Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám, szerda

Környezetvédelem Észak-Csehországban A környezetvédelem kérdései nemcsak nálunk, hanem világ­szerte a figyelem előterében állnak. Az emberiség egyre jobban tudatosítja: a természeti környezet védelmével és fejlesztésével valójában saját létének, jövőjének egyik fontos feltételéről gondos­kodik. Hazánkban a környezetvédelem részét alkotja a központi gazda­sági és szociális fejlesztési terveknek. A CSKP XVI. kongresszusa is arra ösztönözte az állami és társadalmi szerveket, szervezeteket, a termelési-gazdasági egységeket, ipari és mezőgazdasági üzeme­ket és a nemzeti bizottságokat, hogy aktívabban foglalkozzanak a környezet védelmével. Külön figyelmet érdemelnek ebből a szem­pontból a nagy ipari agglomerációk, s ezek közt elsősorban az Észak-csehországi kerület egyes részei. A környezetvédelem már eddig is jelentős állami támogatásban részesült. Csupán a levegő-, víz- és talajvédelmi állami alapból tavaly 2,9 milliárd koronát fordítottak erre a célra. Fontos előrelépés lesz ezen a téren annak az alapelvnek a gyakorlati alkalmazása, hogy minden beruházás előkészítésekor tekintetbe kell venni az ökológiai követelményeket. Bányák helyén gyümölcsösök Az aktiv környezetvédelem az Észak-csehországi kerületben nemcsak ökológiai problémák megoldását jelenti. A széles körű felszíni szénfejtés következtében számos községet és magát a régi Most városát is le kellett bontani. A falusi lakosság átköltöztetése városi környezetbe teljesen meg­változtatja eddigi életmódjukat és kapcsolatukat a mezőgazdasági termeléssel. A kerületben folyó nagyarányú környezetvédelmi munka össz­pontosított erőfeszítéseket és cél- tudatosságot követel az illetéke­sektől. Amint Josef Puchmeltr képviselő, a mosti járási pártbi­zottság vezető titkára a Szövetsé­gi Gyűlés kamaráinak legutóbbi együttes ülésén elmondta, a párt­ós állami szervek állandó figye­lemben részesítik a kerület rekulti­vációs ütemtervének végrehajtá­sát - ami egy teljesen új táj kiala­kítását eredményezi. A városköz­pontok, új lakónegyedek és tele­pülések körül zöldövezeteket, szőlőskerteket és gyümölcsösö­ket, sőt, a felszíni fejtés után fenn­maradt nagyobb kiterjedésű mé­lyedések helyén új tavakat létesí­tettek. A Mosti járásban azonban még mindig sok a megoldásra váró kör­nyezetvédelmi feladat. Az ökoló­gusok úgy látják, hogy sem a re­kultivációs munka eddigi üteme, sem pedig az ezzel összefüggő tervezési és pénzügyi rendszer nem nyújt elég teret az átfogó tájátalakitás igényes művéhez. Kevés a tervek végrehajtásához szükséges kapacitás. Az elmúlt harminc évben a Mosti járásban kb. 1200 hektár rekultivált földet adtak át haszná­lóiknak, s további 1700 hektár re­kultiválása folyamatban van. De ugyanakkor, csupán a hetedik öt­éves tervidőszakban, közel 1500 hektáron kezdték el a felszíni szénfejtést. A megművelhető föld­terület mérsékelt növekedése egyebek közt arra ösztönzi a mos- tiakat, hogy évezredünk végéig a járás gyümölcsöseinek összte­rületét 350 hektárra növeljék. A tiszta levegőért A Mosti járás egyes részein a legsürgősebb, megoldásra váró feladat a levegő szennyezettségé­nek csökkentése. A kéndioxid­szennyeződés aránya csökken ugyan, de még mindig meghaladja a megengedett normát. A mosti járás levegőjének kéndioxid­szennyezettségét a szomszédos járásokból, sót az országhatáro­kon át érkező szennyezőanyag is fokozza. A levegőbe kerülő szilárd égésterméket, a pernyét, szűrőbe­rendezések felszerelésével sike­rült a megengedett norma alá visszaszorítani. A levegő kéndioxid-szennye- zettsége egészségi következmé­nyeinek (a leggyakrabban a felső légzőutak megbetegedése) ellen- súlyozásaként a járásban sikere­sen oldották meg a gyermekek elhelyezését tiszta levegőjű vidé­kekre. Évente a járásból 15 ezer gyermek vesz részt Csehország szép vidékein erdei iskolákban s kb. tízezer gyermek tölti vakáció­jának egy részét pionirtábo- rokban. Az Észak-csehországi kerület bányavidékein céltudatos munkát végeznek a levegőszennyezódés visszaszorítása érdekében. E tö­rekvések középpontjában elsősor­ban a felesleges szennyeződés- források - a szilárd tüzelőanya­gokkal való fűtés stb. - megszün­tetése áll. Fokozatosan áttérnek az egészségesebb és gazdaságo­sabb távfűtési rendszer bevezeté­sére Litvinovban és Meziboriban. Fakitermelés helyett faültetés A gáz égéstermékei okozta le­vegőszennyeződést megsínylik az Érchegység erdői is. A Janovi és a Litvínovi Erdőgazdasági Üzem ezért az utóbbi időben a fő figyel­met az erdőfelújításra fordítja. Fel­adatuk nagy: csupán a mosti já­rásban kb. 2000 hektár terület be- fásitása vár rájuk. így ez a két erdőgazdasági üzem az elkövet­kező években fakitermelés helyett facsemete-ültetéssel, erdőfelújí­tással foglalkozik. Alig van az országban még vi­dék, ahol a zöldterületek, parkok és erdők jelentőségének annyira tudatában lennének, mint az Észak-csehországi kerületben. Az ún. Zöld program keretében kez­deményezett Zöld-felhívás nevű akcióban a kerület lakossága is cselekvően bekapcsolódik a kör­nyezetvédelmi, pontosabban a környezetteremtő munkába. Az akció célja a zöldterületek bővíté­se és ápolása. A Mosti járásban ez a társadalmi munka 13 millió négyzetméter zöldterület, kétszáz­ezer cserje és közel hetvenezer fa védelmét, rendszeres ápolását jelenti. Az Észak-csehországi kerület bányavidékein közel félmillió em­ber él és dolgozik. A bányaipar fontossága népgazdaságunk szá­mára kétségtelen. Ezért is helyén­való, hogy a vidék környezetének védelmét kötelességének tartja egész társadalmunk. SOMOGYI MÁTYÁS Új kórház és rendelőintézet épül (ČSTK) - Léván (Levice) a nem messze fekvő mochovcei atomerőmű építésével összefüggésben a legfonto­sabb beruházási akciók közé tartozik az új kórház és rendelőintézet felépíté­se. Befejezése után komplex egész­ségügyi szolgáltatást nyújt nemcsak az ottani lakosoknak, hanem az atomerő­mű dolgozóihak is, Jelenleg a felnőtt-rendelőintézet épül, ahol főként járóbetegrendelóket létesítenek, és itt kapnak helyet a bio­kémiai laboratóriumok, a röntgenek és a rehabilitációs helyiségek is. Az egészségügyi komplexum részét alkot­ja majd a belgyógyászati pavilon 160 ággyal, a sebészeti pavilon, a gyer­mek-rendelőintézet, valamint a sugár­gyógyászati pavilon. A felnőtt-rendelő­intézetet két éven belül átadják Erőt, ügyességet igényel a verseny (A szerző felvétele) Jól felkészült tűzoltók Csak kétévenként rendezik meg a tűzoltók országos bajnok­ságát, igy Szlovákia legjobbjainak a közelmúltban Rimaszombatban (Rimavská Sobota) lebonyolított erőpróbája az esztendő legrango­sabb hazai ügyességi versenye volt. Talán nem véletlenül kérte, s kapta a város túzoltószervezete a rendezés jogát, hiszen Gömör központjában csak nemrégen em­lékeztek meg az önkéntes tűzoltó­szervezet megalakulásának szá­zadik évfordulójáról. A hajdani úttörők mai utódai ország-világ előtt emlékezetessé szerették volna tenni a legjobbak találkozóját, s már hetekkel a kék­ruhások seregszemléje előtt gon­dosan előkészítették a pályát, mérnöki pontossággal szerelték fel a négyemeletnyi toronyaka­dályt, rendezték a városi sportte­lep környékét. Csak a kedvező időjárást nem tudták biztosítani. Az első versenyszám, a száz mé­teres akadályfutás előtt ugyanis eleredt az eső, s a salakpálya nemcsak lucskossá, hanem ve­szélyessé is vált. Nem csoda, ha elmaradtak a várt jó eredmények. A küzdelem viszont nem. Különö­sen a nyugat-szlovákiai járási székhelyek és nagyüzemek csa­patainak felkészültsége tűnt ki: a trnavaiak, nitraiak, púchoviak mellett derekasan helytálltak a du- naszerdahelyiek (Dunajská Stre­da) is. A négy versenyszámból álló sorozatban azonban végül is nem ők, hanem a Jaslovské Bohu- nice-iek és a prievidzaiak játszot­ták a főszerepet. A második versenynapon már kedvezőbb körülmények várták a versenyzőket. Ekkor került sor az ünnepélyes megnyitóra is. Szlovákia legjobb 12 egységén kí­vül felvonultak az egyéni verseny­zők is, akik előzőleg a kerületi fordulókon harcolták ki a döntőbe­jutást. Az újabb két versenyszá­mot a 4x100 méteres akadály vál­tó-futást és a tűzoltóvonal kiépíté­sét már szép számú nézősereg előtt bonyolították le. A verseny­zők sokoldalú felkészültségén, fi­zikai erőnlétén kívül nem egy esetben a bátorság és az erkölcsi akarati tényezők domináltak a küzdelmekben. Az egyéni összetettben végül is Jozef Ridzik győzött Prievidzából, aki két versenyszámban is csúcs­tartónak számít hazánkban, s a külföldi versenyeken is sikerrel szerepel. A második helyen Eme- rjch Kalianko végzett Jaslovské Bohunicéböl, megelőzve a poprá­di Vladimir Suržint. A csapatver­senyben a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű nyolctagú együttese győzött a púchovi Május 1 Gumi­gyár előtt és a prievidzai járási tűzoltószervezet legénysége előtt. A házigazdák is joggal örültek, hiszen versenyzőjük, Miroslav Kraus a 134 fős mezőnyben a leg­jobb tíz közé került, s a verseny körültekintő lebonyolításáért so­kan gratuláltak a rendezőknek is. Túl az idei szlovákiai tűzoltóbaj­nokság sport-értékén az volt a leg- örvendetesebb, - s ezt hangsú­lyozta Vendelin Vincúr, az SZSZK Belügyminisztériumának tűzoltó- parancsnoka is -, hogy a termelő­üzemekben, az ország hivtásos és önkéntes tűzoltószervezeteiben mind nagyobb figyelmet fordítanak a tűzoltók felkészítésére. Ennek felbecsülhetetlen jelentősége van a szocialista tulajdon és az egyén vagyonának védelme szempontjá­ból. -h. a.­Ŕ3 SZÚ 1985. VII. 10. kólában sajátítja el. Az a terület, amelyen a nemzet él, az a nyelv, amelyet beszél, a kultúra, a szokások és a nemzeti élet más jellemzői a személyiség formálásának objektív keretét képezik. Az ember csak fokozatosan, társadalmi érettségének kia­lakulása folyamatában sajátítja el a nem­zeti öntudatot, és válik a nemzeti jelleg képviselőjévé. A nemzeti hovatartozás tu­datosításának kétségtelenül racionális, ideológiai és érzelmi oldala is van. Az ember kapcsolata a nemzettel természet­szerű jelenség, nem olyan eszmény, ame­lyet az isten vagy más természetfölötti lény adott az embernek, nem a „vér szava“, amint azt egyes burzsoá elméletek állítják. A formálódó személyiség és az őt körülve­vő nyelvi, nemzeti és kulturális közeg kö­zött kialakuló reális viszonyok eredménye. Ebből az következik, hogy a nemzeti hova­tartozás meghatározása nem önkényes, az ember rendszerint nem választ nemzetisé­get, átveszi attól a környezettől, amely személyiségét formálja. Az ember társadalmiasodásának folya­matában nemcsak egy bizonyos nemzet tagjává válik, hanem elsajátítja anyanyel­vét, a nemzeti öntudatot, szokásokat, meg­ismeri a nemzeti kultúrát és kialakul pozitív viszonya ezen értékek iránt. Ezért a nem­zeti eszménynek mindig bizonyos érzelmi töltete van, amely arra ösztönzi a szemé­lyiséget, hogy nemzete javára munkál­kodjon. A szocialista társadalom egyenjogúvá teszi az összes nemzetet, a kicsiket és nagyokat is, és megteremti a feltételeket szabad fejlődésükhöz. A nemzeti egyenlőt­lenség és diszkrimináció összeegyeztethe­tetlen a szocializmussal, kölcsönösen ki­zárják egymást. A szocializmus a nemze­tek és nemzetiségek egyenjogúvá tételé­nek folyamatával párhuzamosan egyenjo­gúvá tesz valamennyi állampolgárt, tekintet nélkül a faji és nemzeti hovatartozásra. A nemzeti hovatartozás a szocializmusban nem lehet senkinek a kárára, nem akadá­lyozhatja érvényesülését a társadalmi élet­ben. Ugyanakkor senki számára sem je­lenthet privilégiumokat. Tilos minden, az elnemzetleniesitést célzó nyomás és erő­szak. Ezt rögzíti a CSSZSZK alkotmánya, valamint A nemzetiségek helyzete a CSSZSZK-ban 144/1968 sz. alkotmá­nyos törvény. A kapitalizmusban élnek olyan emberek is, akik üzletelnek nemzetiségükkel. Karrierjük és társadalmi érvényesülésük stb. érdekében az uralkodó nemzethez csatlakoznak. A szocializmusban is vannak olyan emberek, akik megváltoztatják nem­zetiségüket, de rendszerint más tényezők és körülmények hatására. A lakosság mig­rációja, a vegyes házasságok, az idegen nemzeti környezetben való letelepedés, egy más nemzet nyelvének, kultúrájának és szokásainak elsajátítása, a fokozatos beol­vadás azt okozhatja, hogy főleg a fiatal nemzedék megváltoztatja nemzetiségét. Ez a természetes asszimiláció objektív kö­rülményeinek hatása, és ezért ezek az emberek nem nevezhetők a „nemzet áru­lóinak“. Szocialista módon gondolkodni, szocialista módon cselekedni Gyakori jelenség, hogy egy nemzetet vagy nemzetiséget a konkrét egyénekkel kapcsolatos személyes, negatív tapaszta­latok alapján ítélnek meg. Valahogy így gondolkodnak: ismertem egy bizonyos nemzet tagját, aki... Bizonyára a többi is olyan. Ezt a gondolkodásmódot általáno­sítják, s ez negatívan befolyásolja a nem­zetek közötti viszony erkölcsi, etikai lég­körét. Bizonyára még sokáig előfordulnak a nacionalizmus ilyen vagy amolyan meg­nyilvánulásai, a nacionalista előítéletek. A nacionalizmust nagy kitartás és alkal­mazkodóképesség jellemzi. Olyan légkört kell azonban kialakítanunk, amely politikai­lag károsnak, erkölcstelennek minősíti a nacionalizmust. Ezen a téren is példát kell mutatniuk a kommunistáknak. Ma ez még nincs mindenütt így. A nemzeti érzés az ember személyiségének csak egyik, távolról sem a legfontosabb és meghatáro­zó összetevője. Az embert nem nemzeti hovatartozása, hanem osztálypozíciója, helytállása, politikai irányvonala, munkája, szakképzettsége és erkölcsi tulajdonságai szerint értékeljük. Nem nehéz szlováknak, csehnek, né­metnek, magyarnak stb. lenni, mert az ember nemzetiségét tulajdonképpen örökli. Sokkal nehezebb szocialista módon gon­dolkodó és cselekvő emberré, szocialista hazafivá, következetes internacionalistává, vagyis szocialista személyiséggé válni. En­nek az az oka, hogy a szocializmus és internacionalizmus nagy igényeket támaszt az emberrel és öntudatával s főleg tetteivel szemben, sokkal nagyobb társadalmi fele­lősséget követel meg tőle, mint nemzeti hovatartozása. A szocialista internacionali- mus új értékrendet ad az embernek, új módon alakítja viszonyát saját nemzetével és más nemzetekkel, saját nemzete tagjai­val és más nemzetek tagjaival és végül saját magával. Csakis a szocialista neve­léssel, az internacionalizmusnak szemé­lyes meggyőződéssé válásával fokozható a személyiség szerepe a nemzeti viszo­nyok szocialista fejlesztésében. A nemzeti hovatartozás nem jelent át­meneti állapotot az emberben, személyisé­gének állandó részét képezi. Annyira ter­mészetes, magától értetődő tényező, hogy az ember tulajdonképpen nem is tudatosít­ja, nem is veszi észre. Az ember nem nemzetiségét tudatosítva bújik este az ágyba, illetve kel fel reggel az ágyból. Az emberben azonban gyorsan felébred a nemzeti tudat, ha valaki megsérti nemzeti méltóságát, lebecsüli vagy másképpen sérti nemzetét, ha megbontják az egyenjo­gúság elvét, ha támadják nemzeti érzelme­it, a nemzetiségi kérdésben nem járnak el tapintatosan stb. Az ilyen és hasonló nega­tív jelenségek éles reakciót váltanak ki az emberben. A kis nemzetek vagy az előző­leg elnyomott nemzetek tagjaiban különö­sen erős ez a reakció, mert nemzeti érzel­meik rendszerint mélyebbek, mint a na­gyobb vagy azelőtt uralkodó nemzetek tag­jaiban. Lenin éppen ezért követelte meg az egyenjogúság szigorú megtartását, min­den elítélését, ami sérti az egyenlő jogokat. Szerinte a nemzeti kisebbségekkel szem­ben tanúsított engedékenységet és békü- lékenységet inkább el kell túlozni semmint megfordítva, „mert a proletár-osztályszoli- daritás fejlődésének és megszilárdulásá­nak nincs nagyobb kerékkötője a nemzeti igazságtalanságnál, és semmi iránt sem olyan érzékenyek a »sértódött« nemzetisé­giek, mint az egyenlőség iránt, ha proletár elvtársaik megsértik ezt az egyenlőséget, még ha csak hanyagságból, még ha csak tréfából is.“ (Lenin Művei, 36. kötet, 618. oldal.) Internaiconalistának lenni ma azt jelenti, hogy mindenekelőtt a kommunizmus öntu­datos hívei, a szocializmus aktív építői legyünk, mélyítsük a nemzetek és nemzeti­ségek testvériségét és szocialista együtté­lését, ítéljünk el mindent, ami gyengíti és megbontha ezt az egységet, legyünk a Szovjetunió hű barátai, szilárdítsuk szö­vetségünket és barátságunkat a többi szo­cialista országgal és az összes forradalmi erővel, harcoljunk a békéért és a társadal­mi haladásért. PhDR. IVAN BAJCURA professzor, a tudományok doktora, a prešovi Šafárik Egyetem Marxista-Leninista Intézetének igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom