Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám, szerda

Minden erőt mozgósítsunk a társadalmi és a gazdasági fejlesztés meggyorsítására Az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének időszerű feladatai (Folytatás az 1. oldalról) A találkozó résztvevői a nyilt, elvtársi beszélgetés során tájé­koztatták Husák elvtársat munká­juk eredményeiről, munka- és la­kóhelyük problémáiról. Jaromír Plíva, a Modranyi Elektromos Műszergyár munkása, a szocialista munka hőse ismer­tette a munkahelyén a termelési feladatok teljesítésében szerzett tapasztalatokat, valamint a terme­lés minőségének javítására, az emberek képzettségének növelé­sére és a munkafegyelem szilárdí­tására tett erőfeszítéseket. Jirí Flie- ger, a ČKD Elektrotechnikai Vál­lalatának igazgatója a tudomá- nyos-műszaki haladás eredmé­nyeinek gyors felhasználásáról és a Szovjetunióval való együttműkö­désről beszélt. Miroslav Fišer, a szocialista munka hőse, a Met- róépitó Vállalat dolgozója a prágai metró építésében elért eredmé­nyeket ismertette. Jaroslav Syrový, az Avia vállalat igazgató­ja arról tájékozatta a jelenlevőket, hogyan folytatják a termelés inno- válását. Ladislav Netolický, a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság városi tanácsának elnöke, a ČKD Mozdonygyárának igazgatója az új eljárások beveze­tésének, valamint a termelés re­konstruálásának és korszerűsíté­sének tapasztalatait ismertette. Prága fejlesztésének néhány idő­szerű kérdéséről František štafa főpolgármester szólt. Nagyra érté­kelte, hogy a központi szervek segítségével és támogatásával fo­kozatosan pontosították a város- fejlesztési koncepciót, és kidol­gozták a területrendezési tervet az 1990-ig terjedő időszakra. Jirí Mostecký akadémikus, a Vegyé­szeti Főiskola rektora egyebek kö­zött kiemelte, hogy az utóbbi években lényegesen javultak a prágai felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói életének és munká­jának anyagi feltételei. Minden felszólaló foglalkozott azzal, mekkora visszhangot váltott ki munkahelyén az élenjáró prágai üzemek azzal kapcsolatos nemré­gi felhívása, hogy a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére gyorsul­jon meg a tudományos-műszaki haladás és a termelés korszerűsí­tése, s fejlesszék a munkakezde­ményezést. Beszédében Gustáv Husák elv­társ nagyra értékelte Prága fej­lesztésének és az épületállomány felújításának eredményeit, ame­lyeket a CSKP XIV. kongresszusa óta céltudatosan érnek el, és ame­lyekhez államunk minden kerülete hozzájárul. A továbbiakban köszö­netét mondott azért, hogy a prágai kommunisták és a többi dolgozó támogatja a CSKP KB politikáját. Méltatta hozzájárulásukat a szo­cialista társadalom fejlesztéséhez és a 7. ötéves terv céljainak eléré­séhez. A napokban a CSKP KB 15. ülése a XVII. pártkongresszus összehívásáról és előkészületeiről döntött - mondotta Husák elvtárs. - Most az a cél, hogy nagy társa­dalmi erőfeszítéseket tegyünk a társadalmi és a gazdasági fej­lesztés meggyorsítására, az inten- zifikálásra és a tudományos-mű­szaki haladásra, s ennek érdeké­ben minden erőt és forrást mozgó­sítsunk. Ez minden pártszervezet­től, a társadalom minden láncsze­Jozef Lenárt fogadta Jakov Rjabovot (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában fogadta Jakov Rja­bovot, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét. Jelen volt Ladislav Gerle szövetségi és Pavel Hrivnák szlovák miniszter­elnök-helyettes. A baráti találko­zón Jakov Rjabov és Ladislav Gerle tájékoztatta Lenári elvtársat a vegyipari tervek egyeztetéséről folytatott megbeszéléseik ered­ményeiről. A szovjet vendég teg­nap Bratislavában megtekintette * az Incheba 17. nemzetközi vegy­ipari vásárt, és látogatást tett a Slovnaft vállalatnál. métől megköveteli a munka és az eredmények kritikus elemzését, azon kérdés fölvetését, mit te­gyünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljunk a társa­dalom továbbfejlesztése feladatai­nak megvalósításához. Keresni kell annak az útjait, hogy jobban kihasználjuk az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. Fontos szerepe van ebben Prá­gának és pártszervezeteinek, amelyek nagy társadalmi, politikai és gazdasági erőt képviselnek. Rendkívül sok társadalmi tapasz­talatot gyűjtöttek a nép forradalmi harcából és épitőmunkájából. Prá­ga nagy szellemi potenciállal ren­delkezik. A fejlett prágai ipar jól képzett munkásosztályra és fejlett műszaki értelmiségre támasz­kodik. Ezeket az erőforrásokat teljes mértékben azon célok szolgálatá­ba kell állítani, amelyek a jelenlegi időszakban előttünk állnak. Fon­tos, hogy A tudomány és a terme­lés kapcsolatával, korszerűsítés­sel és alkotó erőfeszítésekkel az ötéves terv feladatainak teljesíté­séért elnevezésű prágai kezde­ményezés olyan gyakorlati lépé­seket eredményezzen, amelyek elvezetnek azon cél eléréséhez, hogy a prágai ipar példát mutas­son a tudományos-műszaki fej­lesztésben, a termelés minőségé­nek javításában, a korszerű eljárá­sok alkalmazásában, az elektroni­zálásban és a robotizálásban. Az erőforrások képzésének meggyorsítása a feltétele annak, hogy a 8. ötéves tervidőszakban folytathassuk az emberek élet- és munkafeltételeinek tökéletesíté­sét. Prága fejlesztése mint jelen­tős prioritás továbbra is a legfel­sőbb párt- és állami szervek fi­gyelmének előterében marad. Az elmúlt években kétségtelen hala­dás történt a város lakás-, közleke­dési és más fontos problémáinak megoldására. Ezenkívül fejleszté­si koncepciójának alapvető kérdé­seit is megoldottuk. Az élet azon­ban további feladatokat vet fel. A Prága továbbfejlesztésével kapcsolatban kitűzött igényes cé­lok elérésére a 8. ötéves tevidö- szakban is jelentős eszközöket fordítanak. A koncepciót illető kérdések megoldásával párhuzamosan nagy gondot kell fordítani a lakos­ság mindennapi életének kérdé­sére. E téren sokat és viszonylag gyorsan lehet előrehaladni, az eszközök nagyobb ráfordítása nélkül, ha javítjuk a fegyelmet, a rendet és az ellenőrzést. Nagy figyelmet kell fordítani a lakásállo­mány karbantartására és a város tisztán tartására, mégpedig úgy, hogy Prága városképe szocialista társadalmunkhoz méltó legyen. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy növekedjen az embe­rek részvétele az irányításban, el­mélyüljön a szocialista demokrá­cia, közelebb hozzuk a közigazga­tást az emberekhez. A látogatás végén František Štafa Gustáv Husák elvtársnak a főváros fejlesztéséhez való sze­mélyes hozzájárulásáért átadta a Prága Fejlesztésében Szerzett Érdemekért érmet. Ezt követően Gustáv Husák elvtárs ezt irta az emlékkönyvbe: ..Prágának, fővárosunknak hírne­vet, lakosainak pedig boldogságot kívánok.“ Magyar kitüntetések átadása (ČSTK) - Kovács Béla, a Ma­gyar Népköztársaság csehszlová­kiai nagykövete tegnap Oláh Ist­vánnak, a Magyar Népköztársa­ság honvédelmi miniszterének megbízásából a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Cseh­szlovák Néphadsereg ötven tábor­nokának és tisztjének a harci fel- készültség növelése és a két test­véri hadsereg kapcsolatainak fej­lesztése érdekében végzett kiváló munkájukért átadta a Fegyverba­rátság Érdemrendet. (Folytatás az 1. oldalról) ke, a jugoszláv küldöttséget Bo- riszlav Szrebrics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó tanácsá­nak alelnöke vezeti. A tanácskozáson megfigyelő­ként részt vesz még az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népköztársaság, a Szo­cialista Etiópia, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Nicaraguai Köztársaság delegá­ciója. A tanácskozás résztvevőit teg­nap Wojciech Jaruzelski lengyel kormányfő, a mostani ülésszak el­nöke üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a KGST 40. ülésszaka a fa­sizmus felett aratott történelmi győzelem 40. évfordulójának idő­szakában tanácskozik. Kiemelte a Szovjetuniónak és hősi hadsere­gének döntő szerepét ebben a győzelemben, amely fontos mérföldkőnek számított a világ há­ború utáni elrendezésében. Emlékeztetett a KGST-tagor- szágoknak a béke megőrzése ér­dekében kifejtett közös igyekeze­tének jelentőségére, nagyra érté­kelte a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit, valamint a Varsói Szer­ződés jelentőségét a szocialista közösség védelmi képességének erősítése szempontjából. Aláhúz­ta a jelenlegi ülésszak nemzetközi hatását és fontosságát a legfel­sőbb szintű gazdasági találkozó határozatainak megvalósítása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése szempontjából. Ezt követően jóváhagyták a ta­nácskozás programját, időrendjét, valamint a záródokumentumok szerkesztőbizottságának összeté­telét. A KGST Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, Janusz Obodowski, Lengyelország állandó KGST- képviselóje előterjesztette a KGST VB tevékenységéről szóló jelen­tést a havannai, 39. ülésszak óta kifejtett tevékenységről. A beszámoló hangsúlyozza, a KGST szervei a fő figyelmet a tagországok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásán elfoga­dott határozatok megvalósításá­nak szentelték. Ez a tanácskozás a szocialista közösség országai további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdítá­sának fontos állomása volt. A tagországok többségében növekedett a gazdasági fejlődés üteme. Az 1983-as évhez viszo­nyítva a tagországok összesített nemzeti jövedelme 3,8 százalék­kal nőtt, emellett az ipari termelés terjedelme ugyanebben az idő­szakban 4,4 százalékkal emelke­dett. Az ipari termelés növekmé­nyének 93 százalékát a munkater­melékenység fokozása eredmé­nyezte. Ezzel párhuzamosan sike­rült elérni az anyag- és energiafor­rások fajlagos fogyasztásának a csökkentését. Bővültek a tudo­mányos-műszaki haladás ered­ményeinek felhasználásával ké­szült termékek szállításai. A KGST-tagországokban a beru­házások terjedelme 1,7 százalék­kal nőtt, a tagországok mezőgaz­dasági bruttó termelése pedig 3 százalékkal emelkedett. Ugyan­csak nőttek az egy lakosra jutó reáljövedelmek, javult az egész­ségügyi gondoskodás és a szociá­lis biztosítás. A KGST-tagországok gazdasá­gi fejlődése és együttműködése az agresszív imperialista körök, min­denekelőtt az USA által ösztönzött nemzetközi feszültség légkörében folytatódott. Az USA és egyes szövetségesei által követett, foko­zott fegyverkezést célzó és a kato­nai fölény elérését szorgalmazó politika a nemzetközi stabilitás to­vábbi megbontásához vezet. A békét veszélyeztető és a nem­zetközi feszültség éleződéséhez vezető, a normális gazdasági kap­csolatokat hátráltató imperialista politika előtt a szocialista államok közössége, ezen országok hatal­mas gazdasági és védelmi poten­ciálja jelenti a legfőbb akadályt. A béke megőrzését szolgálja a Varsói Szerződés Szervezete, valamint a tagországok számos kezdeményezése is. A KGST Végrehajtó Bizottságá­nak jelentése a továbbiakban megállapítja, az elért sikerek elle­nére a tagországokban a gazda­ság hatékonyságának gyorsabb növekedése érdekében nem használtak ki minden tartalékot. A KGST-tagországok folytatták az 1986-1990-es évekre szóló népgazdasági tervek egyezteté­sét, az értékelt időszakban kor­mányközi szinten rendszeres ta­lálkozókat és konzultációkat tar­tottak, figyelembe véve a gazda­sági tanácskozásnak a gazdaság- politika koordinálására vonatkozó határozatait. A gazdaságpolitika sokoldalú egyeztetésére kötött a kétoldalú koordináció. A tagor­szágok többsége aláírta vagy elő­készíti a 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési fejlesztési programot. Az együttműködés főleg a mik­roprocesszorok, a fémmegmunká­ló berendezések, a távközlési technika és a digitális információ­továbbítás fejlesztésében és gyár­tásában mélyül. A rádiótechnikai ipar és a mikroelektronika számá­ra jelenleg szervezik a speciális vegyipari alapanyagok és vegy­tiszta anyagok gyártását. A meg­kezdett utat tovább kell folytatni. Az elmúlt évben elvégezték a munka döntő hányadát azon alapanyagok előkészítésében, amelyek a KGST-tagországok el­következő 15-20 évre szóló tudo­mányos-műszaki fejlesztésére vo­natkozó komplex programjához szükségesek. A tudósok nemzet­közi kollektívái lényegében meg­állapodtak a tudományos-műszaki haladás kitűzött, elsőséget élvező irányaiban a legfontosabb kutatási és fejlesztési témákról. A KGST szerveinek a tudomá- nyos-műszaki együttműködésre vonatkozó terveivel összhangban az utóbbi években hozzávetőleg 1100 fejlesztési munkát végeztek el, melyek alapján több mint 250 kísérleti példányt fejlesztettek ki gépekből és berendezésekből, húsz új anyagot állítottak elő, 110 technológiát és technológiai folya­matot kísérleteztek ki, s a gabona- neműek és zöldségfélék terén 38 új fajtát vagy hibridet nemesí­tettek. A gépipar elsődlegességet él­vező ágazataiban is folytatódik az együttműködés. Ezt 104 sokoldalú és 109 kétoldalú megállapodás tette lehetővé a nemzetközi sza­kosítás és termelési együttműkö­dés terén. Fejlődött az együttműködés a számítástechnika terén. A KGST-tagországokban a szá­mítástechnikai eszközök állomá­nyának értéke meghaladja a 35 milliárd rubelt. Az ilyen berende­zések kölcsönös szállításai csak az elmúlt évben hozzávetőleg 4 milliárd rubelt tettek ki. A KGST-tagországok az elmúlt évben növelték a szabványosított rendszerű elektrotechnikai és mik­roelektronikai termékek kölcsönös szállítását. Az elmúlt ötéves terv­időszakhoz képest 35 százalékkal növekszik az integrált áramkörök és félvezetők mennyisége, ame­lyeket az 1986-1990-es években kell leszállítani a nemzetközi gyár­tásszakosításról és termelési együttműködésről kötött megálla­podás keretében. Tekintettel erre a szállítások átlagos évi terjedel­me 30 százalékkal nő. A szakosí­tás elmélyítése mindenekelőtt az új, perspektivikus és legbonyolul­tabb mikroelektronikai termékek alapján történik. A gyártásszako- sitásra vonatkozó megállapodott javaslatokkal összhangban az el­következő öt évben a tagországok szükségleteit az integrált áramkö­rök és a félvezetőket alkalmazó berendezések terén 82,5 száza­lékra elégítik ki. A tüzelőanyag-energetika és nyersanyagellátás terén az együttműködés fejlesztése és tö­kéletesítése keretében prognózist dolgoztak ki 1990-ig a KGST tag­országok tüzelőanyag- és ener­getikai mérlegéről. E téren az együttműködés egyik példája egy keretmegállapodásra vonatkozó javaslat a jamburgi földgázlelóhely kiaknázásáról és a Szovjetunió nyugati határáig vezető távolsági gázvezeték építéséről. Az együttműködés a mezőgaz­dasági-ipari komplexum ágazatai­ban is újabb eredményeket hozott az elmúlt évben. Mezőgazdasági termények új területi fajtáit és hib­ridjeit nevelték ki, s 297, jelentős gazdasági haszonnal járó tudo­mányos és műszaki fejlesztési munka termelésbe való bevezeté­sét javasolták. A vegyiparban, a közlekedés­ben és más területeken is bővült és javult az együttműködés. A KGST-tagországok árucsere­forgalma tavaly elérte a 185 milli­árd rubelt, ez az 1983-as évvel összehasonlítva 10,6 százalékos növekedést jelent. A kölcsönös áruszállításról kötött hosszú távú kormányközi kereskedelmi megál­lapodásokból származó kötele­zettségeket is sikeresen teljesítik. Az együttműködés elmélyítése és tökéletesítése jelentős mértékben hozzájárul a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársa­ság és a Mongol Népköztársaság fejlesztésének meggyorsításához, gazdasága hatékonyságának nö­vekedéséhez. Jugoszlávia és a KGST együtt­működése tavaly az 1983-as év­hez képest 12,7 százalékkal nőtt. Jugoszlávia külkereskedelmi for­galmának 43 százalékát a KGST- tagországokkal bonyolítja le. Tovább bővült az együttműkö­dés Finnországgal, Mexikóval, Ni­caraguával, Mozambikkal, Ango­lával és Laosszal. A KGST-tagországok 101 fejlő­dő állammal folytatták az együtt­működés fejlesztését, gazdasági és műszaki segítséget nyújtottak nekik. Fejlődött a KGST együttmű­ködése több nemzetközi gazdasá­gi szervezettel, főleg az Európai Gazdasági Tanáccsal, ami jelen­tős mértékben hozzájárult mind a KGST, mind pedig tagországai nemzetközi tekintélyének növeke­déséhez. A beszámoló elhangzása után az egyes küldöttségek vezetői nyilvánítottak véleményt az el­hangzottakról. Ľubomír Štrougal és Nyikolaj Tyihonov mellett a bolgár delegá­ció vezetője is szólásra emelke­dett. Grisa Filipov aláhúzta; Bul­gária mindent megtesz a KGST- tagországok legfelsőbb szintű ta­nácskozásán kitűzött célok, vala­mint a 40. ülésszak programjába besorolt feladatok teljesítéséért. Lázár György, a magyar kül­döttség vezetője kiemelte azokat a feladatokat, amelyeket magyar- ország jelenleg valósit meg a nép­gazdaságban és a külgazdasági kapcsolatokban. Amint mondotta, a nehézségek ellenére teljesíteni akarják az idei évre kitűzött gaz­dasági feladatokat. To Huu, a vietnami delegáció vezetője üdvözölte azt a segítsé­get, amelyet a szocialista orszá­gok nyújtanak Vietnamnak az or­szág indusztrializálásában, többek között a bauxit kitermelésében és feldolgozásában. Willi Stoph, az NDK küldöttsé­gének vezetője hangsúlyozta a szocialista országok tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­nek szükségét, rámutatva, hogy a gépipart a szocialista közösség új szükségleteinek megfelelően kell alakítani. A termékek műszaki színvonalának javítása, és a mun­katermelékenység növelése szempontjából kiemelte az elekt­ronika és a robotizálás jelentő­ségét. Mihail Gorbacsov Kijevben (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Ki- jevbe érkezett. Az ukrán főváros­ban tudományos intézményekben, tervezőirodákban, üzemekben, a város utcáin és terein folytatott beszélgetéseket elsősorban arra vonatkozóan, hogyan lehetne meggyorsítani a szociális és a gazdasági fejlesztést, hogyan lehetne megszilárdítani a fegyel­met, a rendet és a szervezett­séget. ÚJ SZÚ 2 1985. VI. 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom