Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám, kedd
Vita a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén VILMA VRBICKÁ elvtársnönek, a CSKP KB tagjának, az Orlicei Elektrotechnikai Vállalat munkásnöjének felszólalása Mai tanácskozásunkon előtérbe kerül a XVI. pártkongresszus határozatai teljesítése minőségi szempontjainak értékelése. Szeretnék ezen igényes feladatok konkrét megoldására rámutatni az Orlicei Elektrotechnikai Vállalat viszonyai között, ahol munkásnőként dolgozom. Teljesítjük a termelési feladatokat, és biztosítjuk a népgazdaság szükségleteinek fedezését a kívánt termékekkel. A szocialista országokba irányuló kiviteli feladatainkat az egész ötéves tervidőszakra vonatkozóan három év alatt teljesítettük, s a belföldi piacra a tervezett egy százalék helyett csaknem termelésünk három százalékát szállítottuk. Törvényszerűen felmerül a kérdés: miért vannak még mindig olyan vállalatok, amelyek még az egy százalékot sem teljesítik? A termelés növekedését a munkatermelékenység növelésével értük el, tehát nem emeltük a munkaerők számát, s ugyanakkor a saját termelési érték alapján számított termelékenység az ötéves tervidőszak elsó négy éve alatt 52,5 százalékkal emelkedett. Ilyen eredmények elérése nem könnyű, s világos célt, elegendő merészséget, jó szervezettséget, következetességet és személyes bátorságot igényel. Mindez távolról sem könnyű és problémamentes. Az ellenőrzés jogának aktív és helyes érvényesítése és a párt vezető szerepének következetes érvényesítése nélkül nem értük volna el ezeket az eredményeket. Az igazság az, hogy nálunk is van néhány pártalapszervezet, amely nem él eléggé következetesen a pártellenőrzés jogával. Tudjuk, hogy az egyes részlegeken, de a vállalatok igazgatóságain, s úgy vélem, a vezérigazgatóságokon és a minisztériumokban is a taggyűléseken sokkal bátrabban kell megkérdezni a vezetőket, hogy milyen a munkaszervezés színvonala, az irányítás hatékonysága, mennyire hatékony a termelés, s ugyanakkor értékelni kell a feladatok teljesítéséhez és a dolgozókhoz való hozzáállásukat. Egyértelműen amellett vagyok, hogy az állami terv feladatainak teljesítése során egy átgondolt intenzív fejlesztési és tartalékfeltárási program megvalósításának az útján kell haladnunk. Ezt célozza az anyagi és erkölcsi elismerés összehangolása. Amikor a mi viszonyaink között feltesszük a kérdést: mi hatott a vállalatok gazdálkodásának kedvező fejlődésére és a technika részarányának növekedésére, látjuk, hogy elsősorban a párt, a pártszervek és -szervezetek munkája eredményezte a bérrendszer gazdasági hatékonyságának fokozódását, valamint a bérek indokolt emelkedését. Sikerült bevezetnünk a műszaki-gazdasági dolgozók egyéni értékelését munkájuk minősége alapján. Minden hónapban nyilvános értékeléseket tartunk a munkahelyeken. Bevezettük az alkotó dolgozók sajátos egyéni értékelését. A technikusok prémiuma és jutalma egyértelműen a szocialista ésszerűsítés feladatainak megoldásától, az anyag- és munkamegtakarítástól, az exporttól, a termelési költségek szintjének megtartásától, az állóalap nagyobb kihasználásától és a minőséget illető más döntő feladatoktól függ. A kedvező fejlődéshez hozzájárult az az állandó figyelem, amelyet az anyag és kapacitás felhasználása, valamint a teljesítmények normáinak pontosítására fordítottunk. Ezek a normák teszik lehetővé, hogy igazságosan értékeljük az egyének, kollektívák, műhelyek és részlegek tényleges munkáját. A normázás bevezetése nem volt könnyű, és ma sem az. Néhány dolgozó esetében az új technika és technológia bevezetése során bizonyos konzervativizmus nyilvánul meg, éppúgy, mint a javadalmazási rendszer módosításait illetően. E jelenségek leküzdése érdekében rendszeresen és céltudatosan fejleszteni kell a politikai nevelő munkát, amelynek eredményeképpen a dolgozók a tények fényében a saját tapasztalataik alapján győződnek meg a határozatok helyességéről. Jelentős tartalékok a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése. Kár, hogy számos vezető visszahúzó erőt lát benne, s nem akar változtatni a megszokott módszereken. A vezetőség, a szakszervezet és a pártszervezet úgy döntött, hogy két részlegen bevezetik a brigádrendszerű javadalmazást, hogy a jó gondolatok érvényre juttatásához maguk a dolgozó kollektívák is hozzájáruljanak. Továbbra is nemcsak a normák tökéletesítésének szükségességét látjuk, hanem annak fontosságát is, hogy a műszaki- gazdasági dolgozók igazságos értékeléséhez megteremtsük a motivációt és az alapot. Ehhez tökéletesíteni kell a műszakigazdasági dolgozók létszámnormáját. Ez idáig azonban még nincs megfelelő állami és reszort szinten kidolgozott normarendszer. Úgy vélem, hogy ez az egyik megoldatlan feladat, amellyel a reszortok az irányítási rendszer tökéletesítését tekintve adósak vállalatainknak. Meddig tart még ez a helyzet? Világos, pártos álláspontra kell helyezkednünk, és igényesebb szemléletet kell kialakítani. Ezeket az igényeket a termelési részlegek alapszervezeteiben megvitattuk. Az ilyen pártmunka abban tükröződik, hogy a 7. ötéves tervidőszak alatt az innovációt 22 százalékkal növeltük, s termékeink 11 százaléka magas műszaki színvonalú. Meg kell jegyezni, hogy termelési programunk innoválását túlnyomórészt önerőből biztosítjuk. Szép eredményeket értünk el a drága fémek megtakarításában. A párt vezető szerepe sikeres érvényesítésének leglényegesebb eleme azonban a pártszervekben dolgozók szakképzettsége. A szakképzettséget úgy értelmezzük, hogy a pártszerv képes legyen a helyzet elemzésére, a kivezető út megtalálására s mindemellett ne helyettesítse az irányító szférát. Ebben rejlik a párttisztségviselők felelőssége a vállalatoknál, üzemekben, de magasabb szinten is. Szerettem volna néhány olyan problémára reagálni, amellyel naponta találkozom a műhelyben, és a pártszervekben végzett munkám során. Ha le akarjuk küzdeni a nehézségeket, nyíltan és elvtársi módon kell beszélnünk a hiányosságokról, okaikról, és hordozóikról. Mi is erre a helyes útra léptünk. Ezt erősítik meg Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának szavai. Ismét - és nem véletlenül - hangsúlyozta, hogy további előrehaladásunk szempontjából milyen szerepet játszik a rend és a fegyelem megszilárdítása minden szinten. Ezt érezzük mi is a dolgozókollektívákban, s eléréséért mindent megteszünk. LADISLAV ABRAHÁM elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szakszervezetek Központi Tanácsa alelnökének, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa elnökének felszólalása A CSKP XVII. kongresszusának előkészítése és programvonala a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban dolgozó kommunistákat is arra ösztönzi, hogy fokozzák igyekezetüket a fejlett szocialista társadalom építése fő irányvonalának megvalósításáért. Az előkészítés folyamán a céltudatos hozzáállás szavatolja, hogy a kongresszus kidolgozza a fejlett szocialista társadalom további építésének irányvonalát, új kezdeményezésekkel lép fel és konkretizálja országunk további sikeres fejlesztésének programját. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresz- szusáig terjedő időszakban háruló feladatokkal kapcsolatban az SZKT vezetőségében dolgozó kommunisták hozzáállásával foglalkoztunk a Szakszervezetek Központi Tanácsának legutóbbi ülésén. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kormány és a Nemzeti Front Központi Bizottsága Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke vezette küldöttségének tolmácsoltuk köszönetünket azért, hogy nagyra becsülték a szakszervezetek hozzájárulását a hazánk szocialista építésében negyven év alatt elért eredményekhez. Nagyra értékeljük azt a gondoskodást és figyelmet, amelyet a szakszervezetekre fordít Csehszlovákia Kommunista Pártja. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom továbbra is következetesen hozzájárul Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának megvalósításához, az életszínvonal megtartásához és minőségi javításához, a dolgozók lét- és szociális biztonságának szilárdításához. A szakszervezeti tagok nagyrabecsüléssel fogadták, hogy a párt központi bizottsága elnökségének javaslatára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a Februári Győzelem Érdemrenddel tüntette ki a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat. Ez az értékelés mindenkit kötelez. Mi, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban dolgozó kommunisták is elgondolkodunk afelett, hogy miképpen járuljunk hozzá fokozott mértékben és nagyobb felelősséggel a társadalom fejlesztéséhez, a munkahelyeken az eredmények eléréséhez. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a szakszervezeti munkát is az eddiginél sokkal nagyobb igényességgel kell végeznünk, hogy növeljük a dolgozók öntudatos részvételét a szocialista társadalom építésében. E cél eléréséhez járultak hozzá az FSZM alapszervezeteinek évzáró taggyűlései és járási konferenciái. Sok szakszervezeti tag ismét hangsúlyozta az irányítás és a tervezés javításának, a felelősségérzet növelésének, a fegyelem erősítésének szükségességét, követelték a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének, a munka hatékonysága fokozásának és a minőség javításának útjában álló akadályok eltávolítását. A szakszervezeti, úgyszintén az állami és a gazdasági szerveknek és szervezeteknek határozottan és céltudatosan harcolniuk kell a társadalmunkban előforduló összes negatív jelenség ellen. Tudjuk, hogy az életünk minden területét érintő feladatok nagyon igényesek. A Szakszervezetek Központi Tanácsának a közelmúltban lezajlott ülésén ezekkel mélyenszántóan foglalkoztunk. Mindent meg akarunk tenni a CSKP XVI. kongresz- szusa programjának megvalósításáért. Színvonalasabb szervező munkával még nagyobb mértékben fejleszteni fogjuk a dolgozók kezdeményezését és ezt helyes irányban vezetjük, mindenekelőtt a gazdasági, a kulturális és a szociális fejlesztés meggyorsítására, az idei gazdasági tervfeladatok sikeres teljesítésére, a nyolcadik ötéves tervidőszak jó kiindulási alapjának létrehozására összpontosítjuk. E célból teljes mértékben felhasználjuk a szocialista kötelezettségvállalások és a kollektív szerződések teljesítésének előkészületben levő félévi ellenőrzését. Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a kezdeményezés további fejlesztésére, s ezt fokozott mértékben összpontosítjuk a termelési fogyasztás csökkentésére és a munkatermelékenység növelésére. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának előkészítésével összefüggésben a dolgozók kezdeményezése már terjedőben van. A szakszervezeti szervek üdvözölték és terjesztik a ČKD, az Elektrotechnikai, a Technometra vállalatok, valamint a koširei Ipari Automatizálási Művek dolgozóinak kezdeményezését, amelyet a tudománynak a termeléssel, a korszerűsítéssel, a kollektívák alkotó igyekezetével való összekapcsolásával az ötéves terv feladatainak teljesítéséért jelszóval hirdettek meg. Mérhetetlen jelentőségű az is, hogy pártunk és államunk vezetősége nemzetközi méretben is megegyezett a Szovjetunió és Csehszlovákia között a tudományos-múszaki együttműködésről a kétezredik évig terjedő időszakra. A szovjet és a csehszlovák szakszervezetek dokumentumot készítenek elő a szakszervezetek részvételéről az együttműködés fejlesztésében, a kutatásban, a termelésben az erők összefogása bevált formáinak terjesztésével a szocialista országok stratégiai feladata teljesítésének: a tudományos-műszaki fejlődés vívmányai és a szocializmus előnyei összekapcsolásának érdekében. Meggyőződésünk, hogy ebbe az együttműködésbe tevőlegesen bekapcsolódnak a többi szocialista országok szakszervezetei is. Ebben az értelemben már tanácskozott a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szovjetunió Szakszervezeti Szövetségei össz-szövetségi Központi Tanácsának titkársága. Megegyeztünk abban, hogy igen nagy gondot fordítunk a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó internacionalista szocialista verseny további bővítésére és minőségi színvonalának emelésére. Főképpen a műszaki alkotó kezdeményezés bevált formáit fogjuk fejleszteni és céltudatosan kicseréljük a dolgozókollektívák tapasztalatait. A Szakszervezetek Központi Tanácsának szeptemberi ülése megtárgyalja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a CSKP XVII. kongresszusáig és a képviselő-testületi választásokig szóló programját. A szövetségi kormány elnökségének és a Szakszervezetek Központi Tanácsa Titkárságának előkészületben levő együttes ülésén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a gazdasági és szociális fejlesztés feladatai teljesítésének biztosítása érdekében követett közös eljárásának kérdéseivel foglalkoznak majd. Teljes mértékben támogatjuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemzetközi politikáját. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom minden tekintetben támogatja azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyek a szocialista közösség országai, köztük hazánk védelmének szükségleteiből következnek. JIRÍ KLÍMA elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Cseh Műszaki Főiskola rektorának felszólalása A párt tudományos-műszaki politikájának megvalósításában következetesebben érvényesíteni kell azt az elvet, miszerint nem a tudományos és a műszaki eredmények bármilyen vagy bármi áron történő alkalmazása a cél. Mindenekelőtt effektív eredményekre és hatékony realizálásukra van szükség, mégpedig a kiemelt állami programokban meghatározott területeken. A helyes út nem a figyelem túlzott felapró- zása vagy egyoldalú összpontosítása a tudományos-műszaki fejlesztés bármilyen részproblémájára. Pedig erre hajlanak egyes műszaki szakemberek főiskolánkon. Az ilyen eljárás azonban viszonylag nagy társadalmi veszteségekkel járhat. A figyelmet, az erőket és az eszközöket olyan problémákra kell fordítani, amelyek megoldása nagyobb haszonnal jár. Nem akarom lebecsülni az új műszaki megoldások iránti lelkesedést és az ötletességet, amely nélkül bármilyen munka, különösen az alkotó tudományos munka elképzelhetetlen. A helyes irányvétel elsősorban a gazdasági mechanizmus ügye, amely a műszaki fejlesztés területén még mindig tökéletlenül hat. Itt nemcsak irányító szerepére, vagyis a műszaki fejlesztés orientálására gyakorolt befolyására, hanem ösztönző szerepére is gondolok. Sikeresen felszámoljuk vagy legalábbis korlátozzuk azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlesztés útjában álltak. De nem sikerült mindeddig megfelelő intenzív nyomást létrehozni, amely kikényszerítené a műszaki fejlesztés realizálását. így aztán a műszaki fejlesztés e téren is inkább lelkes egyéneknek, azoknak az ügyévé válik, akik képesek és akarják is felhasználni az akadályok elhárítását, nem pedig azokévá, akiket gazdasági eszközökkel is kényszerítenek a műszaki fejlesztésre. Ez a lelkesedés szükséges, örömet keltő, de önmagában nem elegendő, és az egész probléma nem oldható meg pusztán lelkesedéssel. A hatékony tudományos és műszaki fejlesztés helyes szemléletét nemcsak főiskolánk munkatársainak, hanem minden más felsőoktatási intézményben is el kell sajátítania az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak egyaránt. Diákjaink nagy része a főiskola elvégzése után éppen a termelést előkészítő ágazatokban fog dolgozni, amelyeknek a fontossága vitathatatlan. A hallgatókat és az összes többieket arra a felismerésre kell vezetnünk, hogy a tudományos és a műszaki ismeretek alkalmazása nem automatikus folyamat vagy kényelmes séta. Még csak nem is önmegváltó folyamat, amely segíthet az olyan munkahelyen, ahol nem támasztanak kellő igényeket a munkával szemben, a henyélés vagy a fegyelmezetlenség dominál. Kizárólag a tudomány és a technika alkalmazásával nem lehet megszüntetni minden eddigi fogyatékosságot. Az oktatási-nevelési folyamatnak ez a szempontja ugyanolyan fontos, mint az egyes szakok - amelyekre a leendő mérnököket felkészítjük - terén a szakmai képzés. Ráadásul a népgazdaságunkban dolgozók nem elhanyagolható számáról van szó. Csak főiskolánkon - a nappali, levelező és továbbképző tagozaton, valamint tudományos felkészülés céljából - csaknem húszezer hallgató és aspiráns tanul az idén, ez pedig olyan kollektíva, amely már valamit felmutathat. A központi bizottság ülésein már sokszor hangsúlyozták, hogy jól képzett káderekre van szükség a munkás- és a műszaki szakmákban, valamint az irányító tisztségekben. Ha arról beszélünk, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé válik, s a tudomány és a termelés szerves egységéből indulunk ki, amelyhez a szocialista társadalomban adottak a legjobb feltételek, akkor alapvető jelentőségre tesz szert azon dolgozók kiképzése, akik a tudomány és a termelés kapcsolatát biztosítják. A tízéves tankötelezettség és a középiskolai végzettség megszerzése jó feltétele a tudományos-múszaki haladás vívmányainak a termelési gyakorlatban való felhasználásának, mivel a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása egyre nagyobb követelményeket támaszt a munkások és technikusok képzettségével szemben. Ezzel kapcsolatban ugyancsak nagy jelentőségű az okleveles dolgozók tudása és száma. De milyen a helyzet az iparban például most elhelyezkedő diplomások számával és tudásával kapcsolatban? Gyakran vitázunk arról, van-e elegendő oklevelesünk és technikusunk vagy fölös számban vannak-e, mint egyesek állítják. Bele kell tekinteni hazánk statisztikai évkönyvébe, amelyből minden évben megtudhatjuk, hogy a népgazdaságban mintegy 200 ezer vezetői tisztséget kellene okleveles káderekkel betölteni, de ezeknek (Folýtatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 25.
