Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-12 / 86. szám, péntek
A bratislavai metrológiai intézet munkatársai rekordidő, három hónap alatt elkészítették az első négy Agrolaser típusú lézerberendezést a mező- gazdaság számára alma atai szakemberek ismereteinek felhasználásával. A vetőmagok lézeres besugárzása lehetővé teszi a vegyi növényvédő szerek használatának korlátozását és a hozam 5-15 százalékos növelését. A képen: Július Sýkora, a nitrai Agrokomplex dolgozója a Rubin tavasziárpa-vetőma- got sugároz be. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) Példát mutató kooperációs körzet Egyre szorosabbra fűződnek a több termelésre irányuló kapcsolatok Hat egységes földművesszövetkezet és egy állami gazdaság a komáromi (Komárno) járásban még 1978-ban elhatározta, hogy fokozatosan elmélyíti együttműködését a legfontosabb szakaszokon. A kapcsolatok szorosabbra fűzésére 1980-ban került sor. Kantha János, a nemesócsai (Zemianska Olča) Csehszlovák Néphadsereg Efsz tervezési részlegének vezetője a járás 2-es számú kooperációs körzetének titkára, visszatekintve a megtett útra, jónak tartja a kezdeményezést. Fokozatosan kialakultak a jószomszédi baráti kapcsolatok. A vállalatok kölcsönösen segítik egymást. Ennek is köszönhető, hogy ebben a kooperációs körzetben minden mezőgazdasági vállalat jól gazdálkodik. A múlt évben a jövedelmezőség aránya 16-27 százalék között mozgott. Az együttműködés fejlesztésére és tökéletesítésére létrehozták a kooperációs tanácsot, amely rendszeresen ülésezik, értékeli az eredményeket és intézkedéseket hoz. A vállalatok gazdálkodási eredményeiből kiindulva méri fel a lehetőségeket a közös célok kitűzésére. A kooperációba a csi- csói (Čičov) Wilhelm Pieck Efsz, a keszegfalusi (Kameničná) Steiner Gábor Efsz, a kolárovói Szocialista Ifjúsági Szövetség Efsz, a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák Magyar Barátság Efsz, a nemesócsai Csehszlovák Néphadsereg Efsz, a csallóköz- aranyosi (Zlatná na Ostrove) Szovjet Hadsereg Efsz és a Komáromi Állami Gazdaság lépett be. A kooperációs tanács irányításával a vállalatoknál fokozatosan a helyi viszonyoknak és a hagyományoknak megfelelően alakult a termelés. Átgondolt, tervszerű szakosítás kezdődött. A keszegfalusi szövetkezetben a szójaterme- lésben elért tapasztalataik alapján felelősséget vállaltak a termelési rendszer kialakításáért egész Szlovákiában. A kolárovói szövetkezetben az állattenyésztésben szintén a pár évvel ezelőtt elért eredményekre alapozva a tojástermelés kapott nagy teret. A Komáromi Állami Gazdaságban a korszerű keltető segítségével igazán mintaszerű nagyüzemi baromfitenyésztést alakítottak ki. Figyelemre méltó, hogy ebben a gazdaságban a szakosítás keretében nem foglalkoznak sertéstenyésztéssel. A szakosítás megvalósításával egyidejűleg a kooperációban közös termelés is kialakult. A felaranyosi (Horná Zlatná) telepen- ahol pár évvel ezelőtt még sertéseket hizlaltak - öt mezőgazdasági vállalat meghatározott százalékarányban 12 millió korona értékű csirkét hizlal évente. A termelésből a részvállalás önkéntes és különböző. A nemesócsai szövetkezet például 42,11 százalékarányban vesz részt a termelésben. Ez a példa nem egyedülálló. A csicsói, lakszakállasi, nemesócsai szövetkezet- mint közeli szomszédok - munkacsoportjaikkal alkatrészek tárolására korszerűsítettek egy épületet. A kooperáció tehát egyre nagyobb méreteket ölt és lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Ennek ellenére még sok a tennivaló. Elég sok problémájuk van a feldolgozó üzemekkel. Eddig csak a Milex nyújtott 20-25 ezer koronát a tejszállító berendezések tisztán tartására és a higiéniai előírások megtartására. A kooperációs tanács a lehetőségeket felmérve igyekszik elérni, hogy a feldolgozó vállalatok egyrészt segítsék a mezőgazdasági termelést, másrészt követeljék meg a megfelelő minőségű terményt. Kidolgozta a 8. ötéves tervidőszakra szóló hosszú lejáratú tervet. Ennek értelmében az említett vállalatok felelősséget vállalnak a termelési eredményekért. Szintén a jobb együttműködést segíti elő az a határozat, amelynek értelmében az idénymunkák időszakában a szomszédos vállalatok gépekkel és gépesített csoportokkal segítik egymást. Kedvező lehetőségeket teremtenek az alkatrészellátás megjavítására. A járási mezőgazdasági igazgatóság programterve szerint Lakszakállason korszerű műhelyt rendeznek be az újítók számára, ahol a legszükségesebb alkatrészeket elkészítik és a régieket felújítják. Arra számítanak, hogy a gépek üzemeltetéséhez szükséges alkatrészeket aránylag olcsón állíthatják elő. A 2-es számú kooperációs körzet tehát a komáromi járásban jó úton halad. Olyan együttműködés jött létre, amely lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés szüntelen növeléséhez. Az emberek viszonya egyre jobb a munkához és alapos felmérések után teszik meg kötelezettségvállalásaikat az évfordulók tiszteletére. A múlt évben például a Szlovák Nemzeti Felkelés 40., a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megalapozásának 35. és az efsz-ek X. kongresszusának tiszteletére 11 millió 105 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, amit 48 millió 889 ezer koronára teljesítettek. Terven felül 1503 tonna gabonát, 107 tonna húst és 337 ezer liter tejet adtak el. Erre a kötelezettségvállalásra alapozva indult meg a kooperáció vállalatainál hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére az újabb kötelezettségvállalási mozgalom. A hét vállalatnál 104 kollektíva, 437 egyén tett vállalást 9 millió 671 ezer korona értékben. Az együttműködés új formája, hogy külön tartják nyilván a vállalati és a közös kötelezettségvállalást. Az említett összegből például a közös szocialista kötelezettségvállalás értéke 2 millió 158 ezer korona. Nem tűnik nagy összegnek, de mégis nagy jelentőségű. A hatékony kölcsönös kisegítés értelmében a vállalatok arra törekednek, hogy a kooperációban minél gyorsabban végezhessék az időszerű munkákat és enyhítsék a terménytárolási gondokat is. Ahol nagyobb a tárolási és szárító kapacitás, az a vállalat vállalja a más vállalatok által termelt termény egy részének tárolását és szárítását is. Újabban kialakul a tömegtakarmányok közös keverése és ízesítése is. Megemlíthetjük még a szociális téren kibontakozó együttműködést is. Az ételek készítéséhez szükséges nyersanyagot a lehető legjobb minőségben szállítják a közös étkezdékbe. Az idei évben a kooperációs körzetben a tervek szerint még jobban kibontakozik az együttműködés, amely lényegesen hozzájárul a sokat emlegetett termelési tartalékok kihasználásához és a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. BALLA JÓZSEF ORVOSI TANÁCSADÓ Szervezetünk szellemi túlterhelése, az elégtelen fizikai erőnlét és teljesítőképesség sokszor okoz gondot. Ebből a hátrányos helyzetből sokféle kivezető út van. Az emberek ezért igyekeznek megismerni az egészséges életvitel legjobb, legkorszerűbb formáit. Ennek egyik tudatosan kialakított módja az egészség megőrzését szolgáló, az erőnlétet optimalizáló rendszeres testmozgás. Orvostudományi kutatások eredményei alapján köztudott, hogy az állóképességnek az egészség fenntartásában nagy a jelentősége. Az edzett embernek ugyanis nemcsak az izomereje növekszik, hanem az ezzel együttműködő belső szervei is erősödnek. Az edzett szervezet jobban tud ellenállni a különféle kórokozók támadásainak. Ajánlatos tehát, hogy a testmozgás leghatékonyabb formáit válasszuk ki. Ezek egyike a ma már tömegmozgalommá vált futás (terepfutás vagy erőnléti futás). A futás tulajdonképpen - a járáson kívül - az ember ősi alapmozgása. Mozgássorozattal jön létre, amit mozgásszerveink felépítése tesz lehetővé. A futás valamennyi sportág alapja, sőt nélküle egyetlen sportágat sem lehet űzni. A futás azon kívül, hogy a vérkeringési rendszer számára ad hasznos térEgészségünk és a futás I. helést, nyugtatóan hat az ideg- rendszerre, növeli annak teherbíróképességét. A modern és müveit emberek többsége tudatosítja is, hogy szellemi frissesége, fizikai ereje, állóképessége létfontosságú, tehát igyekszik ennek érdekében tenni is valamit. Nem meglepő tehát az a mindennapi látvány, amikor egyesek kisebb csoportokba verődve róják napi kilométeradagjukat, mások magányosan futnak. Van akit csak a divat utánzása vezérelt a futópályára. Ami végeredményben nem is baj. Dehát ezek az emberek rendszerint előzetes tájékozódás (szaktanács, szakirányítás), sőt gyakran alaposabb felkészülés nélkül fogtak neki tervük megvalósításához. S ez már baj! A hozzá nem értő ember ilyen esetben nincs tudatában annak, hogy látszólag hasznos kezdeményezése milyen veszélyeket, esetleg előbb- utóbb jelentkező egészségkárosító hatást eredményezhet. Mielőtt tehát valaki a saját kárán tanulna, tudnia kell, hogy nem tanácsos (pontosabban tilos) futóedzést elkezdeni előzetes orvosi vizsgálat nélkül. írásunkban a kezdő futóknak szeretnénk adni néhány tanácsot. Hol fussunk? A futáshoz sok oxigénre van szükségünk. Ezért keressük KOMMENTÁLJUK Az idő - érték Senki sem vitatja, hogy a munkafegyelem megszilárdításában, a munkaidő és a gépek jobb kihasználásában még bőséges tartalékaink rejlenek. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan sáfárkodunk a három terület közül az egyiken- a munkaidő kihasználásában bár meg kell jegyeznünk, hogy mindhárom szorosan összefügg. Nem titok, hogy népgazdaságunkban minden percnyi veszteség országos szinten milliókba kerül, s amint a felmérések és valamennyiünk személyes tapasztalatai is tanúsítják, nem egy-két percről, hanem sok-sok óráról van szó. Szlovákiában az iparban a munkaidőalapot csak 91,4 százalékra használjuk ki, az építőiparban még kedvezőtlenebb ez az arány - 91 százalék. Ahhoz, hogy képet alkothassunk a veszteség nagyságáról, még egy adat: ha a munkaidő kihasználtságát csak egy százalékkal sikerülne javítanunk, akkor 2 149,7 millió korona értékű teljesítménytöbblethez jutnánk. Természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvezőtlenül alakult a munkaképtelenség, nőtt az üzemi balesetek miatt mulasztott munkanapok átlagos száma és nem kívánatosán megszaporodtak az egyéb, munkaképtelenséggel járó balesetek. Tény, hogy a hiányzások, a kiesések okai elég összetettek. Mi inkább azokra hívnánk fel a figyelmet, amelyek mögött nem betegség található, amelyek egy része igazolt, a másik része nem. Az anyagra várást, a dokumentáció hiányát, a hibás alapanyagok okozta többletmunkát, a szállítás késését, a gépjavítás rugalmatlanságát - vagyis a rossz munka- szervezést kell elsősorban megemlítenünk a tényleges munkaidőt megkurtító, üzemen belüli okok közül. További sok millió óra vesz kárba a munkafegyelem megsértése miatt- mert a vezetők megtűrik a késéseket, a megtoldott ebédidőket, a kapun belüli csellengést. A munkahelyekről való idő előtti távozás azonban sokszor azzal magyarázható, hogy a műszakváltás és a tömegközlekedési eszközök menetrendje nincs összehangolva. Az építőipari és a mezőgazdasági tárca keretében végzett felmérés szerint emiatt általában a dolgozók 5-25 perccel a munkaidő letelte előtt távoznak munkahelyeikről. Külön kell szólnunk a magánügyben történt eltávozásokról. Tudjuk, sok munkahelyről nem gond elkéŕedzkedni, „mert el kell intézni valamit a hivatalban, jönnek a szerelők, meg kell vennem ezt vagy azt“. Ezért azonban nem marasz- talhatók el csupán a munkaidejükben ügyeiket intéző dolgozók. Sokat segíthetne ennek a gondnak a megoldásában a kereskedelmi és a szolgáltató vállalatok nagyobb alkalmazkodó készsége. Mert például a különféle javítóüzemek 45 százaléka délután négyig bezár, az egyes kerületekben az üzleteknek csak 44-52 százaléka van nyitva 18 óráig. Igaz, hogy a hivatalokban legalább egyszer hetente meghosszabbították a félfogadási időt. Kevesen élnek azonban ezzel a lehetőséggel. Ennek nagy mértékben az lehet az oka, hogy a félfogadási idő nem egységes, van ahol hétfőn, van ahol szerdán fogadják az ügyfeleket délután is. Az utóbbi időben több egészségügyi létesítményben teszik lehetővé, hogy a dolgozók munkaidő után látogassák meg az orvost. A délutáni órákban azonban olyan kevesen keresik fel a rendelőket, hogy helyenként meg is szüntetik ezt a lehetőséget. Hiányzik az egyes rendelőintézetek és kórházak együttmüködése a munkáltatókkal. Munkaidőnk értéke nagy mértékben a munka szervezettségétől függ. Vonatkozik ez az iparra, a mezőgazdaságra, de ugyanúgy az egészségügyre, kereskedelemre, szolgáltatásokra, államigazgatásra és egyéb területekre is. Sokat tehetnek az egyes vállalatok, üzemek a munkaidő jobb kihasználásáért (például a vállalati szociális szolgáltatások bevezetésével), de átütőbb sikereket csak a többi terület hozzájárulásával érhetnek el. A munkát kivétel nélkül mindenütt úgy kell megszervezni, hogy a nyolc órát érdemi tevékenységgel lehessen, de kelljen is kitölteni. CSIZMÁR ESZTER a zöld övezetek, az erdők terepeit, melyek a tavaszi-nyári időszakban oxigéndús, füst- és pormentes levegőt nyújtanak. Közismerten kitűnő zajellenes hatásuk is, melynek eredménye a semmivel sem pótolható csodálatos erdei csend, az ember lelkiállapotának, központi idegrendszerének a „balzsama“. De kedvező az erdő talajának és növényeinek kipárolgása nyomán keletkező erdei nyirkos mikroklíma is. A fák és bokrok lombjai által nyújtott árnyékos, hűs közeg pedig lehetővé teszi, hogy kánikulában, déli hőségben is futhassunk. Az erdő további előnye a szélmentesség (így alig terhelődik a szervezet hőszabályozó rendszere) valamint a terep változatossága. Az utcán való futás nélkülözi az előbb említett előnyöket. Hátránya, hogy az ismétlődő, egyforma talajérintés egyhangú, s ennyivel fárasztóbb is. A sporttelepek futópályáinak az az előnye, hogy ismertek pontos méreteik. Ügyelnünk kell arra, hogy a körpályát mindkét irányban használjuk, így hátgerincünk felváltva terhelődik hol a bal, hol a jobb oldalán. Ezzel elkerülhető az egyirányú futás miatt keletkező derékfájás. Az országutakon való futás egészségünkre gyakorolt hatását csökkenti a felkavart por, a gépjárművek kipufogó gázainak belélegzése. Lehetőség szerint tehát kerüljük a forgalmas utakat, a fenyegető baleset- veszély miatt is. A futáshoz a terepet általában úgy válasszuk, hogy az harántirányban vízszintes legyen. Ha nem olyan (pl. lejtős), akkor fussunk időközönként irányt változtatva. így nem terhelődnek egyenlőtlenül és huzamosabb ideig láb-, térd-, csípó-izületeink, valamint hátgerincünk. A helybenfutás akkor jöhet számításba, ha nem tudunk rendszeresen futni (pl. nincs lakóhelyünk közelében futóterep). Ha szobában futunk, nyissuk ki az ablakot, s húzzunk tornacipőt, a szőnyegre helyezzünk hangtompító tárgyat (pl. összehajtott takarót). Milyen szerelést használjunk? A futás nem igényel különösebb anyagi befektetést. Hasznossága mellett tehát nagyon olcsó kedvtelés. Kezdetben használhatunk egyszerű sportcipőt, viseltesebb nadrágot, nem múszálas trikót vagy inget, viharkabátot. Később igyekezzünk beszerezni a célnak jobban megfelelő különleges futócipőt, melegítőt. A cipő vásárlásánál vegyük figyélembe a következő követelményeket: lábunkon kényelmesen üljön, de gondoljunk arra is, hogy futás közben talpunk 1 cm-el megnyúlik, a talpa ne csússzon és középen legyen elég hajlékony, belsejének kiképzése mérsékelje a talajérintés erejét, sarka legyen szilárd, belül puha, s nem túl lapos, a cipőbe helyezett betét legyen támasza a talpboltozatnak. A felsőrész anyaga legyen tartós, rugalmas, a nyelv védje a lábat a zsinórozás szorításától. Futócipónket szellós, napos helyen szárítsuk, különben könnyen válhat különböző kórokozók melegágyává. Dr. SZŐKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. IV. 12.
