Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám, péntek
A Liptovský Hrádok-i Drevo- industria üzem új beruházásokkal növeli termelését. Nemrég adták át az automata berendezésekkel felszerelt fűrésztelepet, a gömbfenyő- raktárt és a fű- részáru-osztá- lyozót. A korszerű gépeket a múlt év végén helyezték próbaüzembe. A képen: Ján Gabaner, a gömbfenyő- raktár dolgozója. (Vladimír Gab- čo - ČSTK felv.) Lehet rájuk építeni Munkakezdeményezés, innováció, minőség, hatékonyság - és még sorolhatnánk tovább azokat a fogalmakat, amelyek napjainkban, amikor az extenziv gazdaságfejlesztésről az intenzív fejlesztésre térünk át, mind-mind meghatározó jellegűek, követke^ zésképpen ezek a szavak képletesen szólva az iskolapadokból most kikerülő új nemzedék szótárából sem hiányozhatnak. Ugyanis kétségtelen, hogy a népgazdaságunk előtt álló feladatok megvalósításának nagy része éppen a közép- és az új nemzedékre vár. Hogy ezekre a tennivalókra hogyan készültek fel a fiatalok, erről az alábbiakban Dušan Kostkával, a Szocialista Ifjúsági Szövetség kassai (Košice) városi bizottságának alelnökével beszélgetünk. Legelőször arra vagyunk kíváncsiak, hogy Kassa ipari üzemeiben milyennek ítélik meg a fiatalok munkához való viszonyát?- Bizakodóak vagyunk, s hogy ilyenek lehetünk, ennek megvannak az alapjai - mondja Dušan Kôstka, majd igy folytatja: - Műszaki főiskoláinkról olyan mérnökök kerülnek ki, akik szakmai szempontból jó felkészítést kapnak, tehát zökkenőmentesen képesek bekapcsolódni a termelésbe, ugyanakkor a fejlesztésekbe is. Iskolarendszerünk szerkezeti és tartalmi átépítésének következtében kellő lépéseket tettünk annak érdekében is, hogy a jövőben a szakmunkások és a szakközépkáderek képzése is igazodjon a kor követelményeihez. Szeretném még kiemelni, hogy iskoláinkban és tömegszervezeteinkben - így a SZISZ-ben is - megkülönböztetett figyelmet fordítunk a fiatalok eszmei-politikai nevelésére, szocialista öntudatuk kialakítására. Ezt azért említem, mert ennek is nagy szerepe van abban, hogy milyen a fiatalok munkához való viszonya. Konkrétan is megválaszolva a föltett kérdést, fenntartások nélkül mondhatom: Kassa ipari üzemeiben - de más munkahelyeken is - jó a fiatalok munkához való viszonya. Ezt sok más egyéb mellett az is bizonyítja, hogy 1127 SZISZ-alapszervezetünk közül tavaly 1119-ben 145 308 fiatal több millió korona értéket jelentő szocialista munkafelajánlást tett, és ezeket teljesítették is. Jó jelnek tartom, hogy ma már sok üzemben tekintélynek örvendenek fiatal szakembereink.- A SZISZ mit tud tenni tekintélyének növelése érdekében?- Sokat. Először is el kellett érni, hogy jól szervezett szervezet legyünk. Be kell vallanunk, hogy ez nem ment egyik napról a másikra, s még akad egy-két hely, ahol van mit csinálnunk, de tény, hogy összességében sikerült megerősítenünk a SZISZ tekintélyét. A formális, a tartalmatlan vállalásokról, a mellébeszélésekről igyekeztünk leszoktani szervezetünk tagjait. Az utóbbi időben a legnagyobb figyelmet a munkahelyi ifjúsági kollektívák tevékenységére fordítjuk. Ma már elmondható, hogy ezek a kollektívák nemcsak a termelésben töltenek be jelentős szerepet, hanem a tervezésben, az irányításban és az ellenőrzésben is. Fiataljaink a jó munkaköri kapcsolatok kiépítésében is pél- damutatóak, s ami szintén fontos, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait is az elsők között igyekeznek a termelés szolgálatába állítani. Rugalmasság, kockázatvállalás jellemző rájuk - ebben olykor az idősebbeket is megelőzik. Az üzemekben fiataljaink elképzeléseit leginkább a kommunisták támogatják. Ha bizonytalanok valamiben, hozzájuk fordulnak a legszívesebben, mert tudják, hogy megértésre találnak, útbaigazítást kapnak. A tapasztalatokra épülő tanácsadások pedig mindig hasznosak, fiataljaink tudják, hogy ezeket érdemes megfogadni. Olykor előfordul, hogy viták is kialakulnak. Mi ennek is örülünk, hiszen az ellentétek harcából - ha józan gondolkodású egyének között folyik a vita - előrelépés, haladás következik.- Hány ifjúsági kollektíva alakult Kassán, s melyek a legjobbak?- Jelenleg 343 ifjúsági kollektívát tartunk nyilván, a legtöbbet a Kelet-szlovákiai Vasműben. A legjobbak közül a meleghenger- dében dolgozó Ivan Laurinc vezette ifjúsági kollektívát emelhetem ki. Nagy szaktudással és még nagyobb odafigyeléssel 3 millió 583 ezer 503 korona értékű anyagmegtakarítást értek el tavaly. Hasonló kimagasló eredményt tudhat magáénak a hideghengerdében Anton Rimarčik ifjúsági kollektívája. Ók az úgynevezett fekete bádog, valamint a cinezett bádog gyártásában értek el jelentős anyagmegtakarítást, méghozzá úgy, hogy a termékek minőségét is javították. Ennek a kollektívának az igyekezete 2 millió 38 ezer 588 korona nem tervezett jövedelmet hozott az üzemnek. A vasmű karbantartó üzemében a Jozef Kriv- janský vezette ifjúsági kollektíva is évek óta jól dolgozik. Tavaly terven felül 13 középjavítást és 15 kisebb javítást végeztek, mindemellett még 24 újítási javaslatot is benyújtottak, s ezeket a jóváhagyás után a gyakorlatban is mind megvalósították. Érdemes kiemelni, hogy ötleteik kivitelezésére a szabad szombatokat és a vasárnapokat sem sajnálták. A vasmű fiatal szakemberei tavaly 969 újítási javaslatot adtak be. A megvalósított 565 javaslat 4 millió 882 ezer korona anyagi hasznot hozott. De nemcsak a Kelet-szlovákiai Vasműben vannak ilyen jó ifjúsági kollektíváink. A legfigyelemreméltóbb eredményt kétségtelenül a Szlovák Magnezitmüvek kassai üzemének ifjú bányászkollektívája érte el Štefan Tomaško- vič vezetésével. Ez a kollektíva 1984-ben ércfejtésben háromszor döntötte meg az üzemj rekordot. Tavaly összesen 16 128 tonna magnezitot jövesztettek, ami azt jelenti, hogy ennek a kollektívának minden tagja műszakonként 62,12 tonna magnezitot bányászott!. Megemlíthetem, hogy a Kassai Nehézgépgyárban 8 ifjúsági kollektíva tavaly 50 hét alatt teljesítette az éves termelési tervet. Ebben a gépgyárban fiataljaink a brigádrendszerű munkaszervezésben és javadalmazásban is értékes tapasztalatokra tettek szert. Erősödött és sokat javult az ifjúsági kollektívák szerepe az építőiparban is. Ebben az ágazatban 94 példásan dolgozó ifjúsági kollektívát tartunk nyilván, örömünkre szolgál, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban dolgozó fiataljaink is rájöttekr'érdemes ifjúsági kollektívákat létesíteni: Tapasztalataink kétségtelenül azt mutatják, hogy fiataljaink tudnak és akarnak is jól dolgozni, bátran lehet rájuk építeni. Meggyőződésem, hogy eredményeink az idén a tavalyinál is jobbak lesznek. SZASZÁK GYÖRGY Pártfeladatok A pártalapszervezetek sokrétű munkát végeznek: egyik legfontosabb feladatuk a termelés segítése. A gazdaságpolitikai pártmunka számos részre tagolódik. A termelési feladatok teljesítését csak ott tudják hatékonyan segíteni, ahol folyamatosan bővítik a kommunisták sorait. Elsősorban megfelelő eszmei és politikai alapokkal rendelkező fiatalokkal, akik a pártalapszervezet támogatásával tevékenykedő SZÍSZ-alapszervezetben már megfelelő gyakorlati tapasztalatokat szereztek a közhasznú munkák végzésében. A gazdaságpolitikai pártmunka állandó és fontos része a gazdasági propaganda és politikai agitáció, s ezzel kapcsolatosan a munkakezdeményezés szüntelen fokozása, a munkaverseny szervezése, és olyan kollektívák kialakítása, amelyeknek tagjai sikeresen versenyezhetnek a szocialista munkabrigád címért, majd az ezüst- és aranyjelvényért is. Már ennyi feladat teljesítése is tervszerű munkát és sok időt igényel, s akkor még nem is szóltunk a pártalapszerve- zeti tevékenység olyan elmaradhatatlan részeiről, mint amilyen a pártoktatás, az ellenőrzés és a vezető szerep érvényesítése, a gazdasági vezetők beszámoltatása, a pártcsoportok tevékenységének irányítása, együttműködés a tömegszervezetekkel, a regisztrált tagok bevonása a lakóhely politikai és társadalmi életébe vagy a választási program teljesítéséhez nyújtott segítség. A pártalapszervezeti feladatok köre persze még ezzel sem teljes, de a sokrétűséget már így is kellően érzékelteti a felsorolás, s egyben annak bizonyítására is elég, hogy ennyi munkát csak a kommunisták hatékony közreműködésével lehet eredményesen elvégezni. Ezért fontos és lényeges, hogy a pártalapszervezet minden tagjának legyen egyéni pártfeladata, a feladatokat tartsák számon, és teljesítésüket rendszeresen ellenőrizzék. Követésre méltó példát láttunk a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jednota fogyasztási szövetkezet ekecsi (Okoé) nagyraktárában. Az alapszervezet vezetősége az év elején minden taggal megbeszéli, hogy az év folyamán milyen pártfeladatokat fog teljesíteni. Ezeket írásban rögzítik, és félévkor, majd az év végén egyénenként értékelik. Hasonló gyakorlatot követnek az Avia žilinai üzemében is. Itt minden kommunistának külön füzete van. Ebbe jegyzi, hogy az adott évben milyen személyes pártfeladatokat kapott és azokat mikor teljesítette. Egyéni számvetéséről az év végén a pártcsoportban, majd a taggyűlésen is beszámol. Mindkét alapszervezetben szinte azonos a feladatok jellege. Az általában öt egyéni feladatból kettő a termeléssel kapcsolatos. Szorosan összefügg a kommunista munkahelyével és munkahelyi beosztásával, de nem azonos munkafeladataival. A további pontok az egyén eszmei, politikai, esetleg szakmai továbbképzését teszik kötelezővé, közhasznú tevékenység végzésére, tömegszervezetben végzett munkára, illetve a lakóhely politikai és társadalmi életébe való bekapcsolódásra szorgalmaznak. A konkrét pártfeladatok adásával hatékonyabb és sokoldalúbb lett a pártalapszervezet tevékenysége, de - hangsúlyozták Ekecsen és Žilinában egyaránt - az sem hagyható figyelmen kívül, hogy e személyhez kötött pártfeladatoknak mindenkor nevelő hatása is van. EGRI FERENC ORVOSI TANÁCSADÓ A gyógynövények és a gyógyítás II. A nagyobbik bajt elkerülendő az óvatosság bizony nem fölösleges. A generációk által müveit, megőrzött és továbbadott népi gyógyászatban a fitoterápiás beavatkozás (gyógynövényekkel való gyógyítás) ugyanis csak elég bizonytalan, felületes külső tünetek szerint igazodott. Ennek gyakori következménye a helytelen kezelés volt. Ezt részben az is okozta, hogy a növényvilág biológiai hatása nem volt eléggé ismert, így a tájékozatlan emberek körében elterjedt az a tévhit, hogy a gyógynövényekből nyert drog nem lehet az egészségre ártalmas. Ennek ellenkezőjét bizonyítják azok a páciensek, akik erre az elvre alaposan ráfizettek. Ugyanis bizonyos külső tünet (pl. a köhögés) másmás betegségeknél megtévesztésig egyforma lehet. Egyes betegségeknél pl. korlátozni kell a teákat, mivel maga a nagyobb meny- nyiségú folyadékfogyasztás is károsan befolyásolja a betegséget. Hasonlóképpen árthat a szervezetnek az alkohollal oldott drog. Vannak helyzetek, amikor a jelentéktelen tünet nemcsak egy köny- nyű lefolyású betegség kísérője, hanem az éppen kifejlődő súlyosabb kór figyelmeztető előjele. Esetenként tehát a helyes diagnózist csak az alapos, a tudományos ismeretek szerint igazodó vizsgálat döntheti el. Tulajdonképpen ennek az alapján kellene rátérni a gyógyulást biztositó kezelésre. A csak találomra, ráadásul tévesen választott drog-biológiai hatóanyagai által is - a páciensnek inkább árt, mint használ. Végül, de nem utolsósorban a helytelen és hatástalan „gyógyítással“, vagy inkább jóhiszemű próbálkozással elfecsérelt idő a páciens szempontjából - a késleltetett orvosi beavatkozás következtében- végzetes is lehet. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy minden gyógymód (tehát a fitoterápia is) maradéktalanul csak akkor hatásos, ha a gyógyszerszedéssel párhuzamosan a beteg életmódja is kedvezően megváltozik. Ennek következtében szervezete mentesül a káros hatásoktól, fölöslegesen nem terhelődik, tehát nem is gyengül és ezáltal nem is károsodik. A fitoterápia önmagában ugyanis nem képes világraszóló csodákra: Az előbbiekből nyilánvaló, hogy a gyógynövények gyűjtése nemcsak egyszerű kedvtelés, hanem- mint nyersanyagforrás - a terv- gazdálkodás pótolhatatlan része is. íratlan szabály tehát, hogy nem történhet akárhogyan, el kell sajátítani a gyűjtéssel, szárítással és a kezeléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, rendszabályokat. Erre alkalmasak a nagyobb városokban rendezett és tanulmányi kirándulásokkal egybekötött tanfolyamok, vagy pedig a nálunk megjelent, illetve kapható szakirodalom. A cél: megtanulni mikor és melyik növényt, annak melyik részét gyűjtsük, s hogyan szárítsuk, kezeljük és használjuk. Végezetül szeretnénk rámutatni néhány hibára, melyek főleg kezdőknél fordulnak elő. Ilyen a helytelen növénymeghatározás, a nem hatóanyagokat tartalmazó növényi rész gyűjtése a gyűjtés szempontjából legkedvezőbb időszak meg nem tartása, a kedvezőtlen időjárási viszonyok között megvalósított gyűjtés, a gyűjtéshez műanyagtasak használata, a gyűjtött növényrészek kíméletlen összenyomkodása. Igen lényeges tudni azt is, hol szedhetünk és hol nem gyógyításra alkalmas növényeket. Előnyben részesítjük a lakott területektől, főleg pedig az ipari központoktól távol eső, szennyeződéstől mentes lelőhelyeket. Kerüljük a forgalmas országutak közelében (100 m-ig) termő növényeket, mivel azok erősen porosak vagy az autók kipufogó gázaitól és a rájuk rakodó ólomrészektől szennyezettek. Gyűjtésre alkalmatlanok azok a helyek is, ahol a közelmúltban növényvédószerekkel kezelték a növényeket. Higiéniai szempontból kifogásolhatók továbbá azok a drogok, melyeket trágyalével vagy egyéb szerves védőanyaggal szennyezett növényekből nyertünk. A jól szervezett rendszeresen és célszerűen, a szükséges tudás birtokában megvalósított gyógynövénygyűjtés (a tavaszi, nyári időszaknak megfelelően) jól kamatoztatható s a társadalom szempontjából is hasznos tevékenység. Alapja és feltétele a mellékhatásoktól mentes, természetes gyógymódnak. Érdemes hát foglalkozni vele. Dr. SZÓKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. V. 24.
