Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-10 / 187. szám, szombat
KIS ____ NYELVŐR Eg y hét a nagyvilágban Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Augusztus 3-tól 9-ig Moszkvában befejeződött a XII. Világifjúsági Találkozó • Lemondott a chilei csendórség főparancsnoka • Eltemették a dél-afrikai rendórsortüz tizenkét áldozatát Hirosimában nemzetközi konferencia kezdődött az atomfegyverek betiltásáról • Szovjet lapok ismertették az SZKP KB határozatát a vállalati gazdálkodás feltételeinek a módosításáról • Havannában véget ért a latin-amerikai eladósodás kérdéséről megtartott tanácskozás Mihail Gorbacsov az atomtámadás áldozatainak japán szervezetéhez intézett válaszlevelében megerősítette: a Szovjetunió kész az azonnali nukleáris leszerelésre • Reagan sajtóértekezletén feltételekhez kötötte az esetleges csatlakozást a szovjet javaslathoz Életbe lépett a nukleáris kísérletekre meghirdetett egyoldalú szovjet moratórium • Világszerte megemlékeztek a hirosimai atomrobbantás 40. évfordulójáról • Chilében baloldali személyek tömeges letartóztatására került sor • Megválasztották Bolívia új államfőjét Varsóban nyilvánosságra hozták az októberi parlamenti választások jelölőlistáját • Atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a Csendes-óceán déli részét a térség tizenhárom országa • A BBC brit tévé- és rádiótársaság újságírói és műszaki alkalmazottjai tiltakozó sztrájkot tartott Az SZKP KB Politikai Bizottsága ülésén meghallgatta a szovjet küldöttség tevékenységéről szóló beszámolót a jubileumi helsinki tanácskozáson • Afganisztán tiltakozott a belügyeibe való nyugatnémet beavatkozás ellen • Kihallgatásokkal folytatódott Rómában az Antonov-per Casablancában az arab országok állam- és kormányfői értekezlete folytatta munkáját A moratóriumról -több helyszínen Kedden, a Hirosima elleni amerikai atomtámadás évfordulóján lépett érvénybe az a múlt héten bejelentett moszkvai döntés, miszerint a Szovjetunió augusztus 6- tól beszünteti atomfegyverkísérleteit. A döntés hatályba lépésének előestéjén foglalt első ízben állást az amerikai elnök. Ronald Reagan műtétje után tartott első, mindössze húsz perces sajtóértekezletén nem hagyott kétséget afelől: jelenleg szó sem lehet arról, hogy az USA csatlakozzon a szovjet moratóriumhoz, amelyet pedig pozitív washingtoni válasz esetén a Szovjetunió kész a január 1-e után időszakra is meghosszabbítani. Reagan elnök közölte, hogy az Egyesült Államok mindenképpen befejezi folyamatban lévő atom- fegyverkísérlet-sorozatát. Az nem jöhet számításba, hogy már most moratóriumot rendeljen el, s megerősítette, hogy folynak az előkészületek az idei, immár tizedik amerikai nukleáris robbantásra a Nevadai-sivatagban, amelyre - mint ismeretes - szovjet megfigyelőket is meghívtak. A Szovjetunió már korábban közölte, hogy nem hajlandó szakértőket küldeni a helyszínre, mivel ezzel csak legalizálná a kísérleteket. Moszkvai álláspont szerint nem megfigyelni kell köcsönösen egymás kísérleteit, hanem azokat mindkét részről be kell szüntetni. Világos tehát: az Egyesült Államok ahhoz a feltételhez köti esetleges, nagyonis kétséges csatlakozási szándékát a moratóriumhoz, hogy előbb végrehajtja jelenlegi kísérletsorozatát. Arra a kérdésre, hogy ez mikor következik be, az elnök „nem tudom“-mal válaszolt, és a széria folytatását az állítólagos szovjet fölény „ledolgozásának“ szükségességével indokolta. A moszkvai Pravda szerdai számában megjelent kommentárjában ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy Washington tudatosan elhallgatja: a két nagyhatalom az idei év első felében egyforma számú nukleáris kísérletet hajtott végre, viszont ha az utóbbi éveket vesszük figyelembe, akkor az Egyesült Államok legkevesebb egyharmadával többet. Azokat az amerikai állításokat, melyek szerint a Szovjetunió a kölcsönös moratóriummal fölényre akar szert tenni, a lap a következőképpen cáfolja: nehéz elképzelni, hogy a kísérletek beszüntetésével bárkit is meg lehetne előzni. A szovjet lap cáfolja annak az amerikai állításnak a megalapozatlanságát is, hogy a moratóriumot nem lehet hatékonyan ellenőrizni. Idézi többek között William Colby-nak, a titkosszolgálat egykori igazgatójának véleményét, aki elismeri, hogy a kísérleti atomrobbantások tényét a már létező ellenőrzési eszközökkel meg lehet állapítani. A Pravda rámutat arra, ha az amerikai elnök „propagandaakciónak“ tartja a szovjet moratóriumot, akkor vajon maga miért nem hajlandó hasonló „proA Csendes-óceán déli részét augusztus 6-án atomfegyvermentes övezetté nyilvánították. A Cook-szigetek egyikén, Rarotonzén megtartott konferencián Új-Zéland és a térség további 11 állama szerződést fogadott el, amely tiltja atomfegyverek alkalmazását, birtoklását és elhelyezését, továbbá radioaktív nukleáris hulladék tárolását ezen a területen. A megállapodás azonban nem tiltja olyan hajók kikötését vagy lehorgonyzását a Csendesóceán e térségében, amelyek fedélzetükön atomfegyvereket szállítanak. Az egyes államok önállóan döntenek arról, hogy ezt megengedik vagy nem. Felvételünkön David Lange új-zélandi miniszterelnök aláírja a szerződést (Telefoto - ČSTK) pagandalépésre“. A továbbiakban megadja a választ erre. A Fehér Ház szempontjából ugyanis tulajdonképpen nem az ellenőrzésről van szó, hanem arról, hogy az Egyesült Államok folytatni akarja a fegyverkezési hajszát, és be akarja fejezni a maga kísérleti sorozatát, ami pedig - köztudottan- hosszú távra szól, s vonatkozik az űrprogramra is. A világsajtó ezekben a napokban bő terjedelemben foglalkozik a szovjet moratóriummal, s józan szemleírók egyértelműen az atomkor rendkívül fontos lépésének tekintik a szovjet döntést. Többen felhívják a figyelmet arra- így egyebek között a The Washington Post hétfői száma is - az Egyesült Államok nemleges válaszában nagy szerepet játszott az, hogy a Pentagon bizonyos kedvenc programjait félti egy moratóriumtól, így a „csillagháborús“ tervek egy részének a kísérleteit is. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a héten ismét kitért a szovjet egyoldalú lépésre abban a levélben, amelyet az atomtámadások áldozatainak japán szervezetéhez intézett. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már a nukleáris fegyver megjelenésekor annak megsemmisítéséért lépett fel, s most is erre törekszik, de újfent szembe találja magát a Nyugat ellenállásával. Ismét megerősítette: ha sikerül megállapodásra jutnia más nukleáris hatalmakkal, kész bármely pillanatban megkezdeni a nukleáris leszerelést. Rendkívül pozitívan értékelték a szovjet moratórium-döntést azon a Hirosimában kezdődött, majd Nagaszakiban folytatódott nemzetközi konferencián, amelyen a huszonhét országból érkezett küldöttségek a két japán város elleni amerikai atomtámadás 40. évfordulóján az atomfegyverek betiltása mellett foglaltak állást. Kiemelték a szovjet kezdeményezés jelentőségét a nukleáris háború veszélyének az elhárítása szempontjából, és a szovjet példa követésére szólították fel. Új elnök, régi gondok Bolíviában a héten őrségváltás történt a legmagasabb államfői tisztségben. Mivel a július derekán megtartott elnökválasztás nem hozta meg a végső döntést, az alkotmány értelmében az ország parlamentje választotta meg Bolivia új elnökét. A hírügynökségek által centristának minősített 77-éves Victor Paz Estenssoro lett a latin-amerikai ország elnöke. Ó nem újonc ebben a tisztségben, hiszen ezúttal már negyedik alkalommal tölti be azt. A választásokon legnagyobb ellenfelének Hugo Banzertábornok, egykori diktátor bizonyult, és fennállt annak a veszélye, hogy esetleg ismét ő kerül Bolívia államfői székébe. A bolíviaiak 28 százaléka szavazott az említett július 14-i választásokon a leginkább antidemokratikus politikus hírében álló Banzerra. Sikerét politikai megfigyelők azzal magyarázták, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a lakosság bizonyos körei visszakívánják a Banzer elnöksége idején (1971- 78) tapasztalt viszonylagos jólétet. Emlékeztetni kell ezzel összefüggésben arra, hogy ezt a látszólagos stabilitást kegyetlen elnyomással s terrorral garantálták a katonák, a jólét látszatát pedig a Banzer elnöksége alatt megduplázódott külföldi hitelekkel alapozták meg. Épp az egymást váltó katonai rezsi- meknek „köszönhető“, hogy a latinamerikai ország jelenleg a földrész talán legszegényebbike és mostani külföldi adósságai meghaladják az 5 milliárd dollárt, s ezért Bolívia tavaly kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni. A gazdasági helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az infláció évi mértéke az országban egyes felmérések szerint eléri a 12 ezer százalékot. Az új elnökre tehát égető gazdasági gondok megoldása vár. Beiktatási beszédében is a gazdaság fellendítésének szükségességét hangsúlyozta. Kijelentette, hogy szeretné újratárgyalni a külföldi hitelezőkkel az adósságok törlesztésének átütemezését. Ha ez sikerül is neki, a legnagyobb hitelezők, a nyugati nagy bankok nyilván olyan szigorú „takarékossági“ intézkedésekre kényszerítik majd Bolíviát, amelyek mellett aligha tud megbirkózni a felhalmozódott gazdasági gondokkal. P. VONYIK ERZSÉBET Szabványok és erőforrások képzéséről A képez igével alkotott tárgyas szerkezetek pongyolasága, mint az alapját, tárgyát képezi vagy a kivételt képez stb., a nyelvi ismeretterjesztés jóvoltából eléggé ismert. Mégsem mondhatjuk, hogy használatuk gyakorisága a kívánt mértékben csökkent volna. A hivatalos, sót a publicisztikai stílusban is gyakoriak. Ezúttal mégsem erről lesz szó. Honi sajtónk nyelvhasználatában a képez és származékai újabb kapcsolatokban, összetételekben terjednek - nem mindig közérthető jelentésben. A szóban forgó ige sokféle jelentése közül a publicisztikában és a hivatalos nyelvben az alkot, kialakít jelentés az uralkodó. Ebben a jelentésben használja ez a mondat: „A szabványok képzését a nyers- és alapanyagok paramétereinek optimalizálására kell irányítani...“ Szabványt mint műszaki előírást „képezni“ kissé hivatalos hangzású. Az alkot vagy kialakít jelentésével még összhangban van. A kialakít ige mindenesetre jobbnak tűnik. Egy hosszabb beszámolónak ebben az alcímében már kevésbé pontos a képez szó származékával alkotott összetétel jelentése: „Az eröforrásképzés: döntő tényező“. Ez a többszörösen összetett szó nehezen körülhatárolható jelentésével talán a szakszerűség látszatát adja a mondanivalónak, egyértelműnek azonban aligha nevezhető. A vele alkotott szókapcsolatok kimondottan zavarosak. Több példa igazolja e megállapításom. Az első így szól: minden további évre szóló állami költségvetés kiegyensúlyozottsága egyre inkább az eröforrásképzés hatékonyságának függvénye lesz...“ Ugyanez még zavarosabb kapcsolatban: „A költségvetés kiegyensúlyozottságának alapja a kiadások és a reális pénzügyi eróforrásképzési lehetőségek összekapcsolása.“ Az erőforrás valamely cél megvalósítását segítő szellemi, anyagi tényező. Az eröforrásképzés birtokos jelzős összetett szó: az „erőforrás képzése“ kapcsolatra bontható. Elsősorban a forrás és a képzés jelentése az, ami a kapcsolatnak és még inkább az összetételnek képtelen színezetet ad. Ezt további példákon is megfigyelhetjük. „A hatodik ötéves terv szándékával összhangban az SZSZK-ban gyorsabban növekedett az eröforrásképzés, mint a CSSZK-ban“; vagy „A hatodik, ötéves tervidőszakban tovább növekedett az ipar eróforrásképzési részaránya...“ E két utóbbi mondat „növekedett az eröforrásképzés“ és ,, erőforrásképzési részarány“ szókapcsolata meglehetősen homályos jelentésű, elsősorban a képzés utótagot tartalmazó különös összetett szó miatt. „Az ipar eróforrásképzési részarányának növeléséről“ olvasva nehéz volna megmondani, mi is történik az iparban. Pedig a mondat bizonyára téjékoztatni akarja az olvasót, talán arról, hogy az iparfejlesztés tartalékai növekedtek, vagy az iparfejlesztés erőforrásai bővültek. A különös kifejezéseket olvasva: ez inkább sejtés, mint bizonyosság. MORVAY GÁBOR Mit jelent az areál? Kérdést kaptam egy idegen szó használatával kapcsolatban: mondható-e, használható-e magyarban az areál szó, s ha nem, akkor mi a magyar megfelelője? Az areál a magyarban nem használatos szó, a szlovákban igen. A latinban az área ezekben a jelentésekben fordul elő: 1. szabad tér, sík tér; 2. telek; 3. játéktér. 4. szérű. A magyar ezt a szót sem használja. Az areális melléknév azonban már előfordul olykor mint szakszó, az utóbbi időben még a nyelvészettel, kultúrával kapcsolatban is. Jelentése ez: valamely térséggel kapcsolatos, területi. Az areál ennek megfelelően ebben a főnévi jelentésben használatos a szlovákban és a csehben: valamely összefüggő térség, földterület, telek. Magyarra többféleképpen fordítható ez a szó, sőt ajánlatos is, hogy mindig a fogalmat legjobban megnevező kifejezéssel fordítsuk. Ha az areál valamelyik országnak vagy vállalatnak azt a területét jelöli, amelyen az kiállít valamit, akkor kiállítási terület a neve. Ha valamelyik vállalat, üzem telkét jelöli, a rajta levő épületekkel együtt, akkor fe/ep-nek, telephely-nek fordíthatjuk. A több sportpályából álló „sportareálok“ is sporttelepek. Azt a térséget, amelyen egy-egy kereskedelmi vállalat különböző elárusítóhelyeket állít fel, szintén telephely-nek, fe/ep-nek nevezhetjük. Mindig azt a kifejezést választjuk tehát, amelyiket az areá/-tól függetlenül választanánk ki a szóban forgó hely megnevezésére a magyarban. JAKAB ISTVÁN Elrontott szókapcsolatok Eléggé ismert és általánosan használatos a következő magyar szókapcsolat: beszél a világba, illetőleg: beszél a nagyvilágba. Ennek jelentése az, hogy valaki felelőtlenül jártatja a száját, összevissza beszél. Van egy hasonló szókapcsolatunk: beszél a levegőbe, vagyis fecseg-locsog, hiábavalóságokat beszél, valótlanságokat állít. De mit szóljunk ehhez a mondathoz: Az ember nem mond csak úgy semmit a nagyvilágba. Aki ezt így leírta, szavahihetőségét, komolyságát akarta hangsúlyozni. Sajnos, rosszul fejezte ki magát. Ha ragaszkodunk a mond igéhez, akkor elég ennyi: Az ember semmit sem mond csak úgy. De a nagyvilágba mondani, méghozzá csak úgy semmit - azt bizony nem lehet. Világos és helyes a mondat így: Az ember nem beszél csak úgy a levegőbe, illetőleg: nem beszél csak úgy a világba. Ezzel aztán kiadta a méregfogát, és megnyugodott - mondta valaki egy indulatos természetű ismerőséről. Rosszul mondta, mert arról van szó, hogy az illető valamilyen formában kiadta a mérgét, mondjuk, földhöz vágott egy tányért, káromkodott, vagy összeszidott valakit. A méregfogát nem adja ki senki, ha még olyan dühös is. A méregfoggal kapcsolatos szólások egészen mást jelentenek. Az egyik így hangzik: kihúzza, kiveszi valaminek a méregfogát, s ennek az az értelme, hogy veszélytelenné, ártalmatlanná tesz valamit. A másik: kimutatja (megmutatja) a méregfogát, vagyis elárulja ártó szándékát, megmutatja azt,, amivel ártani tud. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1985. VIII. 10.
