Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám, péntek
KÖZÖSEN Az efsz-ek segítsége a választási programok megvalósításában A világszintet ostromolják A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás lakossága számára Sumilov vezérezredes, a Szovjetunió hőse által vezényelt 7. gárdaegység katonái hozták el a várva várt szabadságot 1945. március 31 -e és április 2-a között. Mit értek el, meddig jutottak a Csallóköznek ezen a részén éló emberek az emlékezetes napok óta? A burzsoá köztársaságban a dunaszerdahelyi járásban szinte ismeretlen fogalom volt az ipar. Mindössze a járási székhelyen működött egy kisebb gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem. Ma már ezen a tipikus mezőgazdasági vidéken is ipari bázist hoztak létre, főleg korszerű feldolgozó- ipart, de az utóbbi években egyre erőteljesebben fejlődik a gép- és elektrotechnikai ipar is. Iparosodik a járás, és ezzel egyidejűleg változik az emberek életmódja. A legnagyobb sikerek a négy évtized alatt a mezőgazdasági termelésben születtek. Olyan eredményeket értek el a mezőgazdasági vállalatok, amelyek országos méretben is jelentősek, és tudnak róluk a szomszédos szocialista országok mezőgazdasági szakemberei is. Ilyen magas szintű mezőgazdasági termelés Csehszlovákia egyetlen más járásában sincs. Öllé Gyula, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság titkára még maga is emlékezik azokra az időkre, amikor a Csallóközben nagyon sok szegény ember élt. Keveset törődtek képzésükkel, ezért a szemléletük is maradi volt. Főleg búzát, kukoricát, burgonyát termeltek. A felszabadulás után elsőrendű feladat volt felmérni a lehetőségeket a mezőgazdaságban és ehhez olyan embereket nevelni, akik a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatni tudják a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Nem volt könnyű az indulás. Öllé elvtárs néhány adattal szemléltette a fejlődést: 1949-ben a búza átlagos hektárhozama két tonna volt, a múlt évben már 7,27 tonna. Árpából az említett évben csak 1,9 tonnát takarítottak be hektáronként, tavaly már 6,42 tonnát. A szemes kukorica hektárhozama 2,35 tonnáról 5,82 tonnára emelkedett. A cukorrépa hektárhozama 22,3 tonna volt, ezzel szemben tavaly már 42,27 tonna. Forradalmi változás történt az állattenyésztésben is. A járás mező- gazdasági vállalatai főleg a tej, a tojás és a hústermelésben értek el nagy eredményeket. 1984-ben az évi tejhozam tehenenként 4450 liter volt. A nagylúcsi (Lúč na Ostrove), a Zlaté Klasy-i Efsz-ben és az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) gazdaságában több mint ötezer liter tejet fejtek átlagosan tehenenként. A mezőgazdasági bruttó termelést 4,2 százalékkal, az árutermelést 5,1 százalékkal, a nyereség tervét pedig 17 százalékkal teljesítették túl a mezőgazdasági vállalatok. Ilyen magas termelékenységre a mezőgazdaság fejlesztésében még nem volt példa. Hogyan sikerült ilyen óriási változást elérni a mezőgazdasági termelésben? Elsősorban meg kellett teremteniük a feltételeket a fejlesztési programok teljesítéséhez. Szinte mindenki képezte magát. Egy időszakban még kétéves szakosító mezőgazdasági tagozaton is oktatták a mezőgazdasági vállalatok vezetőit. Ma a huszonhárom efsz-ben és négy állami gazdaságban 350 mérnök és több ezer középiskolát végzett szakember dolgozik. Ilyen szakembergárdával tűzhették csak ki azt a feladatot, hogy a sűrűn vetett gabonafélék hektárhozamát hat tonnában, a szemes kukoricáét hét tonnában stabilizálják. Cukorrépából 50 tonnát akarnak betakarítani hektáronként. A szocialista munkaverseny keretében újabb mozgalom indult a lehető legnagyobb hozamok elérésére. A huszonkét élenjáró mezőgazdasági vállalat felhívására válaszolva megalakították a nagy hozamok eléréséért küzdő klubokat. Ezek tagjai szemes kukoricából 10 tonnát akarnak termelni hektáronként. Ilyen és hasonló mozgalmak ösztönzik még jobb eredmények elérésére a mező- gazdasági vállalatok dolgozóit. Kalmár Vince Nehéz a járásban kiemelni egy- egy mezőgazdasági vállalatot a sok jó közül. Hisz mind magas szinten és nyereséggel gazdálkodik. Választásunk végül az Ekecsi (Okoč) Efsz-re esett, amely az utóbbi években gyorsan előretört, és példát mutat a szociális ellátás terén is. Öllé Imre a szövetkezet alapító tagjai közé tartozik - 1951 júliusától dolgozik a szövetkezetben -, és hosszabb ideje már az elnöki tisztséget tölti be. Tőle tudtuk meg, hogy a falunak gazdag forradalmi múltja van. Óriási erőfeszítések eredményeként a valamikori szegény településből napjainkban korszerű, gazdag község lett. Az ekecsi földművesek jól kihasználták a szocializmus adta lehetőségeket. A járásban a legnagyobb nyereséggel termelnek. Tavaly tehenenként 4200 liter tejet fejtek, és literenként a tiszta nyereség 1,11 korona volt. Szalay József mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője elmondta, hogy a jó minőségű tömegtakarmányok és a melléktermékek felhasználásával hogyan sikerült az állattenyésztésben csökkenteni a drága abraktakarmány fogyasztását. Fokozták a munka termelékenységét, korszerűsítették a termelést és javították a munkaszervezést. ÚJ SZÚ 1985. V. 24. A járási székhelyen az ország egyik legkorszerűbb átvevő központjában vásárolják fel a gabonát. (ČSTK és a szerző felvételei) Szalay József A magas színvonalú gazdálkodást tanúsítja, hogy az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés értéke 28 191 korona. Kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt. Az őszi búza hektárhozama 7,1 tonna, a tavaszi árpáé 8,3 tonna volt. A sok-sok kiváló eredmény felsorolása után a szövetkezet elnöke á nagyszabású szociális programról beszélt. Azt akarják elérni, hogy a szövetkezeti dolgozók olyan körülmények között éljenek, mint a városiak, lehetőségük nyíljon a szórakozásra, a gyógykezelésre, a pihenésre. Közös beruházással korszerű bölcsőde épül. Az egységes földműves-szövetkezet 1 millió 300 ezer koronával járul hozzá, hogy a fiatal anyáknak legyen hol elhelyezni gyermekeiket. A korszerű étteremben 300 ebédet főznek. A falu életét a legnagyobb mértékben majd a közel 8 millió korona beruházással épülő szabadidő- és egészségügyi központ változtatja meg. Ebben helyet kap a könyvtár, korszerű klubhelyiség, úszómedence, kádfürdő és az orvosi rendelő. A szövetkezetnek saját orvosa lesz. Nagy összegekkel támogatják a nyugdíjasokat. Arra is ügyelnek, hogy az emberek tudják, milyen volt a régi világ és mit hozott az új. A régi malomban forradalmi emlékszobát rendeznek be. Kálmán Vincé feleségével, Jankával tavaly a legtöbb tejet fejte a szövetkezetben. A férj már 19 éve dolgozik az állattenyésztésben. Vince fiuk is az állattenyésztésben dolgozik, a katonai szolgálatot teljesítő Zoli fiuk pedig a szövetkezet műhelyében. Szépen berendezett lakásukban kerestük fel a családot. A férj többször is elmondta, hogy ebben a szövetkezetben megbecsülik az embert. Szeretik munkájukat, elégedettek, mert otthon találtak munkalehetőséget. Jólesik nekik, hogy elismerik munkájukat. Számos kitüntetést kaptak, legutóbb a férj 50. születésnapja alkalmából oklevelet és ajándékot. Az ilyen és a hozzájuk hasonló emberek tettek csodát a hajdani mocsarak és lápok helyén. A szövetkezetben tett látogatás után még sokáig beszélgettünk Öllé Gyulával, a mezőgazdasági pártmunkát irányító párttitkárral. Programokat, koncepciókat emlegettek. Azt, hogy a csallóközi emberek szinte nem ismernek lehetetlent. Fizikai dolgozók, kutatók közösen egyre jobb eredményekért küzdenek. Ma már nemcsak a mennyiségi mutatók a fontosak, hanem az is, hogy mit mennyiért termelnek. Törődnek a szakemberek állandó képzésével. Az erkölcsi és anyagi érdekeltség fokozásával ösztönzik az embereket még jobb munkára, öntözéssel és más módon lényegesen mérsékelik az időjárás kedvezőtlen hatását. Tökéletesítik a már bevált termelési módszereket, hogy továbbra is a világszintet ostromolhassák, megmutathassák, hogy a szocializmus feltételei között milyen nagy eredményeket lehet elérni. Erre kötelezi őket a Köztársasági Érdemrend és azok a kitüntetések, amelyeket a járás és a mezőgazdasági vállalatok kaptak. BALLA JÓZSEF A tőketerebesi (Trebišov) járás beruházásai az ötödik ötéves tervidőszak óta óriási méretűek. Egy- egy ötéves terv ideje alatt több mint 5 milliárd korona a beruházások értéke. Ebben az évben például egymilliárd hatszázmillió koronát fektetünk építkezésbe, 450 millióval többet, mint a múlt évben. Csoda-e, ha a felelős párt- és állami szervek nagy figyelmet fordítanak az építkezések megszervezésére? A kivitelezővállalatok kapacitása messze elmarad az államidén/ kívánalmaitól. A járásnak ipari létesítmények megvalósítására egyáltalán nincsenek kivitelezővállalatai, ezen a téren a hu- mennéi Chemkostav* a Kassai (Košice) Mélyépítő Vállalat és sok nyugat-szlovákiai és csehországi vállalat munkájára vagyunk utalva. Nem kétséges, hogy ez a helyzet nem segíti az apró két- és ötmillió koronás beruházások, vagyis a városok és községek választási programjának megvalósulását. De nagy hátrányban vannak a mezőgazdasági építkezések is. Felméréseket készítettünk az építőipari dolgozók mozgásáról. 1980-ban több mint ezer dolgozó keresett és talált munkát járásunk határán túl, főleg Kassán. Több mnt 900 személy hagyta el az építőipari vállalatokat, hogy az újonnan alakult ipari nagyüzemekben találjanak kényelmes, jól fizetett helyet mint karbantartók. Ebben a munkakörbe sok efsz és állami gazdaság is felvett alkalmazottakat az építőipari vállalatoktól. Felvethetnénk, vajon nem segíthetnének-e az efsz-ek melléküzemei. Nagyon kevés van belőlük. Országos viszonylatban 22 százalékot, kerületi szinten 25, járási szinten pedig csak 10 százalékot tesz ki az ipari tevékenységből származó jövedelem az efsz-ek összbevételéből. De vannak, és ha csak 270-en dolgoznak építkezéseken, akkor is sürgősen szükség van segítségükre. Segítenek is, bár nem valami nagy lelkesedéssel. Problé*máik vannak saját építkezéseikkel, azonkívül az elért magas haszonkulcs esetleges nemkívánatos csökkenése elriasztja az efsz-ek vezetőit attól, hogy részt vállaljanak a falvak és városok fejlesztési programjainak megvalósításában. Belenéztem a vajáni (Vojany) efsz kimutatásaiba. Négy község határát vonták össze a közös szövetkezetbe. Mindenekelőtt az érdekelt, hogy vajon küld-e a szövetkezet más járásokba munkaerőt, segít-e a négy község választási programjának megvalósításában, segít-e a vajáni nagy ipari üzemeknek, és kérhető-e tőlük újabb segítség Nagykapos (Veľké Kapušany) beruházásainak befejezésére. Ez utóbbit csak azért, mert ennek a szövetkezetnek is van 20 lakása Nagykaposon, így jogos lenne a segítség. Meglepődtem, mégpedig kellemesen. A szövetkezet tagjai más járásokban nem dolgoznak, a melléküzemágban dolgozó tagjai az Ung-vidéken munkálkodnak. Mit csinálnak? Rendbe hozták a nagy- kaposi vágóhidat, s ezzel sokat segítettek a környező öt mezőgazdasági üzemnek. Hathatósan segítenek a Slovnaft nagykaposi bölcsődéjének és óvodájának építésében. Elvállalták a deregnyői (Drahňov) óvoda felépítését, a nagykaposi szénraktár szociális berendezésének a felépítését, a bési (Beša) volt alapiskolát művelődési házzá alakítják át, szigetelik az ablakokat a magasépítő vállalat objektumain. Mindezt a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság területén végezték, amiért külön köszönet jár a szövetkezet vezetőségének. De ezzel a sor nem zárult le. A szövetkezet részt vállal a Slovnaft karbantartási munkálataiban, valamint egy új gyár alapozási munkálataiban. A szövetkezet elnöke ígéretet tett, hogy a Nagykaposon tíz éve épülő szolgálatató- ház és művelődési otthon befejezéséhez is segítséget nyújtanak. Hasonló ígéretet tett a többi mezőgazdasági üzem, a nagykaposi, csicserei (Čičerovce), abarai (Oborin) szövetkezet, és a Nagykaposi Magnemesitó Állomás, tudniillik ezeknek az üzemeknek is több mint száz lakásuk van a városban. Sok kitartásra, kölcsönös megértésre van szükség ahhoz, hogy a lakosság életkörülményeit javító építkezések megvalósuljaVERES SÁNDOR, a Tőketerebesi Jnb alelnöke A párt fiatal tagjelöltje Podivinsky Iván, a naszvadi (Nesvady) szövetkezet helyettes zootechnikusa a párt fiatal tagjelöltje. Munkahelyén nem rég dolgozik, a hízósertések egy része van gondjaira bizva. Az eltelt időszakban bebizonyította, lehet rá számítani. A szövetkezet vezetősége és pártbizottsága többször felfigyelt aktivitására, példás munkájára. A rábízott feladatokat pontosan és határidőre teljesíti. Hobbija az állattenyésztés, ezért jelentkezett a főiskolára. Levelező tagozaton az állattenyésztési tagozat első éves hallgatója. Tenni- akarásával érdemelte ki, hogy a pártszervezet vezetősége a tagjelöltek közé sorolta, és számos feladattal bízta meg. Arra a kérdésre, miként fogadta, egyszerű szavakkal válaszolt:- Tudom, hogy kommunistának lenni többletmunkát jelent, nem pedig anyagi hasznot. Tisztában vagyok azzal, hogy a párttagságot ki kell érdemelni. Nagy megtiszteltetésként, örömmel fogadtam feletteseim javaslatát. Ugyanis ez a megtiszteltetés elismerést és megbecsülést jelent, amit példás munkámmal és magánéletemmel kívánok viszonozni. Munkájával kapcsolatban a következőket mondta:- Nem lehet közömbös számomra, hogyan megy a munka a csoportomban, az sem, milyen sikereket és eredményeket érünk el, mivel a tervteljesités esetén a közös javakból mindnyájan egyformán részesedünk. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy állatgondozóink ne csak a tervtel- jesitésben, hanem az abraktakarmányok megtakarításában is jeleskedjenek. Részletezte, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatban mennyi feladatot kap, s ezek teljesítése gyakran nem fér be a napi munkaidőbe, mégis a beosztásán túli feladatokról, tevékenységéről kérdeztem.- A SZISZ-alapszervezet alel- nökeként tevékenykedem. Egyik pártfeladatom az ifjúsági szervezet munkájának irányítása. Rendszeresen rendezünk teaesteket, s ezek keretében beiktatunk valamilyen politikai vagy közérdekű előadást. A szervezeti életben a legjobb eredményeinket a kulturális munkában és a sporttevékenységben érjük el. Munkája, feladata nem kevés. Gond, probléma is akad bőven, de a közért cselekedni kell. Jó időbeosztással a tanulásra, a zenehallgatásra, szakmai továbbképzésre is ideje jut, zenekarban is játszik, de a többi tömegszervezet munkáját sem hanyagolja el. Podivinsky elvtárs tudja, hogy a hol a helye, tudja azt is, hogy a pártnak magabiztos, becsületes emberekre van szüksége, akik a köz érdekében megbirkóznak a problémákkal. KRASCSENICS GÉZA
