Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG Kuba: Előnyben a devizát hozó vagy megtakarító ágazatok A világlapok az utóbbi években vezető helyeken foglalkoztak a latin-amerikai országok gazdasági helyzetével. A nyugati tömeg- tájékoztató eszközök hasábjain Kuba azonban ritkán szerepelt, mintha nem is a térséghez tartozó ország lett volna. Ha mégis említést tettek a karibi szigetországról, akkor sem bocsátkoztak a gazdasági eredmények mélyreható elemzésébe. Ennek oka egyér­telműen az volt, hogy Kuba a szociális és egészségügyi ellátást, az iskolaügyet tekintve olyan szintet ért el, amely nem hasonlítható egyetlen más fejlődő ország eredményeihez sem. Az említett lapok a hetvenes -nyolcvanas évek fordulóján ku­darcot jósoltak a ,,kubai kísérlet­nek“, amely azonban meghozta kétségtelen gyümölcseit. A kubai helyzet kétségtelenül élesen elüt a többi latin-amerikai ország drá­mai gazdasági valóságától. A szubkontinens katasztrofálisan eladósodott országai ugyan tavaly 2,6 százalékkal növelték bruttó nemzeti összterméküket, 1983- ban azonban 3, egy évvel koráb­ban pedig egyszázalékos csökke­nés következett be. Kubában vi­szont jelentős és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés volt tapasz­talható. A jelenlegi ötéves terv el­ső négy évében - 1981-1984 kö­zött - a bruttó társadalmi termék átlagosan évente nyolc százalék­kal növekedett. Ez az adat sokakat meglephet. Nem titok, hogy a kubai vezetés sosem becsülte le a jelenlegi tő­kés gazdasági válság és a Rea- gan-kormányzása idején még fo­kozottabb mértékben megmutat­kozó Kuba-ellenes amerikai ag­resszivitás hatását. Tudatosította a nyitott gazdaság sebezhetősé­gét, amelyben az export és az import rendkívül fontos szerepet játszik a társadalmi termék létre­hozásában. Kuba a mai napig küzd a forradalom előtti években deformálódott gazdasági szerke­zet megváltoztatásáért és erőfe­szítéseket tesz annak érdekében, hogy ezentúl az ország kivitele ne csupán legfőbb exportcikkének, a cukornak az eladására épüljön, hanem más termékeket is expor­táljon. Ilyen tekintetben az elmúlt év a legsikeresebbek közé tartozik. A bruttó társadalmi termék a ter­vezett 4-4,5 százalékkal szemben 7,4 százalékkal emelkedett. A ku­bai közgazdászok azonban felfi­gyeltek több olyan negatív tenden­ciára, amelyek a tervteljesítés so­rán felmerültek és nehezítették az idei terv összeállítását. Ezekkel a gondokkal nagyon kritikusan foglalkoztak tavaly novemberben a párt- és állami szervek vezető képviselőinek ülésén. Elsősorban arra összpontosítottak, hogy a gazdasági növekedés elérése az ország jelenlegi lehetőségeit meghaladó értékű behozatalt tesz szükségessé, s ezzel párhuzamo­san nem nőtt kellő mértékben egyes termékek kivitele. Sőt, egyes exportra termelő ágazatok­ban csökkent a termelés. Elsősor­ban a nikkelről és a citrusfélékről van szó. A cukorexport ugyan nőtt, mégis 600 ezer tonnával elmaradt a tervezett 8,8 millió tonnától. Az alacsony cukorár mellett megdup­lázta a nehézségeket a termelés csökkenése is. Fidel Castro ezzel összefüggésben azt a megállapí­tást tette, hogy a tavaly elért gaz­dasági növekedés sok tekintetben relatív sikerként könyvelhető el. Rámutatott arra, hogy nem maga a növekedés a döntő, hanem an­nak a minősége. A kubai vezetés ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a beruházási politika nem részesítette kellő mértékben előnyben a kivitelre termelő ágazatokat és az export­pótló cikkeket gyártó vállalatokat. Éppen ezért idén is és az elkövet­kező években azokat a beruházá­sokat ösztönzik majd, amelyek vagy devizát hoznak a „konyhá­ra“, vagy devizákat takarítanak meg. E törekvések hordozói az idei évre kitűzött külkereskedelmi Meggyorsult a nyu- gat-szibériai Urengőj környékén található földgázlelóhelyeket a Szovjetunió európai területén levó ipari központjaival össze­kötő távolsági gázve­zeték építése. A cső­vezeték utolsó szaka­szának a lefektetését már tavasszal befejez­ték, s jelenleg 29 nagy teljesítményű komp­resszorállomás meg­építése vár az itt dol­gozókra. Felvételün­kön a Pomariban levő kompresszorállomás látható. (ČSTK) feladatok. Az árukivitelnek 7,3, a behozatalnak pedig 6 százalé­kos növekedést kell elérnie. Ez nem könnyű feladat. Kuba legfőbb kiviteli cikkének, a cukor­nak az ára jelenleg 3—4 cent körül mozog fontonként, vagyis az 1959-es árszinten, amikor a dollár vásárlóereje 3-4-szerese volt a jelenleginek. Ilyen értelemben a cukorár a harmincas válságos évek szintjére süllyedt, amikor a cukor fontjáért egy centet adtak. Nem titok, hogy Washington ébe­ren követi Kuba kereskedelmi tranzakcióit, hogy nyomást gya­koroljon a nyugati országokra. Kü­lönös figyelmet szentel az egyik legfontosabb kubai exportcikknek, a nikkelnek. Amerikai részről to­vábbra is érvényben van az a tila­lom, hogy nem szabad exportálni kubai nikkelből készült berende­zéseket. A kubai vezetés úgy döntött, hogy a következő tizenöt évben a stratégiai jelentőségű ágazatok fejlesztésére kell összpontosítani a beruházásokat, mint például a nikkel-, olaj- és gázkitermelés, illetve feldolgozás, energetikai be­rendezések, beleértve atomerő­művek építésére, új cukorgyárak létesítésére és a korszerűtlenné váltak modernizálására kell össz­pontosítani. A termelési szféra ezért szembetűnő prioritást élvez a szociális területhez viszonyítva. Az utóbbiak területén a fő cél a meglévő lehetőségek jobb ki­használása, a szociális fejlődés céljainak összhangba hozása a gazdasági fejlődés stratégiai céljaival. Nem kétséges, hogy Kuba a legjelentősebb gazdasági ered­ményeit a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal fenntartott együttműködésnek köszönhetően érte el. Rendkívül jelentős az emlí­tett együttműködés tervszerű jelle­ge. Kuba és a Szovjetunió a közel­múltban írta alá az ezredfordulóig szóló hosszú távú együttműködési megállapodást és a következő ötéves tervidőszakban 20 milliárd rubeles hitelt kap a szovjet part­nertől. A többi szocialista ország­gal is 1990-ig szóló árucserefor­galmi megállapodás szabályozza az együttműködést. Fidel Castro az egyik mexikói lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Eredményeinket nemcsak a társadalmi változások­nak, hanem a szocialista orszá­gokkal fenntartott kapcsolatoknak köszönhetően értük el. Ez az együttműködés tette lehetővé Ku­ba számára a tőkés piaci gazdál­kodásból eredő egyenlőtlen ke­reskedelmi csere kedvezőtlen ha­tásainak, valamint a nyugati pro­tekcionista intézkedések által oko­zott problémák leküzdését." (A Hospodárske noviny nyomán) Viták és fenntartások A z elkövetkező három esztendőre szóló és /» összesen 26 milliárdos költségvetéssel dolgozó amerikai ,,úrháborús“ program gazda­sági oldala az elmúlt napokban egyre jobban előtérbe került. Lényegében azért, mert az Egyesült Államok kutatási részvételt ajánlott fel szövetségeseinek, azzal kecsegtetve őket, hogy az űrháborús kutatással kapcsolatos technoló­giai fejlődés visszahat az általános - tehát polgári jellegű technológiai színvonalra is és megköny- nyitheti a Nyugat-Európát az Egyesült Államok­tól (és Japántól) elválasztó technológiai szaka­dék szűkítését. Kormányszinten csak a franciák utasították el az amerikai ajánlatot. Vállalati szinten azonban már lényegesen komolyabbak a viták és nagyobbak a fenntartások. München­ben a Multinacionális Trösztök Kutatási és Infor­mációs Intézete, valamint a Financial Times szerkesztősége konferenciát rendezett erről a kérdésről. Itt rendkívül ellentmondó vélemé­nyek hangzottak el az amerikai ajánlat közvetlen gazdasági-üzleti hasznáról. Meglepően óvatos álláspontot fejtett ki annak a két nyugatnémet nagyvállalatnak a képviselő­je, amelyek a leginkább járulhatnának hozzá a kutatásokhoz. Az elektronikai élvonalban álló Siemens megbízottja közölte: még vizsgálják az amerikai ajánlatot, a cég azonban egyelőre nem vesz részt abban a szakértői küldöttségben, amely az ügy vizsgálatára Washingtonba utazik. Hasonlóképpen vélekedett a Zeiss Művek meg­bízottja, amelynek közreműködését élvonalbeli optikai kutatásai miatt Washington erőteljesen igényelné. A hagyományos nyugatnémet ne­hézgépipari érdekeltségek nem nyilatkoztak, az IG Metali, a legnagyobb nyugatnémet szakszer­vezet viszont a részvétel ellen foglalt állást. Szóvivője kifejtette: Japán technológiai ugrását és technológia-alapú iparfejlődését lényegében katonai vonatkozású kutatások nélkül érte el. Nemcsak ez a tanácskozás hozott ellentmon­dásos megnyilvánulásokat, igy például a nega­tív francia kormányálláspont ell&nére két francia állami vállalat, a Thomson-CSF és a Compagnie Generate d’Electricite közölte: hajlandó Wa­shingtontól kutatási megbízásokat elfogadni. A legfigyelemreméltóbb az NSZK kutatási miniszterének az állásfoglalása. Szerinte el kell utasítani azt az amerikai törekvést, amely csak a nyugat-európai technológia csúcsszintjén álló cégeknek kínálna fel kutatási szerződéseket a ,,középvonal“ kizárásával. Ez ugyanis egyirá­nyú technológiai áramlást eredményezne az Egyesült Államokba. A londoni konzervatív Economist a cégek Al reakcióját e szakaszban a következőkép­pen foglalja össze: úgy vélik, az űrprogram egyben szubvenció az amerikai cégek számára, hogy annak segítségével uralkodó helyzetet szerezzenek az ún. ,,kettős felhasználású“ technológiák terén. -ge­A Zlaté Moravce-I Calex vállalatnál befejezték a hűtő­gépeket és a mélyhűtőket fre- onnal töltő auto­mata vákuum-be- rendezés prototí­pusának kipróbá­lását. A képen: az ifjúsági komplex racionalizációs brigád a berende­zést ellenőrzi, elő­térben Jaroslav Jančo. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) Az új személyi igazolványokról Beszélgetés Vojtech Tomáš ezredessel, a közbiztonsági szervek szövetségi parancsnokságának parancsnokával A Törvénytár 1984. évi 24. számában közölte a Szövetségi Belügyminisztérium 11^/1984. sz. rendeletét, amely a személyi igazolványokról szóló törvény végrehajtási utasításait tartalmazza. A rendelet 1985. július elsején lép érvénybe, ekkor kezdik meg az új személyi igazolványok kiadását. Mivel az új törvény alapvető változásokat tartalmaz, magyarázatért Vojtech Tomáš ezredeshez fordultunk. Bevezetőként leszögezte: A jogszabályozás és az újfajta személyi igazolványok megfelel­nek az állami szervek, szerveze­tek és az állampolgárok szükség­leteinek. A személyi igazolvány közokirat, amellyel a csehszlovák állampolgár személyazonosságát, állampolgárságát, lakhelyét és más jogi és nyilvántartási tényeket igazolhat. Az ezzel kapcsolatos köteles­ségek többségét más általános ér­vényű jogszabály kiadásával kap­csolatban módosították. Ez vonat­kozik például a szülők vagy örök- befogadók azon kötelességére, hogy a 15 évesnél fiatalabb gyer­mekeik adatait be kell írattatniuk az igazolványaikba. Ez a módosí­tás közvetlenül kapcsolódik a szü­lök azon kötelességéhez, hogy 15 évesnél fiatalabb gyermekeiket be kell jelenteniük állandó, illetve át­meneti lakhelyükön. • Az új személyi igazolványban több adatot tüntetnek fel a házas­társról, igy születési számát és szülétésének helyét is. Mi tette ezt szükségessé? Az állampolgár a hivatalokban, a különféle kérdőíveken és kérvé­nyeken gyakran tünteti fel ezeket az adatokat, főleg a születési szá­mot. Ezért kívánatos, hogy ezeket az igazolványok is tartalmazzák. Ehhez azonban az kell, hogy az igazolvány kiadása előtt hivatalos iratot mutasson be, amely alapján ezek az adatok beírhatok az iga­zolványba. Ilyen a házastárs szü­letési bizonyítványa vagy személyi igazolványa. • Az igazolvány kiadásához fénykép is kell. Ezen a téren is változás történt. Eddig 5,5 x 6,5 cm-es matt felületű fényképek kellettek, az új igazol­ványhoz 3,5x4,5 cm-es fényes felvétel kell majd. Ez a változás az állampolgárok hasznára lesz, mi­vel az ilyen fényképek olcsóbbak, és felhasználhatók a gépkocsive­zetői igazolványban is. A fénykép méreteinek csökkentése össze­függ a személyi igazolvány mére­teinek megváltozásával. • Milyen további változásokat tartalmaz a rendelet? A további változás a munkavi­szony bejegyzésére vonatkozik. Az új jogszabály értelmében az igazolványban feltüntetik a közép-, illetve főiskolákon folytatott tanul­mányokat (esetleg az alapiskola látogatását, amennyiben az illető személy az első személyi igazol­vány kiadása idejében oda jár), valamint azt is, hogy az állampol­gár főfoglalkozásként a nemzeti bizottság által engedélyezett tevé­kenységet végez. Ezért a tanulók és diákok köte­lessége lesz, hogy tanulmányaik megkezdésekor, illetve befejezé­sekor bemutassák igazolványukat a bejegyzés céljából. Ugyanígy azoknak az állampolgároknak, akiknek engedélyezték, illetve be­tiltották azt a tevékenységet, ame­lyet fő foglalkozásként végeznek, be kell íratniuk ezt a tényt igazol­ványukba. • A bejegyzés azokra az állam­polgárokra is vonatkozik, akik cse­lekvőképességét bírósági döntés korlátozta? A gyakorlatban nehézségek merülnek fel az ilyen állampolgár munkaviszonyával, házasságkö­tésével, kölcsön- és más szerző­déseinek megkötésével kapcso­latban. Ezek kiküszöbölése érde­kében a rendelet kötelezi őket, hogy a járási, esetleg városkerü­leti, vagy városi rendórparancs- nokság felhívására jelenjenek meg, hogy igazolványukba feltün­tessék cselekvőképességük korlá­tozását. Ezeket a bejegyzéseket a bíróságoknak a korlátozásokra vonatkozó értesítései alapján írják be az igazolványokba. Az az állampolgár, aki teljes mértékben visszakapja cselekvő- képességét, kérheti új személyi igazolvány kiadását, amelyben nem tüntetik fel, hogy a múltban korlátozva volt cselekvőképessé­ge. Hasonló lesz a helyzet a tar­tózkodási tilalom, vagy pártfogói felügyelet büntetésének bejegyzé­se esetében. • Az új rendelet kibővíti az ál­lampolgárok jogait? Bizonyára. így például beje- gyezhetők egyes súlyos betegsé­gek, amelyek rohamokkal járnak, s amelyek megkövetelik az élet és egészség védelme érdekében, hogy az állampolgár azonnal gyógyszert kapjon vagy más első­segélyben részesüljön. Az ilyen bejegyzést ugyanúgy mint a vér­csoport feltüntetését az állampol­gár az illetékes egészségügyi inté­zettől kérheti. Az új személyi igazolványokban az utolsó oldalon Egyéb bejegyzé­sek című rovat található, ide írják majd be a cselekvőképesség kor­látozására, illetve az egészségi állapotra vonatkozó adatokat. 0 Az állampolgárok további jo­ga, hogy igazolványukat megőr­zés végett átadják a biztonsági szerveknek. Az említett rendelet lehetővé teszi, hogy a hosszabb időre kül- födre távozó állampolgár megőr­zésre átadja igazolványát a lakhe­lye szerint illetékes járási, város­kerületi vagy városi rendőrpa­rancsnokságnak. Ilyenkor az ál­lampolgár egyszerű igazolást kap igazolványa leadásáról. Ezt az igazolást magával viheti külföldre is. Az igazolvány leadására, el­vesztésére vagy eltulajdonítására vonatkozó számozott űrlapon ki­adott igazolás azonban ugyanúgy, mint a személyi igazolvány, nem vihető külföldre. • Hogyan megy végbe az új igazolványok kiadása? Az eddig érvényes rendeletek szerint kiadott személyi igazolvá­nyok érvényességük idejéig érvé­nyesek. Ez azt jelenti, hogy az igazolványokat fokozatosan cse­rélik ki. Azokat az igazolványokat, amelyeknek érvényessége július elseje után lejár, nem hosszabbít­ják meg, tulajdonosaik új igazolvá­nyokat kapnak. A 15 évesnél fiatalabb gyerekek szüleit, illetve örökbefogadóit, akiknek gyermekeik nincsenek fel­tüntetve igazolványaikban, vala­mint a középiskolák diákjait, a fő­iskolásokat s azokat az állampol­gárokat, akik a nemzeti bizottság engedélye alapján főfoglalkozás­ként bizonyos tevékenységet vé­geznek figyelmeztetni szeret­nénk, hogy a rendelet érvénybe lépésétől hat hónapon belül köte­lesek beíratni személyi igazolvá­nyukba az említett adatokat. Ez azt jelenti, hogy az idén december 31 -ig meg kell ezt tenniük. JINDŔICH SPÉVÁK ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 13. P

Next

/
Oldalképek
Tartalom