Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám, szerda

Ortega elutasítja a Fehér Ház rágalmait ÚJ szú 3 1985. VII. 10. (ČSTK) - Nicaragua az Egye­sült Államokkal a mexikói Manza- nillóban folytatott tárgyalások azonnali felújítását szorgalmazza - jelentette ki Buenos Aires-i saj­tóértekezletén Sergio Ramirez ni­caraguai alelnök. Ismeretes, a manzanillói párbeszédet az USA az év elején egyoldalúan megsza­kította. A hivatalos argentínai látogatá­son tartózkodó Ramirez találko­zott Alfonsín államfővel és Dante Caputo külügyminiszterrel. Egye­bek között kiemelte, hogy a Conta- dora-csoport közép-amerikai bé- keerőfeszitéseinek sikerét jelen­tős mértékben elősegítené az olyan dél-amerikai országok tá­mogatása, mint például Argentína, vagy Brazília. A sandinista hadsereg a Costa Rica-i határ közelében fekvő Rio San Juan tartományban felszá­molt egy ellenforradalmi bázist. A nemzetvédelmi minisztérium ez­zel kapcsolatos közleménye meg­állapítja, hogy a sandinista egysé­gek az utóbbi napokban néhány újabb eredményes akciót hajtottak végre a Zelaya tartománybeli egyik hegyvidéki járásban meghú­zódó zsoldosok ellen. Több mint 40 banditát tettek harcképtelenné és nagy mennyiségű amerikai gyártmányú fegyvert és lőszert vá­sároltak. Daniel Ortega nicaraguai elnök Managuában tartott sajtókonfe­Shultz provokatív szemléje (ČSTK) - A thaiföldi látogatá­son tartózkokó George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap provokatív módon megtekintette a népi Kambodzsával szembenál­ló khmer reakciós fegyveresek több táborát. Ismét biztosította ezeket az erőket az Egyesült Álla­mok támogatásáról. Thaiföldnek, amely nemcsak megtűri, hanem aktívan segíti is a polpotistákat, Shultz megígérte, hogy 5 millió helyett 8 millió dolláros ún. huma­nitárius támogatást kap. Shultz az ellenforradalmi bandák több veze­tőjével is tárgyalt. renciáján visszautasította Wa­shington rágalmait, miszerint Ni­caragua területén állítólag „terro­rista kiképzőbázisok“ vannak. Or­tega egyben rámutatott, hogy az Egyesült Államok az, amely az állami terrorizmus politikáját gya­korolja, mivel pénzzel és fegyver­rel támogatja a polgári lakosságot gyilkoló ellenforradalmi bandákat. Az államfő megállapította, a Nica­raguával szembeni amerikai ag­resszió fokozása jelenti továbbra is a közép-amerikai békés rende­zés legfőbb akadályát. Felvételünkön az a fáklya látható, amelyet az egyik leningrádi gépgyár dolgozói készíte­tek a két hét múlva Moszkvában meg­nyíló XII. Világifjú­sági Találkozó szá­mára. Képünkön: a 670 milliméter hosszú, 1 200 gramm súlyú fák­lya és alkotói. (Telefoto: ČSTK) A támadás a legjobb védekezés? Reagan éles hangú beszédében terrorizmussal vádolt több országot (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök az ügyvédi kamarák szövetsége előtt mondott beszédében beismerte, hogy a fejlődő orszá­gokban egyre növekszik a washingtoni politikával szembeni ellen­állás. A világban az Amerika-ellenes hangulat erősödésének okaként a „nemzetközi terrorizmust“ jelölte meg, nem pedig a washingtoni politika lényegét. Az egyes terrorista akciókra hi­vatkozott, mint amilyen legutóbb a TWA légitársaság gépének az eltérítése volt, s „nemzetközi ter­rorizmussal“ vádolta mindazokat a nemzeteket és országokat, amelyek a politikai és gazdasági önrendelkezésért, az USA diktátu­ma ellen küzdenek. Azt a tényt pedig, hogy a Szovjetunió szolida­ritást vállal ezzel a harccal, a ter­rorista szervezetek támogatásá­nak minősítette. Az elnök azzal fenyegetőzött, hogy Washington „nem fogja tűrni a megfélemlítő és terrorista akció­kat“. Arról beszélt, hogy tanulni kell az amerikai történelemből. Az igazság viszont az: az USA törté­nelme szemléletesen bizonyítja, hogy éppen Washington folyamo­dott számos alkalommal olyan po­litikához, amit csak az állami terro­rizmus politikájának lehet nevezni. Nem lehet kétséges, éppen ez az oka az Amerika-ellenes hangulat erősödésének. Reagan felhány- torgatta, hogy Közép-Amerikában Amerika-ellenes hangulat uralko­dik. Fel kell tenni a kérdést, nem az amerikai tengerészgyalogosok gyakori beavatkozásainak ered- ménye-e ez több térségbeli or­ítélet a Hitler-naplók hamisítóinak ügyében (ČSTK) - A hamburgi tartományi bíróságon Ítéletet hirdettek az állítóla­gos Hitler-naplók hamisítóinak két éve tartó perében. Gerd Heidemannt, a Stern című he­tilap riporterét és Konrad Kujaut, a ha­misítót négy év nyolchónapi, illetve négy év hathónapi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Kujau élettársa orgaz­daság miatt nyolchónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az enyhítő körülményeket s a kétévi vizsgálati fogságot figyelembe véve azonban a bíróság - élve a helyi jog- gyakorlattal - mindkét vádlottat már szabadlábra helyezte. Az NSZK sajtótörténetének legna­gyobb csalási botránya 1981 -re nyúlik vissza. Kujau, a náci korszak katonai okiratainak lelkes gyűjtője Hitler - elad­dig egyetlen hitelt érdemlő forrás által sem említett -állitólgos naplóit ajánlot­ta fel megvételre Heidemann-nak, a hamburgi Stern maqazin szerkesztő­jének. Heidemann-nak sikerült meg­győznie mind a lapvezetést, mind a magazint kiadó vállalatot, hogy köz­lésre méltó sajtószenzációhoz jutnak hozzá. Mindezért a kiadó csaknem 9,3 millió márkát fizetett ki 1981 áprilisától 1983 tavaszáig. 1983 májusában, alighogy a Stern megkezdte az állítólagos Hitler-naplók közlését, egyértelműen bebizonyoso­dott: Kujau közönséges, maga által gyártott hamisítványt adott el a Stern- nek. Kujau egyébiránt részletes beis­merő vallomást tett. A nem jogerős ítélet, amennyire a hírügynökségi tájékoztatásból kitet­szik, nincs híján némi ellentmondásnak. Nem derült fény arra, hogy végül is mi lett a sorsa a 9,3 millió márkának. A Stern-szerkesztő azt állította, hogy az utolsó pfenningig átadta azt Kujau- nak, az utóbbi azonban csak 2,7 millió márka átvételét ismerte el. őt rabotnicseszkodeloI Csapás az ún. bolgár nyom kutatóira A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár KP KB központi lapja tagnapi számában a II. János Pál pápa elleni me­rénylet kivizsgálása során felmerült új fejleményekről ír. Többek között megálla­pítja: Az a körülmény, hogy a bolgár hatóságok Bekir Celenk török ál­lampolgárt felmentették a pápa el­leni merénylet előkészítésében való részvétel vádja alól, új és jelentős eleme lett a Rómában folyó pernek. Celenket 1982 de­cemberében helyezték az illetékes bolgár hatóságok ellenőrzése alá azon sajtójelentések alapján, mi­szerint részt vett a pápa elleni merényletben. Bekir Celenk szombaton saját kérésére Szófiá­ból hazautazott Törökországba. A bolgár vizsgáló szervek a körül­mények alapos kivizsgálása - s többek között a merénylő, Ali Agca vallomásainak elemzése - alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Bekir Celenk bűnös­ségét semmi sem bizonyítja. A vádlottak egyike tehát, akire Ali Agca a merénylet szervezéséért és pénzeléséért akarta áthárítani a felelősséget, jelenleg a török hatóságok kezében van. Nincs már Bulgáriában, s ez befogja azok­nak a száját, akik szüntelenül azt állították, hogy a bolgárok „féle­lemből“ tartották fogva, hogy ne lehessen bebizonyítani Agca vád­jait. A bolgár hatóságoknak ez a lé­pése rendkívül hatásos volt. Egy­részt elkedvetlenítette azokat a külfödi köröket és sajtóorgánu­mokat, amelyek a pápa elleni me- rénlyet kapcsán szüntelenül az ún. bolgár nyomot kutatják, másrészt pedig azt eredményezte, hogy Ag­ca már nem akar részt venni a római tárgyaláson, s Celenk Tö­rökországba érkezése ellen tilta­kozik. szágban, vagy a salvadori és hon­durasi népellenes rezsimek támo­gatásának, a nicaraguai rendszer elleni fenyegetőzéseknek? A Közel-Keleten az Egyesült Államok aktívan támogatja Izrael agresszióját a térség népei ellen. A New Jersey hadihajó ágyúi liba­noni városokat és falvakat pusztí­tottak, s a tengerészgyalogosok az izraeli támadókkal együtt betör­tek az országba. Afrikában sem más a helyzet. A CIA részvételé­vel gyilkolták meg Patrice Lumum- bát. A dél-afrikai fajüldöző rezsim véres terrort indított a fekete bőrű őslakosok ellen, fegyveres ag­ressziót folytat Angola és más or­szágok ellen. Pretóriát az USA hűséges szövetségesének tartja. Ázsiában több mint tíz évig tartott a Vietnam elleni háború, az állami terrorizmus olyan mértékű meg­nyilvánulása volt ez, amilyenre még nem volt példa. S az USA jelenleg is támogatja e térségben a polpotisták maradványait, akik annakidején Kambodzsában több mint 3 millió embert gyilkoltak le. George Shultz külügyminiszter pedig, aki jelenleg Délkelet-Ázsiá- ban tartózkodik, az USA támoga­tásáról biztosítja ezeket a ban­dákat. Ha felsorakoztatjuk az amerikai történelemnek ezeket a tanulsá­gait, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Reagan szavai az USA bé- keszeretetéről nem egyebek puszta frázisoknál. Castro az amerikai elnök állításairól (ČSTK) - Reagan elnök állítása arról, hogy Kuba, Nicaragua és egyes más országok a „terroriz­mus központjai“ szemenszedett hazugság. Ezt jelentette ki tegnap Fidel Castro legmagasabb szintű kubai képviselő azon a havannai sajtóértekezleten, amelyet a latin­amerikai újságírók szövetsége 4. kongresszusának végén tartottak. Kijelentette, hogy inkább Rea­gan elnököt lehet terroristának ne­vezni, aki elaknásíttatta a nicara­guai kikötőket, támogatja a népirtó hadseregeket Salvadorban és Guatemalában, valamint Pinochet fasiszta diktátort. Fidel Castro elítélte az amerikai hatóságok nemrégi provokációját is, amelyek az USA területén eltu­lajdonították a kubai 'diplomáciai futárok poggyászát. Kijelentette, hogy Kuba nem vesz részt a dél-koreai Szöulban rendezendő olimpiai játékokon, mert ebben az országban bűnös rezsim uralkodik. A legfelsőbb kubai képviselő végül hangsúlyozta, hogy a Kuba címére Reagan elnök által tett nemrégi sértő kijelentések nyilván­valóan arra jelentenek reagálást, hogy Kuba harcol az új nemzetkö­zi gazdasági rend megteremtésé­ért és sikraszáll azért, hogy a la­tin-amerikai és más fejlődő orszá­gok utasítsák el külföldi adóssága­ik törlesztését, mivel az amerikai és más hitelező bankok a kölcsön adott pénzt már régen visszasze­rezték ezen országok fosztogatá­sa révén. Jao Ji-lin Moszkvában (ČSTK) — A szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Jao Ji-lin, a Kínai Népköztársa­ság Államtanácsának alelnöke. A repülőtéren Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első alelnöke és más hivata­los személyiségek fogadták. Megérkezése után Jao Ji-lin nyilatkozatot tett a sajtónak. Rá­mutatott, hogy véleményt cserél a szovjet vezető képviselőkkel a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági érintkezések fejlesz­téséről, valamint a két felet érdek­lő más kérdésekről. A kínai képvi­selő kifejezte reményét, hogy láto­gatása sikeres lesz. Ez hozzájárul a kínai-szovjet kapcsolatok nor­malizálásához, mondotta Jao Ji- lin. Rendőrgyilkosság San Sebastianban (ČSTK) - San Sebastian köz­pontjában ismeretlen tettesek megöltek két rendőrt. A szemta­núk szerint két fiatal géppisztoly­ból tüzet nyitott a parkoló gépko­csiban ülő rendőrökre. A merény­letért a felelősséget még egyik szervezet sem vállalta magára, a rendőrség azonban feltehetően jogosan arra gyanakszik, hogy a háttérben ismét az ETA baszk szeparatista szervezetet kell ke­resni. Spanyolország baszkok lak­ta területein ez utóbbi esetekkel együtt már 24-re nőtt a politikai gyilkosságok halálos áldozatainak a száma. Esett a dollár árfolyama (ČSTK) - A hét elején esett az amerikai valuta árfolyama az eu­rópai pénzpiacokon. Az amerikai gazdaság lassabb ütemű fejlődé­sét tükrözve Londonban és Nyu- gat-Európa több más pénzpiacán a dollár a három nyugatnémet márkás szint alá esett. Frankfurt­ban az amerikai valuta egységéért éppen három márkát adtak hétfőn záráskor. A dollár Londonban 2,98-cal zárt. Rendszeresítik a francia-spanyol csúcsokat (ČSTK) - Franciaország és Spa­nyolország a jövőben minden évben legmagasabb szintű találkozót tart, ahogyan ez Párizs és Bonn, valamint Párizs és London között szokásos, közölte Francois Mitterrand francia elnök. A Franciaországban hivatalos látogatáson tartózkodó János Károly spanyol királlyal lefolyt találkozója után az elnök elmondotta, hogy a két ország közös megállapodást ír alá a kétoldalú együttműködésről valamennyi terüle­ten - politikai, gazdasági, szociális, kulturális, stratégiai és katonai téren. A francia elnök sajtótitkára az újság­írókkal közölte, hogy Francois Mitter­rand és János Károly több mint egyó­rás találkozóján Spanyolország közös­piaci belépéséről, a két ország katonai együttműködéséről, valamint a baszk terrorizmus elleni közös harcról volt szó. Libanon és Szíria folytatja a harcot az izraeli megszállás ellen Szeminárium New Yorkban a palesztinok jogairól • Egynapos sztrájk Izraelben (ČSTK) - Damaszkuszban keddre virradó éjszaka befejező­dött a libanoni és a szíriai vezetők kétnapos tanácskozása. A részt­vevők felhívást fogadtak el arra vonatkozóan, hogy fel kell oszlatni Libanonban valamennyi nem álla­mi fegyveres csoportot és szerve­zetet, s ezek fegyvereit a reguláris hadseregnek kell átadni. A Libanonra nehezedő amerikai katonai és politikai nyomás légkö­rében tartott tanácskozás után Rasid Karami libanoni minisz­terelnök hangsúlyozta, meg kell őrizni országa és biztonsági ala­kulatainak egységét és sikraszállt a bejrúti repülőtér biztonsági intéz­kedéseinek megszigorításáért. Ugyancsak szorgalmazta a had­sereg átszervezését és a kötelező katonai szolgálat bevezetését. A damaszkuszi tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy folytatják az ellenállást az izraeli megszállással szemben, s Libanonban olyan új alkotmány kidolgozását javasolták, amely jobban figyelembe veszi a kisebb­ségek jogait. A hírügynökségek tegnap szór­ványos harcokról tudósítottak mind Bejrútból, mind Tripoliból. Az egymással szembenálló csopor­tok összecsapásai következtében mintegy tizen életüket vesztették. Az ENSZ New York-i székhe­lyén nemzetközi szemináriumot rendeztek a palesztin nép meg- vonhatatlan jogairól. A résztvevők hangsúlyozták, a közel-keleti probléma megoldásának egyedüli hatékony útja, ha valamennyi ér­dekelt fél kollektív erőfeszítése­ket tesz és tárgyalásokat folytat egy közel-keleti nemzetközi konferencia keretében. William Buffum, az ENSZ-főtitkár helyet­tese beszédében egyebek között hangsúlyozta, az ENSZ-közgyú- lés már több alkalommal síkra- szállt egy olyan közel-keleti béke- konferencia megrendezéséért, amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne. Izraelben dolgozók tízezrei lép­tek tegnap egynapos sztrájkba til­takozásul a kormány takarékossá­gi intézkedései ellen. Az egy héten belül immár második sztrájk kö­vetkeztében az országban némák maradtak a telefonok, a rádió és a televízió adásai szüneteltek, s többhelyütt megszakadt az áramszolgáltatás. Három órára kedden bezárták az összes kor­mányhivatalt. Izraelben jelenleg 150 ezer a munkanélküliek száma, ami a munkaképes lakosság 10 szá­zaléka. Az ország külföldi adóssá­gai meghaladják a 31 milliárd dol­lárt, s az infláció tavaly elérte a 445 százalékot. Tel Avivban a napokban több mint háromezren tüntettek a kormány által elhatározott legutóbbi áremelések ellen. (Telefoto: ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom