Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám, kedd

Közös irány - azonos cél Nagy horderejű döntések várhatók a ma nyíló varsói KGST-ülésszaktól ÚJ SZÚ 1985. VI. 25. (ČSTK) - Varsóban ma kezdődik a KGST 40. ülésszaka, amelyen a tagállamok küldöttségeit kormányfők vezetik. A ~ moszkvai Pravda Közös irány-azonos cél cimű tegnapi szerkesztőségi cikkében hangsú­lyozta, hogy a KGST-országok együttműködésének jelenleg a legfontosabb a feladata biztosí­tani a népgazdaságok gyors átállását az intenzív fejlődés út­jára. Az objektív szükségszerűség megköveteli a gazdasági haté­konyság sokoldalú növelését, a testvéri országok színvonalának kiegyenlítését, a nép életszínvo­nalának további növelését és a védelmi képesség erősítését az agresszív imperialista erőkkel szemben. Ebben rejlik annak a stratégiai irányvonalnak a lénye­ge, amelyet a KGST-országok kollektíván tűztek ki. Jelenleg a végéhez közeledik a szocialista közösség országai ötéves népgazdasági terveinek koordinálása. Ez a koordináció gazdaságpolitikájuk egybehango­lásának fő eszköze. Előkészítik a KGST-tagállamok tudorrlányos- műszaki fejlesztésének komplex programját a legközelebbi 3-4 ötéves tervidőszakra. Kidolgozzák és jóváhagyják a kétoldalú gazda­sági és tudományos-műszaki programokat, több nagyszabású termelési kooperációról a termé­szeti források közös kihasználásé­Összehívták az NSZEP XI. kongresszusát (ČSTK) - Jövő tavasszal. 1986. április 17-től 21-ig tartják meg Berlinben a Német Szocia­lista Egységpárt soronkövetke- ző XI. kongresszusát - határoz­ta el az NSZEP Központi Bizott­sága. A helyi alapszervezetek, valamint a járási és a megyei pártszervezetek vezetőségeit 1985. október 14-e és 1986. feb­ruár 16-a között választják meg. Akcióegységgel az eladósodás ellen (ČSTK) - Argentína, Brazília és Uru­guay külügyminiszterei Mar del Plata-i értekezletükön a hét végén a latin­amerikai országok akcióegységét szorgalmazták a külföldi eladósodás és a nemzetközi kereskedelem kérdé­seiben. Arra az álláspontra helyezked­tek, hogy a kontinens eladósodásá­nak megoldásában nagyobb mér­tékben vehetnének részt a hitelező országok is. A latin-amerikai országok külföldi adóssága jelenleg eléri a 360 milliárd dollárt, s a kontinens vezető politikusai mind gyakrabban mutatnak rá, hogy a hiteleket a jelenlegi feltéte­lek között nem lehet visszafizetni. Iglesias uruguayi külügyminiszter brazil és argentin kollégája nevében is aggodalmát fejezte ki a fejlett tőkés államok diszkriminációs gazdasági in­tézkedéseivel kapcsolatban. Az érte­kezlet befejeztével adott nyilatkozatá­ban támogatásáról biztosította a Con- tadora-csoport közép-amerikai béke­kezdeményezéseit is. ról szóló sokoldalú megállapodá­sokat. A KGST-országok elsősorban a gépipar fejlesztésére törekednek és a következő ötéves tervidő­szakban növekedésének ütemét 50, sót 100 százalékkal kívánják emelni, a termelés műszaki szín­vonalának és minőségének javítá­sára törekednek és döntő lépésre készülnek a robottechnika fejlesz­tésében és a mikroprocesszorok széles körű felhasználásában. A testvéri országok elmélyítik a nemzetközi szocialista munka- megosztást, bővítik kölcsönösen előnyös együttműködésüket más államokkal, főként a fejlődő orszá­gokkal, s emellett elősegítik nem­zetgazdaságaink fejlődését - írja a moszkvai Pravda. A Rzeczpospolita cimű lengyel lap Az együttműködés új minő­sége című kommentárjában rá­mutat, hogy a KGST 40. üléssza­ka igen fontos esemény a szer­vezet tagállamainak gazdasági életében. Emlékeztet arra, hogy az ülésszakot egy évvel a KGST legmagasabb szintű moszkvai gazdasági tanácskozása után tart­ják, amely kidolgozta a közös stra­tégiát a testvérországok együtt­működésének jobb minősége, az egyes országok potenciáljának megerősítése és nemzetközi te­kintélyük megszilárdítása érde­kében. NICARAGUA INTÉZKEDÉSEKET TESZ EGY ESETLEGES AMERIKAI KATONAI AKCIÓ VISSZAVERÉSÉRE Reagan: az invázió „természetes és normális“ dolog lenne (ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai elnök vasárnap Managuában bejelen­tette, országa hamarosan intézkedé­seket hoz az Egyesült Államok esetle­ges katonai akciójának visszaverésé­re. A készülő intézkedésekről részlete­ket nem közölt, hangsúlyozta azonban, hogy Nicaragua tudatában van a fe­nyegető veszélynek és mindent meg­tesz az agresszió elhárításáért. Ortega hozzáfűzte, Reagan amerikai elnök az utóbbi napokban arról igyekszik meg­győzni a közvéleményt, hogy egy nica­raguai invázió „természetes és normá­lis dolog“ lenne. Az amerikai kormány politikáját bí­rálta Ortega a Newsweek amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában is. A nicaraguai ellenforradalmároknak megszavazott amerikai segély az USA közvetlen beavatkozásának kiszélesí­téséhez vezethet, s kitért arra, hogy Managua berepülésekkel, az ország kikötőinek elaknásításával számol. Ni­caragua számára jelenleg a legfon­tosabb a védelmi képesség erősíté­se - mondotta nyilatkozatában Ortega. Sergio Ramirez nicaraguai alelnök a Contadora-államokat érintő körúton tartózkodik. Panamavárosban hangsú­lyozta, fokozni kell a közép-amerikai válság békés rendezésére irányuló Contadora-törekvéseket, mert ez az egyetlen lehetőség a tárgyalásos megoldásra. Ramirez ellátogat még Kolumbiába, Mexikóba és Venezue­lába. Rómában tárgyal az amerikai alelnök (ČSTK) - George Bush ameri­kai alelnök vasárnap Rómába, hét nyugat-európai országot érintő kőrútjának első állomására érke­zett. Tegnap megbeszélést folyta­tott Bettino Craxi kormányfővel, Giulio Andreotti külügyminiszter­rel, és fogadta ót Alessandro Per­tini államfő is. Bush az olasz veze­tőkkel elsősorban a kétoldalú ke­reskedelmi kapcsolatokról tár­gyalt. Az olasz vállalkozókat ugyanis felháborítják az amerikai diszkriminációs gazdasági intéz­kedések, s nyomást gyakorolnak a római politikusokra, tegyenek ér­dekükben konkrét lépéseket. Az olasz lapok szerint Rómá­ban Bushnak nehéz dolga lesz, mivel útjának egyik fő célja, hogy meggyőzze az USA szövetsége­seit a világűr militarizálására irá­nyuló amerikai elképzelések he­lyességéről. Ugyancsak magyará­zatot kell adnia Washington ke­mény gazdasági intézkedéseire is. Az USA ugyanis nemrég közölte, júliustól lényegesen növelik a kö­zöspiaci országokból behozott tésztafélékre kirótt vámot, s köztu­dottan Olaszországból származik ennek az importnak a 95 száza­léka. Azonosították Mengele holttestét (ČSTK) - A brazíliai Sao Pauló- ban befejeződött Josef Mengele náci tömeggyilkos állítólagos földi maradványainak azonosítása. Brazil, amerikai és nyugatnémet bírósági orvosszakértók csoportja két héten keresztül vizsgálta an­nak a férfinak a csontjait, haját, fogait, kézírását és fényképeit, aki Wolfgan Gerhard néven 1969-től Brazíliában élt és 1979-ben a víz­be fulladt, s Sao Paulo közelében temették el. A szakemberek állítá­sa szerint valóban Josef Mengele holttestét találták meg. Simon Wiesenthal, a náci hábo­rús bűnösök felkutatásával foglal­kozó bécsi központ vezetője azt nyilatkozta, Mengele latin-ameri- kai híveivel kapcsolatban még mindig sokminden szorul tisztá­zásra. Alaposabban meg kellene vizsgálni a Braziliában élő náci klánt, amely szavai szerint sokkal nagyobb létszámú, mint azt felté­telezték. Sikerek és gondok Tíz éve független a Mozambiki Népi Köztársaság A Mozambiki Népi Köztársa­ság ma ünnepli független­ségének 10. évfordulóját. 1975. június 25-én fejeződött be a 11 évig tartó fegyveres harc az 500 éves portugál gyarmati uralom ellen. A nemzeti felszabadító harc élén 1962-tól a Mozambiki Felsza- baditási Front (FRELIMO) állt, amely 1964. szeptember 25-én kezdte meg a fegyveres akciókat a gyarmatosítók ellen és 1974- ben a portugáliai áprilisi forrada­lom idején - amely megdöntötte a fasiszta rezsimet - már az or­szág területének harmadát ellenő­rizte. A függetlenség elnyerése után a FRELIMO lett az ország vezető ereje és azonnal hozzálátott a tu­dományos szocializmus elvein alapuló politikai, társadalmi és gazdasági változások végrehajtá­sához. Ezt az irányvonalat meg­erősítette és még inkább kiemelte a FRELIMO 1977-es III. kongresz- szusa, amelyen a front átszerve­ződött marxista-leninista párttá. Mozambikban államosították a bankokat, a biztosító társaságo­kat, az ipari üzemeket, az oktatást, az egészségügyet, a hírközlő esz­közöket, stb. Végrehajtották a földreformot, majd megkezdő­dött a kollektivizálás folyamata. Az imperialista és a reakciós erők Mozambik esetében sem tudtak belenyugodni pozícióik el­vesztésébe, s változatlanul igye­keznek gátolni az ország fejlődé­sét és visszafordítani a haladó irányú változásokat. így a mozam­biki nép függetlenségének 10. év­fordulóját nemcsak a sikerek, ha­nem a komoly nehézségek jegyé­ben is ünnepük. A nehézségek egyik oka a gaz­daság gyarmati időkből örökölt, egyoldalúan a mezőgazdaságra és a nyersanyag-kitermelésre épülő struktúrája. A gazdasági problémákat jelentős mértékben bonyolítja a szakképzett munka­erő hiánya is, s a gazdaságban még mindig döntő helyet elfoglaló mezőgazdaságot sújtó katasztro­fális szárazság. A gondok legfőbb forrása azonban a Mozambiki El­lenállási Mozgalom (RNM) kormányellenes szervezet felforga­tó tevékenysége. A fajüldöző Dél­afrikai Köztársaság hathatós tá­mogatását élvező bandák gazda­sági objektumok és távközlési be­rendezések ellen intéznek táma­dásokat és főleg vidéken terrori­zálják a lakosságot. Nem riadnak vissza a külföldi szakemberek meg­gyilkolásától sem. Tavaly március­ban Mozambik ugyan megállapo­dást kötött Pretóriával, amelyben az kötelezte magát, hogy felfüg­geszti az RNM támogatását, de a aél-afrikai fajüldözők sorozato­san megszegik ígéretüket. M ozambiknak az új, igaz­ságos társadalmi rendszer felépítéséhez megbízható támo­gatást nyújtanak a szocialista kö­zösség országai, köztük hazánk is. Csehszlovákia elsősorban a geológiai kutatások, az energeti­ka, a papíripar és az erdőgazda­ság terén nyújt segítséget Mo­zambiknak. (ČSTK) iÉÉllliMi A KNDK fővárosának, Phenjannak jelenleg több mint egymillió ötszázezer lakosa van és a város egyre gyarapodik. Képünkön a Pottongang folyó partján elterülő korszerű lakónegyed egy része látható, ahol a KNDK megalakulása előtt mocsaras, gyakori árvizekkel sújtott terület volt. (ČSTK-felvétel) jy ilegtámadásának negyed­IVI százados évfordulójára emlékezik ma a népi Korea. A tör­ténelem folyamán kevés olyan he­lyi háború volt, amelyet akkora együttérzés és aggodalom kísért, mint épp a koreait. Az aljas módon megtámadott ország népe olyan hősiességről tett tanúbizonyságot, amely méltán váltotta ki a világ haladó közvéleményének tiszte­letét. Az 1950. június 25-én kitört há­ború előzményei azokba az idők­be nyúlnak vissza, amikor a félszi­get déli részén - hathatós ameri­kai segítséggel - diktatórikus báb­kormány került hatalomra. Vá­laszként szüle­tett meg a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársa­ság, amely kez­dettől fogva a két országrész egyesítésére törekedett. A népi Korea parlamentjének 1950. júni­us 20-i egyesítési javaslatára a szöuli kormány sajátos módon válaszolt: június 25-én az Egye­sült Államok haditengerészetének és légierejének támogatásával megtámadta az északi ország­részt. A három évig tartó háború során 429 ezer bomba hullott a népi Koreára, 8700 üzem és 605 ezer lakóház rongálódott vagy semmisült meg teljesen. A Szov­jetunió kezdeményezésére kez­dődtek meg a tűzszüneti tárgyalá­sok, és 1953. július 27-én a két országrészt ketté választó 38. szélességi fok mindkét oldalán el­hallgattak a fegyverek, de az igazi béke mindmáig várat magára. A háborút követően a népi Ko­rea többször tett kísérletet a kato­nai feszültség csökkentésére. 1958-ban például azt javasolta, hogy mindkét fé! csökkentse fegy­veres erőit. Jó példával maga járt elöl: nyolcvanezer katonával csök­kentette hadseregének létszámát. Az elmúlt év elején - az Egyesült Államok részvételével - háromol­dalú tárgyalásokat indítványozott. Egyre erőteljesebben követeli, hogy a tűzszüneti szerződést bé­keszerződés váltsa fel, hogy a két országrész kössön egymással megnemtámadási szerződést, Dél-Koreából vonják ki az ameri­kai csapatokat, és kezdődjenek tárgyalások az ország újraegyesí­téséről. A másik két érdekelt fél - Szöul és Washington - fenyege­tésekkel, provokációkkal próbálja elterelni a figyelmet ezekről a ja­vaslatokról, és megzavarni az északi szomszéd szocialista épi- tőmunkáját. A térség békéje szempontjából kulcsfontosságú kérdés az ameri­kai csapatok kivonása a Koreai­félsziget déli részéről. Az amerikai imperializmus ugyanis gyakorlati­lag a második világháború óta ka­tonai megszállás alatt tartja Dél- Koreát, és állandó feszültséget szít a két országrész határán. Wa­shington az elmúlt két évtized alatt valóságos fegyverraktárrá változ­tatta az országot. Az F-15-ös és F-16-os bombázótól egészen a legkorszerűbb fegyverig minden megtalálható itt, s a közeljövőben a Pershing-2 közepes hatótávol­ságú rakéták és szárnyas rakéták telepítését is tervezi az USA. S mindehhez még hozzájárul a szöuli kormány fegyverkezése, amely az állami költségvetés egy- harmadát emészti fel. Nyolcszáz­ezer fős hadseregével Ázsia ka­tonailag legerősebb országai közé tartozik. Ha a térképre tekintünk, világossá válik, miért fontos annyi­ra az Egyesült Államoknak az, hogy ez a helyzet ne változzon meg. Míg a félsziget déli részén wa­A 38. szélességi foktól északra shingtoni szaktanácsadás mellett háborús készülődés folyik, észa­kon naponta újabb és újabb sike­rek születnek. A háború után csaknem a romokból kellett újjáé­píteni ezt az oszágrészt. Bár a ko­reai nép lelkesedéséről azóta le­gendák terjengnek, de a szocialis­ta országok - főleg a Szovjetunió - önzetlen segítsége akkor nélkü­lözhetetlen volt. A nemzetközi se­gítség szép példája volt, amikor a szocialista országok térítésmen­tes segítséget nyújtottak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­nak. A Szovjetunió például csak­nem 60 üzem felújításához járult hozzá, és ezenkívül 300 millió ru­bel segélyt folyósított a koreai népnek. Csehszlovákia a vizi erő­művek újbóli üzembehelyezésé­ben segített. Nagy eredmények születtek az elmúlt 35 év alatt. Alig egy évtized kellett ahhoz (1971-79), hogy az ipari termékek menyisége csak­nem a kétszeresére emelkedjen. A gépipar még jobb eredmények­kel dicsekedhet. Néhány terméke bátran felveheti a versenyt a világ- színvonalú gyártmányokkal. Fi­gyelemre méltó adat: az ország ipara ma egyetlen műszak alatt termel annyit, mint 1946-ban egy év alatt. ' Jelenleg az ország népe a Ko­reai Munkapárt VI. kongresszusa határozatainak megvalósításán fáradozik. Dinamikusan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság, az építői­par, az oktatás, az egészségügy és a kultúra. A megalakulása óta eltelt 37 év alatt az elmaradott, a japán gyarmatosítók által leigá- zott és az amerikaiak által kifosz­tott Koreának ez a szocialista ré­sze ma Ázsia fejlett országai közé tartozik. V ilágszerte elismerést vált ki a KNDK-nak az a harca, amelyet az ország felemelkedésé­ért és a két országrész újraegyesí­téséért viv. E tisztelet egyik meg­nyilvánulási formája a koreai nép harcával való szolidaritási hónap, amely évente a Koreai NDK meg­támadásának évfordulóján kezdő­dik, és a panmindzsoni fegyver­szüneti megállapodás megkötésé­nek évfordulóján ér véget. (ki) Ünnepi ülést tartanak az ENSZ-jubileumon (ČSTK) - A tudománynak és a tech­nikának az emberiséget és a világbé­két kellene szolgálnia, jelentette ki Ja- vier-Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára az EXPO ’85 nemzetközi kiállítá­son Cukubában, amelyen az ENSZ megalapítása 40. évfordulója ünnep­ségei alkalmából vett részt. Az ENSZ-fótitkár továbbá rámuta­tott: az emberiségnek most megvan­nak az eszközei ahhoz, hogy megsem­misítse Földünkön az életet, s emellett elhanyagolja az alapvető emberi szük­ségleteket - a táplálkozást és a ruház­kodást. Egyúttal kifejezte reményét, hogy valamennyi nemzet együttműkö­dése a tudomány és technika terén az egész emberiség javát fogja szolgálni. Az ENSZ főtitkára megtekintette az ENSZ békepavilonját is. Ma San Fran- ciscóba utazik, ahol részt vesz az ENSZ megalakítása 40. évfordulójá­nak központi ünnepségein.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom