Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám, szerda
Minősége: különleges Ha kifogástalannak tekinthető a bontott és csomagolt csirke, vagy kacsa, akkor a minősége: első osztályú. Ha azonban a hús rendkívül jó minőségű és a csomagolás is, akkor a minősége: különleges. Ilyen minőségű bontott csirkét és kacsát egyre gyakrabban, s egyre nagyobb mennyiségben találok hűtőjében a húsboltnak, ahol a hétvégeken bevásárolok. Ilyenkor persze azt is megnézem, hogy a kiválasztott, különleges minősítésű csirkét, kacsát honnan küldték a húsboltba. Általában mindig ugyanaz a cím: a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó nemzeti vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme. Nem volt tehát számomra rendkívüli feladat rátalálni az üzemre, ahol példásan eleget tesznek a minőségi követelményeknek. Ott pedig a tájékozódást ezzel a kérdéssel kezdem:- Tesznek ezért valamit a fiatalok is?- Nálunk a minőség mindenki ügye - hangzik a válasz - a válogatás, a minősítés viszont elsősorban a fiatalok dolga. S ezt Németh Lajos mérnök, az igazgató, Wimmer József, a SZISZ 66 tagú üzemi szervezetének elnöke mondja. Okkal persze, mert a csomagolóban dolgozó 10 tagú szocialista munkabrigád ifjúsági munkakollektiva, s ők nemcsak csomagolják, hanem Lerövidítik a szállítási határidőt (ČSTK) - Az év első hat hónapja alatt az érsekújvári (Nové Zámky) Sigma vállalat dolgozói a Szovjetunió számára 504 SPS 70/80 és SPS 100/100 típusú szivattyúállomást szállítottak. A vállalat gyártási és exportfeladatainak teljesítését elősegíti a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalási mozgalom. Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása és a szovjet nép fasizmus feletti győzelme 40. évfordulójának tiszteletére a Sigma és a moszkvai Trak- toexport dolgozói internacionális szocialista kötelezettségvállalást tettek, hogy a Szovjetunióba irányuló idei export feladatait már 1985. november 30-ig teljesítik. osztályozzák, minősítik is a szalagról hozzájuk kerülő árut.- A lányok és a fiatalasszonyok munkabrigádja ez - tájékoztat Takács Mária mester, a csomagoló vezetője. - Kedvelem őket, mert kellő szigorral végzik a válogatást, a munkában pedig ügyesek, fürgék. A brigádvezető, Erős Zsuzsa, aki tisztségét, mint ifjú kommunista pártmegbízatásként látja el, igy magyarázza:- Valójában az üzembe érkező, úgynevezett élő áru milyensége a döntő. Bizony, megemlegetjük, dicsérjük azt a gazdaságot, azt a földműves-szövetkezetet, amelyik minőségi baromfit küld, mert attól függ a mi válogatásunk, minősítésünk eredménye. Munkatársa, a Vásárútról (Trhové Mýto) bejáró Márton Zsuzsa hozzáfűzi:- Most is például külföldi szállításra, exportra csomagolunk, hát nem lehetünk elnézők. Amikor pedig hazai szállításra csomagolunk, akkor is ez a mérce, mert nem lenne becsületes másként a munkánk. A papírdobozok rendezésével foglalkozó Androvics Margit azon nyomban meg is jegyzi:- Azért akad ám olyan munkanap is, hogy egy dobozzal se kerül ki innen különleges minőségű áru. Az átlagos, havonkénti eredmény egyébként azt bizonyítja, hogy a szalagról hozzájuk kerülő árunak csak néhány százaléka harmadosztályú, 10-12 százaléka másodosztályú, a többi első osztályú. Átlagosan számítva az első osztályú áru mintegy 25-30 százaléka különleges minősítésű.- Hangsúlyozni kívánom - mondja a brigádvezető - a különleges minősítésű áru részaránya állandóan változó, mert több szempontot is figyelembe veszünk, nemcsak a hús, a tisztítás minőségét. A közelben, a csomagoló asztalának túlsó felén, a feldolgozó szalag innenső végén dolgozó Vígh Ilona, aki a fémzárat nyomó gépet kezeli, hozzáfűzi:- Még a lezárást is minősítik. Kiss Erzsébet, az ifjúsági munkabrigád tagja, nem hagyja szó nélkül ezt az észrevételt.- Történetesen, ha én veszem át a gépnek a kezelését, akkor is sor kerül az ellenőrzésre, mert nálunk ez így szokás. Közben állandó a mozgás, a változás a csomagolóban. Kihúzzák, viszik a raktárba a dobozokkal megrakott kocsit, üresei húznak be helyette. A magasban, fejünk fölött mindig mozdul egy- egyet előre a dobozokat hordó, fémszalagos szerkezet. Olyan ütemben, ahogy leszedik róla a dobozokat. Telnek a feldolgozó szalag végéhez állított asztalok, melyeket kerekeken gördítenek a csomagolok, a minősítő ellenőrök elé.- Nem a munka nehéz - szól a brigádvezető - inkább a lábunkat fárasztja az állás, a járás, mert itt azután szükséges mind a helytállás, mind az ügyesség, a fürge mozgás. Kicsit később megjegyzi:- Valóságosan, meg képletesen szólva is. HAJDÚ ANDRÁS Utolsó ellenőrzés, mielőtt raktárba kerülne az áru. Balról jobbra: Erős Zsuzsa brigádvezető, Takács Mária mester, a csomagoló vezetője A szerző felvétele Következetesebben a visszás jelenségek ellen Jó két esztendő telt el azóta, hogy a CSKP KB Elnöksége levélben fordult a párt szerveihez, szervezeteihez, minden kommunistához, amelyben szorgalmazta a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése elleni harc hatékonyságának növelését. E levél gondolatai szellemében a szövetségi és a nemzeti kormányok konkrét határozatokban fogalmazták meg a tennivalókat. Az SZSZK kormánya az ezzel kapcsolatos helyzet alakulását az ez év április végén megtartott ülésén mérte fel. Mégpedig a jogtalan gazdagodás megelőzését célzó komplex intézkedések teljesítéséről szóló jelentés, továbbá az 1984. évi lakossági panaszok elemzése és az SZSZK legfőbb ügyészének a szocialista törvényesség megtartásával foglalkozó jelentése alapján. Határozata értelmében a szlovákiai minisztériumok és az egyéb központi hivatalok, továbbá a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai, illetve a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság tanácsa júniusban aktívaértekezleten értékelte a komplex intézkedések teljesítésének eredményeit. Mit bizonyítottak ezek a tanácskozások? Elsősorban azt, hogy az említett pártelnökségi levelet és a hozzá kötődő kormányhatározatot nem lepte be a por. A párt, a társadalom, valamennyi becsületes ember legsajátabb érdekének megfelelően az életünk egyes területein tapasztalható fonákságok élesebb megvilágításba kerültek. Ebben nem csekély szerepe van annak is, hogy közvéleményünk a korábbinál jóval éberebb figyelemmel kísér minden olyan jelenséget, amely összeegyeztethetetlen a szocializmussal és alapelveivel. A párt szervei támogatásával, a társadalmi szervezetek együttműködésével az állami és a gazdasági szervek, illetve szervezetek valamint a nemzeti bizottságok és a lakosok is nagyobb aktivitást tanúsítottak a társadalomellenes cselekedetek és magatartás leleplezésében. Eredményként könyvelhető el az is, hogy a tárcák és a nemzeti bizottságok zömének jobb lett az áttekintése a helyzetről, a komplex intézkedések gyakorlati megvalósításáról. Ez egyebek között annak köszönhető, hogy javult az ellenőrző szervek tevékenysége. Ez annál is fontosabb, mivel nem valamiféle kampányról van szó, hanem hosszú távú céltudatos tevékenységről, amely nemcsak az ellenőrzésnek, hanem általában az irányításnak egyik legfontosabb, politikai jellegú feladata. Politikai jellegű azért, mivel a különféle társadalomellenes jelenségek ellen és ezzel egyidejűleg a szocialista törvényességért, erkölcsért, rendért és fegyelemért folytatott küzdelemtől és annak eredményességétől nem csekély mértékben függ rendszerünk stabilitása s a lakosság vezető szervek iránti bizalma is. Az elmúlt hónap tanácskozásai egyben számos példát felsorakoztatva bizonyították azt is, hogy a kétségtelen eredmények, a nagyobb szigor ellenére még sok szerv és szervezet, intézmény és vállalat nem söpörte tisztára a saját portáját. Ilyen vagy amolyan formában megnyilvánul a szocialista életmóddal ellenkező magatartás, a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése, a pénzügyi, a bér-, az árfegyelem, az államigazgatás gyakorlásában a szocialista törvényesség megsértése. Az egyik legfájóbb pont az, hogy a szigorú törvényes intézkedések ellenére gyökeres fordulatot még nem sikerült elérni a nyerészkedés, a jogtalan gazdagodás felgöngyölítésében. A legfőbb tapasztalat tehát az, hogy a megkezdett munkát, amelynek elsőrendű célja a megelőzés, folytatni kell minden szinten és minden területen, de az eddiginél jóval következetesebben. GÁLY IVÁN Nemzeteink és nemzetiségeink testvérisége és szocialista együttélése Kétségtelenül az elmúlt időszak nagy történelmi vívmányai közé tartozik a nemzetiségi kérdés megoldása. A szabad élet negyven éve alatt, a szocializmus építésének és fejlesztésének folyamatában végérvényesen megszüntettük a nemzeti elnyomást, a nemzetek közti egyenlőtlenséget, felszámoltuk Szlovákia szociális-gazdasá- gi és kulturális elmaradottságát, megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a két testvéri nemzet és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek szabadon és dinamikusan fejlődjenek, magas szintre emelve szövetségüket és testvéri együttműködésüket. A CSKP XV. és XVI. kongresszusa is nagyra értékelte a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásában elért eredményeket. A felsorolt tények természetesen nem értelmezhetők leegyszerűsítve, úgy, hogy a nemzetiségek közti viszonyokban már nincsenek problémák és ellentmondások. A fejlett szocializmus építésének időszakában a nemzetiségek közti viszonyok dinamikusan fejlődnek, bonyolult kérdéskomplexumot jelentenek, amelyet folyamatosan, tapintatosan és teljes mértékben a szocialista internacionalizmus szellemében kell megoldani és szabályozni. A nemzetiségek közti viszony fejlesztésének tudományos megközelítése továbbra is nagy igényeket támaszt az irányítókkal és azon intézményekkel szemben, amelyek részt vesznek ezeknek a viszonyoknak az irányításában. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a fejlődés a mai időszakban sem harmonikus és egybehangolt az élet valamennyi területén, így például a nemzetiségi viszonyok erkölcsi-etikai aspektusa, az emberek egy részének gondolkodásmódja és magatartása nincs mindig összhangban a nemzetiségi kérdés szociális, gazdasági és politikai, kulturális megoldásában elért szinttel. Nagy az eltérés a nemzetiségi viszonyok gyakorlatában az egyének és a nemzetek és nemzetiségek tényleges viszonya között. A személyes kapcsolatokban, a nemzetek és nemzetiségek egyes tagjai közti viszonyban még aránylag gyakran találkozhatunk olyan megnyilvánulásokkal, amelyek nincsenek összhangban a szocializmus alapelveivel, és objektíve gyengítik nemzeteink és nemzetiségeink egységét és testvériségét. Ezek és más tények azt jelzik, emelnünk kell a szocialista nevelés színvonalát úgy, hogy az teljes mértékben megfeleljen a fejlett szocialista társadalom építése követelményének, a világban ma folyó ideológiai harc szükségleteinek. Ez a helyzet megköveteli, hogy a nemzetiségi viszonyok irányításában jobban figyelembe vegyük azt, milyen az ember szerepe és állandó feladata a nemzetiségi viszonyok rendszerében, internacionalista irányításában. A nemzetek a társadalom létezési formáját jelentik a fejlődés bizonyos szintjén, a társadalmi viszonyok alakulásának konkrét történelmi formáját. A kapitalista termelési viszonyok győzelme eredményeként keletkeztek. Marx, Engels és Lenin többször rámutatott erre. A további fejlődés megerősítette, hogy a nemzetek, bár belső tartalmuk minőségileg változik, a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában is megtartják alapvető funkciójukat, továbbra is a társadalom létezési formáját jelentik, a társadalmi mozgás megfelelő keretét képezik. Ebből az alapvető tényből kell levezetni a nemzeti tényező szerepét a társadalmi fejlődésben és a nemzetek történelemalkotó funkcióját. A nemzeti tényezőnek a történelmi folyamatban betöltött jelentős szerepe nem ig- norálható, különösen nem az újkori nemzetek kialakulásának, a nemzeti mozgalmak, a nemzeti államok megalakulásának időszakában, a nemzeti szabadságért és függetlenségért folytatott harcok korszakában. Tudatosítani kell azonban, hogy ennek a tényezőnek nincs döntő, sőt önálló szerepe sem a történelemben. Ennek az az oka, hogy a történelmi folyamatnak nem a nemzetek, hanem az osztályok a fő szubjektumai. Az osztályok és harcuk határozza meg mindenekelőtt a társadalmi fejlődés fő tartalmát, a társadalmi haladás fő irányvonalát. A nemzeti tényező csak az adott nemzetet alkotó bizonyos osztályok és társadalmi csoportok révén lép a történelmi folyamatba. Az osztályok tevékenysége és hozzájárulása nélkül nem alakulhat ki semmilyen társadalmi folyamat. Az osztályok cselekedeteit végeredményben mindig a társadalmi termelés rendszerében betöltött szerepükből és helyükből adódó alapvető és állandó érdekeik határozzák meg. Az emberek legfontosabb szociális, gazdasági és politikai érdekeit, amelyek döntő módon befolyásolják magatartásukat és cselekedeteiket, tehát nem nemzeti, hanem osztály hovatartozásuk határozza meg. Lenin joggal hangsúlyozta, hogy bármilyen fontos politikai kérdés megoldása során nem a nemzetek, hanem az osztályok szerint alakulnak ki csoportosulások. Csakis a szocialista forradalom és a szocializmus építése útján, a munkás- osztály és marxista-leninista pártja vezetésével szüntethető meg a nemzeti elnyomás és egyenlőtlenség, a nemzetek diszkriminálása, az elnyomott nemzetek és nemzetiségek társadalmi gazdasági és kulturális elmaradottsága. Csakis ezen az úton változtatható meg a nemzetek társadalmi és osztályösszetétele, szüntethető meg az osztályantagonizmus és alakítható ki új típusú viszony a nemzetek között, amely a teljes egyenjogúságon, a feltétel nélküli bizalmon és a testvéri együttműködésen alapszik. Amint a történelmi tapasztalatok bizonyítják, nincs más út, amely a nemzeti kérdés igazságos megoldásához vezetne. Az egyén és a nemzet viszonya Az ember társadalmi lény, csakis a társadalomban létezhet és fejlődhet, teremthet kapcsolatokat más emberekkel. Az ember társadalmi kötöttsége sokrétű és sokoldalú. Tagja a családnak, a munkahelyi és más kollektíváknak, osztály- vagy szociális csoportnak, politikai pártnak, társadalmi szervezetnek, állampolgár s egy bizonyos nemzet és az egész emberiség tagja. így tehát minden ember a társadalmi viszonyok rendszerének egyéni hordozója. Marx hangsúlyozta, hogy „az emberi lényeg semmiféle olyan absztraktum, amely immanens vonása az egyénnek. A maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége“, (ötkötetes válogatott művek szlovák nyelvű kiadásának I. kötete, 208. old., Bratislava 1977). A fejlődés mai szakaszában minden ember nemzetileg determinált, egy bizonyos nemzet tagja. Az ember örökli nemzeti hovatartozását. Természetesen nem biológiai vagy genetikai örökségről van szó, hanem társadalmi örökségről, mivel az ember nem születik szlováknak, csehnek, németnek stb. Az adott nemzet tagjává csak társadalmiasodása folyamatában válik. A nemzeti hovatartozást és egyes összetevőit (a nyelvet, a nemzeti öntudatot, a nemzeti pszichikumot, szokásokat, a nemzeti kultúrák egyes jelenségeit stb.) képletesen szólva az anyatejjel szívja magába, a családban, gyermekkori környezetében, az isti 4 1985. VII. 10. r ..........................................................................................................——— ^ KO MMENTÁLJUK
