Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám, péntek

Vita a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén (Folytatás a 4. oldalról) kon jobban ki kell használni a munka célprogramos módszereit. Ebben az irányban jó tapasztalatokat veszünk át a prágai és az ostravai elvtár­saktól, valamint a baráti kijevi pártszerve­zettől is. Ezeket eredményesen érvénye­sítjük az 1982-1985-ös évekre előirányzott tudományos-műszaki fejlesztési célprogra­mok megvalósításánál, a termékek és a városban nyújtott szolgáltatások színvo­nalának javításánál, valamint a környezet- védelem területén. Ezek a módszerek is elősegítették az egyes vállalatoknál és szervezetekben a vezetőkkel szemben tá­masztott igények növelését, ami a város gazdasági fejlődésében is megmutatko­zott. Ezért figyelmünket a CSKP XVII. kong­resszusának, az évzáró taggyűléseknek és a pártkonferenciáknak az előkészítésében a tárgyalások célprogramos jellegének megerősítésére összpontosítjuk. Az a véleményünk, s a város fejleszté­sére vonatkozó javaslatainkat is ilyen érte­lemben készítjük elő, hogy Bratislavát to­vábbra is összefüggő tudományos-terme- lési és társadalmi területi komplexumként kell fejleszteni, amelyben az eredmények fokozottabb ütemű dinamikáját, nem a tár­sadalmi forrásokból való nagyobb arányú merítésre, hanem a belső források fokozot­tabb aktivizálására, a bratislavai dolgozók szakképzettségi színvonalának magas fo­kú kihasználására kell építeni. A termelés műszaki-gazdasági színvo­nalának emelésében elért haladás, főleg ebben az ötéves tervidőszakban azt bizo­nyltja, hogy ezek a tényezők a legnagyobb mértékben hatottak az elért eredményekre, így 1985-ben a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részarányának az egész árutermelésben el kell érnie a 20 százalékot, ami csaknem kétszer több, mint a tervidőszak elején. Erre a fejlődésre leginkább hatott a város vegyi és élelmi­szeripara, ahová Bratislava tudományos­kutatási és szakoktatási hátterének jelen­tős része összpontosul, s ahol a hetvenes évek folyamán intenzív beruházásokat haj­tottunk végre. A városi párt- és állami szervek véleménye szerint a dolgozók ma­gas szakképzettségi színvonala, s az in­tenzíven fejlődő tudományos-kutatási hát­tér jó feltételeket képez az elektrotechnikai iparhoz tartozó vállalatok korszerűsítésé­hez és fejlesztéséhez is, amelyek városunk hagyományos ipari alapját képezték. Ezek fejlesztésében a 8. ötéves tervidőszak folya­mán nagyobb mértékben kellene támasz­kodni az említett lehetőségekre, valamint a műszaki és a termelési alap további fejlesztésének szükségleteire. Az idei év döntő feladatának tartjuk a népgazdasági tervek sikeres teljesítését és túlteljesítését. Megállapíthatjuk, hogy dolgozóink magas fokú aktivitással és nem lankadó törekvéssel fejezik ki a városukhoz és a köztársasághoz fűződő pozitív viszo­nyulásukat. Az ipari vállalatok többsége megbirkózott a kemény tél következmé­nyeivel, s az év első öt hónapjára előirány­zott termelési feladatokat 100,6 százalékra teljesítették. Kedvezőbb a helyzet a feldol­gozó iparban, mint a végtermékeket gyártó vállalatoknál, ahol továbbra is rendszerte­len az alapanyagok, a féltermékek és az alkatrészek szállítása, s ahol belső problé­mák is vannak az operatív irányításban. Az építőipari szervezetek többsége a város területén sikeresen teljesíti a lema­radások felszámolására irányuló progra­mokat, amelyek értelmében a kiemelt fel­adatokat az első félév végéig, a pénzügyi mutatókat pedig szeptember 30-ig kell tel­jesíteniük. Az a célunk, hogy a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és a szövetségi kormánynak a felhívása szel­lemében az idei feladatokat minden válla­latnál komplex módon teljesítsék, beleértve a minőségi mutatók teljesítését is. Bratisla­va területén a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött gazdasági és szociális program sikeres teljesítésének alapvető feltétele az eszmeileg és szervezetileg egységes, a néphez szorosan kapcsolódó és szak­mailag jól felkészült városi pártszervezet, amely képes megoldani az igényes felada­tokat. Ebben az irányban kedvező hatást gyakoroltak az alapszervezetek taggyűlé­sei is az 1985-ös év elején, amelyek bíráló igényeséggel értékelték az eredményeket, s konkrét, ellenőrizhető határozatokat fo­gadtak el, amelyek egyértelműen a tervidő­szak utolsó évére és az egész 7. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok jó minősé­gű és határidőben való teljesítésére, vala­mint a 8. ötéves tervidőszak elkezdésének jó megalapozására irányulnak. A városi szervezet pártmunkáját a céltu­datosságra, a feladatok konkrét kitűzésére és teljesítésére irányuló törekvés, a dolgo­zók, az ifjúság és az állampolgárok politi­kai, munka- és társadalmi elkötelezettsé­gének állandó fokozódása jellemzi. Az év elején megnyilvánult munkaaktivitás, a ha­zánk felszabadításának 40. évfordulóját köszöntő kötelezettségvállalási mozgalom, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok által előidézett lemaradások felszámolásá­ért folyó harc kedvező politikai légkört te­remtett. Ezt most nem szabad elfecsérel­nünk, hanem céltudatosan és körültekintő­en a kongresszus előtti időszak igényes feladatainak teljesítésére kell felhasznál­nunk. VÁCLAV ŠÍPEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása ÚJ szó 1985. VI. 21. A párt és a nép egysége az a legna­gyobb érték, amelynek birtokában hala­dunk Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XVII. kongresszusa felé. Ezt az egysé­get továbbra is szilárdítanunk és mélyíte­nünk kell, mivel éppen ennek, valamint pártunk központi bizottsága elvszerü politi­kájának köszönhetjük nemcsak a gazda­ságban, hanem társadalmunk egyéb terü­letein is a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött fő feladatok megvalósítását. Ez a poli­tika következetesen kiindul a marxizmus -leninizmus alapelveiből, a konkrét politikai és gazdasági helyzet mély ismeretéből. S hogy ez így van, arról az észak-cseh­országi kerületi pártszervezet munkájának tapasztalatai is tanúskodnak. Rendkívül pozitív jelenségnek tekintjük elsősorban azt, hogy az ötéves tervidőszak második felében a tüzelőanyag-energetikai komplexum Észak-Csehország és az egész köztársaság gazdasági fejlődésének ismét stabilizáló tényezője lett. A kerület­ben az elmúlt esztendő tervfeladatait négy és fél napos időelőnnyel teljesítettük, mi­közben terven felül 1,5 milliárd korona volt az árutermelés értéke. Az Észak-cseh­országi Barnaszénmedence dolgozókol­lektívái 75 millió tonna szenet fejtettek tavaly, ami csúcseredmény. Kedvezően alakul a helyzet ez idén is, noha jelenleg problémák mutatkoznak az értékesítésben. Nagyra becsüljük a bányászkollektívák jelentős kezdeményezését. Néhány kollek­tíva, például a tušimicei konszernvállalat Merkúr bányájában már teljesítette a 7. ötéves terv feladatait. Ehhez a sikerhez nagymértékben járult hozzá az a szocialis­ta munkabrigád, amelyet Ivan Džubinský elvtárs, a kerületi pártbizottság elnökségé­nek tagja vezet, továbbá a központi szén- zúzóban, a technológiai közlekedésben dolgozó kollektívák, valamint a jó együtt­működés a breznói vasútállomással. Az elmúlt hét tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy a népgazdaság zavartalan menete érdekében idejében, megfelelő mennyiségben kell biztosítani a szükséges villamos és hőenergiát. Véleményünk sze­rint ezért a fogyasztás szabályozását úgy kellene módosítani, hogy ne akadályozza a folyamatos fejtést. A szénmedencében jelentősen jobb lett a fejtés előkészítése is. A feltárható szénkészlet egy év leforgása alatt 23,7 millió tonnáról 32,3 millió tonnára növekedett, vagyis több mint egyharmadá- val. Elismeréssel nyugtáztuk energetikusa­ink, vasutasaink, vegyészeink és más ága­zatok feladataikkal sikeresen megbirkózó dolgozókollektívái igyekezetét is. A XVI. pártkongresszuson kitűzött gazdaság- és szociálpolitikai célok elérésében bevált az Észak-csehországi kerület fejlesztési ter­ve. Ebben a tervben nemcsak konkrét módon kifejezésre jut a kerület csehszlo­vák népgazdaságban betöltött egyedi hely­zetének elismerése, hanem egyben hatá­sos eszköze számos probléma megoldá­sának, amelyeket a külszíni fejtésnek, az energetikának, a gáztermelésnek, a vegy­iparnak és egyéb iparágazatoknak példát­lanul magas fokú koncentráltsága idéz elő. E tervnek, az emberek szervező munkájá­nak és kezdeményezésének köszönhető­en már ma megállapíthatjuk, hogy elérjük a termelőerők fejlesztésének fő céljait. Sok minden változik a lakosság életfeltételei­ben is. Az ipari termelés magas fokú kon­centráltsága következményei felszámolá­sának széles körű programja, s ezzel kap­csolatban az erőművek pernyefelfogó be­rendezéseinek rekonstrukciója megnyilvá­nul abban, hogy lényegesen csökkent a le­vegő szennyezettsége szilárd halmazálla­potú anyaggal. Épülőfélben vannak a kén- oxidot elvonó berendezések, ezek közül az elsőt az Ústí nad Labem-i Tüzelőanyag Kombinátban már próbaüzembe helyezték. Mindez, valamint a lakásépítési program, a műszaki infrastruktúra fejlesztése, vala­mint az egészségügyi és a szociális prog­ram megvalósítása kedvezően hat a dolgo­zók állandósítására. Megszűnt a lakosság hosszú távon tapasztalt kedvezőtlen mig­rációja, noha továbbra is problémák van­nak a munkaerők összetételét tekintve. A kerületben nagy hiányát érezzük a ma- gasfokúan szakképzett munkásoknak, technikusoknak és humán értelmiségiek­nek. Nálunk főleg a fiatalok valóban érvé­nyesülhetnek és tartós otthonra talál­hatnak. Az említett fejlesztési terv megvalósítá­sáért vívott harc tapasztalatai és az elért eredmények alapján az a meggyőződé­sünk, hogy a döntő fontosságú ipari köz­pontok komplex fejlesztésének ez a mód­szere nagyon hatásos és a következő időszakban is szükséges. A kerület szociá­lis és gazdasági fejlesztésének bonyolult kérdései, tekintettel társadalmi fontossá­gukra, megkívánják a területi és a központi szervek szoros együttműködését. Ezért közösen, noha nem csekély nehézségek­kel, előkészítjük az Észak-csehországi ke­rület 1986-1990. évi fejlesztésének területi tervét. Ez egyben kongresszusi felkészülé­sünk egyik témája is, amelyet külön doku­mentumként szeretnénk kerületi pártkonfe­renciánk elé terjeszteni. Ezzel egyidejűleg megkezdjük a munkát a 2000-ig szóló terv kidolgozásán. Ez feltétlenül szükséges, tekintettel a fejtés korlátozásának folyamatára és ar­ra, hogy az Észak-csehországi Barnaszén­medencében a közeljövőben kimerülnek a szénkészletek. Csakhogy távolról sem érünk el mindab­ban sikert, amiben szeretnénk. A termelési terv teljesítésében az év elejétől nem cse­kély problémáink vannak, ezzel semmi­képp sem vagyunk elégedettek. Ennek ellenére kerületünk ipara a termelési terv­feladatokat az öt hónap leforgása alatt globálisan 122,5 millió koronával túlteljesí­tette, a saját teljesítmény tekintetében azonban a kerület vállalatainak fele 362 millió korona értékkel maradt el a tervfel­adatoktól. Kedvezőtlen a helyzet a minőségi mutatók teljesítésében. Ebbe nem törőd­hetünk bele és nem is akarunk beletörődni. A párt szerveit, az alapszervezeteket, az egyes kommunistákat és az irányító dolgo­zókat ezért arra vezetjük, hogy a kongresz- szusi előkészületek során a legfontosabb feladatnak tekintsék a 7. ötéves terv követ­kezetes teljesítését. Nem mindenütt sikerül megfelelő ütem­ben előrelépnünk. Szerintünk ennek egyik oka az, hogy a tárcák és a vállalatok nem képesek megfelelő gyorsasággal megvaló­sítani a tudományos-műszaki haladást. A vezető gazdasági és tudományos-mű­szaki dolgozók számára 1982-ben kerületi aktívaértekezletet rendeztünk a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés időszerű kérdései­ről. Kidolgozzuk a kerület tudományos­műszaki fejlesztésének fő irányait. Erre a kérdésekre orientáltuk a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag megtakarításá­nak társadalmi ellenőrzését is. Ennek elle­nére számos területen még mindig csak a propagandánál tartunk. Sok vezető dol­gozó ugyan szóban egyetért a tudomá­nyos-technikai forradalom meggyorsításá­val, de még mindig lassan és hézagosan valósítja meg a gyakorlatban ezzel kapcso­latos saját következtetéseit. Ezen a terüle­ten hatékonyabbá kell tennünk a megköze­lítést. A jelenlegi időszak megkívánja tőlünk, hogy mindennapos gyakorlatunkban haté­konyabban hasznosítsuk a bevált szovjet tapasztalatokat. Nem törekedünk a máso­lásra és a gépies átvételre, a másik oldalon azonban a bevált tapasztalatok elterjedé­sét nem bízhatjuk a véletlenre, az ösztö- nösségre, az egyének vagy a pártkollektí­vák hajlandóságára, avagy hajlandóságuk hiányára. Rájöttünk arra, hogy szervezet­tebben és céltudatosabban kell átvennünk azt, ami másutt bevált és eredményes. Ugyanakkor minden esetben tekintetbe kell vennünk saját konkrét feltételeinket. Amennyiben azonban arra a megállapítás­ra jutunk, hogy ez vagy az hasznos, akkor ezt nem elég csupán népszerűsíteni, ha­nem elsősorban szervezetten és követke­zetesen el kell terjeszteni. Pártunkban és szocialista társadal­munkban a kongresszusok előtti időszakot mindig a fokozott aktivitás és kezdeménye­zés jellemezte. Ez nyilván most is így lesz. Nagy alkalom nyílik számunkra, hogy ezt az időszakot felhasználjuk pártunk vala­mennyi tagja és tagjelöltje felelősségtuda­tának fokozására. Tisztában vagyunk az­zal, hogy sok függ a kerületek és a járások pártszervei, valamint az alapszervezetek munkastílusa és munkamódszerei tökéle­tesítésétől. El kell érnünk azt, hogy az alapszervezetek az egész pártmunka tény­leges tengelyévé váljanak. Elsősorban az alapszervezetekben dől el a pártpolitika megvalósítása és a kommunisták nevelé­sének ügye. Arra a megállapításra jutot­tunk, hogy az alapszervezeteket elsősor­ban nagyobb önállóságra és arra kell ve­zetnünk, hogy a kommunisták mindenkinél korábban felismerjék környezetük alapvető problémáit, amelyeket meg kell oldani s maguk keressék a megoldás módját is. Továbbá szükséges az, hogy a határozat­nak ne tulajdonítsanak valamiféle varázs­erőt, hanem konkrétan szervezzék megva­lósítását. A kongresszus előtti időszakban elsősorban a pártpolitikát környezetükben következetesen és cselekvően érvényesítő szervezők százainak és ezreinek nevelé­sére fogunk törekedni. E tekintetben párt­aktívánkban a legfontosabbaknak az alap­szervezeti elnököket tekintjük. Kiválasztá­suknak, felkészítésüknek és nevelésüknek rendkívüli figyelmet szentelünk az évzáró taggyűlések előkészítése során. Az alap­szervezeti elnököt rendszerint nemcsak egy megbízatási időszakra választják. Szüntelen kapcsolatban kell vele állni, se­gítséget kell nyújtani eszmei és politikai fejlődésében. Ezért úgy döntöttünk, hogy a kongresszusok közti időszakokban a ke­rületi politikai iskola egyhavi tanfolyamain oktatásban részesítjük az alapszervezeti elnököket. Ezeken a tanfolyamokon főleg a pártpolitika időszerű kérdéseivel és a pártmunka tapasztalataival ismerkednek meg. A XVII. kongresszus előkészítése fon­tos, szerves részének tekintjük a céltuda­tos és elvszerű káderpolitikát. Teljes mér­tékben azonosulunk a pártunk központi bizottsága elnöksége beszámolójának gondolataival, és azokat igyekszünk foko­zatosan megvalósítani. E tekintetben főleg a párt választott szerveiben és apparátusá­ban megtettük már az első lépéseket és ezt az irányt kívánjuk követni az évzáró tag­gyűlések előkészítése szakaszában is. VASIL PAČUTA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottsága elnökének felszólalása Az előző ötéves tervidőszak dinamikájá­ra támaszkodva vállalatunk éves végrehaj­tási terveit a gyors javulási ütem jellemzi, főleg ami a minőségi mutatókat illeti. A 7. ötéves tervidőszak kezdete óta új módon értelmezzük a műszaki politikát és a tech­nikai fejlesztést, főleg a technológiai beren­dezések korszerűsítésével és rekonstruk­ciójával kapcsolatban. A korszerűsítési ak­ciók tapasztalataiból indulunk ki. Gazdasá­gunk továbbfejlesztésének feltételei a mű­szaki haladás ütemének lényeges meg­gyorsítását követelik meg. A politikai szervező munkában elsőren­dű figyelmet fordítunk a párt gazdaságpoli­tikájának megvalósítására. A vállalati párt- bizottság és a vállalatvezetőség ügyel arra, hogy a felsőbb pártszervek határozatait lebontsák az üzemek és a részlegek konk­rét feltételeire. Az elmúlt időszakban meg­hosszabbítottuk a régi kokszgyártó bere«- dezések élettartamát, új, nagy kapacitású kokszgyártó egységet létesítettünk, és kor­szerűsítettünk két nagyolvasztót. Az egyi­ket a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű állította elő. A nagyolvasztó irányítására számítógépet alkalmazunk. Bevezettük a folyamatos acélöntést. Ez az üzemegy­ség az idén túlteljesíti a tervezett kapaci­tást. Korszerűsítettük az acélművet, átad­tuk a vákuumos acélgyártási részleget, sikeresen korszerűsítjük a széles sávú me- leghengerdét, s kiegészítettük a vállalat energetikai berendezéseit. 1981-től tavalyig az innovált gyártmá­nyok részaránya 1,76-ról 7,82 százalékra emelkedett, s az idén ez az arány eléri a 11,6 százalékot. Az első osztályúnak minősített termékek részaránya a kötele­zően értékelteken belül ugyanebben az időben több mint 30 százalékkal emelke­dett, és az idei év végén eléri a 42,5 százalékot. A magas műszaki színvonalú és gazdaságosan előállítható gyártmányok aránya 0,6-ról 4 százalékra nőtt. Számításaink szerint a tiszta teljesítmé­nyek tervét a 7. ötéves tervidőszakban több mint egymilliárd koronával, vagyis 15 százalékkal, a munkatermelékenység ter­vét pedig 7,7 százalékkal túlteljesítjük, mi­közben jelentősen csökkennek az önkölt­ségek. A tudományos-műszaki fejlesztés ered­ményeinek alkalmazása, a tömegpolitikai munkának és a dolgozók kezdeményezé­sének széles körű fejlődése visszatükröző­dik az állami célprogramok feladatainak megvalósitásában-túlteljesítésében. Vár­ható, hogy az előirányzottnál 2233 terajou- le-lal több fütőértékű tüzelőanyagot és energiát s csaknem 60 ezer tonnával több vasat takarítunk meg. A minőségi mutatók terén már tavaly túlhaladtuk azokat a célo­kat, amelyeket az ötéves tervidőszak utol­só évében kellett volna elérni. A szocialista és a tőkés országokba irányuló kivitel feladatait túlteljesítjük, s vál- (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom