Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-21 / 144. szám, péntek
Vita a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén (Folytatás az 5. oldalról) lalatunk csaknem 40 százalékkal részesedik a Vaskohászati Tröszt exportjából. Ezek az eredmények egyértelműen mutatják, hogy sikeresen teljesítjük a CSKP KB 8., 10. és 12. ülésének határozatait. Tavaly a vállalat a tiszta teljesítmények terén 407 millió, az idén pedig 580 millió koronával többet tervezett, mint ami a 7. ötéves tervidőszakbeli előirányzatban szerepelt. Ezeket a feladatokat sikeresen megvalósítjuk. Az említett eredményekhez nagyban hozzájárult a dolgozóknak, főleg a 967 szocialista munkabrigádnak és a 110 komplex racionalizációs brigádnak a kezdeményezése, amelyek élén 77 kommunista áll. E brigádok nagy gondot fordítanak az alapvető termelési problémák megoldására, a fűtőanyag-, energia- és fémtakarékosságra, valamint a termékek minőségére. A legjobb eredményeket azok a komplex racionalizációs brigádok érik el, amelyeket közvetlenül olyan vezetők irányítanak, akik szakmai hozzáértésükkel és politikai aktivitásukkal, valamint személyes tekintélyükkel segítik elő e brigádok eredményes tevékenységét. A komplex racionalizációs brigádok aktivitásának gazdasági haszna az ötéves tervidőszak elmúlt négy évében meghaladta a 160 millió koronát. A személyes és csoportos tervek teljesítésébe vállalatunknál a műszaki-gazdasági dolgozók 44,6 és a munkások 19,2 százaléka kapcsolódott be. E tervek gazdasági haszna az elmúlt négy esztendőben meghaladta a 240 millió koronát. Az újítási javaslatok haszna ugyanebben az időszakban 400 millió korona volt. Az irányítás és a munkaaktivitás további javulását várjuk a bérrendszer gazdasági hatékonysága tökéletesítésének második szakaszától, amely az idei év elején kezdődött. Ez nagy igényeket támaszt a párt és a társadalmi szervezetek, valamint a gazdasági dolgozók politikai, szervező- és tömegpolitikai tevékenységével szemben. A bérrendszer gazdasági hatékonyságának tökéletesítésével szorosan összefügg a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése. Ezt a formát a Kelet-szlovákiai Vasműben 52 kollektíva több mint 2300 dolgozója alkalmazza. Ennek köszönhetően élőmunkát takarítanak meg, csökkentik a túlórák számát, növelik a teljesítményeket, szilárdítják az elvtársi, munkatársi kapcsolatokat, növelik a művezetők tekintélyét, és javítják a termelés minőségét. Jelenleg a dolgozók kezdeményezését főleg a tudományos-műszaki fejlesztésre és a késztermékgyártás lényegesen hatékonyabbá tételére irányítjuk. A fokozott fémtakarékosságnak, a fűtőanyag- és energiafelhasználás csökkentésének, valamint az élőmunka-felhasználás ésszerűsítésének köszönhetően a 8. ötéves tervidőszakban több mint 20 százalékkal akarjuk növelni a munkatermelékenységet, s ezáltal több mint 100 százalékkal a tiszta teljesítményeket. A jövőben is biztosítjuk a feltételeket a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához. Elsősorban saját tudományos kutatási alapunk eredményeit akarjuk felhasználni, s tökéletesíteni szeretnénk a termelés műszaki alapját. E téren nagy súlyt helyezünk a hideghengerde korszerűsítésére, a második folyamatos acélöntő berendezés építésére és a széles sávú meleghengerde korszerűsítésének befejezésére. Az intenzifikálási program keretében vállalatunknál megteremtjük a feltételeket a gépipari termelés fejlesztéséhez. A szükségletek felmérése után vállalatunk előtt két lehetőség áll. Az egyik az ún. kis gépipari termelés, amely saját gépipari termelésünknek néhány új termékkel s további olyanokkal való bővítését jelenti, amelyek a felújítással és korszerűsítéssel kapcsolatos vállalatfejlesztési szükségletek kielégítését szolgálják. A második alternatív lehetőség a termékszerkezet teljes átalakítása. Jelenleg az egyik csarnok berendezéseinek egy új termék gyártására történő felhasználását célzó beruházás javaslatán dolgozunk: az említett csarnokban kristályosítók részlemezeinek gyártását akarjuk megkezdeni a Vaskohászati Tröszt és a Vítkovicei Vasmű számára. Vállalatunk ezenkívül fontolóra vette egy robotüzem építését, amelyben nehézrobotokat gyártanánk kohóüzemek számára. Az ezzel foglalkozó prešovi kutatóintézet közelsége, a felsőoktatási intézmények fejlett tudományos-műszaki alapja és az, hogy a vállalatnak elegendő szakképzett dolgozója van, ehhez kedvező feltételeket teremt. Az Uralmas üzemmel együttműködve megkezdtük a második folyamatos acélöntő berendezés építésének tervelőkészítését. Az együttműködés további területe az új karosszéria készítéséhez használatos lemezek kifejlesztése és gyártása. A dinamólemezek mágneses tulajdonságainak kutatása és javítása terén már 1972 óta közvetlen együttműködést fejtünk ki. A minőség javítása és a választék bővítése terén elért számos kedvező eredmény teljes mértékben alátámasztja törekvéseinket. A vállalat pártszervezete a politikai szervező munka minden formáját alkalmazza a közelgő évzáró taggyűlések és pártkonferencia megfelelő előkészítésére. Az a célunk, hogy jól felkészüljünk az intenzifikálás további elmélyítésére, amelyben az élet- színvonal emelkedésének forrását látjuk. LADISLAV ADAMEC elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a CSSZK kormánya alelnökének felszólalása Pártunk központi bizottságának jelenlegi ülésén országunk közeli és távlati fejlődésének a kérdéseivel foglalkozunk, s ebben a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak eredményeiből és tanulságaiból indulunk ki. Ennek kifejező vonásai közé tartozik az a törekvésünk is, hogy növekedjen a fiatal nemzedék részvétele céljaink megvalósításában, javuljon az anyagi és társadalmi helyzete, valamint a szocialista nevelés színvonala. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója alkalmából felidéztük a mához vezető utat. Elgondolkoztunk azon, ami bevált, amire építeni lehet. A szocializmusra vo- natkozó elképzeléseinket elsősorban a Szovjetunió történelmi győzelmének a hatására alakítottuk ki. Magas eszmei célokat tűztünk magunk elé, s készek voltunk ezek eléréséért mindent megtenni, amire erőnkből tellett. Az akkori aktivitás magától jött, nem várakoztunk irányelvekre, hanem kezdeményezően használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a kommunista mozgalomban való részvétel adott. A párt érthető jelszavaira támaszkodtunk. A helyzet javítására, megváltoztatására irányuló törekvés elsősorban alulról, a dolgozók műhelyeiből és otthonaiból indult ki. Az emberek saját ötleteikkel fordul-, tak a funkcionáriusokhoz, nyíltan bírálták azt, amivel nem voltak megelégedve, s követelték a helyzet javítását. Mi fiatalok szintén részt akartunk venni ebben, a politika, a termelés és a kultúra minden területén. Semmi sem volt számunkra közömbös, amit mai szemmel nézve a legfontosabbnak tartok. Természetesen távolról sem akarom azokat az éveket idealizálni. Nem volt minden hiba nélkül, de nem kevés hasznos dolog ma is érvényes. A jobb élet, a boldogabb jövő elképzelése lelkesítően hatott. Mai szemmel nézve akkor leegyszerűsítve láttuk a helyzetet. Az alapvető dolog, az igazságos, közösségi, szocialista alapokra épített élet utáni vágy azonban helyes volt. Jogos az a törekvés, hogy a fiatalok tovább haladjanak az általunk megkezdett úton. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy egyes emberek túlságosan az emlékeikből élnek, s az ifjúság eszményképeit a múltból merített, saját elképzeléseik szerint akarják formálni. A fiatalok egy része viszont figyelembe se veszi az • idősebbek érdemeit. Mindkét szemlélet káros. A- szocializmust csak a kölcsönös bizalom alapján, a becsületes emberek együttes erejével lehet építeni, a korkülönbségre való tekintet nélkül. Az új nemzedék tagjainak többsége nem tekinti magát a forradalmi vívmányok, az apai hagyaték passzív örökösének. Ezt a felfogást megfelelő módon támogatnunk kell, hiszen a felnövekvő nemzedék programunkat támogató kezdeményező és öntudatos hozzáállása nemcsak generációs kérdés, hanem össztársadalmi ügy is, a szó legszorosabb értelmében. Ebből indul ki a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány és a cseh kormány ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságának tevékenysége is. Arról van szó, hogy a fiatalokkal végzett munka eredményei kedvező hatást gyakoroljanak a közvéleményre. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e célok eléréséhez nélkülözhetetlenül szükséges az egységes eljárás, a központi szervektől kezdve, a kerületeken és a járásokon át, egészen az egyes üzemekig. A fiatalok számára széles körű érvényesülési lehetőségeket biztosítunk, s többnyire a lelkesedésüket támogató szándék sem hiányzik. Nem ritkán azonban megfontolatlan ügyintézési irányelvekkel inkább korlátozzuk őket, ahelyett, hogy támogatást nyújtanánk nekik. így aztán gyakran ők maguk is megszokják a fölülről jövő utasításokra való várakozást, ahelyett, hogy önállóan szerveznék a munkát és a szabad idő hasznos eltöltését. Ez megnehezíti az ifjúság jelentős részére gyakorolt hatásunkat, amely nem azért áll félre, mert alapjában véve nem ért velünk egyet, hanem azért, mert nem tudjuk helyesen támogatni a kezdeményezésüket. Az új oktatási-nevelési rendszer megvalósítása, főleg a fiatalok iskolai felvétele és elhelyezése problémákkal is jár. Oktatásügyünk hazai és külföldi elismerése elsősorban az elméleti és a szakoktatás színvonalára vonatkozik, a fiatalok gyakorlati életre való felkészítésében azonban sokat kell még tennünk. Arról van szó, hogy a fiatalok képesek legyenek a nehézségek leküzdésére, hogy ne hátráljanak meg a kezdeti nehézségek miatt, s ne vegyen erőt rajtuk a passzivitás. Ebben nagyobb feladatok hárulnak az iskoláinkra, s azok szorosabb együttműködésére a termelési és a nem termelési szervezetekkel. Az elmúlt években az egész társadalomban bekövetkezett pozitív változások kpre- tében az ifjúság helyzete is javult. Javultak a munkafeltételek, kiszélesedtek a tanulás, a kultúrális és társadalmi élet területei. Ez azonban nem vonatkozott azonos mértékben az ifjúság minden csoportjára. A fiatalok társadalmi helyzetének nem csekély a politikai jelentősége. Ezen a területen is sok mindenen el kell gondolkozni, s javítani való is akad. Például a legalacsonyabb bevételű háztartásoknak több mint a felét fiatalok képezik, s körülbelül csak a fele részük számíthat a szülők segítségére. A statisztikai kimutatások szerint a fiatal házasoknak csak mintegy 30 százaléka szerez lakást egy éven belül. Ugyanakkor a szövetkezeti lakásra fordított kiadások túlságosan nagy terhet jelentenek a fiatal házasok többsége számára. Az állampolgárokkal folytatott beszélgetések során nem egyszer hangzik el, hogy ezt a helyzetet jobban meg kell vizsgálni. Véleményem szerint azok a bíráló hangok is jogosak, amelyek a főiskolai végzettségű dolgozók kezdő fizetéseit keveslik. A jövőben nem nézhetjük el, hogy a fiataloknak az elért szakképzettégtől függetlenül kell megoldaniuk lakásgondjaikat és pénzügyi problémáikat. Érdemes elgondolkozni a kétnem- zedékes lakásépítés elterjesztéséről is, ami lehetővé tenné a nemzedékek közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok szilárdítását, megkönnyítené a gyermekekről való gondoskodást, s erősítené a családi életet. Ezzel egy olyan fontos problémát is megoldhatnánk, amilyen a bölcsődékben és óvodákban elhelyezett gyermekek megbetegedése, s ezzel összefüggésben az anyák mukából való kimaradása. Célszerű lenne azt is megvizsgálni, hogy milyen mértékben hat a népszaporulatra a gyermekek ellátási szükségleteinek, például ruházkodásának pénzügyi költsége. Mindannyian elismerjük, hogy a tudomány és a technika iránti viszonyulás már korai fiatal korban kialakul. De vajon van-e elegendő és árszínvonal szempontjából is hozzáférhető olyan termékünk, amely az alkotókészség, az ötletesség és a találékonyság fejlesztésére szolgálna, amilyenek például a kalkulátorok, az elektronikus, játékok, és a politechnikai nevelésre szolgáló alkatrészek? Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok fejlődésére, az életre és munkára való jobb felkészítésükre fordított kiadások a leghatékonyabb beruházásaink közé tartoznak. A fiatalok szabad idejével, ezzel a nagy személyi és társadalmi gazdagsággal egyelőre nem gazdálkodunk helyesen. Ha valaki megtanulja az időpazarlást, az később az anyagi és erkölcsi értékeket sem tudja becsülni. A cseh kormány nemrég alapelveket és intézkedéseket fogadott el a szabad idő eltöltésére gyakorolt társadalmi hatás fokozása céljából. A SZISZ Csehországi Központi Bizottságával folytatott közös tárgyalásunkon olyan célt tűztünk ki, hogy a fiatalok számára minden városban és községben meg kell teremteni a feltételeket a közös szórakozáshoz, kulturális és műszaki képességeik érvényesítéséhez. Konkrétabb és kifejezőbb támogatásban kellene részesíteni a testnevelés és a sport fejlesztését is. A tapasztalatok szerint a szükséges létesítmények építését a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek, valamint az üzemek közös ügyeként kellene szervezni. A költségek bizonyára sokszorosan megtérülnének. Takarékosan kell gazdálkodnunk, az igaz, de abba sem törődhetünk bele, hogy a szűkén értelmezett takarékossági intézkedések következtében a lakónegyedek ne váljanak igazi otthonokká, hanem csak pihenésre szolgáljanak. A szabad idő eltöltésének jobb szervezésére irányuló törekvéseinkben az utóbbi időszak egyes jó tapasztalataira akarunk támaszkodni. Hasznos lépés volt például annak a dokumentumnak a kidolgozása, amely a gyerekek és a fiatalok részvételét növelte a tudományos-műszaki fejlesztésben. Hasonló jellegű hosszú távú programokat kell kidolgoznunk más területekre is, hiszen csak konkrét szakköri tevékenységgel lehet kifejteni megfelelő nevelő hatást. A közismert igazságok hangoztatásával, oktatgatással és moralizálással nem érhetünk el sok eredményt. A fiatal nemzedék nevelését sem értelmezhetjük egyoldalúan. A fiatalok műveltebbek, nem jelentik csupán szüleik megújulását, másolatát. A világra és a történelmi helyzetekre vonatkozó elképzeléseiket sajátos, ismételhe- tetlen módon alakítják ki. Egyetértek azzal a nézettel, hogy sem jobbak, sem rosszabbak annál, amilyenek mi voltunk. Csupán mások. Nekik is vannak kis és nagy gondjaik. Szükségük van a megértésre, a tanácsra és a segítségre, anélkül hogy általánosan elítélnénk a viselkedésüket, vagy éppenséggel túlzásba vinnénk a dicséreteket. A fiatalok rendkívül érzékenyek az igazságosság és az erkölcsi alapelvek megtartására. A jelenlegi időszak nem gyengíti, sőt inkább kiemeli annak szükségességét, hogy a fiatalokban olyan tulajdonságokra támaszkodjunk, amilyen például a jó és a rossz, a szavak és a tettek közötti ellentét szigorú megkülönböztetése és bírálata a személyi életben, a családban és a társadalomban, a formalizmus, az elvtelenség és a képmutatás iránti ellenszenv, az elégedetlenség az elért eredményekkel, valamint az új iránti lelkesedés. Ezek az előnyös tulajdonságok azonban csak akkor válhatnak progresszív társadalmi erővé, ha kapcsolatban vannak az idősebb nemzedék munka-, osztály- és politikai tapasztalataival. A munkateljesítmények és a személyi érdemek megkülönböztetett elismerése is nagyobb hatást gyakorol a fiatalokra, mint a tapasztalt dolgozókra. A fiatalok megalkuvás nélkül, az igazságérzet tudatában reagálnak a szocialista erkölcs és életstílus alapelveinek megsértésére, a korrupció és a protekcionizmus jelenségeire, a kultúra és a sport területén előfordulói negatív jelenségekre, habár ezt nem mindig juttatják nyilvánosan is kifejezésre. Elítélik azokat, akik érdemtelenül, becstelen és törvénytelen úton jutnak nagyobb jövedelemhez, akik a becsületes munkáról megvetéssel nyilatkoznak, sőt még ki is nevetik. A szocialista törvényesség, fegyelem és rend megszilárdításában a eddiginél nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a fiatal nemzedék döntő többségének egészséges nézeteire. Hiszen kinek másnak lenne joga az egyenlő és igazságos feltétetekre a munkában és az életben való érvényesülésre, ha nem azoknak, akik a szocializmusban nőttek fel? Tapasztalatból tudjuk, hogy semmi sem ösztönzi jobban a fiatalokat, mint az, hogy alkalmat, lehetőséget kapnak erőik és képességeik érvényesítéséhez. A hazafiúi és internacionalista érzés erősítése megköveteli szilárd meggyőződésüket társadalmi rendszerünk előnyeiben, abban, hogy szocialista társadalmunk képes lesz sikeresen belépni a harmadik évezredbe, s hogy biztonságunk és fejlődésünk garanciáját a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködés fejlesztése képezi. Ezért is nagy felelősséget viselünk a gazdasági és társadalmi fejlődés következő tizenöt évre szóló programjának előkészítéséért. E program politikai súlya és tekintélye attól függ majd, hogy milyen választ ad az egyes társadalmi csoportok alapvető szükségleteinek kielégítésére, s milyen szélesre tárja a kapukat a kezdeményezés, a versenyszellem, a tudományos-műszaki alkotás előtt. Csak az ilyen világos és céltudatos program alapján nyerhetjük meg, vezethetjük és nevelhetjük az embereket. ÚJ SZÓ 6 1985. VI. 21.
