szemben sincsenek területi követelései és ilyen követeléseket a jövőben sem támasztanak.“ Kinyilvánították, hogy nem áll szándékukban egymással szemben erőt, vagy erővel való fenyegetést alkalmazni és kötelezték magukat, hogy a béke érdekeinek megfelelő politikát fognak folytatni, amely minden feltétel nélkül tiszteletben tartja valamennyi európai állam területi egységét és jelenlegi határait, amelyeket - Lengyelország nyugati határait és az NDK-NSZK határokat is beleértve - sérthetetlennek fognak tekinteni ma és a jövőben is. A szovjet-nyugatnémet szerződés kedvező felté­teleket teremtett az európai szocialista országok és az NSZK viszonyának rendezéséhez, továbbá a fe­szültség és a konfliktusok potenciális forrásait képező égető problémák megoldásához Európában. Még 1970 végén aláírták az NSZK és Lengyelország közti kölcsönös kapcsolatok normalizálásának elveiről szóló megállapodást, egy évvel később pedig az NDK és az NSZK közti kapcsolatok alapjairól szóló szerző­dést, majd 1973 decemberében az NSZK és Cseh­szlovákia közti kölcsönös kapcsolatokról szóló meg­állapodást, amely semmissé nyilvánította, a münche­ni szerződést. Nagy jelentőségű volt a négyoldalú megállapodás megkötése Nyugat-Berlinról, miáltal megoldódott az a probléma, amely a múltban több ízben fenyegette Európa békéjét. Ezek a megállapo­dások - amelyek a szocialista közösség országai sokéves lankadatlan béketörekvései eredményeként jöttek létre - nagy mértékben javították a nemzetközi helyzetet és elősegítették az enyhülési folyamat ki­bontakoztatását, amely végül elvezetett a helsinki konferenciáig. A moszkvai szerződést megelőző bonyolult tárgya­lások és a szerződés ratifikálásáért folytatott harc azonban megmutatta, hogy az NSZK-ban milyen nehezen törnek maguknak utat az új, haladó gondo­latok, milyen erősek azok az erők, amelyek politikája a múltra összpontosít és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mostani realitásokat. Ezek a visszahú­zó és revansista erők erős ösztönzést kaptak 1982 őszén, amikor a Szociáldemokrata Pártot (SPD) az FDP-vel való kormánykoalícióban a jobboldali ke­reszténydemokraták (CDU-CSU) váltották fel. Az újfasiszta és más jobboldali pártok, szervezetek sajtótermékei egyre többet kezdtek cikkezni arról, hogy az NSZK állítólag „engedményeket tett“ a szocialista országoknak ezekben a szerződések­ben, követelni kezdték az európai határok, a jaltai és a potsdami megállapodások felülvizsgálatát. A CDU- CSU hivatalos képviselői is támogatják a „német kérdés nyitottságáról“ szóló tézist és kiállnak az ún. honfitársi egyesület találkozóin a „Keleten elveszített területek“ visszaszerzése mellett. Ú gy tűnik, több felelős nyugatnémet politikus nem tudatosítja megfelelő mértékben, hogy álláspontjuk a fennálló határokkal szemben egyúttal tükrözi a béke és a háború kérdésére vonatkozó magatartásukat is. A helsinki Záróokmány által is megerősített európai realitások felülvizsgálatára tett kísérletek ugyan kudarcra vannak ítélve, de ez még­is veszélyes játék a tűzzel, amely a béketörekvések ellen irányul. (ČSTK) (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén elfo­gadta Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter beszámolóját annak a szovjet küldöttségnek a munká­járól, amely a finn fővárosban a helsinki Záróokmány aláírásá­nak 10. évfordulója alkalmából rendezett külügyminiszteri találko­zón vett részt. A tanácskozás megmutatta - állapította meg a Politikai Bizottság -, hogy a né­pek érdekeinek megfelel, s az ál­lamok többségében kedvező visszhangra talál a Szovjetunió és más szocialista országok aktív po­litikája, amelynek célja az európai népek biztonságának szavatolá­sa, a bizalom erősítése, az együtt­működés fejlesztése, s az enyhü­lés újjáélesztése az államközi kapcsolatokban. E politika kedve­ző fogadtatását tanúsítja az is, hogy széles körű pozitív vissz­hangot váltott ki Mihail Gorba­csov bejelentése a Szovjetunió által minden fajta nukleáris rob­bantásra egyoldalúan beveze­tett moratóriumról. A helsinki találkozó nemcsak európai, hanem szélesebb nem­zetközi értelemben is fontos ese­mény volt, amely megerősítette: Napjainkban is életképesek a helsinki tanácskozás doku­mentumában foglalt elvek. A ta­lálkozó hozzájárult ahhoz, hogy az európai államok kapcsolataiban meglevő kedvező tendenciák tovább fejlődjenek. Ahhoz azon­ban, hogy ezek még inkább meg­szilárduljanak, a helsinki értekez­let részvevőinek mind sokoldalú, mind kétoldalú alapon újabb erő­feszítéseket kell tenniük a népek békéjének és biztonságának meg­szilárdítása érdekében - állapítot­ta meg az SZKP KB Politikai Bi­zottsága. Megemlékezés Delhiben (ČSTK) - Delhiben az indiai közvélemény tegnap nagygyűlé­sen emlékezett meg a békéről, barátságról és együttműködésről szóló szovjet-indiai szerződés aláírásának 14. évfordulójáról. A politikai és közéleti személyisé­gek beszédeikben hangsúlyozták, hogy a szerződés megfelel mind­két ország népei érdekeinek, hoz­zájárul a béke és a stabilitás meg­szilárdításához Ázsiában és az egész világon. Hasonló nagygyűlésekre több más indiai városban is sor került. Weinberger kirohanásai a „csillagháborús“ tervek bírálói ellen Hozzájárult az európai feszültség enyhítéséhez A Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés aláírásának 15. évfordulója (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter katonai kommentátoroknak adott egyórás interjújában éles kirohanást tett a „csillagháborús“ program bírá­lói ellen. Azt állította, hogy a prog­ram bírálata nem tudományos, ha­nem ideológiai szempontokól indul ki és a terv számos ellenzője csak azért tartja megvalósíthatatlannak a programot, mivel nem akarnak dolgozni annak megvalósításán. Weinberger nemcsak a tudósokat támadta, akiket „számítógépekkel játszadozó embereknek“ neve­zett, hanem a tervet bíráló kong­resszusi képviselőket is. Ezzel összefüggésben kifejtette; tart at­tól, hogy a Kongresszus esetleg korlátozza a Pentagon és a Fehér Ház által a „csillagháborús“ prog­ramra követelt összegeket. Weinberger azt állította, hogy a világűr militarizálásának ellenzői Majna-Frankfurt A tettesek után nyomoz a rendőrség (ČSTK) - Két terrorista szerve­zet - a nyugatnémet RAF és a francia Action Directe - is vállal­ta a felelősséget a majna-frankfur- ti repülőtéren levő amerikai légitá­maszponton csütörtökön elköve­tett bombamerényletért, melynek következtében két személy életét vesztette és 20 megsebesült. A rendőrség egyelőre hiába ke­resi a tetteseket. csak egy jelentéktelen mozgalmat alkotnak, de állításának ellent^' mond az a tény, hogy szükséges­nek tartotta nyilvános bírálásukat. Ez arról tanúskodik, hogy ez a „je­lentéktelen mozgalom“ komolyan nyugtalanítja az amerikai kor­mányt. Elhalasztják a választásokat (ČSTK) - Új-Kaledónia „tarto­mányi tanácsainak“ szeptemberre tervezett választásait legalább egy hónappal elhalasztják. Ez az ered­ménye az alkotmányozó tanács csütörtöki határozatának, amely alkotmányellenesnek minősítette az Új-Kaledónia fejlesztéséről szóló törvénynek a képviselői mandátumok és a lakosság szá­ma közötti arányra vonatkozó cik­kelyét. A törvény, amelyet a francia nemzetgyűlés két héttel ezelőtt hagyott véglegesen jóvá, feltétele­zi, hogy Új-Kaledóniát négy tarto­mányra osztják fel. Kettőben kö­zülük kilenc képviselőt választa­nak, egyben hetet és a negyedik­ben, amely Noumee fővárost fog­lalja magában, tizennyolc képvise­lőt. Az alkotmányozó tanács ki­számította, hogy a túlnyomórészt benszülött kanak lakosú kerüle­tekben egy képviselőre kevesebb választó esik, mint Noumeeban, amelynek lakosai túlnyomórészt az európai gyarmatosítók leszár­mazottjai. Rómában felújították a konstruált bírósági eljárást Szergej Antonov és további két bolgár állampolgár ellen, akiket hamisan a II. János Pál pápa elleni merényletben való részvétellel vádolnak. Ali Agca török terrorista a vád „koronatanúja,“ aki életfogytiglani börtön- büntetését tölti, amiért rálőtt a pápára. Szembesítették őt egy másik török állampolgárral, aki Agca állítása szerint szintén részese volt a merényletnek. Szedat Szirrí Kadem Rómába érkezett és saját kérésére tanúként hallgatta meg a bíróság. Kategorikusan tagadta az Agcával való bűnrészességet és kijelentette, hogy mind ez ideig nem hagyta el Törökország területét. A felvétel a szembesítésen készült, balra Ali Agca, jobbra Szedat Szirrí Kadem. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom