Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1985. június 21. XXXVIII. évfolyam 144. szám Ára 50 fillér Az egész társadalom ügye Az eredmények értékelése, a problémák feltérképezése s a feladatok fontossági sorrendjének megszabása jellemezte a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén elhangzott jelentést. A tanácskozás kijelölte a XVII. pártkongresszusra való előkészü­letek fő irányát. Számunkra meghatározó jelentőségű, hogy a hetedik ötéves terv utolsó évének feladatait hiánytalanul teljesítsük. Azt a munkaaktivitást és kezdeményezést, amely hazánk felszabadításának 40. évfordulója kapcsán kibontako­zott, továbbra is a legfontosabb feladatok megoldására kell irányítani. Elsősorban az elmúlt időszakban elért eredményeink bizonyítják, hogy előrehaladásunk szempontjából döntő jelentő­ségű a párt egysége, vezető szerepe, szervezőmunkája és szoros kapcsolata egész népünkkel. E kapcsolat erősítése jelenti további sikereink egyik fő forrását. Figyelmünket elsősorban a termelési feladatok teljesítésére kell összpontosítani, mivel a nemzeti jövedelem növekedésének üteme döntően meghatározza életszínvonalunk további alakulá­sát is. A központi bizottság beszámolójában leszögezi: „A népgazdaság fejlődése az elmúlt négy év alatt és az idei év első öt hónapjában feljogosít bennünket arra, hogy elmondjuk: a fő mutatókban teljesítjük, sót túlteljesítjük a hetedik ötéves tervidő­szak feladatait. Feltételezzük, hogy a nemzeti jövedelem hozzá­vetőlegesen 11 százalékkal, az ipari termelés 14 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9-10 százalékkal emelkedik az elmúlt ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva. Előreléptünk az ipari és mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésében és hatékonyságának fokozásában, valamint az élelmiszer-önellátás fokozásában. Eredményeinket, előrehaladásunkat lényegesen befolyásolja, milyen ütemben használjuk ki tartalékainkat. Feltárásukról szá­mos munkahelyen csupán beszélnek, a gyakorlatban, a terme­lésben ott azonban új értékek nem keletkeznek. Az ilyen jellegű hiányosságokat energikusabban kell felszámolni, a problémák megoldását nem szabad elodázni. Erre nyomatékosan figyel­meztetett a tanácskozás, kiemelve, hogy minden az embereken múlik: lelkiismeretes munkájuk, kezdeményezésük, felelősség­tudatuk meghatározó jellegű számunkra. Éppen ezért: „Az emberek döntő többségének érdekében - akik becsületesen dolgoznak - határozottabban kell fellépni a különböző vissza­élések, az élősködés és a munkakerülés minden formája ellen, s olyan törekvések ellen, amelyek a jogtalan, a munka nélküli jövedelemszerzést célozzák. A szocializmustól idegen jelensé­gekkel kapcsolatos elnéző magatartás nemcsak gazdasági, hanem - főleg - erkölcsi, politikai kárt okoz.“ Ez a megállapítás elsősorban a pártszervezetek, a kommunisták számára jelölt meg eiodázatlan feladatokat. Mert elsősorban tőlük várják a dol­gozók, hogy a negatív jelenségek felszámolásában, a tartalékok feltárásában, a szervezettség, a rend, a munkafegyelem erősíté­sében az élen járjanak. Példák egész sora bizonyítja, hogy a gyakorlatban, egy-egy munkaszakaszon a pártszervezet tevé­kenysége mennyire meghatározza az egész kollektíva eredmé­nyeit. Az őszinte, elvtársi kapcsolatok kisugárzása megteremti a jó munkahelyi légkört, amelyben természetes a vélemény- csere, az igazmondás, s ahol a termelési értekezletek valóban a problémák megoldását, az alkotó légkör, az egyéni kezdemé­nyezés kibontakozását szolgálják. Mindannyian tudjuk: szociális és gazdasági céljaink megvaló­sítását lényegében gazdaságunk intenzív fejlesztésének üteme szabja meg. A minőségi követelmények, a tudományos-műszaki haladás határozottabb érvényesítését halaszthatatlan feladat­ként jelölték meg a XVI. kongresszus határozatai is. Teljesítésü­ket elsősorban a pártszervezeteknek kell számonkérniük mind a kommunista, mind a párton kívüli gazdasági vezetőktől. Gazdaságpolitikánk megvalósításában döntő jelentőségű a Szovjetunióval a közelmúltban aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési prog­ram. Ez a program új szakaszt nyit a kölcsönös együttműködés­ben, lehetőségeket teremt a tudományos-műszaki fejlesztés lényeges meggyorsítására, a termelési kooperáció és szakosí­tás bővítésére. Hosszú távú együttműködési programokat készí­tünk elő más szocialista országokkal is. A központi bizottság fontosnak tartja a népgazdasági tervezés és irányítás további tökéletesítését, s a gazdasági mechanizmus javítását minden szinten. E témával kapcsolatban Husák elvtárs hangsúlyozta: „Abból indulunk ki, hogy a vállalatok túlnyomó többségénél tehetséges, felelősségtudattal rendelkező gazda­sági vezetők és jól működő pártszervezetek dolgoznak. Követ­kezetesebben kell munkálkodniuk az önelszámolási és az anyagi érdekeltségi rendszer tökéletesítésén, hogy minden dol­gozó kollektíva és minden munkás keresete közvetlenül függjön a munka eredményétől, terjeszteni kell a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást. A demokratikus centralizmusra épülő irányítási rendszernek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy tovább növekedjék a dolgozók részvétele az irányí­tásban, érdekeltségük a termelésben s a gazdálkodás minőségi szempontjainak aktív érvényre juttatásában minden vállalatnál, üzemben és minden szervezetben.“. Megkezdődtek az előkészületek pártunk XVII. kongresszusára. Ebben a folyamatban fontos feladat hárul a pártalapszervezetek évzáró gyűléseire és a pártkonferenciákra. A kongresszusi előkészületek során elsősorban nekik kell magasabbra emelni a mércét, és határozottabban kell érvényesíteniük azt az alapel­vet, hogy „az, ami a múltban elegendő volt a feladatok teljesíté­séhez, ma mór - és annál inkább holnap - kevés.“ Azok a feladatok, amelyeket a központi bizottság jelentése felölel - a gazdaságpolitikától az ideológiai munkán keresztül hazánk védelmi képességének erősítéséig - csakis a politikai és mun­kaaktivitás fokozásával válthatók valóra. Vagyis „nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a kongresszus előkészítése a párt és az egész társadalom ügye legyen.“ CSETÖ JÁNOS A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 17. ÜLÉSE Jóváhagyták az SZSZK 1984. évi állami zárszámadását A képviselők megvitatták a kormány jelentését a másodlagos nyers- és alapanyagok felhasználásáról az ipari tárcában • Hivatásos bírók választása (Tudósítónktól) - Bratislavában tegnap reggel kilenckor Viliam šalgovič, az SZNT elnöke megnyi­totta a Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülését. A tanács­kozáson köszöntötte Jozef Lenárt elvtársat, a CSKP KB Elnökségének tagját, az SZLKP KB első titkárát, Peter Colotka elvtársat, a CSKP KB Elnökségének tagját, az SZSZK kormányának elnökét, az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának, valamint az SZSZK kormányának tagjait, továbbá Jan Kotvald elvtársat, a Cseh Nemzeti 'Tanács Elnökségének tagját. Megnyitójában ezután kiemelte a Varsói Szer­ződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami képviselői találkozóján a Varsói Szerződés érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv jelentő­ségét. A képviselők ezután jóváhagy­ták az egynapos ülés napirendjét. Az első napirendi pont előadója, František Miáeje, az SZSZK pénzügyminisztere lépett ezután a szónoki emelvényre. Beszédé­ben megindokolta a Szlovák Szo­cialista Köztársaság 1984. évi ál­lami zárszámadásának javaslatát. (Beszédét a 3. oldalon ismertet­jük.) A miniszteri expozét követően Branislav Bíroá képviselő ismer­tette az SZNT bizottságainak e tervezettel kapcsolatos állásfog­lalását. Hangsúlyozta, az állami zárszámadás feltárja gazdasá­gunk fejlődésének kedvező ten­denciáit csakúgy, mint néhány hu­zamosabb ideje tapasztalható fo­gyatékosságot. A költségvetési té­telek teljesítése alapján javasolta a tervezet elfogadását. A vita további felszólalója, An­na Petrovičová az egyik oldalon kiemelte a Kereskedelmi Miniszté­rium vállalatainak jó gazdálkodá­sát, a másik oldalon rámutatott a lakosság ellátásának néhány fo­gyatékosságára, továbbá a nem­zeti bizottságok által irányított ke­reskedelemben - főleg a közét­keztetésben és az idegenforgalmi létesítményekben - a tervezett nyereség el nem érésének okaira. - Az építőipar tavaly a költségve­tési bevételeket és kiadásokat ille­tően kiegyensúlyozott mérleget zárhat - állapította meg felszólalá­sában Jozef Pinčák képviselő. A nemzeti bizottságok által irányí­tott üzemek az elmúlt esztendőt összességükben költségvetési többlettel zárták. Viszont egyes területeken, főleg az ármódosítá­sok következtében, de nemcsak azért, veszteséges volt a gazdál­kodás - ezt a problémát fejtegette Ján Jancík képviselő. Elena Ďu- ricová képviselő felszólalásának egyik alapvető megállapítása. - A mezőgazdasági - élelmiszer- ipari komplexum ágazataiban az 1984. évi tervfeladatok teljesítése és túlteljesítése előnyösen hatott a pénzügyi mutatókra is. A tárca 122,5 százalékra teljesítette (Folytatás a 2. oldalon) Magas kitüntetések átadása Gustáv Husák eszmecserét folytatott Flórian Siwickivel (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Flórian Siwicki hadseregtábornokot, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét, a Lengyel Néphadsereg hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. Elvtársi és baráti légkörben po­zitívan értékelték a csehszlovák -lengyel kapcsolatokat és a két testvéri hadsereg együttműködé­sét, s áttekintették a kapcsolatok további elmélyítésének időszerű kérdéseit. Napirenden a CSKP KB 15. ülése határozataiból eredő feladatok Ülést tartott a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága (ČSTK) - Megtartotta 19. ülését tegnap Prágában a CSKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottsága Jaroslav Hajnnak, a bizottság elnökének vezetésével. A bizottság megtárgyalta azo­kat a feladatokat, amelyek a CSKP KB 15. ülésének határo­zataiból adódnak számára, és in­tézkedéseket tett teljesítésükre. Az az irányelv, amelyből a XVII. pártkongresszusig terjedő idő­szakban tevékenységében fog ki­indulni, a Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára által előterjesztett el­nökségi beszámoló. A továbbiakban megtárgyalta az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeit, hogyan gondoskod­nak az Általános Gépipari Minisz­tériumban tevékenykedő vezető kommunista dolgozók és pártszer­vezetek a CSKP KB 8. és 10. ülésén elfogadott határozatok végrehajtásáról, főleg a kivitel és a belpiaci ellátás szempontjából. A tapasztalatok azt mutatják, hogy fokozatosan megteremtik a feltételeket a gépiparnak az in­tenzív fejlődés útjára való áttéré­séhez. Az elért pozitív eredmé­nyek ellenére az erőket és a fi­gyelmet a tudományos-műszaki fejlesztés fő feladatainak megöl­Külügyminiszterünk Hollandiába utazik (ČSTK) - Hans van den Broek- nek, Hollandia külügyminiszte­rének meghívására Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügymi­niszter a közeljövőben hivatalos látogatást tesz a Holland Király­ságban. dására és eredményeinek gyor­sabb gyakorlati alkalmazására kell összpontosítani. Ennek érdeké­ben ki kell terjeszteni az anyagi érdekeltség hatékony formáit. Kö­vetkezetesebben kell gondoskod­(Folytatás a 2. oldalon) A fogadáson Gustáv Husák Fló­rian Siwicki hadseregtábornoknak átadta a Vörös Zászló Érdemren­det, Jdzef Baryl tábornoknak, a Lengyel Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének, nemzetvé­delmi miniszterhelyettesnek és Jan Kúráit dandártábornoknak, a sziléziai katonai körzet parancs­nokának a Vörös Csillag Érdem­rendet. A magas állami kitünteté­seket a két nép internacionalista kapcsolatainak elmélyítésében, valamint a Csehszlovák és a Len­gyel Néphadsereg együttműködé­sének megszilárdításában szer­zett érdemeikért adományozta a kitüntetetteknek. Flórian Siwicki hadsergtábor- nok köszönetét mondott a CSKP Központi Bizottságának, a cseh­szlovák kormánynak és köztársa­ságunk elnökének ezért a megbe­csülésért. (Folytatás a 2. oldalon) Ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik a dán miniszterelnök (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke. A dán miniszterelnök 1929. április 3- án a dól-jütlandi Tönder városban szü­letett. Vállalkozó családiából szárma­zik. 1957-ben fejezte be jogi tanulmá­nyait az aarhusi és a koppenhágai egyetemen. Ezután ügyvédi gyakorla­tot folytatott, majd a legfelsőbb bírósá­gon tevékenykedett. Politikai tevékenységét a Konzerva­tív Néppártban és a Konzervatív Ifjúsá­gi Szervezetben kezdte, amelyben több tisztséget töltött be, 1952-től 1955-ig e szervezet elnöke volt. 1964 óta a Folketing (palrament) képviselő­je. 1966-tól 1971-ig Koppenhága Gladsaxe elővárosa tanácsának tagja és polgármesterhelyettese volt. 1966- ban két évre megválasztották az ENSZ-ügyekkel megbízott dán testület elnökévé. 1971-ben a Konzervatív Néppárt parlamenti frakciójának szóvivője, há­rom évvel később a párt elnöke lett. 1978-ban és 1979-ben az Északi Ta­nácsban a dán küldöttséget vezette, és tagja volt az öt észak-európai ország parlamentje e tanácsadó szerve elnök­ségének. 1981 szeptemberében újra megválasztották a Konzervatív Nép­párt élére. 1982. szeptember 10. óta vezeti a dán kormányt, amelyet a Konzervatív Néppárt, a Liberális Párt, a Demokrata Centrumpárt és a Keresztény Népi Párt koalíciója képez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom