Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-13 / 137. szám, csütörtök
TOVÁBB A KÖZÖS ÚTON írta: Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Jelképes, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti hosszú távú gazdasági és tudományos-mü- szaki együttműködés 2000-ig terjedő programjának aláírására, amely a KGST tagállamok felső szintű gazdasági tanácskozásának eredményeiből indul ki, s végrehajtása biztonságos alapokra helyezi további fejlődésünket, néhány héttel a dicső májusi napok után került sor, amikor hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 40. évfordulóját ünnepeltük. A Szovjetunióval folytatott eddigi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek nagy szerepe volt azokban a sikerekben, amelyeket népünk a háború utáni 40 év alatt a CSKP vezetésével ért el a szocializmus építésében. Az együttműködés fejlesztését jelentős mértékben segítette elő a Barátságról, a kölcsönös segítségnyújtásról és a háború utáni együttműködésről szóló, 1943-bari kötött szerződés, amely mérföldkövet jelentett a csehszlovák-szovjet kapcsoltokban. E szerződés alapján a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok lényeges mértékben kiszélesedtek. Nemzeteink a háború utáni első napoktól kezdve meggyőződhettek róla, hogy a barátság és az internacionalizmus a szovjet népet mélyen átható alapelvvé vált, amelyhez saját áldozatai által is hű marad. Ezt bizonyította például az az önzetlen segítség is, amit a Szovjetunió gabonaszállításokkal nyújtott Csehszlovákiának az 1947-es terméketlen évben. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés fejlesztésének és az általa nyújtott segítségnek rendkívüli jelentősége volt a nemzetközi politikai helyzet bonyolultsága, s a népgazdaság egyoldalú, könnyen sebezhető szerkezetének szükséges változtatása szempontjából. Ezért 1947-ben sor került az első hosszú távú kereskedelmi szerződés aláírására Csehszlovákia és a Szovjetunió között, melynek alapján Csehszlovákia mozdonyokat, villanymotorokat, szerszámgépeket és egyes beruházási komplexumokat szállított a Szovjetunióba, ahonnan cserébe gabonát, gyapotot, vas- és mangánércet, valamint a csehszlovák ipar működéséhez szükséges további nyers- és alapanyagokat kapott. A csehszlovák nép 1948-as februári győzelme, s a CSKP vezetése alatt a szocializmus építésének elkezdése után a Szovjetunió fokozatosan Csehszlovákia fő kereskedelmi partnerévé vált. Már 1952-ben körülbelül harmadrésznyi arányban szerepelt a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban, míg a burzsoá köztársaság idején ez az arány csupán 1 százalékos volt. A Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával folytatott együtt-^ működésnek köszönhetően alapvető mértékben csökkent a tőkés országoktól való függőségünk, amelyek főleg a hidegháborús időszakban embargóval és gazdasági diszkriminációval akarták megállítani az ország gazdasági fejlődését. Nagy jelentősége volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalapításának 1949- ben, melynek keretében meggyorsult az egyes tagországok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődése. A Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek nagy jelentősége volt a csehszlovák népgazdaság stabilizálásának is az 1968-1969-es válságos évek után. A hetvenes évek folyamán és a nyolcvanas évek elején Csehszlovákia kereskedelmi forgalma a Szovjetunióval dinamikusabban fejlődött, mint más országokkal, s jelenleg annak körülbelül 45 százalékát képezi. Csehszlovákia is jelentős helyet foglal el a Szovjetunió külgazdasági kapcsolataiban. A szovjet külkereskedelmi forgalomban képviselt 9 százalékos részarányával a fontos kereskedelmi partnerek közé tartozik. Gazdaságunk fejlődésében pótolhatatlan szerepe volt annak, hogy a Szovjetunió az egész háború utáni időszakban növekvő mértékben vett részt Csehszlovákia behozatali szükségleteinek fedezésében az alapvető tüzelő- és nyersanyagokból. A csehszlovák behozatali szükségleteket földgázból 100, kőolajból 97, vasércekből 83, mangán- és krómér- cekból 76, nikkelből 85 százalékos arányban szovjet szállítások fedezik. Ugyancsak fontos szerepe van a kőszén, a réz, az alumínium, a vegyipari félkészáruk, a műtrágyák és más termékek szállításának. Számunkra az is jelentős körülmény, hogy a Szovjetunióból behozott nyersanyagokat feldolgozóiparunk termékeivel, főleg gépekkel és fogyasztási cikkekkel egyenlíthetjük ki. Az is fontos, hogy a nyers- és a tüzelőanyagok árképzése a KGST alapelvei szerint csökkenti a világpiaci árak alakulásából származó hatásokat, s erősíti a kölcsönös gazdasági kapcsolatok stabilitását. Gazdasági kapcsolatainkban fontos szerepet játszik az is, hogy a Szovjetunió berendezések szállításával és tervezési dokumentációk átadásával vesz részt a csehszlovák ipari alap építésében. A szovjet szakemberek közvetlen részvételével számos jelentős kohászati és energetikai, vegyipari, papíripari, építőipari és egyéb kapacitás épült. A csehszlovák -szovjet barátság jelenlegi legismertebb építkezése a prágai metró. Egyre szélesebb körben érvényesülnek a vállalatok, kutató- és tervezőintézetek közötti közvetlen kapcsolatok. Számos csehszlovák szakembert küldenek tudományos továbbképzésre a Szovjetunióba, s egyes szovjet tudósok és műszaki szakemberek csehszlovák vállalatoknál és intézetekben szereznek tapasztalatokat. Ugyancsak jelentős terjedelmű az együttműködés a főiskolai kádernevelés területén. Előnyös és hasznos kétoldalú együttműködés ÚJ szó 1985. VI. 13. Az elmúlt időszakban az együttműködés formái állandóan tökéletesedtek. A kereskedelmi árucserén kívül egyre nagyobb mértékben érvényesült a gyártási programok megosztása, a szakosítás és a kooperáció. Az együttműködés egyik magasabb formáját képezi Csehszlovákia és a többi KGST- ország hitelalapú részvétele a nagy kitermelési, feldolgozó és energetikai kapacitások építésében a Szovjetunió területén. Az építkezések befejezése után az itteni termelés jelentős részével a résztvevő országok behozatali szükségleteit fedezik. Csehszlovákia már 1966-ban jelentős szerződést kötött a Szovjetunióval a kőolaj-kitermelésben való együttműködésre. A Szövetség gázvezeték építésére vonatkozó fontos sokoldalú megállapodást a Szovjetunió és a KGST európai tagállamai 1974-ben írták alá. Az építésére fordított költségekért Csehszlovákia a törlesztések keretében évi 2,8 milliárd m3 földgázhoz jut. Kétoldalú megállapodás alapján csehszlovák területen tranzit gázvezeték épült, amely a szovjet földgázt Ausztriába, Olaszországba, az NSZK-ba, Jugoszláviába és Franciaországba szállítja. Ennek egy részét a területünkön történő szállítás ellenértékében Csehszlovákia kapja. A KGST egyes további országaival együtt gépek és berendezések szállításával részt vettünk a Kijembajevi Azbesztkitermelő és Feldolgozó Kombinát építésében. A folyósított hitelt a Szovjetunió 1979-tól kezdődően azbesztszállításokkal törleszti. Csehszlovákia részt vesz továbbá a kurszki mágneses anomália körzetében az új vasércjö- vesztő és dúsító kapacitások építésében, s részt vesz hasonló létesítmények építésének előkészítésében az ukrajnai Krivoj Rog- ban. Magyarországgal, Lengyelországgal és a Szovjetunióval együtt részt veszünk a Hmelnyickij Atomerőmű építésében, s az aláírt szerződés alapján az építésben való részvételünk arányában 1984-től kezdve villamos energiát kapunk. A jelenlegi időszakban Csehszlovákia kifejezte érdeklődését a Nyugat-Szibériából az európai KGST-országokba vezető Haladás gázvezeték építésében való részvétel iránt. Ennek üzembe helyezése után az 1989-1990-es években a Csehszlovákiába irányuló földgázszállítás évi 4-5 milliárd köbméterrel növekszik. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák kivitelben döntő helyük van a hagyományosan szállított gépeknek és berendezéseknek, ahová jelenleg a csehszlovák gépipari kivitelnek körülbelül a felét irányítjuk. A nagy szovjet megrendelések a csehszlovák gépipar számára egyes gépeknél és berendezéseknél lehetővé teszik a sorozatnagyság növelését, ami feltételeket teremt a termelés hatékonyságának és műszaki színvonalának, valamint a termékek minőségének a javításához. A csehszlovák gépipar fő kiviteli tételei 'közé tartoznak a vegyipari berendezések, a textilipari gépek, a szerszámgépek, a villamos mozdonyok, a nehéz tehergépkocsik, a nagy rakodóterületű hűtőautók, a motorkerékpárok, az úszóművek, valamint a kis gyakorló és teherszállító repülőgépek. Kivitelünk másik legjelentősebb árucsoportját a fogyasztási cikkek képezik. A gépek és berendezések a Szovjetunióból származó behozatalban is fontos helyet foglalnak el. Részarányukkal a tüzelőanyagok és a nyersanyagok után a harmadik legfontosabb tételt képezik. A Szovjetunió bányagépeket, szerszámgépeket, építőipari gépeket, közlekedési eszközöket, mezőgazdasági gépeket, atom- energetikai berendezéseket, valamint számítástechnikai berendezéseket (főleg nagy és közepes teljesítményű számítógépeket) szállít Csehszlovákiába. A csehszlovák belkereskedelemben jelentős szerepük van a szovjet személygépkocsiknak és a műszaki fogyasztási cikkeknek. A csehszlovák népgazdaság in- tenzifikálásában nagy jelentősége van a tudományos-műszaki együttműködésnek. A műszaki dokumentációk és tervrajzok kölcsönös cseréje mindkét országban elősegíti egy sor fontos műszaki és gazdasági probléma gyors és hatékony megoldását. A tudományos-műszaki együttműködés egyik fő területét az atomenergia békés célú kihasználása képezi. Már 1958-ban üzembe helyeztük az első csehszlovák kísérleti atomreaktort, s a Szovjetunió segítségével folyik az atomerőművek építése Jaslovské Bohu- nicében, Dukovanyban, Mochov- céban és Temelínben. Az „Interkozmosz“ program keretében Csehszlovákia részt vesz a világűr kutatásában. A szovjet műholdrendszerekben egyes csehszlovák műszereket is felhasználnak. A tudományos-mú- szaki együttműködésnek fontos fejleménye volt az első csehszlovák űrhajós repülése 1978-ban a Szojuz űrhajón. Hatalmas politikai jelentőségű feladat A Szovjetunióval és a KGST többi országával folytatott gazdasági és tudományos-múszaki együttműködés lehetővé tette gazdaságunk gyors fejlődését, az erők és eszközök hatékonyabb kihasználását, s jelentős tényező volt a pártunk kongresszusain kitűzött gazdasági és szociális célok elérésében. Az utóbbi években, amikor a fejlett szocialista társadalom építésének az időszakába léptünk, s elkezdtük a gazdaság intenzív fejlesztését, az Egyesült Államok és szövetségesei által egyre bonyolultabbá tett nemzetközi helyzet is növeli ennek a sokoldalú együttműködésnek a jelentőségét. Amint azt Gorbacsov elvtárs a fejlett szocializmus tökéletesítéséről és a párt ideológiai munkájáról szóló össz-szövetségi konferencián 1984 decemberében mondotta: ,,A gyakorlat hatalmas politikai jelentőségű feladatot állít elénk - minőségileg új tudományos-műszaki és gazdasági-szervezési szintre kell emelni népgazdaságunkat, növelni kell az inten- zifikálás ütemét és a társadalmi termelés hatékonyságát.“ A KGST tagállamok előtt álló feladatok közül több is meghaladja az egy ötéves tervidőszak időhorizontját, ezért ezek megoldásáról hosszú távú perspektívában kell gondoskodni. Olyan feladatokról van szó például, mint a döntő népgazdasági szükségletek fedezése nyersanyagokból s tüzelőanyagokból, az egyes országok szakosított arculatának kialakítása stb. Ehhez hasonlóan a termelőerők elért színvonala, s az együttmúködés ebből eredő formái és módszerei is megkövetelik, hogy a kapcsolatok további fejlesztése minőségileg magasabb szintre kerüljön, hogy szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki gazdaságaink között, amihez jelentős haladást kell elérnünk a szocialista közösségen belüli integrációs folyamat fejlesztésében. Kötelesek vagyunk rövid időn belül élenjáró helyeket elérni a tudományban és a technikában, s a munka termelékenységét a kiemelt szakágazatokban a legmagasabb világszínvonalra kell emelnünk. Csak így hozhatjuk létre a feltételeket ahhoz, hogy a szocializmus saját példájával gyakoroljon hatást a világban végbemenő haladó társadalmi változásokra. Az intenzifikáció folyamatának meggyorsításában, a fennálló nehézségek leküzdésében, a munkamegosztás elmélyítésében, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában, valamint az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítésében alapvető jelentősége van a KGST- országok felső szintű gazdasági értekezletén 1984 júniusában elfogadott határozatok megvalósításának. A tanácskozás kitűzte a közös eljárás stratégiáját a 2000-ig terjedő időszakra, feladatul adta a gazdaságok hatékonyságának növelését, valamint a KGST tagállamok kapitalista államoktól való műszaki és gazdasági függetlenségének megszilárdítását. Hangsúlyozta a kommunista és munkáspártok, valamint a tagországok kormányai által kifejtett kollektív munka erősítésének szükségességét az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése érdekében. Emellett a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztése e folyamat tengelyét képezi s fogja képezni a további években is. Ezért a gazdasági tanácskozás eredményeiből kiindulva, s azok következetes gyakorlati megvalósítása érdekében Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov elvtársak 1985. május 31-én aláírták a gazdasági és tudományos-múszaki együttmúködés 2000-ig terjedő hosszú távú programját Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Az elfogadott program gyakorlati lépést is jelent a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés teljesítésében, melynek tizenöt éves fennállásáról az ünnepi májusi napokon emlékeztünk meg hazánknak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításának jubileuma alkalmából. Tényező a termelőerők fejlődésében A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig terjedő hosszú távú programja új minőségi szintet képvisel a két ország közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokban, amely a gazdaságpolitika koordinálásának, a csehszlovák és a szovjet gazdaság mélyebb összekapcsolásának szükségességéből indul ki, kölcsönösen előnyös feltételek mellett. Ennek az új minőségnek legjelentősebb vonása az, hogy feltételeket teremt a tudományos- műszaki haladás meggyorsításához. Amennyiben az előző időszakokban a Szovjetunióval folytatott együttműködés elsősorban azért volt előnyös és hasznos, mert garantálta a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és egyes termékek stabil behozatalát, s egyúttal széles körű értékesítési lehetőséget biztosított feldolgozóiparunk termékei számára, addig az inten- zifikálás jelenlegi szakaszában, amikor meg kell gyorsítani a szocializmus összekapcsolását a tudományos-technikai forradalom lehetőségeivel, előtérbe kerül a hatékony termelési kooperáció és szakosítás, a legújabb tudományos és technikai ismeretek elsajátítása és gyakorlati kihasználása, az új technológiai eljárások bevezetése, valamint a tudomá- nyos-kutatási munkák koordinálása. A Szovjetunióval folytatott tudo- mányos-múszaki együttműködés lényeges elmélyítése, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésének újabb lendülete lehetővé teszi tudósaink, technikusaink, mérnökeink és konstruktőreink számára, hogy a tudományos-technikai forradalom élvonalába tartozzanak. A program végrehajtása a termelőerők fejlesztésének egyik fő tényezőjévé válik. Jelentős mértékben meghatározza majd további gazdasági és szociális fejlődésünk arculatát, lehetővé teszi adott gazdasági teljesítőképességünk s beruházási eszközeink jobb kihasználását, a csehszlovák gazdaságban szükséges szerkezeti változások végrehajtását, a társadalmi termelés anyag- és energiaigényességének csökkentését, a halaszthatatlan ökológiai problémák megoldását, s döntő mértékben kihat népgazdaságunk dinamikájára és hatékonyságára. Elsődleges figyelemben részesül a gépipar, amely termékeivel befolyást gyakorol az egész népgazdaság műszaki és gazdasági színvonalára, valamint a munkatermelékenység növelésére. A gépiparban sor kerül a gyártási programok külcsönös koordinálására, melynek folyamán a termelési kooperáció és szakosítás fejlesztésében figyelembe veszik a hagyományos munkamegosztás és a termelési-műszaki alapok specifikus jellegét. A figyelmet elsősorban az automatizációs eszközök fejlesztésére és gyártására kell összpontosítani az elektronika széles körű kihasználásával. A program következetes realizálása megköveteli a kölcsönös együttmúködés mechanizmusának rendszeres fejlesztését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére szolgáló eszközök teljes kihasználását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a népgazdasági tervek koordinálására, a két állam tervezési és gazdasági szervei közötti szorosabb együttműködésre, valamint közös tudományos-múszaki egyesülések és termelővállalatok létesítésére. A program a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének eredményeivel együtt a 8. ötéves tervidőszak és a CSKP XVII. kongresszusán megtárgyalásra és jóváhagyásra kerülő, 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztés egyik alappillérévé válik. Jelentős mértékben elősegíti országunk gazdasági és társadalmi fejlesztését, a szocialista közösség országai gazdasági erejének és egységének megszilárdítását, s így alapvetően hozzájárul a világbékéért folyó harchoz.
