Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)
1985-08-26 / 200. szám, hétfő
epitoMUnkhIik tUKRI Vegyipar a Vág partján Amikor befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, szükségessé vált a nagyüzemi növénytermesztés intenzívebbé tétele, s ennek feltétele a megfelelő szintű vegyipari háttér kiépítése volt. Ezért hozta a CSKP X. kongresszusa azt a határozatot, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős fellendítése érdekében nitro- génmütrágya-gyárat kell építeni. A Csehszlovák Köztársaság kormányának erről szóló döntése 1958. április 9-én született meg, majd ugyanabban az évben, szeptember 8-án Vágsellye (Šaľa) határában a Vág bal partján ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek. Az alapkőletételhez készülődtek, majd az ilyenkor szokásos formaságok megtétele után a földgyalu a földbe harapott... Megkezdődött Csehszlovákia mai legnagyobb műtrágyagyárának építése, és alig négy év múlva a sok fáradozás első gyümölcse is beérett: a gyárban elkészült az első termék, a nitrogénsav. Ezt követték a többiek, miközben a Vág partján, az egykori kukoricaföldek kellős közepén valóságos gyáróriás nőtt ki, a földből, amely közben megváltoztatta a környék arculatát, s az ott élő embereket is. ÚJ SZÚ 3 1985. VIII. 26. Növekvő gyár - növekvő város Egykor Vágsellye járási székhely volt, de a mostoha körülmények miatt nem fejlődött úgy, mint például a „szomszédvár“ - Galán- ta. A környék parasztságának életszínvonala elsősorban a gyakran előforduló szárazság miatt alacsony volt. Az 1930-1940 közötti évtizedben például a járás lakossága csökkent, az elvándorlók másutt kerestek megélhetést. Ugrásszerű javulás a környék- nagyrészt mezőgazdaságban dolgozó - lakosságának életszínvonalát tekintve a kollektivizálást követően állt be, de különösen azután, hogy a Duslo megkezdte a termelést. Egyfelől azért, mert biztos megélhetést biztosított, kenyeret adott az ott dolgozók kezébe, másrészt maga után vonta a város rohamos fejlődését, a mezőgazdaságban pedig ezt követót- en éppen a környék közös gazdaságaiban lettek a legmagasabbak a terméshozamok! Egészen 1960-ig a város járási székhely is volt, azonban olyan fontos kérdésben, mint amilyen például a lakáskultúra, jelentősen elmaradt a hazai átlag mögött. Ugyanis a városi rangról szinte alig árulkodott valami, összesen 1451 földszintes háza mellett mindössze 38 volt az egyemeletes, és kétszintesnél magasabb csak kilenc épület volt. Ami pedig azok épületanyagát illeti, a házak fele vályogból készült. A jelenlegi nagyvállalat építése maga után vonta a gyors városképváltozást. Lebontottak szinte valamennyi, higiéniailag kifogásolható épületet, modern lakóházak épültek. A fentebb jelzett alapkőletétel időpontját követően alig valamivel több mint két évtized alatt több mint négyezer lakás épült. A lakosok száma ötezerről 23 ezerre növekedett. Csak a Duslo vállalatnál 6 ezer 700 fő dolgozik, s jelentős munkalehetőségek nyíltak a városban, a nők részére például a Trikotában. Változó vállalat - változó emberek Amikor legutóbb a vállalatban jártam, Michal Suchý, az üzemi pártbizottság alelnöke elevenítette fel az iméntinél aprólékosabban a fejlődés szakaszait. Az elmúlt alig valamivel több mint negyedszázad alatt a gyár lett a hazai műtrágyagyártás fellegvára; nincs még egy vállalat, amely itthon többet gyártana a jelenleg több mint hárommilliárd korona értékű bruttótermelést produkáló Duslónál.- Vállalatunk életében a szakaszos fejlesztés figyelhető meg- veszi át a szót Michal Suchý.- A fejlesztéssel járó változásoknak aktív résztvevője maga az ember, tehát önmaga is változott az évek során. Ha tehát a változásról beszélünk, nem különíthetjük el a szemmel látható és a tudatban végbemenő változásokat. Mégis meg kell tennünk, ha mindenki számára érthetővé akarjuk tenni mondanivalónkat. Először tehát a gyár fokozatos fejlődéséről... • Amelynek első szakasza az alapkőletétellel kezdődött...- Azt követően kezdett változni a környék arculata. Épületek- összesen 97 - nőttek ki a földből, gyárkémények törték meg a síkság korábban egyhangú képét. Aztán pedig - vagy három óv múltán - ezek a kémények füstölni is kezdtek. Megkezdődött a termelés és az első szakasz végéig, 1964-ig csaknem 550 lakás talált gazdára a vállalat révén. Közben 1962-ben megkezdődtek a fejlesztés második szakaszának építési munkálatai, amelyek során csaknem másfél milliárd koronát irányoztak elő, hogy a gyártmányszerkezet tovább bővülhessen. Sőt, 1965 már a harmadik fejlesztési szakasz megkezdését is jelentette, de ez további változást nem eredményezett a gyártmány- szerkezetben. Nem úgy a negyedik szakasz, amely során bővítettük a már meglevő kapacitásokat és felújítottuk a termékszerkezetet. Ekkor tettük lehetővé, hogy napi mintegy 1000 tonna kombinált nátrium-foszfor-kálium műtrágya készülhessen a vállalatnál. A hatodik ötéves tervidőszak további fejlesztés jegyében telt, víz- derítő és szemétégető épült, s legyártották a milliomodik tonna nitrogénsavat. Majd 1980 után jelentős minőségi változás következett be. Az eddig csak kifejezetten múrtágyagyártó-komplexum fokozatosan szakmailag igényesebb termékek gyártására rendezkedett be. A KGST moszkvai bankjától kaptuk a hitelt, hogy megteremtsük az antioxidáns gyártásának a feltételeit. • Mennyiben más ez, mint az eddigi termékszerkezetben készült gyártmányok?- Egészen más, hiszen ez a gumiiparban használatos anyag, a gumikészítményekbe adagolva, mérsékli azok elöregedését. Különösen nagy a jelentősége például a gumiabroncsoknál, a szállítóművelők leszármazottaiból kialakult az erős vegyipari munkásszakember bázis. Termékeink 50 százalékát az első minőségi kategóriába sorolták, pedig szigorúak a követelmények. Mégis mi kaptuk a Slovchémia termelési-gazdasá- gi egység legjobbának járó kitüntetést a minőség magas szinten tartásáért. Termékeinket ismerik valamennyi kontinensen Etiópiától Indiáig, Közép-Amerikában, nagy megrendelést kaptunk a Kinai Népköztársaságtól, de a környező kapitalista országok - Ausztria, az NSZK, Hollandia - piacán is jelen vagyunk termékeinkkel. Ezt csakis kiváló szakembergárdával tudjuk elérni, amelynek megteremtéséért sokat fáradozott a vállalatvezetés. Miénk például az iparág legkorszerűbben felszerelt szaktanintézete. így zökkenőmentesen tudjuk megoldani a termékváltást, amely folytatódik tovább a gumiipari adalékanyagok irányába. Nehéz feltételek - stabil eredmények Amikor a Duslo legjellemzőbb gyáregységének megtekintését kértem „házigazdáimtól“ valamennyien a 03-as üzemet ajánlották, ahol az NPK kombinált műtrágya készül. Mielőtt elindultam volna, a vállalati újság múlt heti számában olvashattam, hogy a hosz- szú lejáratú szocialista vállalások értékelése során az ágazati szak- szervezet kerületi bizottságától éppen ez az üzem kapta „A szocialista munka üzeme“ megtisztelő címet. Pál Kálmán részlegvezető távollétében a 305-ös részlegért Asztalos Pál művezető felelt, aki ottjártamkor már a harmincadik óráját töltötte benn. Az előző nap délután ugyanis az egyik reaktor meghibásodott, és a helyszínen javították meg, amivel csak 10 órát veszítettek; ha elszállítják a meghibásodott egységet, két nap is kárbaveszett volna. Nem kis feladat ugyanis a napi 2,5 millió korona értékű, mintegy 900 tonna műtrágya előállítása. Ráadásul egyre gyengülő minőségű alapanyagokból kell az első osztályú minőségi szintet tartani. Hűtő- és szárítóventillátorok, őrlőmalmok között haladunk az irányítóközpont felé. A falon rengeteg apró égő - valamennyi a gépsorok egy-egy részegységét jelzi. Ha világít - mint ahogy most is - akkor minden rendben van. Egy látkép a lehetséges sok közül a nagyvállalatról (Papp Zoltán felvétele) szalagoknál. Nos, az antioxidáns gyártásában miénk lesz a világelsőség. Az általunk tervezett évi 12 ezer tonnánál senki sem gyárt többet. Ennek 80 százalékát majd a Szovjetunióba exportáljuk, a maradék 20 százalékot a többi KGST-országba és a hazai szükségletek kielégítésére szánjuk. • Ekkora változás a termék- szerkezetben megfelelő szakembergárdát is feltételez.- Nagy változás következett be a környék embereinek tudatában. Nyitottak és fogékonyabbak lettek az új iránt, és az elmúlt alig negyedszázad alatt pedig a gyár,,kitermelte “ a maga megfelelő szakembergárdáját is. Az egykori földA munka egyébként csak itt könnyű, bár felelősségteljesebb, mint másutt, ahol viszont por is van, meg víz. Távozás közben vagy két szinttel lejjebb belemarkolok a szállítószalagon futó, még osztályozásán műtrágyába, miközben eszembe jut egy itteni munkás régebbi véleménye:- Munkás lettem, de úgy, hogy paraszt apáink munkájának egy részét bevittük a gyárfalak közé... Ettől ugyan még nem lett sokkal könnyebb, de sokkal jobban nő tőle - márminthogy a műtrágyától - a gabona, a kukorica meg a többi kultúrnövény. Ebben van a munkánk értelme! MÉSZÁROS JÁNOS 1934. augusztus 24-én egy épület alapjainak ásása során Alois Novák egykori kassai (Košice) cégjének munkásai rézládát találtak; amelyben 2920 aranyérme volt a 15-17. századból, továbbá három darab nagyobb aranyérem és egy 214 centiméter hosszú, 590 gramm súlyú reneszánsz aranylánc. Az érméket 68 államban, fejedelemségben és városban verték. Ez hazánk leggazdagabb aranyérmeleletei közé tartozik. 1974. június 6-tól a Kassal Keletszlovákiai Múzeumban állítják ki. A kincs jelenlegi nagykereskedelmi ára 3 160 000 korona, de történelmi értéke felbecsülhetetlen (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Dráguló adatbankok Új utakon a Bratislavai Autógyár Automata vezérlési rendszert építenek ki a Bratislavai Autógyárban a gyártási folyamatok optimalizálása és az irányítómunka színvonalának emelése érdekében- tette közzé a hírt néhány nappal ezelőtt a távirati iroda. - A „három és feledik“ nemzedékhez tartozó EC 1025 jelzésű csehszlovák számítógéppel felszerelt számítóközpontban most dolgozzák ki a termelést műszakilag előkészítő és operatívan irányitó, az adatbankot kezelő, valamint az anyagi-mű- szaki ellátásról és a technikai fejlesztésről gondoskodó alrendszerek terveit. A programok még befejezetlenek, beiktatásukra szeptember végén kerül majd sor, hogy 1086-tól már számítógépek dolgozhassák fel a gyárban az irányi- tómunka legfontosabb feladatcsoportjait. De mi a végső cél, mennyiben változik majd a gyár élete, s azon belül is az egyes üzemrészlegek dolgozóinak helyzete? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor beszélgetésre kértük fel Vladimír Dlugolinský mérnököt, a számítóközpont vezető analitikusát.- A Bratislavai Autógyár hazánk jelentős ipari vállalata- mondta hiszen gyártmányai- a Tatra 815-ös alkatrészektől egészen a hidraulikus emelőkig- elsősorban az áru- és teherszállítás terén kapnak szerepet. S mivel vállalatunk termelési programja, a gyártási folyamatok bonyolultsága mindinkább megkívánta és megkívánja az irányítómunka színvonalának emelését, megkezdtük az automata vezérlési rendszer kiépítését, amelybe- végső célként - bevonjuk majd a gyár tevékenységének valamennyi területét.- Vagyis mindazt, ami magát a termelést segíti elő.- Igen. Ha a termelést műszakilag előkészítő alrendszerről beszélek, akkor a gyártási technológiát felölelő adatbankra gondolok, amely arról is „tud“ például, hogy melyik gyártmány, milyen alkatrészekből tevődik össze. Most épp a termelési program utolsó nagy adatcsoportját dolgozzuk fel, s ezzel egyidejűleg az operatív irányítás alrendszerét is kialakítjuk.- Hátra van még egy: az anyagi-műszaki ellátás alrendszere. A raktárkészlet adatain kívül miről van még tudomása ennek a programnak?- A gördülékeny és folyamatos termelés egyik alapvető feltétele, hogy minden alapanyagból elegendő mennyiség legyen raktáron. A raktárkészlet felmérése és számontartása azonban nem minden. Nekünk olyan programokat is ki kell dolgoznunk, amelyek által a számítógép idejében figyelmeztet bennünket arra is, hogy ebből vagy abból az alapanyagból rohamosan csökken a tartalékunk. Tehát mielőtt az elfogyna, mi már be is biztosíthatjuk a következő szállítmányt. Vagyis az anyagi-műszaki ellátás alrendszerének egyfajtaképp irányítania is kell a műszaki előkészítés tervét. Olyan ez, mint a láncreakció: az alrendszerek összefüggenek és egymásból indulnak ki.- Véleménye szerint mekkora változást hoz majd a gyár életében az automata vezérlési rendszer tökéletes működése?- Nagyot. Nagyon nagyot. A legjelentősebb változást az irányítómunka színvonalában észlelhetjük majd, megszűnnek a rutinmunkák, az adminisztratív jellegű számítások, könyvelések, a termelés dinamikusabb lesz, a gyártási folyamatok optimálisabbá válnak, s nyolc év múlva, amikor megtérülnek a rendszer bevezetésének a költségei, újabb vezérlési rendszert építünk majd ki. De ne fussunk annyira előre az időben. Maradjunk csak a nyolcvanas évek második felében. Nekünk most az a legfontosabb, hogy az egyre drágább adatbankok alkalmazásával emeljük a tervezés hatékonyságát, koordináljuk a vezér- igazgatóság, a vállalat, az üzemek és a műhelyek terveit, aktualizáljuk az alapanyagot és a technikai fejlesztés tervét, csökkentsük az adminisztratív munkát, racionalizáljuk a termékek elszállítását - láthatja: ez nem kis munka. Gyárunk helyzete annyiban specifikus, hogy a termeléssel egyidejűleg új részlegeket, új műhelyeket is építünk, tehát nemcsak termelünk - új és új beruházásokkal is dolgozunk. S mindennek tetejébe, olyan irányítási rendszert működtetünk majd, amely anélkül is lehetővé teszi az egyre nagyobb elvárások teljesítését, hogy növelnénk a dolgozók számát.- Ezt most úgy is érthetem, hogy az automata vezérlési rendszer pótolja az embert?- Nem. Az embert nem pótolja semmi. Az automata rendszer is csak a munkáját könnyíti. Közben persze pontosságra és következetességre serkent, nagyobb odafigyelésre és nagyobb igényességre.- Szóval holnaptól kevesebb lesz a selejt?- Biztosan. Erre esküdni mernék. (SZABÓ)
