Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám, péntek

LÁTOGATÓBAN AZ UNG-VIDÉK KÖZPONTJÁBAN Közös munka gyümölcse Ha társaságomban valaki Nagykapos (Veľké Ka­pušany) nevét említi, képzeletben hirtelen mindig az a latyakos, sáros út jelenik meg előttem, amelynek - közvetlenül a felszabadulás után - csak bakancs­ban vagy csizmában vághatott neki a gyalogos. Igen, ilyen kép fogadott negyven esztendővel ezelőtt, ami­kor többedmagammal Nagykaposon keresztül Lelesz felé vettük az irányt. Ma már fakóbban él bennem ez a kép és talán inkább azért maradt meg belőle valami, mert szabad­ságunk első, örömteli napjaira emlékeztet, amikor a bokán felüli sár sem számított. No meg, a vidék, a város változásai is homályosítják, feledtetik velem a korábbi képet. Az Ung-vidék központjába látogató emberek ma korszerű utakon, járdákon közlekedhetnek. A kisablakú családi házikók helyén többnyire új lakónegyedek érzékeltetik a már természetesnek vett, rohamos fejlődést. A hajdani faluból lett város fejlődése eredményeiről beszélgettünk Jesso Bertalan elvtárssal, a Nagyka- posi Városi Nemzeti Bizottság elnökével.- Remélem, nem tűnik nagyké­pűségnek, ha városunkról rögtön elmondom: ma a járás iparának egyik fontos központja. Az iparosí­tással együttjáró társadalmi és gazdasági változások időszaka városunkban a hatvanas években kezdődött. Felépült a közeli hőerő­mű, a Slovnaft n. v. üzeme, a tran­zit gázvezeték kompresszorállo­mása, nemrég helyezték üzembe a Nagykapos-Uzsgorod közti vas­úti átrakóállomást. Mindez kedve­zően hatott városunk általános fej­lődésére. Meghatározta irányát és távlatait, egyidejűleg pedig a hely­beli politikai és állami szervek fel­adatait is. Azt is el kell mondanom, hogy 1960-ban csak háromezer lakosa volt Nagykaposnak, jelen­leg pedig csaknem tízezer. Az ipa­rosítás méreteit jól jellemzi az lakások építőit, akiknek elkezdtük az építési engedélyek kiadását.- Hogyan viszonozzák ezt a gondoskodást a lakosok? Mit adnak ók a városnak?- Lakosaink túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy mindaz, amit közös erővel létrehozunk, az egész város, a benne élő emberek érdekeit szolgálja - hangsúlyozta Jesso elvtárs. - Ezért különösen az önsegéllyel végzett városfej­lesztési akcióban nagy számban vesznek részt. Az idei jelentős jubileumoknak, főleg városunk fel- szabadulása 40. évfordulójának tiszteletére kétezer egyéni és har­minc kollektív felajánlást tettek. Minden család kötelezettséget vállalt ilyen, vagy amolyan társa­dalmi munka elvégzésére. Több mint 200 ezer órát dolgoztak és Vajon mikor készül el? - A tíz éve épülő szolgáltatóház ÚJ SZÚ 1985. VII. 5. a tény, hogy míg 1949-ben - az egész akkori nagykaposi járásban - ezer lakosra számítva két ember dolgozott az iparban, jelenleg csak városunk lakosai közül több mint négyezren. S a közeli években újabb üzemekkel számolhatunk, amelyek több mint háromezer em­bert foglalkoztatnak majd. Ez a néhány adat is érzékelteti, mi­lyen sok tennivaló hárult a város politikai és állami szerveinek kép­viselőire, főleg a nemzeti bizott­ságra.- Elnök elvtárs, ha nem téve­dek, mindenekelőtt a lakásépítke­zésre, a járulékos beruházásokra gondol.- Igen, és mindarra, ami a ro­hamosan megnövekedett számú lakosság jogos további igényeinek kielégítésével összefügg. Az egész városban portalanított uta­kon, járdákon közlekedhetünk, ki­épült a vízvezetékhálózat és 80 százalékban a csatorna-, a gázve­zetékhálózat is. Természetesen a legfontosabb feladat az volt, hogy az ideköltözött embereknek, családoknak megfelelő lakásokat adjunk. A felszabadulást követő évtizedekben nálunk több mint kétezer új lakás épült fel. Létrejött a Hviezdoslav és a Tolsztoj lakó­negyed, több mint tíz új utca. Az új lakásoknak csaknem 77 százalé­kát az 1970-1980-as években építettük fel. Hála felsőbb szerve­ink megértésének, támogatásá­nak, lehetőséget teremtettünk 265 lakás felépítésére a magánerős lakásépítkezés keretén belül a csepelyi városrészben, amely kerületi viszonylatban is az egyik legkorszerűbb lesz. Csaknem 15 millió koronát fordítottunk az elő­készítő munkálatokra: a vízveze­ték-, a csatornahálózat, a villany- vezeték építésére, tehát a teljes közművesítésre, beleértve az uta­kat, a járdákat, a játszótereket is. Mindez készen várja az egyéni 7,5 millió korona értékű vállalásu­kat 114 százalékra teljesítették. Elmondhatom azt is, hogy a Nem­zeti Front választási programjában tervezett feladatokat az elmúlt négy év alatt sikeresen teljesítettük, sőt túlteljesítettük.- A kivitelező vállalatok munká­ját igénylő beruházási feladatok teljesítésében szintén hasonló eredményeket érnek el?- Általában igen, de van egy­két ún. „szakállas“ építkezésünk is. Például a tíz esztendeje épülő szolgáltatóház. Elsősorban a Mi­chalovcei Magasépítő Vállalat szégyene, hogy ott áll a befejezet­len épület a város szívében. A vál­lalatigazgató sokáig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy gondos­kodjék az építkezés befejezéséről. Ez év áprilisában itt nálunk talál­koztunk a kerület, a járás, a beru­házó*, és a kivitelező vállalat kép­viselőivel, akik megállapodást ír­tak alá az épület közös erővel történő befejezésére. Remélem, ezzel véget értek az ígérgetések és az épület minél előbb otthont ad a városunkban szétszórtan működő szolgáltatási ágazatok­nak. A választási program teljesí­téséről számot adó nyilvános gyű­lésre feltétlenül meghívjuk azokat, akik felelnek a számunkra igen fontos építkezésen a lemaradás­ért, és ennek következtében a szolgáltatások szétziláltságáért. Velük együtt álljanak választóink elé és adjanak számot az „évtized építkezése“ körüli mulasztása­ikról. Mindezek alapján nem nehéz kitalálni, hogy a szolgáltatások je­lenlegi helyzetével nem elégedet­lenek Nagykaposon. Sajnos, erre minden okuk megvan. Az alapélel­miszerekből ugyan aránylag jó az ellátás, viszont az ipari cikkekből néha kevesebb van a keleténél. Egy névtelen panaszlevelet is magammal vittem Nagykaposra. A levélíró az egészségügyi ellátás helyzetét kifogásolja.- Sajnos, ezen a téren az elé­gedetlenség városi méreteket ölt és joggal - hangoztatta Jesso Bertalan. - Volt a városunkban egy kis kórház, amelynek sze­mélyzete hosszú éveken át, ha kisebb méretekben is, a fekvőbe­tegeket is ellátta. Miután átadták rendeltetésének a Tőketerebesen (Trebišov) felépített új kórházat, a mi fekvőbetegrészlegünket megszüntették azzal, hogy a járás székhelyén és a közeli királyhel- meci (Kráľovský Chlmec) kórház­ban a mi betegeink részére is van hely. Véleményünk szerint ebben a kérdésben a mi álláspontunkat is ki kellett volna kérni. Azt hiszen nem igényel különösebb magya­rázatot, mit vált ki az emberekből az, hogy a hetenként egyszer- kétszer városunkba látogató szak­orvosok receptjére az orvosságot csak a tőketerebesi, vagy a hel­med patikában lehet kiváltani. Végre nálunk is felépült egy új gyógyszertár. Tegyék lehetővé, hogy ez minden szükséges orvos­sággal szolgálhassa a rászorult betegeket Nagykaposon és kör­nyékén. Volna még miről szót ejteni. Egy ilyen szüntelenül fejlődő vá­rosban mindig akad öröm, meg gond is. Ezekről most nem teszünk említést. Azt viszont nagyon szí­vesen elmondjuk, hogy a város vezetősége és lakossága a közös ügyek dolgában „egy húron pen- dül“. Szilárd elhatározással, ten- niakarással együtt fáradoznak a társadalmi, a városi feladatok megvalósításán. Nem rejtik véka alá sem a saját fogyatékosságai­kat, sem mások mulasztásait. Ez kedvező jelenség csakúgy, mint az, hogy az NF választási prog­ramja céljainak elérésében na­gyon hasznos munkát végez az igazgatói tanács, amely több mint tíz vállalat, üzem támogatását biz­tosítja. Mindez fontos, mert a jövőben is nagyon igényes feladatok meg­valósítása vár az itt élő emberekre városunk fejlesztésében. KULIK GELLÉRT A város egyik új létesítménye - a közelmúltban átadott gyógy­szertár (Kaszonyi István felvételei) A Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat kassai (Košice) üze­mében építési munkák miatt három hónapig szünetelt a termelés: a termelési csarnokot újították fel, hogy javítsák a munkafeltétele­ket, valamint eleget tegyenek a korszerűbb higiéniai követelmé­nyeknek. A kiesés ellenére az idén az üzemben 13 féle - összesen 700 tonna - árut fognak előállítani baromfiból, ami hat tonnával több, mint tavaly. Az egyik legkeresettebb árucikk a fűszeres baromfivirsli. A képen Štefánia Holubová, a virslit gyártó részleg dolgozója látható. (Svätopluk Písecký felvétele - CSTK) Felkészültek a vendégfogadásra Az időjárás szeszélyei ellenére ebben az évben is megnőtt az utazási kedv. Növekedett a határ- állomások dolgozóinak munkája, az utak forgalma, többnyire meg­teltek a szállodák, vásárlók nyü­zsögnek az üzletekben. A vendég- fogadás mindig öröm, de gondok­kal, felelősséggel is jár. A vendég­látó mindig vizsgázik. Hazánk természeti szépségei, történelmi emlékei minden év­szakban vonzzák a turistákat. A rozsnyói (Rožňava) járás s ma­ga a város is gazdag műemlékek­ben, természeti szépségekben. Földrajzi fekvése is az idegenfor­galom egyik központjává teszi. Nagy átmenő forgalmat bonyolít le a Magas-Tátra és Észak-Szlová- kia turistaközpontjai között. Ez a növekvő forgalom a várost is igényes feladatok elé állítja. Petri- nec Gyula, a városi nemzeti bizott­ság alelnöke is nagyon jelentős­nek tartja az idegenforgalmat.- Városunk központi fekvésé­vel, történelmi nevezetességeivel is vonzza a turistákat — mondja.- A járás legszebb turistaközpont­jai könnyen elérhetőek innen. Erre minden évben számítunk, és igyekszünk a vendégeket úgy fo­gadni és ellátni, hogy szép emlé­kekkel távozzanak, érdemesnek tartsák máskor is a visszatérést hozzánk. Erre azonban nekünk is jól fel kell készülnünk. Már az év első hónapjaiban a járási nemzeti bizottsággal közösen bizottságot alakítottunk, s megkezdtük a fel­készülést, a szolgáltatások sok­oldalú biztosítását. Nagy összefo­gásra és összehangolt munkára van szükség több szerv és szerve­zet között. Bővítenünk kellett a vá­rosban és környékén a szálláshe­lyeket, a kereskedelmi hálózatot, az egészségügyi berendezéseket Jól fel kellett készíteni a kulturális intézményeket, hogy szellemi té­ren is eleget tegyünk az igények­nek. Hozzánk különösen Magyar- országból, az NDK-ból, a Szovjet­unióból és Lengyelországból érke­zik nagyon sok látogató, de eljön­nek ide nyugati turisták is. Remé­lem, hogy jól fogunk vizsgázni. Juraj Hronec elvtárstól, a járási nemzeti bizottság kereskedelmi osztályának vezetőjétől érdeklő­dünk a felkészülés részleteiről.- Elsősorban igyekeztünk meg­teremteni a színvonalas idegen- forgalom anyagi, műszaki, egész­ségügyi és esztétikai feltételeit. Értékeltük a múlt évi idény ered­ményeit, feltártuk az előfordult hi­bákat, hiányosságokat, és igye­keztünk ezeket kiküszöbölni. Meg­állapítottuk az elvégzendő felada­tok sorrendjét, felosztottuk őket egymás között, és közösen ellen­őriztük a határidők, a minőségi mutatók megtartását. Szoros kap­csolatot kellett teremtenünk az építtetők és az építők között. Be kellett fejeznünk az építkezést a gombaszögi (Gombasek) turis­tatáborban, a kereskedelmi háló­zat fejlesztését, a dobšinai jégbar­langnál négy turistaházat kellett felépítenünk. További feladatunk a Domica-Aggtelek közötti útsza­kasz felújítása, az üzlet-, a szol­gáltató- és a szállodahálózat bőví­tése, a rozsnyói íürdőszálló felújí­tása, Dobšinában a Ruffiny turis­taház tatarozása, a büfék hálóza­tának bővítése, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem. Legfontosabb kereskedelmi fel­adatuk az áruválaszték bővítése. Ennek érdekében szoros kapcso­latot kellett teremteniük a gyártó cégek, a szállítók és a megrende­lők között. Rendszeresítették az ellenőrzést, növelték a tároló- és a hűtőberendezések kapacitását. Gépkocsikat biztosítanak az áru gyors szállítására munkaszüneti napokon is. Az éttermekben szor­galmazzák az ételek minőségének javítását, a választék bővítését, a tájjellegű ételek kínálatát. Az idegenforgalom szempontjából legjelentősebb helyeken az orosz, a német és a magyar nyelvű étla­pok biztosítására törekednek.- Ha már a vendéglátóiparnál tartunk, meg kell jegyeznem, hogy nagy gondot fordítottunk a sze­mélyzet munkájára. A személyzet és az idénymunkások - többnyire a vendéglátóipari szakközépiskola tanulói - oktatáson vettek részt, amelyen nyomatékosan hangsú­lyozták a felszolgálás, az egész­ségügyi s az árelóirások szigorú megtartásának fontosságát. Nö­veltük a vendéglátó egységek ve­zetőinek felelősségét és javítottuk az ellenőrző szervek munkáját. A vendéglátóiparnak is érdeke, hogy minél nagyobb forgalmat bo­nyolítson le s egészséges versen­gés alakuljon ki az egyégek és az üzemek között. A legjobb vendég­csalogató az udvarias, gyors ki­szolgálás, az Ízletes ételek kínála­ta, s az esztétikai lehetőségek mi­nél tökéletesebb kihasználása. A járás vezetői figyelembe vet­ték a motorosok igényeit is. Hosz- szú útszakaszokat aszfaltoztak, a veszélyes kanyarok számát csökkentették, és növelték a par­kolóhelyek befogadóképességét is. Meghosszabbították az autó­szervizek nyitvatartási idejét, nö­velték a kisegítő gépkocsik szá­mát. Felkészültek tehát a színvo­nalas vendégfogadásra. FECSÓ PÁL EPlTOMUNKHNir TUKRI

Next

/
Oldalképek
Tartalom